Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-06 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 6, 1963 10 I Mt TörTémh+z Óhajban Nagy nemzetközi ipari kiállítás és vásár zárult le a múlt héten Budapesten. A múltban a hason­ló eseményt ipari vásárnak nevezték, de a jelen kiállítás nagy terjedelme és a számos külföldi állam részvétele következtében nemzetközi vá­sár lett. — Olvasóinkat érdekelni fogja az erről szóló beszámoló, amit itt közlünk. Zajlik a vásár. A Városliget öreg fái alatt a vásárváros beto- : aiozott, kavicsos utjain nap, mint nap tízezrek sétálgatnak nézelődve fel, s alá; a hangszórók­ból tánczene árad, magyar és idegen nyelvű slá­gerek, no meg a szokásos üzenet: “G. Évikét vár­ja H. Pista a főkapunál. . .” Zajlik a vásár. A pavilonok felett s a zászlórudakon 27 ország zípszlait süti a jókedvű, májusi nap. Huszonhét ország s ezekből 720 kiállító cég. Éppen tízszer annyi, mint 1958-ban az akkor még csak BIV-en, azaz a Budapesti Ipari Vásáron. Ez már igen, ez már nemzetközi rang, ez már tekintély. ,S az a jó benne, hogy nem oknélküli. A ma­gyar ipar rászolgált már erre a tekintélyre. Mert anélkül, hogy hivalkodna—méltó módon képvise­li egészségesen fejlődő népgazdaságát, s színvona­lát tekintve is megfelel a megnövekedett nemzet­közi érdeklődésnek. Több mint ezer magyar ki- . állító, állami vállalat, szövetkezet, illetve export­ra termelő kisiparos gyártmányaiból választot­ták ki — gondos mérlegelés alapján — azokat a termékeket, amelyek a vásárra kerülhettek. Elég * csak arra utalni: a könnyűipar termékei közül öt­venkét gyártmány azzal váltotta meg “vásári belépőjegyét”, hogy háromezer pályázó közül el­nyerte “Az év legszebb terméke” címet. Zajlik a vásár. S jó volna most pavilonról pavilonra járva sor­ra leírni, mi mindent láthat itt a látogató, a ma- . gyár Ikarus autóbusztól a szovjet háztartási gé­peken át a japán tranzisztoros rádióig; a bolgár, a cseh, a jugoszláv, a holland, az osztrák, a gö­rög, vagy éppen India iparát reprezentáló készít­ményekig. De hát erre az egész újság, a Magyar Szó tizenhat oldala sem volna elég. így hát tő­mondatokra szorítkozunk csak, amolyan talló­zásra: innen-onnan. . . A magyar ipar készítményeivel kezdjük, ösz- saességüket tekintve híven tükrözik a magyar . gazdaságpolitikai iparfejlesztésének legfonto­sabb célját, vagyis azt, hogy elsősorban a magas- képesitésii munkát igénylő, gazdaságosan előál­lítható termékek előállítására törekszenek. Erről “árulkodnak” a műszeripar Medicor röntgenké- . szülékéi, az orvosi és laboratóriumi műszerek ■ és berendezések gazdag választéka, s ezt erősitik . a híradástechnikai készülékek is. A vegyipar, ezen belül a gyógyszeripar azt bi- : zonyitja, hogy nem hiába becsülik meg készítmé­nyeiket világszerte, s nem véletlen, hogy hatvan országba szállítják őket. De igen tanulságos és biztató a vásárnak a mezőgazdaság kemizálásá- val foglalkozó része is. A könnyűipar készítménye, az uj textilanyagok, . a könnyű- és célszerű ruházkodást szolgáló ruhá­zati cikkek általános feltűnést keltettek. Nem- > csak a hazai látogatók, de a külföldi szakemberek körében is. így, együtt látva, mintegy csokorba kötve őket könnyű már megérteni: mi a “titka”, hogy a magyar könnyűipar ez idő szerint mintegy . 86 országba exportálja gyártmányait. Zajlik a vásár. A vásár, amely segítségére akar sietni azok­nak is, akiket a házépítés terve, gondolata fog­lalkoztat. Építkezési terveket, bútor és lakás­berendezési bemutatókat is láthat itt a látogató. Sőt! Nem hiába sokat — és jókat — evő nem­zet a magyar, az élelmiszeripari bemutató sem hiányzik a vásárról. Jobb helyütt találkozunk a KGST-n belüli fo­kozatosan előrehaladó nemzetközi munkameg­■ osztás eredményeivel. Számos példát említhet­nénk erre, de elég, ha a nehézipari pavilon alumi­nium kiállítására utalunk, amely szemléletesen mutatja a nagy jelentőségű magyar—szovjet . alum.iniumfeldolgozási-kooperáció népgazdasági -^előnyeit. Külön bekezdést érdemelne a játékkiállitás, amely a nézők ezrekre rugó népes seregét vonz­za nap-nap után, és a Nemzetközi Műszaki Könyv- kiállítás is, ahol 28 országból származó, mintegy 3. ezer könyv és 200 folyóirat tekinthető meg. És a külföldi kiállítók? Róluk — sommázva — csak annyit: bemutató­jukat magas színvonal és az a törekvés jellemzi, hogy termékeik legjavát mutassák meg a ma­gyar és a külföldi látogatóknak. S abban, hogy legkorszerűbb gyártmányaikat hozták el Magyar- országra (köztük számos uj, a nemzetközi tech­nikai fejlődés élvonalába tartozó konstrukcióju­kat) a Budapesti Nemzetközi Vásár megbecsü­lését látjuk. A zsúfolt fogaskerekűn kövér asszony utazik, nagy szatyorral. Ismerősökkel beszélget. Beszél­get? Harsog. — Képzelje, azt a szegény fiatalasszonyt. Megy a gyerekekért az iskolába, a Diana útra. Útköz­ben megbotlik egy kövön, elesik, beverte a kopo­nyáját, másnap meghalt. — Rémes. — Rémes, rémes, de én erre csak azt mondom, igv rendeltetett. Kinek mi van megírva. Én már hatvanhárom évet megértem, mondtam is a lá­nyomnak, nem emlékszem az idejére, hogy eles­tem volna. Az emberek bűnösen és tudatlanul élik világukat, de ahogy rendeltetett. Neki sze­génynek az volt megírva, hogy ekkor és ekkor el kell botlania. .. nincs mit zúgolódni ellene. Kis csönd. Aztán valaki: — Furcsa ez az időjárás. — De még milyen furcsa. A szomszéd is meséli, hogy mindenütt elfagytak a szőlők. Ahogy rendel­tetett. Kevés lesz a szőlő, drága lesz a bor, nem lesz annyi részeg. Isten tudja, mit akar. Ámbátor, aki szereti a bort, egy ötvenest se szán egy liter­ért. De én mondom, hiába a nagy technika, nagy okosság, hideg, meleg, fagy, jégverés, ahogy meg van Írva. Ha van termés van, ha nincs nincs, alá­zatosan azt kell rá mondani: igy rendeltetett. A szomszédasszonyom is zúgolódik, hogy a lányát nem vették fel a MÁV-hoz. Mondom, lelkem, sose tudhatja, milyen jóra megy az. Nem kell minden kicsiségért zúgolódni. Erős lány az, nem kell iro­dára menni. Adja be a kertészetbe, vagy a kőmű­vesekhez, itt a hegyen is van építkezés. Nem kell erőltetni a sorsot, ahogy van, úgy van, ha egyszer igy rendeltetett. Mindig mondom a lányomnak: lelki béke, megelégedettség, minden ugv jó, ahogy rendeltetett. Látják, én se kívánok sokat, eldol­gozgatok a háztartással. Most elmegyek a Sanyi­kéért az óvodába, azután veszek a közértben egy kis tejet, megfőzöm ebédre a friss spenótot, a kertből szedtem... — Nem kap már tejet, néni... — Hogy-hogy nem kapok ? — Késő van — mondja egy fiatalasszony. — Most jövök a boltból. Rengeteg sok kiránduló is­kola van a hegyen, úgy látszik megitták. . . — Megitták? Hát láttak már ilyen világot? Pesti kölykökkel árasztják el a hegyet. . . Az én időmben tanulni kellett. De ezek csak lófrálnak a tanítókkal együtt. A füvet eltiporják, az orgonán­kat letépik, a fogaskei eküre fel se lehet férni, úgy nótáznak, hogy az ember belesiketül. Hát er­re nincs törvény? Erre nincs szabály... de ha még egyszer meglátom, hogy egy gézengúz a mi orgonabokrunk után kapdos, a szeneslapáttal csa­pom le a kézit, megkergetem, megcibálom a ha­ját. __ Úgy látszik ez meg igy rendeltetett. F. K. JKRBHBaHaHHHHHBHBHBRHaMKHaHIIS* HATFÉLE TÉLI ALMÁT oltottak egy szép jól fejlett tizenhárom éves almafa-alanyba a Hód­mezővásárhelyi Állami Gazdaság gyümölcskerté­szetében. Gyümölcsérés idején a kert látványos­sága lesz ez a fa, melyet a citromsárga, világos és sötétpiros, biborszinü termések tarka szinpom- pába öltöztetnek. Az érdekes fa tavasszal tele volt virágokkal. A Szovjetunió, amely 1958 óta minden évben bemutatta termékeit, az idén 1500 négyzetméte­res alapterületű pavilont töltött meg különféle iparcikkekkel. Változataikat felsorolni — erre nem vállalkozunk, de hogy ezek milyen tekintély­nek s elismerésnek örvendenek, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a zsúfoltság, melyet a vásárra látogatók a szovjet pavilonban tapasztalnak. A Német Demokratikus Köztársaság ipara 750 féle gyártmányát hozta el Budapestre, köztük mező- gazdasági gépgyártó iparágak készítményeit is, amelyekkel az NDK első Ízben szerepel Magyar- országon. A cseh és a lengyel ipar kiállított cik­kei közül a legnépszerűbbek a különböző tipusu gépkocsik, de róluk szólva, a gépkocsikról, el­mondhatjuk, ugyanezt a szovjet, a jugoszláv, a francia, a nyugatnémet járműipar készítményei­ről is. A pavilonok tárgyalószobáiban magyarok és külföldi kiállítók egyaránt adnak és vesznek, üz­leteket kötnek a vásárok törvénye szerint. És közben — anélkül, hogy ezt maguknak, vagy másoknak megfogalmaznák —erősitik azt a ne­mes törekvést, hogy dolgozva, a termelésben ve­télkedve, békében éljenek egymás mellett konti­nensek, országok, emberek. S. J. ».«S3K3S3KSC 5S5SEK3E35SÍSfcMEKanESESHS3E3CKr| Iavavm $0 Vidd}fcssssssjl IZSÁKON Farkas János országos hirü kaktusz- gviijtő üvegházában és sziklakertjében már több mint 1,500 féle sivatagi növény diszlik. A kak­tuszfajtákból jelenleg több mint száz virágzik. A gyűjtemény most újabb 150 féle, nagyobbrészt Dél-Amerikából származó kaktuszféleségekkel gyarapodott. • GYŐR VÁROS TANÁCSÁNAK művelődési osz­tálya összegyűjtötte a város óvodásainak, általá­nos és középiskolás tanulóinak rajzait, az iskolai szakkörök festményeit. A legjobbakból kiállítást rendeztek a győri műcsarnokban. Több mint száz festmény és rajz tanúskodik arról, hogy a győri iskolák szakköreiben számos tehetséges fiatal te­vékenykedik • NEM MINDENNAPOS szaporulattal örvendez­tette meg gazdáját egy anyakecske: négyes ikre­ket hozott a világra. Az állat tulajdonosa a Csong- rád megyei Bokros községben élő Sinkó Józsefné. A kisgidák fürgén ugrálnak, egészségesek, any­juk egyelőre el tudja látni őket tejjel. Ha szük­ség lenne rá, később, üvegből táplálják őket. • MENYECSKE-KÓRUS alakult a falu asszo­nyaiból a Veszprém megyei Gyenesdiáson. Mű­sorukat régi népdalokból állították össze, amelye­ket Hernád Tibor evangélikus lelkész, lelkes nép­rajzkutató gyűjtött a falunak. A menyecske­kórus már nagy sikerrel szerepelt a szomszédos falvakban. • A SZABOLCS MEGYEI állami gazdaságok mintegy 30 kertésze és egyéb mezőgazdasági szakembere többnapos tanulmányúton vett részt Bács-Kiskun megye állami mezőgazdasági nagy­üzemeiben. A többi között a Kunfehértói Állami Gazdaságban a széles sorközü szőlőtelepítésnek és művelésnek a módját tanulmányozták. Megtekin­tették a vaskuti korszerű borkombinátot is, majd a Helvéciái Állami Gazdaságba látogattak el. • A Női MUNKAERŐK foglalkoztatására uj üze­mek létesítését vette tervbe Eger város Tanácsa. A budapesti Gomb- és Fésükészitő Ktsz-szel tör­tént megegyezés alapján az üzem egyik részlegét Egerbe telepitik át. • MEGSZAVAZTA a tagság fizetéses szabadsá­gát a körmendi Vörös Csillag Tsz közgyűlése. A határozat szerint azoknak a férfiaknak, akik évenként 200 munkaegységen felül teljesítenek, s azoknak a nőknek, akik legalőbb 80 munkaegy­séget elérnek, fizetéses szabadság jár. • MÁSODSZOR VIRÁGOZNAK a jonatán alma­fák Szabolcs-Szatmár megyében. A szakemberek “apácavirágoknak” nevezik a most megjelent szir­mokat. A második virágzást annak tulajdonítják, hogy a hosszan tartó tél után a gyors tavaszi fel- melegedés tápanyagtorlódást idézett elő. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! IGY RENDELTETETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom