Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-27 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 27, 1963 A béke űrhajósa Valentina Tereshkova, az első nö a világűrben, a női egyenjogúság jelképe. — Moszkvában gyülésezik a Demok. Nöszöv. Világkongresszusa Irta: Weinstock Rózsi E HÓNAP 24-e előtti napokban több mint egyezerrel növekedett meg Moszkvában a nők száma. Az öt és félmillió lakosú városban ez annyi, mint csepp a tengerben mégis az egész város, sőt az egész ország, de mondhatjuk, hogy az egész világ figyelme feléjük fordul. Mert ez az 1,000 nö legalább 100 országból jött és mindegyiket egy cél vezette ebbe a közérdekű világvárosba: a béke ügye. Ugyanis junius 24-től 29-ig bezárólag a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség itt tartja meg kongresszusát, ezeknek a nőknek a részvételével. Az Egyesült Államok “szabad” sajtójában talán sohasem olvashattunk volna erről előzetes jelentést (még nem biztos, hogy utólagos jelentésben megemlékeznek majd erről a fontos világeseményről), ha történetesen Valentina Tereshkova 26 éves textilmunkásnő nem száll be egy szovjet űrhajóba és nem renditi meg a világközvéleményt hősies és bámulatos teljesítményével. Már hozzá szoktunk ahoz. hogy az amerikai sajtó mindenben először a seznzációt keresi. Nem csodálkozunk tehát azon, hogy amikor egy nő méghozzá szovjet nö ilyen kimagasló a maga nemében páratlan teljesítményre vállalkozik, akkor először nem a hősi bátorságot, nem az emberiségnek és a tudomány haladásának tett szolgálatot mérik fel ebben, hanem valami szenzációs hátteret keresnek, amit in- ditóokul feltálalhatnak az amerikai olvasóközönségnek. Moszkvában ebben az esertiénvdus. életöl zajongó városban nem nehéz ilyesmit találni. Fel is fedezték hamarosan a készülő Nőkongreszust s megvolt a magyarázat. A Kongresszusnak szánt propaganda volt az igazi cél, hah! De ezt sem feszegették sokáig, mert hát miért kell izgatni itt a kedélyeket? Mert az az 1,000 asszony, bár a világ minden részéből gyűlt össze, valószinüleg a legtöbbet a békéről fog beszélni, hiszen ezt csinálják 1945 óta, amikor először Párizsban megalaki- tották a Nőszövetséget. Esetleg a nők egyenjogúságát is megtárgyalják, mert ezen a téren bizony sok a különbség közöttük. Más a helyzetük a szovjet nőknek és más az afrikai, ázsiai, délamerikai felszabadult és még gyarmati vagy félgyarmati sorban élő országok asszonyainak. De még az Egyesült Államokból ottlevő asszonyok is találnak elég összemérni valót a szocialista országokban megteremtett női egyenjogúság és saját helyzetük között. Ez a kérdés felmerült itt, mialatt a szovjet Valentina a csillagok útját járta. Női repülőgép pilóták méltatlankodtak, hogy őket nem veszik számításba a nemzeti űrprogram kivitelezésénél. Miss Jerri Cobb, 32 éves Oklahoma City-böl, már 20 éves kora előtt sikereket ért el a repülés terén. Most hirdetési ügynöke egy repülőgépgyártó társulatnak, pedig az Űrrepülők fizikai és szellemi vizsgáját is letette.. Két évvel ezelőtt egy kongresszusi bizottsági kihallgatáson panaszkodott, hogy a Space Agency diszkriminál a nők ellen és figyelmeztetett. hogy az oroszok készülnek női Űrrepülőt pályába küldeni. Akkor kinevezték Miss Cobb- ot az Aegency tanácsadójává (consultant). De mint konzultáló sem sokat törődtek vele. Most. hogy alkalma volt rá, ki is jelentette: “A kormányügynökségekben én vagyok a legkevésbbé konzultált konzultáló”. A valóság az, hogy az Egyesült Államokban a nők egyenjogúsága még nem érte el az asztronómiai magaslatokat, és nem kapják meg a férfiakkal egyenlő lehetőséget az érvényesülésre. Talán mégis van valami köze Miss Tereshková- nak a Nőkongresszushoz. A hírek szerint volt valami különbség az ő űrhajós öltönye és utazótársa Valery Bykovszky alezredes öltönye között. Valentina öltönyének baloldalán, pontosan a szive fölött hímzett békegalamb "terjeszti szárnyait a napsugarak fényében. Tehát a béke Valentina szívügye. Akárcsak minden asszonynak, akármilyen országban is lakik. Neki még külön oka is van arra, hogy a békét fontos ügyként a szivén viselje. Kislány volt még, amikor édesapja, a szülőföldjére tört német fasiszta hordák ellen harcolva, hősi halált halt. Valentina korán tagja lett az ifjúsági kommunista szervezetnek és utána a szovjet kommunista