Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-31 / 5. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1552 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y, Yol. XII. No. 5. Thursday, January ül, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 13U t,. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 AZ UN-AMERICAN COMMITTEE! MEGSZÜNTETÉSÉÉRT A Kongresszus megnyitásának napján, január 9-én, amikor a házszabályok megbeszélése volt napirenden a képviselőházban, a House Un-Ameriean Committee megszüntetésére beadott határozati javaslatok nem kaptak elismerést. Ezzel az egyszerű de kiszámitottan céltudatos eljárással automatikusan meghosszabbították a minden jóakaratuan gondolkodó amerikai előtt hitelét vesztett boszorkányüldöző bizottság életét a 88-ik kongresszus időszakára. A következő lépés, amit a HUAC működésének megakadályozása érdekében tenni lehet és tenni kell és amire a képviselőház- I ban több képviselő készül is, felszólalni és tiltakozni a HUAC | költségeinek fedezésére kért összeg kiutalása ellen. William Fitts Ryan (Dem-Lib., N. Y.) képviselő javaslata arra vonatkozott, hogy vonják vissza a House Rule No. 11 azon szakaszát, amely létrehozta a House Un-American Committeet. Egy másik javaslatot James Roosevelt (Dem., Calif.) nyújtott be és ez a HUAC mandátumának visszavonása mellett azt is ajánlotta, hogy a Judiciary Committee nevezzen ki helyette egy albizottságot “Amerika-ellenes tevékenységek” kivizsgálására. Ryan képviselő kijelentette, hogy fel fog szólalni és szavazni fog az ellen, hogy pénzt utaljanak ki a HUAC részére. Amikor ez a kérdés legutóbb 1961-ben felkerült, hat képviselő szavazott ellene. Ez évben, az országban elterjedt HUAC- ellenes hangulat bizonyára jóval több ellenszavazat formájában fog megnyilvánulni. Roosevelt képviselő, amikor határozati javaslatát a [ Speaker visszautasította, újból benyújtotta azt törvényjas- lat formájában. A Rules Committeetől függ, hogy az napirendre kerüljön az ülésszak idején. Ehhez hasonló javaslatot Leonard Farbstein (Dem., N. Y.) és John V. Lindsay (Rep., N. Y.) is benyújtott. Farbstein kijelentette, hogy “ha nem bizonyul lehetőnek ilyen javaslat elfogadása, akkor kész leszek a pénzkiutalás ellen szavazni.” New Yorkban a Council to Abolish HUAC helyi csoportjának sajtóközleménye szerint a javaslatokat, benyújtó képviselőkön kiviil még sokkal többen kifejtették nyílta* a HUAC elleni állásfoglalásukat. Ugyanakkor kifogást emel a Roosevelt-javaslatban található kelepcével szemben; ez abban nyilvánul meg, hogy a HUAC eddigi tevékenységét átruházza egy másik bizottságra, anélkül, hogy kellő intézkedéssel biztosítaná az eddig elkövetett törvényellenességek megszűnését. Az a tény, hogy a javaslat tovább is “un-American”- izmus kivizsgálását teszi lehetővé, ami eddig alkalmat adott a HUAC-nak, hogy tetszése szerinti területeken indítson támadást ártatlan polgárok ellen, nem zárja ki, sőt lehetővé teszi a vélemény- és gondolatszabadság elleni hajsza további folytatását. Megegyezünk a-New York Council to Abolish HUAC állásfoglalásával ebben a kérdésben, hogy ezt az amerikai- atlan és demokrácia-ellenes hajszát csakis a House Un American Committee teljes felszámolásával lehet megszüntetni. Képviselőinket ilyen értelemben kell megközelíteni és mint szavazópolgárok kérjük fel őket, hogy a képviselőházban a pénzkiutalás ellen szavazzanak. LEVÉLVÁLTÁS A NUKLEÁRIS KÍSÉRLETEK BESZÜNTETÉSÉRŐL Kennedy elnök és Kruscsev miniszterelnök között a földalatti nukleáris fegyverkísérletek ellenőrzésének kérdésében többszörös levélváltás történt. Alább kivonatokat közlünk a nyilvánosságra hozott levelekből Kruscsev—Kennedyhez 1962. december 19-én Igen tisztelt Elnök Ur! .érintettük a nukleáris fegy. , . , , verkisérletek megszüntetéséA karib-tengen esemenyek- Iek kérdését->< kel kapcsolatos, nemreg lezajlott levélváltásunk során! .. .Véleményem szerint ElMike Quill komoly jóslatai az automáció veszélyéről Az amerikai munkások türelmének fogytát látja az automáció su- lyos gazdasági következményeivel szemben. <(Igazi bajok várnak az országra, ha nem kapn xk munkát*’, mondotta Michael Quill, a Transport Workers Union of America országos elnöke, az ország nyugalmát látja veszélyeztetve az állandó és növekvő mim kanélküliség által. Televízió adásban kijelentette, hogy ha az automatizálás ellenére nem állítják munkába az embereket “a hangulat rosszra fordulhat közöttük és az országot igazi megrázkódtatás és felfordulás érheti.” Mr. Quill az ABC televízió állomás adásában, Howard K. Smith hírmagyarázó programján vett részt, aki Quillen kivid James Hoffat és McClellan szenátort is megin- terjuolta. Quill legutóbb Philadelphiában szállt szembe az automáció káros kihatásaival, amikor az ottani közlekedési munkások sztrájkját vezette a létbiztonságuk érdekében. A munkásvezető a megoldást az országra nézve részben abban látja, hogy a kormány vegye közkezelésbe a közlekedési iparokat, u. m. a vasutakat és a nemzetközi repülő- szolgálatokat, azonkívül az olajipart. Azt mondta, hogy ezeken a területeken “ki kell venni a profitot az iparból és az emberek foglalkoztatására kell fordítani.” Megvádolta a vasúttársaságokat, hogy tény kedésükkel “egy uj, félelmetes terméket terjesztenek az országban, a kihalt városokat” (ghost towns). Quill összehasonlította a várható munkásküzdelmeket az 1930-as gazdasági krízis éveivel és az akkor lefolyt harcokat “könnyíiek”-nek találta ahhoz képest, amit megjósol, ha nem vesszük elejét az automáció következményeinek. ‘Amerika munkásai a 60-as években már nem ugyan olyanok, mint a '30-as években voltak. Manapság munkások és munkásnők kifizetésre váró automobilokkal, te- leviziókészletekkel, részletfizetésre vásárolt sokféle felszereléssel rend elkeznek”, mondotta. Ezeket az amerikai életmód, az amerikai termelés tette az életszínvonaluk követelményeivé és a munkanélküliség nemcsak súlyos tér heket ró reájuk, hanem nyomorral és életszínvonaluk elképzelhetetlenül mély süllyedésével állítja őket szembe. McClellan szenátor, aki már benyújtotta a törvényjavaslatát, hogy a közlekedési iparokra teljes sztrájktilalmat fogadjon el a kongresszus, visszautasította James Hoffá- nak azt a kijelentését, hogy “országra szóló közlekedési sztrájk nem lehet”, mert az a gyakorlatban nem vezetne célhoz. “Én inkább a törvény erejében bízom, mint Hoff a Ígéretében”, mondotta a szak- szervezetek gyűlöletéről ismert szenátor. A technika fejlődése és a munkanélküliségre kiható következményei egyre növekvő országos probléma és ennek a felismerése tükröződik Quiíl kijelentéseiben. Viszályok a Közös Piac körül Nagyhatalmi érdekellentétek gátolják az egvséget, Angba lecsatlakozását. Francia-német egyezmény a vezetés megragadására. «— Az ellenzék Amerika ellen irányul N(W YSZabaSU SClltobClTlkstt New York és környéke olvasóinak rész*/ vetelevel, Februar 3-an, vásár nap délután 1 órai kezdettel a SAVOY MANOR ROSE ROOM-jában, 120 East 149th Street, Bronx, a newyorki Lapbizottság rendezésében. — Legyünk ott mindannyian! — Rezerválásért hívják a Magyar Szó Kiadóhivatalai, AL 4-0397 számon. — Részvételi dij $3.50. A nyugati hatalmak közötti sokoldalú ellentét élesen domborodik ki a jelenleg Brüsszelben folyó tanácskozáson, amelyen az Európai Közös Piac (Common Market) tagjai (akik ugyanakkor a NATO tagjai is) még egy utolsó kísérletet tesznek arra, hogy lehetővé tegyék Ang liának is a Közös Piachoz való tartozását. A Piac 6 tagja közül öt ország külügyminisz| terei állnak szemben DeGaulle francia miniszterelnök határozott állásfoglalásával, aki ellenzi Anglia csatlakozását. A vezetőség viszont a vétó jogán működik és a többség tehetetlen a francia állásponttal szemben. A kérdés nem egyszerű. De Gaulle valójában az Egyesült Államokkal ellenkezik, amelynek kormánya támogatja Ang lia csatlakozását a Közös Piachoz, de nem Anglia, hanem inkább az amerikai imperialisták érdekében. A helyzet az egész európai közösség egységét, az amerikai katonai hatalom domináló szerepét a NATO-ban, veszélyezteti. “Tiszta véletlenségből” Kennedy elnök különleges kereskedelmi megbízottja, C. A. Herter is Brüsszelben tartózkodik jelenleg. De mivel nem (Folytatás a 3-ik oldalon) nők Ur, elérkezett az idő, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a nukleáris fegyverkísérleteknek. Az időpont erre rendkívül alkalmas... Nézetem szerint a nemzetközi válságban jelenleg bekövetkezett bizonyos mérvű enyhülés ezt csak elősegítheti. A Szovjetuniónak nincsen szüksége háborúra. Azt hiszem, az Egyesült Államoknak sem ígér örvendetes kilátásokat egy háború. Mig Amerika azelőtt minden háború után növelte gazdasági potenciálját, egyre jobban gazdagodott, addig most egy háború amelyben modern atomrakéta-fegyvereket használnának, néhány perc alatt átlépné a tengereket és aa óceánokat. Egy termonukleáris katasztrófa óriási áldozatokat s szenvedéseket hozna az amerikai népre is, miként más népekre is. Hogy ez ne történjék meg, köteles- (Folytatás a 6-ik oldalon)
