Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-07 / 6. szám

AMERIKÁI MAGYAR SZŐ — HUNGÁRIÁN WORD

Thursday, February 7, 196,"

De Gaulle szava érvényesül az Európai Közös Piac vezetésében

(Folytatás az első oldalról)

dulása, nagyban csökkentette a kapitalista államok piaci terjeszkedését és kizsákmányolási lehetőségeit. Ellensúlyozásul különböző szövetségek jöttek létre más és más érdekcsoport vezetésével és dominálásával. A főszerepet azonban az USA vitte, amely a II. világháború után anyagi és fegyversegitséggel a politikai vezetést akarta magának biztosítani. De mindenütt beleütközött a csoportok közötti és a csoportokon belüli érdek- ellentétekbe. Az ilyen ellentéteket régente háborúval “oldották” meg, ez a lehetőség az uj időszakban azonban már nem vihető keresztül a meg szokott eredménnyel.

A Közös Piacot hat európai állam alakította meg 1958 januárjában, Rómában. A vámtarifa csökkentésével, termelésük és pénzügyeik összehangolásával, külföldi befektetéseik kölcsönös támogatásával és más lépésekkel akarták gazdasá- gukat egyesíteni- Anglia annakidején hallani sem akart arról, hogy tagjává váljon, mert fel kellett volna adnia az angol államközösséghez tartozó országokban élvezett különleges gazdasági privilégiumait, amelyekkel vámnélküli szabad kereskedelmet folytatott. Megszervezte a saját érdekkörét hét másik európai állammal, a European Free Trade Association-t. De ez nem működött jól és az angol monopóliumok meg az Egyesült Államok nyomására az angol kormány lépéseket tett a Közös Piachoz való csatlakozásra. Az angol államközösségben élvezett előnyeit azonban nem volt hajlandó feladni és megnyitni ezen országok határait a versenytársai szabad kereskedelme számára. E kérdéseken a tárgyalások hosszan elnyúltak, Németország támogatta Anglia csatlakozását, mert remélte, hogy növekvő termelésének árucikkeit exportálhatja majd az angol államközösségbe is. De Gaulle elhatározása áthúzta e szá mitásokat.

Nyugat-Európa két legerősebb állama ma Franciaország és Nvugat-Németország. De Gaulle és Adenauer közös egyezménye, amit az elmúlt hetekben kidolgoztak és elfogadtak, a béke szempontjából veszélyes okirat és ugyanakkor az Egye eült Államok kiszorítását célozza Európa irányításából. De Gaulle-nak tervei vannak, hogy a Common Market vezetőségével elfogadtasson egy olyan határozatot, amely korlátozná az amerikai tőkebefektetéseket az európai iparokban. Az e célból összehívott vezetőségi gyűlést azonban nem tartották meg az Anglia elleni lépés okozta első felfordulásban.

Az Egyesült Államokban is nagy zavart keltett De Gaulie eljárása Angliával szemben. Kennedy elnök megszerezte a Kongresszus meghatalmazását, hogy a Közös Piac országaival az amerikai vámtarifát belátása szerint szabályozza az amerikai export-import egyenleg előnyösebbé tétele szempontjából. Anglia kizárása és az emelkedő Amerika-ellenes hangulat a vámnál is erősebb falat fog emelni az amerikai árudömpingolással szemben a Közös Piac országaiban.

Az amerikai aranykészlet további csökkenése is jelentős következménye lesz annak, ha az európai piac leszűkül az amerikai export előtt. Ez veszélyes lesz az amerikai gazdasági helyzetre. De még súlyosabbnak látják azt, hogy az amerikai politikai és katonai vezetés legyengiilése várható a francia-német egyezmény eredményeként. De Gaulle atomhatalommá akarja fejleszteni Franciaországot, s ebben partnere, Nyugat-Németor- szág is részesülne. A NATO ereje és talán léte is, mint egységes és amerikai vezetés alatt álló egyet len nyugati atomhatalom, ezzel veszélyeztetve lesz. Amerikai körök annak a lehetőségét látják, hogy De Gaulle az európai távlöveg támaszpontok és Polaris tengeralattjárók szükségtelenségére fog kampányt indítani Európában.

Nvugtalanitólag hatott a szovjetellenes nyugati gazdasági állásfoglalásra a Franciaország és Szov

5K* *:• >:• ❖ * * *> * <- ♦> *> ♦> * * * *-“•* * * * *"* * * * * * * * *

A/VNCR1KAI ^ r

Published every week by Hungarian Word, Inc.

130 East 16th Street, New York 3, N. Y.

Telephone: AL 4-0397

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act Of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y.

Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre §10.00, félévre §5.50. — Minden •nás külföldi országba egy évre S12.00. félévre §6.50.

