Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-27 / 26. szám

Thursday, June 27, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Franco fasiszta országában A caceresi foglyok meghazudtolják Monrica grófot Monrico gróf, Spanyolország párizsi nagykö­vete kijelentette, hogy Spanyolországban tiszte­letben tartják az emberi jogokat. Válaszul Pá­rizsban közzétették a caceresi börtön (Estrema­dura tartomány) tiz foglyának nyilatkozatát. Mindannyian szakszervezeti és politikai tevé­kenység miatt kerültek börtönbe. LOPE GOMEZ MEDRAN (42 éves, két gyermeke van, címe Madrid, Doctor-Villalobo utca 42.): 1961 május 4-én tartóztattak le. A biztonsági hivatalban négy tisztviselő kilenc napon át borzalmasan vert. Az utolsó öt nap alatt ételt sem tudtam magamhoz venni, mivel beleöklöztek a gyomromba. ANTONIO ORTIZ RUIZ (nős, 37 éves, malleru- sai illetőségű, Lerida tartomány): 1961 január 12- én a politikai-szociális brigád tartóztatott le Mála- gában. A rendőrkaszárnyában brutális kihallgatás süá vetettek, öklökkel vertek és ceruzákat szúrtak t hátamba. ANTONIO GUZMAN NAVARRO (nős, 33 éves, Barcelona. Santa Coloma de Gramenet utca 53.): 1961 szeptember 25-én, éjfél körül lakásomon tar­tóztattak le. A barcelonai rendőrprefekturára vit­tek. Leültettek egy székre és kezemet, lábamat a székhez szijazták. A rendőrök ismertek, dolgom volt velük, mint a SEAT-autógyár munkásai kép­viselőjének. Sztrájkok alkalmával volt dolgom ve­lük. A politikai szociális brigád vezetője, Antonio Creix volt az első, aki elkezdett ütni. A fejemet, a hasamat ütötték reggel fél öttöl déli egyig. FRANCISCO RUERO MONTOYA (nős, három gyermeke van, lakik: Monaclul, de la Vega megye, Granada): 1961 április 24-én tartóztattak le, és a granadai rendőrségre vittek. Hat napig tartottak ott. A kihallgatás naponta 11—18 óra hosszat tar­tott. Egész idő alatt ütlegeltek. Legszörnyiibb volt a kihallgatás április 27-én éjjel: két rendőr lefo­gott, kettő pedig felváltva ütötte a gyomromat és a májamat. FRANCISCO BERNABEU SANTAMAR1A (38 éves. asztalos, nős, lakik: AlLante, Aspe utca 19.): 1961 május 9-én munkahelyemen tartóztattak le, s ezt követően három nap ás három éjjel egyfoly­tában a legbrutálisabb kihallgatás alá vetettek. Gumibottal ütötték egész testemet. A második na­pon elektromos kinzást is alkalmaztak. A harma­dik éjjel szijjal verték a hátamat és a vállamat. FANCI5CO SANCHEZ JULIACHS (egyetemi hallgató, lakik: Barcelona. Mauricio Vilumara utca 20 ): 1962 február 20-án hajnalban tartóztattak le, amikor az egyetem falára “Demokráciát, szabadsá­got, le Francóval!” feliratot ragasztottam. A rend­őrök már a egyetem falain belül ütlegelni kezdtek. Ezután a rendőrségre vittek, ahol gumibottal ver­tek és cigarettával égettek. Három napig kínoztak. MANUEL GARRIDO LOPEZ (46 éves, nős, há­rom gyermeke van, mezőgazdasági munkás a gra­nadai Pinarban): 1962 május 12-én tartóztattak le, és május 22-ig tartottak állandó kinzások között a rendőrségen. Pálcákkal verték a talpamat és kor­báccsal a testemet, amig össze nem estem. A pad­lón is rámugrottak, amig csak félholtan, megrepedt dobhártyával fekve nem maradtam. JÓSÉ CARMONA FERNANDEZ (40 éves, nős, kereskedő, lakik: Granada, Cuevay Nuevas Ce- metrio utca 21.): 1962 május 22-én tartóztattak le. A rendőröket Granada legalávalóbb rendőrtiszt­viselője, Miguel Guisado vezette. Ö volt az, aki feleségemet a földre taszította, és szemem láttára taposott rajta. Végigkutatta a házat, anélkül, hogy találtak volna olyasmit, amit találni szerettek vol­na. Ez olyan dühbe hozta őket, hogy a rendőrségre cipeltek, és ott, csomózott szijjal vertek. Hétnapi kínzás után kerültem a börtönbe. Tizennyolcszor vittek kihallgatásra a rendőrségre Francisco del Pozo Herrera ügyész beleegyezésével. Herrera nyíltan meg is mondta, hogy amennyiben nem va­gyok hajlandó aláírni a rendőrségi jegyzőkönyvet mindaddig kiszolgáltat nekik, amig meg nem tö rök. Végül is, mivel egészségein, sőt életem is ve szélyben forgott már, aláirtani a jegyzőkönyvet. JUAN MORA VALCARCE (mechanikus, 34 éves lakik: Madrid Alcade, Lopez Casero utca 4.): 1965 október 22-én, déli egy órakor tartóztattak le. Ami kor az ajtót kinyitottam, két rendőr rámrohant é: megbilincselt, mintha bűnöző Mtem volna. Ez után átkutatták hálószobámat, Lem vették tokin tette fefeségemet»- aki betegen feküdt ott. A Fend őrségen ^vettették a cipő«s-j tarámat ték. Levetettem magam a földre, mire még na­gyobb vadsággal verték egész testemet reggel ötig. Aztán egy cellába vittek, ahol egy rendőr a gyom­romat öklözte. Másnap két rendőr jött értem, mi­vel nem tudtam dagadt lábamra állni. Ismét verték egész testemet. S ez igy történt négy napon át ab­ból a nyolc napból, amelyet a biztonsági rendőrsé­gen töltöttem. S mindezt azért, mert béremelést kértem és pártfogásba vettem a politikai foglyokat. JOACQIN HIDALGO EXPOSITO (lakik: Carmo­na, Sevilla Diego Namarro utca 15.): 1960 julius 13-án tartóztattak le s a csendőrkaszárnyában rög­tön alaposan elvertek. Aztán Sevillába vittek a Sacrificio téri kaszárnyába, ahol hétszer vagy nyolcszor brutálisan összevertek. S mindezt azért, mert nemtetszésemet fejeztem ki afelett, hogy Carmonában az egész föld néhány nagybirtokos tulajdonában van, s közülük az egyik, Luis Alar­con, több parasztcsaládot elűzött földjéről. Elvette igásállataikat, gépeiket, fölszerelésüket — a ható­ságokkal együttműködésben végrehajtott eme rab­lás után most már vagy hét-nyolcezer hektár föld ura. Az Ítélet ellenem: katonai lázadás. Üzenet a burgosi börtönből — azoktól, akiket 9000 évre Ítéltek A burgosi börtönben 400 politikai fogoly síny­lődik, köztük sok olyan, aki a polgárháború be­fejezése óta van rabságban. Összbüntetésük együttesen meghaladja a 9000 évet. Ebből eddig 3,200 esztendőt töltöttek le. Napjaik embertelen körülmények, kinzások közepette telnek. A burgosi politikai foglyok az év elején üzene­tet intéztek a nemzetközi közvéleményhez. A bör­tönből kicsempészett levél: “Börtönéletünk uj évének kezdetén forró üdvöz­letünket küldjük a nemzetközi közvéleménynek. Ki akarjuk fejezni szívből jövő köszönetünket azok­nak a férfiaknak, nőknek és szervezeteknek, akik és amelyek segítséget nyújtanak a demokráciára vágyódó spanyol népnek. Köszönet és elismerés mindazoknak, akik támogatnak minket, politikai foglyokat, hogy visszanyerhessük szabadságunkat, otthonainkat és polgári jogainkat. Annak a szenvedésnek ábrázolása, amely Spa­nyolországnak jut osztályrészül Franco tábornok diktatúrája alatt, támogatása annak a hősi harc­nak, melyet a spanyol nép viv a demokrácia helyre­állításáért — ez a bizonyítéka annak a barátságnak, amelyet a spanyol demokraták soha elfeledni nem fognak. Legyen az 1963-as év a békének és a népek gyü­mölcsöző együttműködésének éve, a demokrácia sikerének éve! A burgosi központi fegyház spanyol politikai foglyai.” 1939 áprilisa és 1944 júniusa között 192,684 kivégzés lalták össze, s számos olyan per is folyt és folyik Spanyolországban, amelyekről a sajtó nem lesz emlitést. A jelentés szerint 1958 januárja és 1962 októbe­re között négy halálos Ítéletet hoztak a katonai bíróságok politikai foglyok ellen, 12 vádlottat 20— 30 évi, 83 vádlottat 10—20 évi börtönre Ítéltek, 476 Ítélet pedig fél évtől 9 évig terjedő börtön volt. Javaslat a fogyasztóközönség védelmére Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztók ér­dekeit mindeddig semmiféle állami hivatal nem képviseli, pedig a fogyasztók azok, akik az árucik­keket termelik és az ország gazdasága végered­ményben a fogyasztóktól függ. Ennek a ferde hely­zetnek az orvoslására Estes Kefauver tennessee-i és Benjamin J. Rosenthal newyorki képviselők törvényjavaslatban kezdeményezik egy fogyasz­tók bizottsága által vezetett független, a fogyasz­tók érdekeit védő hivatal felállítását. Húsz* de­mokrata szenátor és egy republikánus, Jacob K. Javíts, támogatja a javaslatot. Kefauver szenátor mondotta, hogy “az uj hiva­tal képviselné a szövetségi kormány hatáskörében a fogyasztók érdekeit és összpontosítaná tevékeny­ségüket, információval és segítséggel látná el a fogyasztóközönséget.” A nép széles rétegeinek, amelyek a vásárlókö­zönséget alkotják, már égető szüksége van erre a törvényhozásra azok között a kaotikus viszonyok között, amelyek a kereskedelmi árusításban fenn­állnak. A vásárlókat védő szabályrendeletek majd­nem teljes hiánya és a kereskedelem terén fenn­álló anarchia mindenben csak a nagyüzemek és nagykereskedők érdekeit védi. Zavargások Iránban 1962 december 5-én Genfben nyilvánosságra hozták a Genfben székelő nemzetközi jogászszöveb ség Spanyolország és a jogállam princípiumai cimü jelentését. Terjedelme 152 nyomtatott oldal, s an­nak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet a spa­nyolországi igazságszolgáltatásról állítottak össze. A jelentésről a Neue Zürcher Zeitung 1962 dec. 9-i számában a többi között ezt Írja: “A jelentés alaposan foglalkozik a polgári és po­litikai szabadságjogok helyzetével Spanyolország­ban. A leleplező, gazdag dokumentumanyaggal el­látott vizsgálat alapján megállapították: a spanyol kormány a jogállam alapelveit nagy területeken semmibe veszi és megsérti. A jelentés megállapít­ja, hogy Spanyolországban 1939 áprilisa és 1944 júniusa között 192,684 halálos ítéletet mondtak ki és hajtottak végre. S bár a Franco-rendszer teore­tikusai az idők folyamán azt hitték, hogy a spanyol állam organikus demokráciának minősíthető, Fran­co tábornok még ma sem nélkülözheti a türelmet­lenséget és az ellenzék elnyomását. Minden politikai vétség vádjával katonai bíró­ság elé kerülnek a vádlottak. Ezek a bíróságok a Franco-rendszer.fő oszlopai.” 1958 januárja és 1962 októbere között 575 hadbirósági ítélet 1962 októberében a spanyol politikai foglyok és emigránsok amnesztiájának előmozdítására alakult nyugat-európai konferencia a spanyol katonai tör­vényszék által hozott ítéletekről adatokat hozott nyilvánosságra. A konferencia titkársága hangsú­lyozta azonban, hogy s»z adató1* nem telje.se> mert csak -uánybi ‘^b * ’-et fog Már több mint három hónapja immár másod­szor törtek ki zavargások Iránban, ebben a sok tekintetben középkori viszonyok között élő ázsiai országban, ahol alig ezer család tartja kezében a földek kétharmadát. Az elégedetlen tömegek azonban nem a földbirtokrendszer, hanem a föld­reform ellen tiltakoznak — a földesurak és az ugyancsak nagy földterületekkel rendelkező mo­hamedán napok ,felbujtására. Ezek gazdaságu­kat és hatalmukat féltik a sah reformjaitól. A zavargásokat leverték több magasrangu val­lási vezetőt letartóztattak, maga a sah pedig, mint az ezeregy éjszaka Harun al Rasidja, a nép közé vegyülve személyesen osztotta ki 12 ezer parasztgazdának a juttatott földről szóló birtok­levelet. A juttatás azonban nem ingyenes földosz­tást jelent: 15 évi részletre fizetendő váltságért adják a földet, s a váltság összege az előző 12 esztendő földbérleti dijainak átlaga. S még ennek a nagyon-nagyon gyerekcipőben járó reformnak az áldásaiból is csupán alig 70 ezer földműves ré­szesült — Irán 17 milliós paraszti lakosságábóL Ezeken az arányokon még egy igazi Harun al Ra- sid is csak nehezen változtathatna. A sah pedig nem az, reformjait s^m igazságosztó kedvében, az elnyomottak és kisemmizettek védelmében hozza, hanem saját császári hatalmának jól fel­fogott érdekében. Mint maga mondja “a trónról irányított forradalommal” — az érlelődő igazi forradalmat akarja feltartóztatni. »I* »X* * »*« »*« »fr »*< »I*****«*-*!* »t* *1* ►X**I***'**I*-t?'*~*v*‘vt *?**!•»«■*♦-«J* A LABOR DEPARTMENT jelentése szerint a vendéglátó iparban (hotel, motel, stb) félmillió munkást alkalmaznak. Ebben nincsenek beleszá­mítva azok, akik önkalkalmazottak. c+J EZ ÉV ÁPRILIS havában bányákban történt balesetek 56 szénbányász halálát okozták. Ez há­romszorosa a márciusi haláleseteknek a bányák­ban. Az áldozatok közül 22 Sardis, W. Va.-ban a Clinchfield Coal Corp. 2. számú bányájában bá­nyalég robbanás következtében halt meg. A/WCRIKAf p c/Hf**?*/***" Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Ac« of March 2, 1879, to the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5-50. — Minden más külföldi országba egy évre $12.00. félévre «L50.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom