Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-30 / 22. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 30, 1963 BIRMINGHAM URAI Irta: VICTOR PERLŐ Kennedy elnök “Birmingham üzleti köreit” azonosította a felelős uralkodó párttal, akiktől azt remélte, hogy majd engedményeket tesznek “a néger közösség megokolható szükségletei irányában.” Birminghamban most tisztán bebizonyosodott, hogy a déli faji politikát ma nem néhány elmaradt “ezredes” tartja uralmon, akiket felületesen az ültetvényes gazdálkodással szoktak összekapcsolni, hanem a modern kapitalisták, a gyárosok, a kereskedők és a bankárok. Ezek préselik ki az extra profitot a négerek alacsony béréből, ők élnek fényűzően néger szolgák seregétől körülvéve, akiket éhbérért dolgoztatnak. ők tiltják meg a négereknek, hogy iskolába menjenek, vagy szavazhassanak, és ők adják ki a parancsot a rendőrségnek, hogy kutyákat uszítsanak s vizfecskendőket irányítsanak a négerekre és tele zsúfolják a börtönöket velük. A régi ültetvényes urak egyesültek az uj gazdákkal. Birmingham igazi urai azok az iparmágnások, akik New Yorkban, Pittsburghban és Chicagóban csoportosulnak és a délieket, mint felbérelt tisztviselőket használják fel részvénytársaságaik érdekében. A fő ipari társaság Jefferson County- ban (ahol Birmingham található) a U.S. Steel, amelynek kötelékébe tartoznak a Tennesee Coal and Iron üzemei Bessemerben, Fairfielden és Birminghamban. A rendőrség főnökét, “Bull” Con- nort, az U.S. Steel csatlósának tekintették a szak- szervezeti szervezkedés idején, amikor még “anti- kommunizmusban” specializálta magát. Ma ugyan azt a gazdát szolgálja, amikor a heroikusán küzdő néger dolgozók elnyomására törekszik. Dupont-nak vegyi üzeme van Birminghamban. Ez a monopólvállalat tevékenysége súlypontját délre tolja el, ahol a szegregációs helyzet kihasználásával sokkal alacsonyabb bért fizet színes munkásainak. A chicagói központtal rendelkező Armour-nak konzervgyára és műtrágya üzeme vart Birminghamban. Újabban bércsökkentés formájában jutott a huskonzervgyárosoknál kifejezésre a déli faji politika, a műtrágyagyárak pedig arról hírhedtek, hogy főleg négereket alkalmaznak, akiket a legrosszabbul fizetnek. A U.S. Pipe and Foundry-nak kilenc üzeme van Jefferson Countyban. A részvénytársaság fő részvényese a Colgate család New Yorkban (Colgate University) és bizalmi ügynöksége a First National City and Manufacturers Hanover Bank. A Pullman Corp.-nak, amelyet a chicagói bankárok ellenőriznek, teherkocsi gyára van Bessemerben. A legnagyobb ipari részvénytársaság, amelynek fontos helyi érdekeltségei vannak, a Vulcan Materials, amely egybeolvadt az épületanyagokat gyártó és vele rokon vállalkozásokkal, a Birmingham Slag Companyt is beleértve, amelynél a birminghami Ireland családnak vannak vezető pozíciói. Charles W. Ireland elnök a birminghami First National Bank, a Közösségi Takarékpénztár, a Birmingham Civic Symphony s Industrial Health Council igazgatója. Az utóbbi intézmény arról nevezetes, hogy a néger munkások számára fenntartott kórházrészben jóval hiányosabb felszereléssel rendelkezik, mint a fehérekében. De Ireland mögött még ott állnak a newyorki igaz-' gatók — Homer P. Cochran a Morgan Guaranty Trust-tól, Edward A. Schrader a Goldman Sachs- tól, Charles B. Stauffacher a Continental Can-től és Lawrason Riggs a St. Joseph Lead-től. A fióküzletek sorozatával rendelkező cégek, melyek gyakran a gyújtópontjai az integrációs küzdelmeknek, szintén az északi bankárok és kapitalisták kezében vannak. A Birmingham News, amelyik négerellenes vezércikkével hívta fel magára a figyelmet a küzdelem folyamán, egy New Yorkban székelő hirlaptulajdonos mágnásnak, Samuel I. Newhousenak a tulajdonában van. Az Alabama Power Company, amely a Southern Corporation tulajdonát képezi, egyike az 1920 as évek Morgan-féle részvénytársaságából, a United Corporationból kiágazó vállalatoknak. Ezt még most is a Wall Street pénzemberei irányítják s a profit az ő zsebükbe folyik és egy tisztán alaba- maiakból álló igazgatóság segíti őket ebben. A Southern Bell Telephone fizeti a legalacsonyabb munkabéreket és ugyanakkor a legmagasabb hasznot zsebeli be a Rockefeller-Morgan által uralt American Telephone and Telegraph rendszeren belül; igazgatóinak egyike Samford, a birminghami Liberty National Life Insurance Co. elnöke. Ezek a vállalati érdekek befolyásolják és ellenőrzik a Dél politikáját. V. 0. Key, aki kiemelkedő tekintély az amerikai politikai pártok területén, irja, hogy a gazdasági erők befolyása irányítja a politikát mindenütt a Délen. A Demokrata Párt fő déli pénzelői a texasi olajérdekeltségek, a south-carolinai textilgyárak, a szén-, vas- és acélérdekeltségek Alabamában, stb. Röviden kifejezve azt állítja, hogy a párt fő pénzalapját Alabamában a U.S. Steel és leányvállalatai szolgáltatják. Dorothy V'redenburgh a Tennessee Coal and Iron egyik igazgatójának a titkárnőjeként dolgozott 1940-ig, amikor 25 éves korában az Alabamai Fiatal Demokraták vezére lett. Egész rövid idő alatt a Demokrata Párt országos szervezetének egyik vezéralakja és főmunkatársa lett. Számos déli törvényhozó egyben ügyvéd is, akinek a cége rendszeres díjazást kap olyan északi vállalatoktól, amelyek ek helyi leányvállalatai működnek a déli államokban. A szegregáció és diszkrimináció a rabszolgaságból származik és megmaradt még ma is, az utóbbinak az eltűnte után. Ezt nagyszerűen irányítja és felhasználja a monopóliumok nemzeti arisztokráciája, akik a kormányt és az egész ország gazdasági életét is a kezükben tartják. Közben a néger nép az egész nemzet munkás- osztályának a legrosszabbul fizetett rétegévé vált. Innen ered az, hogy a déli négerek elnyomásának a megszüntetése az egész nemzetnek a követelése, nemcsak azért, mert az alkotmány megköveteli, hanem azért, mert a nemzet legalapvetőbb társadalmi és gazdasági érdekei forognak itt kockán, és a lakosság túlnyomó többségének az érdeke a néger nép teljes győzelme az egyenjogúságért vívott harcában. A NÉGER KÉRDÉS POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ARCULATA Irta: EÖRS1 BÉLA A néger kisebbség politikai — mondhatnánk forradalmi — harca az egyenjogúságért az újságok állandó híranyagát képezik és a világ olvasó- közönsége is tudomást szerzett róla. Lényegében két fő oka van annak, hogy ez a kérdés az Egyesült Államok egyik legfontosabb kérdésévé vált. 1. Politikai: a két párt (demokrata és republikánus) győzelme vagy veresége a négerek szavazatától függ és végeredményben a mérleg serpenyőjének döntő súlya egy elnyomott kisebbség kezébe került. 2. Gazdasági: a néger fogyasztóközönség erejét 15 billió dollárra becsülik, amely akkora, mint a kanadai piacé. Ha az Egyesült Államoknak az Európai Közös Piaccal kapcsolatban problémái lesznek, akkor ezt csak a belső (főleg néger) vásárlóközönség erejének emelésével tudja ellensúlyozni. A sors iróniája, hogy az Egyesült Államok politikai és gazdasági élete elég jelentékeny mértékben a néger tömegektől függ. A kérdés politikai vonatkozását következőképpen vázolhatjuk: Lincoln republikánus párti volt, s ez a párt elvárta, hogy a négerek a felszabadítóikra adják le szavazatukat. Ez igy volt 1932-ig. A Hoover elnök idején beállott gazdasági válságban a négerek szenvedtek a legjobban és F. D. Roosevelttől várták helyzetük javulását. Akkor a kisebbségi réteg (nemcsak a néger) átállt a demokrata táborba és azóta is híven kitartott mellette, még Eisenhower idején is. (1952-ben 17%, 1956-ban 38% szavazott csak Eisenhowerre.) Ne felejtsük el, hogy a néger szavazók 79%-a demokrata jelöltre szavaz, sőt a nagy városokban ez 95%-ra is felmegy. Ha a republikánus párt győzni akar, akkor életszükséglet a részére, hogy a déli államokban a négerek szavazati jogáért küzdjön. Igaz, hogy a négerek gyűlölik a lincselő déli politikusokat és nem reájuk szavaznak, de ha a néger lakosság megkapja alkotmányos jogát, néger törvényhozókat küld majd Washingtonba és az államok fővárosába — s ezek egyik pártot sem fogják többé vakon követni. Gazdasági szempontból a néger kérdés megoldása életszükséglet úgy a fehér lakosságnak, mint maguknak a négereknek. Eddig sikerült a délieknek megfosztani őket a tanulás lehetőségétől. Iskoláik rosszak, zsúfoltak voltak és a jobb (még a kishivatalnoki) állásokba — rut önzésből — sem engedték be őket. Ma már más a helyzet. Lehet, hogy nem sikerül teljesen keresztülvinni a közös tanitást sem a Délen, sem a többi államokban, de iskoláik jobban lesznek felszerelve, tanítóik jobban lesznek fizetve és képesítve. Az Egyesült Államok óriási küzdelemben áll a Szovjetunióval úgy katonai, mint más téren, s nem nélkülözheti a négerek tehetségesebb rétegét, mert a fehér lakosság nem tud elegendő tehetséges matematikust, tudóst, technikust kitermelni. 100,000 emberre volna szükség, de a legjobb esetben csak 25,000 képzett egyént tudnak adni az egyetemek, ezért lassan helyet kell adni a négereknek is. Európával éles verseny folyik, amely mindjobban kiéleződik. A cél: a világpiac meghódítása. Ha ez nem sikerül, úgy az egyik megoldás a belső piac felvevő képességének fokozása, s ez csak a szines kisebbség (néger, mexikói, portorikói) életnívójának emelésével érhető el. A néger kérdést nemcsak a négerek érdekében kívánatos megoldani; érdeke ez az egész amerikai munkásságnak. Az alacsony munkabérért dolgozó néger tömegek állandóan munkás-rezervaként szerepelnek a szakszervezeti gyári munkássággal szemben; a felszabadult néger dolgozók száma mindjobban növekszik és egyharmad részük még ma is a primitiv mezőgazdasági rendszer áldozata. Viszont a mezőgazdaság — még a déli államokban is — gépesítésre szorult és a földekről elkergetett néger és fehér szegények a városokba tódulnak. Ha ezeknek a helyzetén nem változtatnak, úgy a munkásság életnívója szenvedi meg. A négerek jövedelme ma emelkedőben van, de ez vajmi kevés. Azelőtt egy néger munkás heti bére a fehér munkás heti bérének egyharmada volt, ma már majdnem a fele. A néger munkások legnagyobb része vagy teljesen szakképzetlen, vagy félig képzett, s aki megfigyeli az amerikai gazdasági életet, láthatja, hogy ez a réteg szenved a legtöbbet az automatizálás következtében. Próbálkoznak ugyan átképzéssel, de ez a kísérlet igen nagy akadályokba ütközik, főként a négereknél — még pedig az utolsó évszázad bűnei következtében. A néger tömegek megmozdultak és e megmozdulás sikeres lesz még pedig azért, mert az ország politikai és gazdasági érdekei is igy kívánják, s nem a fehérek jóakarata, vagy ajándékaképpen. Kefauver szenátor a gyógyszermonopóíiumok ellen Estes Kefauver szenátor a rendkívül magas gyógyszerárak letörésére törvényjavaslatot nyújtott be. Ha megszavazzák, ez a törvény kötelezni fogja a gyógyszer-monopóliumokat, hogy készítményeik szabadalmait más cégeknek is bocsássák rendelkezésre. A Tennessee állami képviselő vádat emelt a vegyi monopóliumok ellen, melyek a tavaly hozott ilyenirányú törvénykezés dacára óriási hasznot húznak a betegek és öregek kárára. Kefauver szenátor nyújtotta be a múlt évi törvényt is, de a konzervatív monopóliumbarát demokraták és republikánusok koalíciója, a kormány közreműködésével meghiúsította a törvényjavaslat eredeti célját. A szenátor felhozott sok példát s eseteket, amelyeknél az emberek egészsége, néha élete függ bizonyos gyógyszerektől, amelyeket 1,000 vagy 6,000 százalékos haszonra árusítanak. Sok gyógyszergyár azt az ürügyet hozza fel a magas árakra, hogy a gyógyszerekkel való kísérletek sokba kerülnek. A szenátor azonban kimutatta, hogy a nagy gyógyszergyárak kísérletekre csak 6.3 százalékot, de hirdetésre, terjesztésre és eladásra 24.8 százalékot költenek. WUVUVUWVHW \HUUUVUUHUUUWV NEM KELL CSOMAGOLNI! ——. NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ; , A legrövidebb időn belül segithe-" ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! * , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” < , megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- < ^ veit Magyarországból kihozhatja általunk < ► KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET : JOSEPH BROWNFIELD : ► 15 Park Row New York 38, N.Y. J ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek i ► Telefon: BA 7-1166-7 ► A |A 1^1 A . ^