84

jetunió között létrejött három éves, több mint 100 millió dollárra rugó uj kereskedelmi szerződés. Hogy ez éppen a Közös Piac angol-amerikai ellenes lépésével egyidejűleg történt, még jobban megerősiti azt a feltevést, hogy erősödő francia irányzat van az amerikai befolyással szemben. A kereskedelmi szerződésben a szovjet olaj foglal el fontos helyet. A növekvő szovjet olajkivitel egyre jobban nyugtalanítja a kapitalista országok olaj érdekeltségeit.

Ugv Angliában, mint az Egyesült Államokban lázas igyekezettel keresik az .újabb lehetőségeket a lesziikitett európai piac pótlására.

Ki a nyertes?

121,000 hiányzó iskolaterein

A U. S. Office of Education, egy országszerte vezetett tanulmány eredményeként jelentette, hogy több mint 121,000 iskolateremre volna még szükség, hogy minimális kényelemmel lehessen az ősszel beiratkozott tanulókat elhelyezni. 3.7 százalékkal több tanuló van az 1962—63-as iskolaévben, mint az azelőttiben, vagyis 38.8 millió. Ebből 3,400,000 tanuló “túlzsúfolt tantermekben, ideiglenes helységekben, elavult, a szükségleteket nem kielégítő felszerelésekkel kezdte meg a tanévet,” mondja a jelentés.

1961—62-ben 72,000-el szaporodott a tantermek száma, de ez a már akkor fennálló hiányt sem pótolta, bár 6,000-el csökkentette. A beiratkozások szaporulata a .szükségletet még jobban emelte. Tavaly óta a tanítók száma is emelkedett, de nem olyan arányban, mint a tanulók száma, tehát a hiány ezen a téren is fennáll.

A Wall Street Journal egy olvasója levelet irt, amelyben eiőször örömét fejezi ki afelett, hogy a newyorki ujsághiányt ez a lap pótolta számára, azután vitázik a WSJ riporterével E. Conyval, aki a kubai szembenállásról közölt kiértékelést. "Azt hiszem, a történelem máskép mondaná ezt el.” írja Mr. Taylor Adams, New Yorkból.

“Ha egy kicsit alábbhagynánk öngratuláló han- goskodásainkkal és tisztán látnánk a helyzetet, megláthatnánk a körvonalait annak, hogy ki és mit nyert ebben a félelmetes összeütközésben. Mr. Kruscsev egyelőre a nukleáris veszély elnapolását nyerte egy jövőben kifejlődhető újabb krízisig. Mr. Kennedy csupán néhány jelentéktelen távlöveg eltávolítását nyerte meg, amelyekről a Pentagon most bevallja, hogy egy babhalom jelentőségével sem bírtak volna abban az esetben, ha a hatalmas orosz ICBM (interkontinentális távlöveg) szállna felénk zúgva az Atlanti-tengeren át. Én úgy látom, hogy Fidel Castro nyerte meg a legnagyobb dijat; a legmagasabb nyereményt, amit egy verseny nyújthat bárkinek, ő a fennmaradását nyerte meg.”

Nos, és az sem csekélység, hogy a háború vesztett és a béke nyert.

EGY AMERIKAI orvosi szaklap közleménye szerint sok hús- és főzelékfélében ‘ fellelhető az úgynevezett tvpotolohan nevű aminósav, amely ha nagyobb mennyiségekben kerül az emberi szervezetbe, olyan tüneteket okoz, mint a részegség.

CA/VWVWVWW\AAAAAAAAAA/VWVWUWVrCAAAAAAIWUWWVWWW\AAAAAIWUWUWWWVMIWW>

A Ml VÉLEMÉNYÜNK

(Folytatás az első oldalról)

Mi, haladó szellemű magyarok, mit tehetünk? Lapunk hasábjain ítélkezzünk? Mondjuk, hogy ennek vagy annak van igaza? Mi látjuk, hogy minden szocialista ország a maga módja szerint építi a szocializmust. Mi látjuk azt, hogy az újonnan felszabadult országokban milyen elkeseredett harc megy végbe a neo-kolonializmus ellen. Látjuk azt, hogy a gyarmati országokban mennyire törekszik a nép, hogy a gyarmatosítók igáját lerázza a nyakáról. Látjuk, hogy minden kapitalista országban, igv fogadott hazánkban is, folyik az osztályharc. Az amerikai munkásosztály is szembenéz ma már a problémáival. A kentucky-i és vvest-virginiai bányászok, a clevelandi és newyorki nyomdászok, a rakparti munkások ezrei, a philadelphiai közlekedési munkások, a nehéziparok munkásai, mindegyiknek szembe kell néznie helyzetével. S erre mi a válasz az uraktól? A harcos munkásvezéreket börtönnel fenyegetik, a KP-t törvényen kívül akarják helyezni, a néger népet nem engedik jogaihoz jutni. Láthatjuk a fasiszták nyílt hatalomra való törekvését, a goldwate- reket, a waltereket, a birchistákat, a rockwelle- ket. Van nekünk bőven, amin törjük a fejünket, van itt elég problémánk anélkül, hogy újabb problémákat szerkesszünk magunknak.

Ezért és semmi másért, mi, a Magyar Szó ügyvezetősége, azt mondjuk:

Nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük a nemzetközi munkásság között létrejött nézeteltéréseket és úgy érezzük, hogy ezek nem alapvető elvi különbségek, hanem a mindennapi élet gyakorlati kivitelezésének vitái. Mi nem ítélkezünk ebben a vitában. Azt tudjuk, hogy valamennyien a szocializmust építik a saját népük jobb jövője érdekében. Véleményünk az. hogy amikor a legcsodálatosabb eredményeket érik el a szocializmust épitő útjukon, mindent meg kell tenniük, hogy az egységet megbontó hangokat, a nézeteltéréseket elsimítsák és egységesen folytassák harcukat a különböző társadalmak békés együttélésének tényleges megvalósításáért. Senkise szítsa az ellentéteket, hanem azon legyünk, hogy üljenek le minél hamarabb a nemzetközi munkásmozgalom vezérei az egység megteremtése érdekében. Ne engedjük meg. hogy a széthúzás a háborucsi- nálók malmára hajtsa a vizet.

Legyen egység az imperializmus ellen, legyen egység a koexisztencia politikája érdekében.

Válságos időket élünk. Amig fogadott hazánk tárgyal a Szovjetunióval az atombombarobbantá- sok beszüntetéséről, ugyanakkor a legnagyobb fegyverkezési költségvetést rója a népre. 56 milliárd dollárt kér erre a célra. A nép zúgolódik a roppant adók ellen és erre azzal próbálnak felelni. hogy az elnök adólevágást indítványoz a kongresszusban. De ha közelebbről megfigyeljük, hogy miről beszél, akkor azt látjuk, hogy az adóengedmény szine-javát a nagytőkések fogják ‘élvezni.

Lapunknak az a feladata, hogy erről a népet felvilágosítsa és kiharcolja, hogy azok kapják a nagyobb adóengedményeket, akiknek erre szükségük van.

Az amerikai munkásnépnek roppant nagy problémával kell megbirkóznia. Az automáció ma a munkások kárára megy. A Magyar Szónak az a feladata, hogy a munkásságot felvilágosítsa és vele együtt kiharcolja, hogy az automáció áldását necsak a tőkések élvezhessék.

A reakció a szólásszabadságot bele akarja fojtani a népbe. Most a kommunistákat üldözik és a békehareosokat fenyegetik. Ezzel azt akarják elérni, hogy megfélemlítsék az embereket. Bárki szólásszabadságát megsértik, mindenki szólás- szabadságát sértik. Azért kell mozgósitani a népet, hogy a reakció támadását visszaverje. Az Amerika-ellenes Bizottság ellen a legelszántabb küzdelmet kell kifejteni. A Taft-Hartley-törvénvt, a Smith-törvénvt, a McCarran- és a Walter-Mc- Carran-törvényt a törvénykönyvből ki kell törölni.

Támogatnunk kell minden megmozdulást, mely a békés együttélés célját előmozdítja. Gyakoroljunk nyomást kormányunkra, hogy az is a békés együttélés programját tegye magáévá.

Az amerikai magyarság belső szervezeti életében előforduló ferdítésekre vagy visszaélésekre mutasson rá lapunk és támogassa azokat az akciókat, amelyek a magyarság érdekében szükségesek.

Egyik legszentebb feladatunk építeni fogadott hazánk és szülőhazánk között a baráti viszonyt. Milyen boldogság töltött el bennünket, amikor Magyarországra az utazási tilalom megszűnt! A következő feladat, hogy fogadott hazánk és szülőföldünk között kiszélesedjenek a barátságos állami kapcsolatok és a kereskedelem, turista forgalom és a kulturális kapcsolatok minél jobban kivirágozzanak.

Szülőföldünk azon törekvése, hogy a hárommillió koldus országának emlékét is eltörölie, jó utón halad. Építsék tovább is országukat és éljenek boldogan olyan körülmények között, amilyenekre lapunk 60 éves fennállása óta mindig törekedett. E küzdelem közepette szülőföldünk felé azt mondjuk, hogy tiszta szivünkből kívánunk nekik bort, búzát és békességet.

Ez a mi lapunk programja, ez a mi lapunk álláspontja. Lehetetlen, hogy bárki is kifogásolhatná ezt. Lapunk fenntartási és uj olvasószerzési kampányának megkezdésével felhívjuk olvasótáborunkat, hogy szorítsák szivükhöz lapjukat és biztosítsák életét anyagi hozzájárulással és uj olvasók szerzésével, hogy még hosszú évek során az amerikai nép és az amerikai magyarság érdekeit szolgálja.

JZ