pártnak. Munkája mellett — először egy autókerék gyárban, azután a textilgyárban, a szakiskolában és az ejtőernyős klubban — mindig szem <dőtt tartotta az emberiség szent ügyét — a békét. Ahol a női egyenjogúság valóság Miss Tereshkova valószínűleg a Nőkongresszus ünnepelt részvevője lesz. Úgy is mint békeharcos, úgyis mint a női egyenjogúság elvének élő megtestesítője és jelképe. Habár ezt a szerepet a szocializmust építő szovjet nép minden női tagja be töltheti, mégis Tereshkova megérdemelten részesül külön ünnepeltetésben, mert élve a jogegyenlőség nyújtotta lehetőseggel, egyéni érdemének is tekinthető, hogy ő az első nő a világon, aki ilyen kimagasló teljesitményt véghezvitt, rácsőitve ezzel a női nem magasvonalu képességét, valamint a szocialista társadalmat, amely ezt teljességében és őszintén elismeri. Alkalmam volt személyesen meggyőződni a Szovjetunióban arról, hogy a nők egyenjogúsága nem üres szólam, hanem az élet gyakorlata. Nincs az a foglalkozási terület, amelyben ne volnának női dolgozók. Vannak utcaseprők is és találkoztam a Tudományos Egyetem egy női tagjával a saját lakásán. A Herald Tribune ezt az újkeletű orosz idézetet közli: “Nálunk a nők seperhetik a járdát, de porolhatják a csillagokat is.” Tereshkova volt az első nő, aki elért odáig. A két véglet közti területet azonban kitöltik olyan nők, mint az angolul kitünően beszélő, fiatal, csinos, platinaszőkére festett hajú tolmácsnőm, a gyárakban millószámra dolgozó, a termelés minden szintjét — beleértve az igazgatósági pozíciókat is — betöltő nők, az egészségügyi szolgálatok intézményeinek női vezetői s alkalmazottai, a közművelődés minden ranglétráján található nők, a mezőgazdaságban, az országvezetésben és..., de sok volna felsorolni minden létező foglalkozási ágat, mert a nők teljesítőképességének kifejlesztésére a határ ott van éppen, ahol a foglalkozási ágak száma végződik. A Bucsánszkij nevű állami termelőszövetkezet tejjel, gyümölccsel és főzelékfélével látja el Kiev városát. A szövetkezet egyik fejőnője, Alexandra Sevchenko élmunkás, a kerület 6000 választója jóvoltából tagja az Ukrajnai Szocialista Köztársaság parlamentjének. A jóképű fiatal asszony, két gyermek anyja, s mig napi munkáját — 30 tehén gondozását —lelkiismeretesen ellátja, választói ügyesbajos dolgait és közös érdekeit is elintézi. Férje a közeli szanatórium anyagbeszerzője. A szövetkezet egyik brigádvezetője házában, ahol friss zöldséggel, tojással, tejfellel, hideg húsok és halfélékkely pezsgővel megrakott asztal várt bennünket, a ház babuskája (nyanyója) fogta meg kezeimet és áradó szavakkal küldött üzenetet az amerikai asszonyoknak. “Békének muszáj lenni,... tartsuk meg a békét, mert most már jó világ van nálunk. Én emlékszem a múltra... 45 éves voltam. amikor a kolhoz megtanított irni-olvasni. . . én segítettem felépíteni és most már nem dolgozom. . . de az unokám zongorázni tanul. . . nézd. milyen szép szobában alszunk együtt.” Bevezetett a habzó csipketeritőkkel függönyökkel diszitett két ágyas, két ablakos, tiszta, világos szobába. Három nemzedék nője volt a családban és ez a 75 éves öregasszony nagy történelmi változásoknak volt a szemtanúja. Lehet hát csodálkozni, hogy élettapasztalatai alapján a békét óhajtja olyan forrón? • Még sok-sok orosz nővel találkoztam. Egvik sem mulasztotta el Amerikában üzenetet küldeni, hogy dolgozzunk a békéért. Sok betekintést nyertem a szoviet nép mindennapi szorgos életébe, történelmébe. hogyan és hol élvez kulturéletet. hogvan épülnek a hatalmas uj városrészek sokezer lakással. széles, fásitott sugárutakkal. müven <mndot fordít a gyermekekre és a közegészségre, iskolákra. nénmüvelésre, stb. És megint vissza kell térnem a békére, mert ezt tették ők is léoten-nyo- mon. mert’ — mint kifejtették — mit ér a sok munka, énités, ha az atomháború nusztitásának veszé’ve függ mindnyájunk feje felett? Ezért látja szívesen Moszkva az 1.000 külflödi nőt. akik a béke megbeszélésére jöttek össze. Biztosan vannak köztük amerikai asszonvok is. Az elmúlt héten tartotta gvíilését a Magvar Országos Béketanács és azon résztvett Mrs. Ruth Colby, az amerikai Women Strike for Peace békeszerv egyik aktiv asszonya. Onnan bizonvára Moszkvában vette utiát. Nyugodtan hihetjük, hogv bizalommal fogja ismertetni az Egyesült Államokban növekvő békehangulatot, a háborútól való általános irtózatot. Ő és társai hozzák majd a világ asszonyainak üzenetét az amerikai néphez, hogy kösse meg a háborús uszító fegyver monopónumoK és militaristák kezét, gátolja meg szándékaikat, hogy a világot a beláthatatlan borzalmak útjára tereljék. A kísérleti robbantások beszüntetése, az általános leszerelés megoldása, reméljük, uj lendületet kap a világ asszonyainak tanácskozása és egységes állásfoglalása következtében. Jó volna jelen lenni azon a tanácskozáson. Jó volna a többiekkel együtt lelkesedni Valentina Tereshkova nagyszerű teljesítménye felett. De ha nem is vagyok ott, érzésben osztom a világ asszonyainak törekvéseit a békéért, gyermekeink boldog jövőjéért. Azt hiszem, hogy nincs e sorok olvasói között egy sem, aki ebben különbözne tőlem. Köszöntőm a kedves arcú szovjet lányt. Valentina Tereshkovát valamint bátor földkörüli utazótársát, Valery Bykovszkyt, az ürtudomány legújabb hőseit. Köszöntőm a Nőszövetség Kongresszu-aí. a világbéke legteljesebb sikere reményében. indiánéban fogyasztási adót lépteitek életbe INDIANÁBAN az AFL-CIO tanács a bírósághoz fordult, hogy érvénytelenítse a 2 százalékos fogyasztási adót, amit az állami törvényhozás sebtében elfogadott az ülésszak lezárása előtt, nem véve figyelembe a szakszervezetek tiltakozását. John Niblak kerületi biró Indianapolisban alkotmányellenesnek minősítette az uj adótörvényt azon az alapon, hogy hiányosan van megszerkesztve, a nyelvezete nem elég világos, oktalanul mentesítésben részesít bizonyos árucikkeket és hogy az üzletembereket terheli mr-rr az ac}ó behajtásával minden ellenszolgáltatás nélkül. A bírói döntés mindennel foglalkozik csak azzal nem. hogy az adóztatás uj terheket ró a vásárló- közönségre. A döntés egyáltalán nem akadályozza meg az állami adm nisztrációt, hogy a törvényt életbeléptesse. Szó van arról, hogy az állami törvényhozó testület rendkívüli ülésszakot fog összehívni. amelyen módosítani fovja a törvényt hogy megfeleljen a Niblak biró által fe’állitott követelményeknek. A következő két év kiadásaira az állam 187 millió dollárral több pénzre ak^r szert tenni az uj adókkal és e célból a 3 centes cigaretta adót is felemelte 4 centre. Nyolcszázezer francia kisparasz! sorsa Köztudomású — hiszen De Gaulle kormányának mezőgazdasági szakrtői nem rejtették véka alá véleményüket —. hogv a jelenlegi franciaországi rendszer <<v,alálra Ítélte” a kisparaszti gazdaságokat. Az elkövetkező tiz évben 800,000 un. “csa'ádi gazdaság” megszűnésével számolnak a mai francia mezőgazdasági politika irányitói —, p mindent meg is tesznek azért, hogy mielőbb dobra kerüljenek a törpebirtokok. A napokban a francia hivatalos lapban rendelet jelent meg arról, hogy 1964. január 1-től kezdve földvásárlás céljaira állami hitelt csak olyan valaki kaphat aki “életképes” gazdaságot teremthet ezzel. Legalább 60,000 uj frankos értékben kell földet vennie annak, aki ehhez állami segítségre számit. Ennek megfelelően felemelték az igénvbe vehető állami hitel összegét is: mig eddig 20,000 uj frank volt a kölcsön felső határa, addig ezentúl 120.0C0 uj frank hitelt is kérhetnek az igénylők. Kevesebb birtokosnak, de azok közül egynek-egvnek több állami támogatást biztosit az uj rendelet, amely a közép- és nagybii’toko- soknak kedvez, a 1-isparasztokat viszont kizárja íz olcsó hitelből... De Gaulle Franciaországában is meghirdetik: a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. A mezőgazdasági nagyüzem azonban ott is a kizsákmányoláson alapszik: a 800,000 kisparaszt előbb-utóbb cseléd lesz az “életképes” nagybirtokokon. Uraik mindent megkapnak: állami hitelt, exportlehetőségeket. magas termelői árakat —, a mezőgazdasági munkások viszont ki vannak szolgáltatva munkáltatóik kényének-kedvének, még az iparban alkalmazott “törvényileg biztosított legkisebb bér” rendszerét sem érvényesítik a francia vidéken. Ne lepődjünk meg hát, ha az idei nyáron ismét olyan híradások jönnek Franciaországból, hogy vasvillás parasztok szállják meg az országutakat, hogyr szállítási sztrájkokat szerveznek, hogy a folyókba dobálják a paradicsomot vagy’ az őszibarackot.- 800,000 család élet-halál küzdelme folyik Bretagne termékeny vidékein vagy Lozere kietlen, sivár és egyre népielenedő földjein. P. F, 2
