Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-07 / 6. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XII. No. 6. Thursday, February 7, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WQE& INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 A mi véleményünk Rosner Sándor felszólalása a lapépitö kampány newyorki bankettjén Az Amerikai Magyar Sző olvasótábora, akárcsak az egész amerikai nép és az amerikai magyarság szine-java, mély figyelemmel kiséri a nemzetközi eseményeket és vitá­kat, amelyek minden gondolkozó embert foglalkoztatnak. Két nagy ország vezető fórumai, karöltve más országok munkás és kommunista pártjaival, kiindulva egy közös határozatból (az 1960-as évi moszkvai nyilatkozatból), különböző módon értelmezik azt és most arra a pontra jutottak, hogy a nyil­vánosság előtt vitatják álláspontjukat. Itt Amerikában bömböl a rádió, sivit a TV, a sajtó hosz- szu hasábokon ir, a szószékekből a leghíresebb szónokok, a fővárosban a politikusok, a szakszervezetekben a munkás- árulók, mind-mind azt üvöltik: Kruscsev—Mao, Mao—Krus- csev. Sgakad az egység, örüljünk és tegyünk meg mindent, hogy mélyítsük az ellentétet. Keverik a mérget, magyarázzák a híreket és ha rájuk hallgatunk, ezek a szájhősök a legna­gyobb ‘"leninisták” és igy mindent elkövetnek, hogy a nép ne értse meg, tulajdonképpen miről is van szó. Az urak, a hatalmasok, akik a nép véréből kovácsolják millióikat, akik mészárolják a gyarmati népeket, akik milli- árdokat szánnak fegyverkezésre és ebből a zsíros hasznot húzzák; azok, akik minden nemzetközi megállapodást akkor rúgnak félre, amikor érdekük úgy kívánja, örömmel moso­lyognak és dörzsölik a tenyerüket afeletti örömükben, hogy a két hősies nép vezetői között nézeteltérések vannak. Hatalmasok, örömötök nem fog sokáig tartani, mert a félreértés elmúlik és a lázas vigyor fogcsikorgatássá fog át­változni. A kárörömnek vége lesz, a nének érdekében az egy­ség meg fog teremtődni. A HÁBORÚT EL FOGJUK KE- RÜLNI! Akkor urak, mit fogtok szólni? Mert béke lesz a földön. Hiszen hogyan is lehet más­képpen? Kinek érdeke a háború? Szükséges-e a munkásnénnek a háború? NEM. A kispolgároknak és a kisiparosoknak szükségük van-e háborúra? NINCS. Az elnyomott nemzeteknek szükséges-e a háború? NEM. A nemzeti kisebbségeknek van szükségük háborúra? NINCS. Szükséges-e a szocialista építéshez háború? NEM. Az emberiség legnagyobb részének a háború NEM1 SZÜKSÉGES! A bányabáróknak, a mononoltőkének, az imnerialista érdekeknek, a fegyvergyártóknak, a generálisoknak, a fa­sisztáknak van szükségük a háborúra, hogy a népek szenve­déséből kovácsolják a vagyonukat és jólétüket. Nézzétek em­berek, milyen büszkén mutogatják gyalázatos tetteiket. Egyik legelterjedtebb sajtótermékükben, a Life folyóirat január 23-iki számában, a technika legfejlettebb színes ké­peivel mutatják az olvasóknak: itt a dicsőség, igy kovácsol­juk a dollárokat, a kunyhók felgyujtásával, a napalm-bom­bák robbantásánál és a holttestek halmazánál. Csak ezeknek kell a háború — mindenféle háború, ki­csiny vagy nagy — ez csak nekik kell. Nekünk, becsületes embereknek a háború nem kell. Nekünk a háború csak szen­vedést és bánatot okoz. Dolgozni fogunk minden erőnkkel, hogy azt megakadályozzuk és a népek között a testvériséget felépítsük faj, vallás, szin, gazdasági és társadalmi különb­ség nélkül. EZ A MI HARCUNK! EBBEN A SZELLEMBEN DOL­GOZTAK ELŐDEINK IS 60 ÉVVEL EZELŐTT, AMIKOR MEGINDÍTOTTÁK AZ ELSŐ MAGYARAJKU MUNKÁS- SAJTÓT AMERIKÁBAN! (Folytatás a 2-ik oldalon) 1 I!'» Kanada a nukleáris fegyverkezés ellen Erős ellenállás az Egyesült Államok igyekezetével szemben, hogy minden szövetségesét alárendelje a Pentagon vezetésének és saját háborús érdekeltségei akaratának Az Egyesült Államok nyo­mása a kanadai kormányra, hogy az országot nukleáris fegyverekkel felszerelt tá­maszponttá tegye, óriási vi­hart váltott ki a kanadai par­lamentben és kormányválság­gal fenyeget. John J. Diefen- baker miniszterelnök “a kana­dai belügyekbe való beavat­kozással” vádolta meg az ame rikai kormányvezetőket, akik — mint Dean Rusk államtit­kár és Aiken republikánus szenátor—kijelentették, hogy Kanadának atomfegyverekkel való ellátása védelmi szem­pontból szükséges. A vihart fokozta a State Department- nek egy sajtónyilatkozata, amely megvádolta Kanadát, hogy évek óta tartó habozá­sával gyengíti Észak-Ameri­ka és a NATO védelmi felké­szültségét. Kanadában a szakszerveze­tek járnak elől abban, hogy Kanada ne legyen tagja az atomfegyver klubnak. A Que­bec tartománybeli Confedera­tion of National Trade Un­ions főtitkára, M. Pepin, nyi­latkozatban f i g yelmeztette Diefenbaker miniszterelnököt, hogy “a kanadai nép többsé­ge a nukleáris fegyverkezés ellen foglal állást” és hogy “mi minden rendelkezésünkre álló eszközzel harcolni fogunk ellene.” A volt miniszterelnök, Les- [ter Pearson vezetése alatti ; Liberal Party és a Social Cre­dit Party, a nukleáris felfegy | vérzés pártolói, bizalmat­lansági javaslatot nyújtottak be a Diefenbaker kormány | ellen. Douglas Harkness vé- ; delmi miniszter lemondott, i Mindkét lépés a kormány bu­kását célozza. A helyzet uj országos választáshoz vezet­het, s mindkét álláspont sa- ! ját győzelmét várja ettől. Kanadában az Amerika ré- I széről évek óta megnyilvánult erős politikai és gazdasági nyomás amerikaellenes han- j gulatot váltott ki, ami az utóbbi napok eseményei nyo­mán erőteljesebben került | felszínre. A New Democratic Party vezetője, T.C. Douglass parlamenti felszólalásában ki­jelentette, hogy a State De- partmentnek most nem Kubá­val van dolga. Az 1961 ápri­lisi invázióra utalt, amelynek az volt a célja — mondotta —, “hogy a United Fruit Co.- nak és a Standard Oil Co.-nak lehetővé tegyék az ország ke­reskedelmi kizsákmányolásá­nak folytatását.” Két amerikai és egy vietnami Dél-Vietnamban egy amei> ! kai B-26-os bombázót lelőttek, miközben Saigontól 110 mér­földre partizánok ellen veze­tett géppuskatüzelésben részt vett. A lezuhant bombázóban két amerikai pilóta és egy vietnami katona lelte halálát. Meghalt Geréb József Lapzártakor kaptuk a szo­morú hirt, hogy lapunk köz- j kedvelt külmunkatársa, Ge- ; réb József Riverside, Calif.- ban, január 30-án este 6 óra- j kor elhunyt. NEW YORKBAN a nyom­dász-sztrájkban folyó egyez­kedési tárgyalások még min­dig nem vezettek eredményre. A sztrájk 1962 december 8 óta tart. PHILADELPHIÁBAN 19 napi sztrájk után a közlekedés ismét helyreállt. A közlekedési eszkö­zök magántulajdonosai, Transp. Co., engedélyt kapott a város­tól a viteldijak felemelésére. ssx»í3íX3Sjejs3SJSJSJös*s*s«««ssjs3«5MSsaíJSXX3öSJíXXSS^^ A PROVOKÁTOROK NEM NYUGSZANAK A Kuba-ellenes agitáció ujult erővel éled az ország reak­ciós köreiben. Ugylátszik megelégelték a “dicsőséget”, amit a Karib-tengeren támasztott krízisből maguknak tulajdoní­tottak. Ráeszméltek, hogy a szocialista Kuba tovább fejlő­dik, erősödik és már ez magában nem lehet egészséges hatás­sal a többi latin-amerikai országok nyomorban élő népei és a kizsákmányoló amerikai imperializmus közti viszonyra. Más oldalról ért vereségekről is el kell téríteni a nép figyel­mét. Mindenképpen diszkreditálni kell tehát a Castro-kor- mányt. Megindulnak hát a rágalmak, a hazugságok, az ellen- forradalmi propagandahadjárat. Szépen tervezett munka- megosztással. (Folytatás a 15-ik oldalon) DE GAULLE SZAVA ÉRVÉNYESÜL AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC VEZETÉSÉBEN Anglia csatlakozásának megakadályozása az amerikai befolyás és dominálás elleni megnyilvánulás De Gaulle francia minisz­terelnök súlyos csapást mért az úgynevezett nyugati egy­ségre, amelynek megköté­sére és tartósságára az ame­rikai imperializmus olyan sok éven keresztül megszámlál­hatatlan millió dollár befek­tetéssel és nagy erőfeszítés­sel fejtett ki igyekezetei. De Gaulle a yfrancia imperializ­mus .érdekében cselekedett, amikor megakadályozta Ang­lia belépését az Európai Kö­zös Piacba. A csapás éle Ang­lián keresztül az Egyesült Ál­lamok felé irányul, amely az “atlanti közösséget” úgy for­málta és szabályozta, hogy abban az Egyesült Államok kapja a vezető és domináló szerepet úgy gazdasági, mint politikai és katonai téren is. A világon a II. világháború óta végbemenő átalakulások gazdaságilag is az imperializ­mus hátrányára vannak. A szocialista gazdaság kifejlő­dése, a gyarmatok felszaba­(Folytatás a 2-ik oldalon) Az alamizsna morzsái Akiket örök nyomorúságra kényszerit országunk gazdasági rend­szere. Az emberi önérzet sárbatiprása 1962 április havában az Egyesült Államokban 956,000 gyermekes család kapott köz­segélyt, a Bureau of Family Services kormányügynökség ellenőrzése alatt. Ezek a csa­ládok az Aid to Families with Dependent Children segély- szolgálat hatáskörébe tartoz­nak, vagyis olyan családok, amelyeknél kiskorú gyerme­kek vannak megfelelő kenyér kereső nélkül. Az áprilisban segélyezett családok 3,739,000 családtaggal rend elkeztek, ezek között 2,889,000 volt a kiskorú gyermek. A követke­ző hónapokban a segélyezett családok száma csökkent, de októberben ismét emelkedett, mivel egy újabb rendelkezés kiterjesztette a közsegélyt olyan gyermekes családokra is, ahol a kenyérkereső mun­kanélkülivé vált és bár kapott munkanélküli biztosítást, de olyan keveset, ami nem volt elég az életfenntartás szük­ségleteit fedezni. (Folytatás a 13-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom