Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-07 / 6. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XII. No. 6. Thursday, February 7, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WQE& INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 A mi véleményünk Rosner Sándor felszólalása a lapépitö kampány newyorki bankettjén Az Amerikai Magyar Sző olvasótábora, akárcsak az egész amerikai nép és az amerikai magyarság szine-java, mély figyelemmel kiséri a nemzetközi eseményeket és vitákat, amelyek minden gondolkozó embert foglalkoztatnak. Két nagy ország vezető fórumai, karöltve más országok munkás és kommunista pártjaival, kiindulva egy közös határozatból (az 1960-as évi moszkvai nyilatkozatból), különböző módon értelmezik azt és most arra a pontra jutottak, hogy a nyilvánosság előtt vitatják álláspontjukat. Itt Amerikában bömböl a rádió, sivit a TV, a sajtó hosz- szu hasábokon ir, a szószékekből a leghíresebb szónokok, a fővárosban a politikusok, a szakszervezetekben a munkás- árulók, mind-mind azt üvöltik: Kruscsev—Mao, Mao—Krus- csev. Sgakad az egység, örüljünk és tegyünk meg mindent, hogy mélyítsük az ellentétet. Keverik a mérget, magyarázzák a híreket és ha rájuk hallgatunk, ezek a szájhősök a legnagyobb ‘"leninisták” és igy mindent elkövetnek, hogy a nép ne értse meg, tulajdonképpen miről is van szó. Az urak, a hatalmasok, akik a nép véréből kovácsolják millióikat, akik mészárolják a gyarmati népeket, akik milli- árdokat szánnak fegyverkezésre és ebből a zsíros hasznot húzzák; azok, akik minden nemzetközi megállapodást akkor rúgnak félre, amikor érdekük úgy kívánja, örömmel mosolyognak és dörzsölik a tenyerüket afeletti örömükben, hogy a két hősies nép vezetői között nézeteltérések vannak. Hatalmasok, örömötök nem fog sokáig tartani, mert a félreértés elmúlik és a lázas vigyor fogcsikorgatássá fog átváltozni. A kárörömnek vége lesz, a nének érdekében az egység meg fog teremtődni. A HÁBORÚT EL FOGJUK KE- RÜLNI! Akkor urak, mit fogtok szólni? Mert béke lesz a földön. Hiszen hogyan is lehet másképpen? Kinek érdeke a háború? Szükséges-e a munkásnénnek a háború? NEM. A kispolgároknak és a kisiparosoknak szükségük van-e háborúra? NINCS. Az elnyomott nemzeteknek szükséges-e a háború? NEM. A nemzeti kisebbségeknek van szükségük háborúra? NINCS. Szükséges-e a szocialista építéshez háború? NEM. Az emberiség legnagyobb részének a háború NEM1 SZÜKSÉGES! A bányabáróknak, a mononoltőkének, az imnerialista érdekeknek, a fegyvergyártóknak, a generálisoknak, a fasisztáknak van szükségük a háborúra, hogy a népek szenvedéséből kovácsolják a vagyonukat és jólétüket. Nézzétek emberek, milyen büszkén mutogatják gyalázatos tetteiket. Egyik legelterjedtebb sajtótermékükben, a Life folyóirat január 23-iki számában, a technika legfejlettebb színes képeivel mutatják az olvasóknak: itt a dicsőség, igy kovácsoljuk a dollárokat, a kunyhók felgyujtásával, a napalm-bombák robbantásánál és a holttestek halmazánál. Csak ezeknek kell a háború — mindenféle háború, kicsiny vagy nagy — ez csak nekik kell. Nekünk, becsületes embereknek a háború nem kell. Nekünk a háború csak szenvedést és bánatot okoz. Dolgozni fogunk minden erőnkkel, hogy azt megakadályozzuk és a népek között a testvériséget felépítsük faj, vallás, szin, gazdasági és társadalmi különbség nélkül. EZ A MI HARCUNK! EBBEN A SZELLEMBEN DOLGOZTAK ELŐDEINK IS 60 ÉVVEL EZELŐTT, AMIKOR MEGINDÍTOTTÁK AZ ELSŐ MAGYARAJKU MUNKÁS- SAJTÓT AMERIKÁBAN! (Folytatás a 2-ik oldalon) 1 I!'» Kanada a nukleáris fegyverkezés ellen Erős ellenállás az Egyesült Államok igyekezetével szemben, hogy minden szövetségesét alárendelje a Pentagon vezetésének és saját háborús érdekeltségei akaratának Az Egyesült Államok nyomása a kanadai kormányra, hogy az országot nukleáris fegyverekkel felszerelt támaszponttá tegye, óriási vihart váltott ki a kanadai parlamentben és kormányválsággal fenyeget. John J. Diefen- baker miniszterelnök “a kanadai belügyekbe való beavatkozással” vádolta meg az ame rikai kormányvezetőket, akik — mint Dean Rusk államtitkár és Aiken republikánus szenátor—kijelentették, hogy Kanadának atomfegyverekkel való ellátása védelmi szempontból szükséges. A vihart fokozta a State Department- nek egy sajtónyilatkozata, amely megvádolta Kanadát, hogy évek óta tartó habozásával gyengíti Észak-Amerika és a NATO védelmi felkészültségét. Kanadában a szakszervezetek járnak elől abban, hogy Kanada ne legyen tagja az atomfegyver klubnak. A Quebec tartománybeli Confederation of National Trade Unions főtitkára, M. Pepin, nyilatkozatban f i g yelmeztette Diefenbaker miniszterelnököt, hogy “a kanadai nép többsége a nukleáris fegyverkezés ellen foglal állást” és hogy “mi minden rendelkezésünkre álló eszközzel harcolni fogunk ellene.” A volt miniszterelnök, Les- [ter Pearson vezetése alatti ; Liberal Party és a Social Credit Party, a nukleáris felfegy | vérzés pártolói, bizalmatlansági javaslatot nyújtottak be a Diefenbaker kormány | ellen. Douglas Harkness vé- ; delmi miniszter lemondott, i Mindkét lépés a kormány bukását célozza. A helyzet uj országos választáshoz vezethet, s mindkét álláspont sa- ! ját győzelmét várja ettől. Kanadában az Amerika ré- I széről évek óta megnyilvánult erős politikai és gazdasági nyomás amerikaellenes han- j gulatot váltott ki, ami az utóbbi napok eseményei nyomán erőteljesebben került | felszínre. A New Democratic Party vezetője, T.C. Douglass parlamenti felszólalásában kijelentette, hogy a State De- partmentnek most nem Kubával van dolga. Az 1961 áprilisi invázióra utalt, amelynek az volt a célja — mondotta —, “hogy a United Fruit Co.- nak és a Standard Oil Co.-nak lehetővé tegyék az ország kereskedelmi kizsákmányolásának folytatását.” Két amerikai és egy vietnami Dél-Vietnamban egy amei> ! kai B-26-os bombázót lelőttek, miközben Saigontól 110 mérföldre partizánok ellen vezetett géppuskatüzelésben részt vett. A lezuhant bombázóban két amerikai pilóta és egy vietnami katona lelte halálát. Meghalt Geréb József Lapzártakor kaptuk a szomorú hirt, hogy lapunk köz- j kedvelt külmunkatársa, Ge- ; réb József Riverside, Calif.- ban, január 30-án este 6 óra- j kor elhunyt. NEW YORKBAN a nyomdász-sztrájkban folyó egyezkedési tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre. A sztrájk 1962 december 8 óta tart. PHILADELPHIÁBAN 19 napi sztrájk után a közlekedés ismét helyreállt. A közlekedési eszközök magántulajdonosai, Transp. Co., engedélyt kapott a várostól a viteldijak felemelésére. ssx»í3íX3Sjejs3SJSJSJös*s*s«««ssjs3«5MSsaíJSXX3öSJíXXSS^^ A PROVOKÁTOROK NEM NYUGSZANAK A Kuba-ellenes agitáció ujult erővel éled az ország reakciós köreiben. Ugylátszik megelégelték a “dicsőséget”, amit a Karib-tengeren támasztott krízisből maguknak tulajdonítottak. Ráeszméltek, hogy a szocialista Kuba tovább fejlődik, erősödik és már ez magában nem lehet egészséges hatással a többi latin-amerikai országok nyomorban élő népei és a kizsákmányoló amerikai imperializmus közti viszonyra. Más oldalról ért vereségekről is el kell téríteni a nép figyelmét. Mindenképpen diszkreditálni kell tehát a Castro-kor- mányt. Megindulnak hát a rágalmak, a hazugságok, az ellen- forradalmi propagandahadjárat. Szépen tervezett munka- megosztással. (Folytatás a 15-ik oldalon) DE GAULLE SZAVA ÉRVÉNYESÜL AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC VEZETÉSÉBEN Anglia csatlakozásának megakadályozása az amerikai befolyás és dominálás elleni megnyilvánulás De Gaulle francia miniszterelnök súlyos csapást mért az úgynevezett nyugati egységre, amelynek megkötésére és tartósságára az amerikai imperializmus olyan sok éven keresztül megszámlálhatatlan millió dollár befektetéssel és nagy erőfeszítéssel fejtett ki igyekezetei. De Gaulle a yfrancia imperializmus .érdekében cselekedett, amikor megakadályozta Anglia belépését az Európai Közös Piacba. A csapás éle Anglián keresztül az Egyesült Államok felé irányul, amely az “atlanti közösséget” úgy formálta és szabályozta, hogy abban az Egyesült Államok kapja a vezető és domináló szerepet úgy gazdasági, mint politikai és katonai téren is. A világon a II. világháború óta végbemenő átalakulások gazdaságilag is az imperializmus hátrányára vannak. A szocialista gazdaság kifejlődése, a gyarmatok felszaba(Folytatás a 2-ik oldalon) Az alamizsna morzsái Akiket örök nyomorúságra kényszerit országunk gazdasági rendszere. Az emberi önérzet sárbatiprása 1962 április havában az Egyesült Államokban 956,000 gyermekes család kapott közsegélyt, a Bureau of Family Services kormányügynökség ellenőrzése alatt. Ezek a családok az Aid to Families with Dependent Children segély- szolgálat hatáskörébe tartoznak, vagyis olyan családok, amelyeknél kiskorú gyermekek vannak megfelelő kenyér kereső nélkül. Az áprilisban segélyezett családok 3,739,000 családtaggal rend elkeztek, ezek között 2,889,000 volt a kiskorú gyermek. A következő hónapokban a segélyezett családok száma csökkent, de októberben ismét emelkedett, mivel egy újabb rendelkezés kiterjesztette a közsegélyt olyan gyermekes családokra is, ahol a kenyérkereső munkanélkülivé vált és bár kapott munkanélküli biztosítást, de olyan keveset, ami nem volt elég az életfenntartás szükségleteit fedezni. (Folytatás a 13-ik oldalon)
