Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-02 / 18. szám

Thursday, May 2, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Bebrits Lajos: MEGLÉVŐ ÉS HIÁNYZÓ MAGYAR EMLÉKMŰVEK Történelmi emlékművek, az építészet műreme­kei az idegenforgalmi utasok által legsűrűbben felkeresett objektumok. Méltán meg is érdemlik az érdeklődést. Sajnos, Magyarországon más or­szágokkal összehasonlítva, kevés van belőlük. Ke­vés a bemutatható történelmi emlékmű, a kas­tély, a vár. Ennek legfőbb oka az, hogy a Habs­burgok uralma a Rákóczi-időbeli szabadságharcok leverése után az olyan épületeket, amelyek régeb­bi vagy magyar sajátos kultúra bizonyítékai, az önálló magyar történelem emlékei lettek volna, amelyek katonai szempontból még jelentőséggel bírtak volna, a legrendszeresebben megsemmisí­tette. A Habsburg-uralom súlyos tehernek érezte mindazt, ami a független magyar eredet bélye­gét viselte magán, és a Magyarországot megszálló osztrák zsoldos haderő parancsot kapott, hogy az ilyen épületeket robbantsa fel és döntse le. Ilyen formán nagyon kevés maradt a magyar múlt em­lékeiből, ami magas értékű, de néhány ilyen még­is van. Budapesten több ilyet találunk, és heteket tölt­het a külföldi a budapesti emlékművek és építési remekek szemléletével. Nagy kincse idegenforgal­munknak a Dunakanyar. A táj szépsége is ide­sorolja. A legnagyobb érték Mátyás király viseg­rádi palotája, mely egész nagyságában nincs is még feltárva. Kiásása most van folyamatban. A reneszánsz idők építészeti remekműve ez, amely­hez hasonló nincs az országban, de bátran mond­hatjuk, hogy Közép-Európában sincs. Csodálkoz­va fognak állni előtte a külföldi vendégek is. Nagy jelentőségűnek minősíthetjük a sárospa­taki Rákóczi-kastélyt és a védelmét ellátó erődít­ményt is, de itt is még sokat kell restaurálni, mert több méteres átmérőjű hatalmas lyukak ta- tonganak benne. Az Országos Műemléki Felügye­lőség kisebb romos várak és kastélyok helyreállí­tásánál is elsőrendű munkát végez, és mind több lesz a bemutatható emlékmű a hazai turisták ré­szére, de a külföldről érkező kirándulók részére is mind élvezetesebbé, tartalmasabbá s történel­mi tanító értékűvé tudjuk tenni itt-tartózkodásu­kat. Rá kell azonban mutatni arra, hogy nagy jelen­tőségű történelmi eseményeink színhelyén még hiányzik az emlékmű. Egyetlen kődarab, oszlop, vagy felirat sem jelzi, hogy itt olyan események zajlottak le, amelyek századokra szóló fordulatot hoztak népünk történelmében. Csak a legfonto­sabbakat fogjuk felsorolni. A tatár betörés elleni nagy csatának, amely a Muhi pusztán zajlott le, helyét, idejét, fontossá­gát semmi sem jelzi. A tatárjárásról általában részletes történelmi kútfők szólnak, de történé­szeink eddig nem állapították meg pontosan, hogy hol folyt le a történelmi szerepet játszó muhi- pusztai ütközet. Pedig nem is kellene itt bevárni ásatásokból eredő rozsdásodó fegyvereket, vagy csonthalmazok bizonyitékát. Megközelítő pontos­sággal írják le történelmi müvek Európa külön­böző országaiban a csata helyét és fontosságát. Nem véletlen persze, hogy a korabeli európai krónikáitok ennyire foglalkoztak a muhi-i tragé­diával. A közép-európai tájakon, de Nyugat-Eu- rópában is Magyarországnál sokkal erősebb, fej­lettebb haditechnikával bíró országok is rémül­döztek, hogy a tatárok Magyarország lehengerlé- se után Európa mélyébe hatolnak és hadaik nyo­mát mindenütt a Jegszörnyübb pusztítás kiséri. Muhinál Magyarország ügye elveszett és az or­szág romhalmazzá változott. A magyar ellenállás azonban oly erős volt mégis, oly nagy vérvesz­teséget okozott a tatároknak, hogy ez volt az a tényező, mely leginkább visszafordulásra kénysze- ritette őket, és Magyarország a belső Európa nagy védőpajzsaként szerepelt. Meg kell tehát jelölni a csata helyét, mielőbb. Nem is gondolunk nagy emlékműre. A Sajó-táj egy megfelelő pont­ján néhány köbméteres betontömböt állítanánk föl, és felirata is rövid és egyszerű lenne: Muhi — 1241. Százezrek és milliók jönnének erre, és a rövid jelből és az idegenvezetők magyarázatából is mindent megértenének. A mohácsi csata helye sincs még megjelölve. Itt ugyan már történtek kutatások a tényleges helyszín megállapítására, és ezek eredménnyel is végződtek. Az ásatásoknál előkerült fegyverek, csontmaradványok világosan jelzik, hogy hol zaj­lott le a mohácsi vész, és ide kellene helyezni az emlékművet. Ajánlhatunk itt is egy nagyobb, egyébként egyszerű betontömböt, melynek oldalán ez állna: Mohács — 1526. Ide is százezrek jön­nének, és a legrészletesebben megismerkedhet­nénk a történelmi esemény lefolyásával, de azzal is, hogy milyen okok váltották ki és mik voltak a következményei. Két óriási jelentőségű 1945-ös eseménynek nincs még megjelölése. Pedig az eseményekkel volt kapcsolatban nagymértékben az a fordulat, mely hazánkat felszabadította a Hitler-fasizmus Műsoros estek az ujszegedi szabadtéri színpadon, kiállítások, hangversenyek A Szegedi Szabadtéri Játékok idei előadásait is gazdag kulturális mellékrendezvények kisérik majd. Julius 20-tól kezdve a játékok befejezéséig rendkívül gazdag műsort tervez a városi tanács művelődésügyi osztálya. A tervezett műsorból kiemelkednek a térze­nék. Közreműködik ebben a Szegedi Munkásőr zenekar, a MÁV fuvózenekar. a hódmezővásár­helyi Honvéd Zenekar, a Határőrség Országos Parancsnokságának Zenekara. A térzenéket egy­részt a Széchenyi téren, a Móra Ferenc Muzeum előtt, valamint az úgynevezett vármúzeum kert­ben rendezik meg a délelőtti illetve a délutáni órákban. - ijfi Muzsikáló nyári est cimü műsorral több alka­lommal is szerepel majd a Klauzál téren a szege­di népi muzsikusok 100 tagú zenekara. A Tiszán sétahajó-kirándulások lesznek, s a hajó fedélzetén szegedi énekkarok szerepelnek, népdalokkal és tömegdalokkal, a munkásőr zene­kar kíséretével. Idén is megrendezik — julius 28-án — a ha­gyományos ifjúsági napot. Ennek műsorában szinpompás, jelmezes karneváli felvonulás is sze­repel, majd ezt nagyszabású jelmezes bál követi az ujszegedi Liget-vendéglőben. Gazdag műsorok követik egymást esténként az ujszegedi szabadtéri színpadon is. Többek között a Gavrilov szovjet tánc- és énekegyüttes fellé­pését tervezik, majd ezt zenekari esztrádmüsorok követik. A játékok időtartama alatt meghatározott na­pokon orgonabemutatókat és hangversenyeket rendeznek a Fogadalmi templomban. A tervek szerint ezeken a bemutatókon országos nevű or- gonamüvészek szerepelnek majd. A szegedi Szabadtéri Játékok kulturális mel­lékrendezvényei programjában a mai irodalom reprezentáns képviselői is résztvesznek. A Juhász Gyula Könyvesbolt ebben az időszakban iró—ol­vasó találkozókat rendez. A három nagy szegedi alól és Horthy-terror rendjétől. Események, ame­lyek szabad országgá tették hazánkat, és lehető­vé vált, hogy a politikai hatalom, föld és gyár is a dolgozók kezébe kerüljön és a szocializmus épí­téséhez foghassanak hozzá. Az 1945-ös, Nyíregyháza tájékán lezajlott nagy tankcsata az egyik. Ezzel tört be a magyar terü­letre véglegesen a felszabadító szovjet hadsereg» Napokig tartott a száz kilométeres fronton dúló harc, mely a hitleri hordák vereségével és csúfos meghátrálásával végződött. Egész a Duna vona­láig futottak megállás nélkül a rájuk mért csapás hatása alatt a fasiszta rablók. A második, és hetekig tartó gigászi küzdelem Székesfehérvártól északra eget-földet megresz- kettetve folyt le, mely a hitleri hordákra a végső csapást mérte. Hitler terve az volt, hogy felsza­badítja a szovjet hadsereg vasgyürüjében lévő Budapestet az ostrom alól. Az óriási szintéren még hosszú ideig ezernyi kiégett tank, összetört páncélkocsi, felfordult ágyuk és repülőgépek ron­csai hevertek, a kézifegyverek nagy tömegei mel­lett. E csata után Hitlerék a magyar területen már csak futottak, megállni már nem tudtak. E helyek szintén jeltelenek. A nemcsak népünkre, de az egész emberiségre sorsdöntőén nagy események helyén feltétlenül lennie kell hatalmas emlékműnek. Megépítésüket napirendre kell tűzni. A nagy térben és az idő­ben végtelen lesz majd a hálás utókor áramlása» A magyar amerikai vendégek is bizonyára részt vesznek ebben. filmszínház pedig a játékok időszakában a legjobb hazai és külföldi filmeket kívánja majd bemu­tatni. A Móra Ferenc Muzeum állandó kiállításaival áll a nagyközönség rendelkezésére a játékok idő­szakában. Öt kiállítást tekinthetnek meg az ide­érkező hazai és külföldi vendégek, a régészeti, a Tisza élővilága, Irodalmunk 1848-tól napjainkig, a Szeged környéki népi életet ismertető és város- történeti kiállítást. A Móra Ferenc Muzeum ku­polacsarnokában rendezik majd meg Százéves a szegedi dalos-mozgalom cimü kiállítást. A kiállí­tások fő helyén szerepel a Horváth Mihály utcai képtárban megrendezendő IV. Szegedi Nyári Tárlat, amely az ország jeles művészeinek u.j, friss alkotásait mutatja be. Az Ifjúsági Házban politechnikai kiállítást rendeznek az általános- és középiskolás tanulók gyakorlati munkáiból, írtig a múzeum földszinti termében Az első szegedi nyomdától a szép magyar könyvig címmel rendez kiállítást a nyomdászszakszervezet, a múzeum és a levéltár. Különböző kereskedelmi váHalatok is rendeznek a játékok időszakában kiállításokat. Ezek közé tartozik például az országos őszibarack kiállítás a DÁV művelődési termében, majd a Kamaraszínházban bemutatandó üveg-, porcelán-, díszműáru-, műanyag-, rádió-, televízió-, villamos- sági cikkek, illatszerek, kozmetikai készítmények és bizsuáruk kiállítása. Ugyanakkor a Szőke Tisza üdülőhajón fürdőruha bemutatót terveznek, a DÁV művelődési termében pedig nagyszabású vi­rágkiállítást nyitnak majd meg. MEGHÁROMSZOROZTÁK a minőségi motor­olajgyártást Almásfüzitőn. Az idén befejeződik a Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfüzitői fi­nomítója 1959-ben megkezdett nagyarányú re­konstrukciójának első szakasza. • önálló építkezési vállalatot hozott létre közö­sen, öt hódmezővásárhelyi termelőszövetkezet. A társulás elsősorban a közös gazdaságok beruhá­zásaira fordítja erejét, de vállalja a szövetkezeti gazdák családi házainak építését, tatarozását is. ★ SZÁZ Vas megyei termelőszövetkezetben befe­jezték a tavaszi kalászosok vetését. Ezzel egyi­dejűleg megkezdődött a burgonya ülletése és a kukorica, valamint a cukorrépa elvetése. • CSAKNEM 5000 pár futballcipőt készít ang­liai megrendelésre a hajdúböszörményi Hajdú­sági Cipész Ktsz. Az első szállítmányt — 600 pár cipőt — már útnak indítottak. © , KÉT kisfilmet készít a Budapest Filmstúdió Zala megyéről a megyei tanács művelődésügyi osztályának közreműködésével. • TÁVVEZÉRLÉSü vezetőkocsit alkalmaz az in­ga járatú vonatokhoz a MÁV. Két ilyen kocsit már átadtak, májusban pedig további kilenc ké­szül el. Az uj vezérlő-kocsik villamos vonatok­hoz is alkalmazhatók. Régi pompájában áll a Szarvas tér névadó házának, a “Szarvas háznak” épülete. Itt nyitották meg a stílszerűen berendezett “Arany- szarvas” vendéglőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom