Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-25 / 17. szám

Thursday, April 25, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 111 Bebrits Lajos: hit II I' Képek a Balatonról A trianoni Magyarország nem bővelkedik ki­emelkedő tájszépségekben. Egy kivételt említhe­tünk csak: a Balatont. A tó nemcsak tájainak szépségével vált hiressé, hanem azzal is, hogy fürdeni lehet benne. Az észak- és közép-európai országokban százával és ezrével vannak nagy és csodásfekvésü tavak, de frissen olvadt hó, glecs- cser-jég szolgáltatja vizüket és ezért csak ülni lehet partjaikon, ha süt a nap, de fürödni nem lehet bennük. A Balatonban minden további nél­kül, a tájszépség mellett a fövényes part, a tem­perált viz fürdőzésre hiv és a viz melletti üdülés más száz örömét és szépségét is nyújtja. A Balaton tája, emberei, az ott történtek leg­kiválóbb Íróinkat inspirálták; csodás szépségüek a Balatonról szóló Írásaik. Címeket felsorolni nincs helyünk, de néhányat az irók közül: Páló- czv-Horváth Ádám, Csokonai, Kazinczi, Kisfaludy, Vörösmarty, Jókai, Vajda János, Gárdonyi, Kosz­tolányi, Babits, József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés György, Kereszttury Dezső és még sokan mások. A legjelesebb festőink nagyon jól ismerték a Ba­laton tájait és jól ismerték azt a fényhatást is, amit a nagy víztükör kifejt a szomszéd tájra. E szinhatások rögzítésére megvan palettáikon a megfelelő szinkeverék. A két legjellegzetesebb balatoni festő: Mészöly és Egry teljes összképet nyújt a tóról és környezetéről. De ugyanúgy a többi balatoni festő a képek kitűnő sorát adta és nem elégedtek meg azzal, hogy viz és fény játé­kának csodáit ábrázolják, hanem mindig a Bala­ton környékét, embereit és az utóbbi időben meg­változott életet is festették. Gulyás Jenő és Bar- tha László talán a legismertebb közöttük és ké­peikből már külföldi kiállítások is sikerültek. A leghatározottabban ajánlhatjuk az óhazát láto­gató amerikai magyaroknak, hogy nézzék meg a balatoni tájakat. A közlekedés a Balatonhoz elsőrangú. A MÁV menetrendje Budapestről és az ország más részei­ből a leggyorsabb és kényelmesebb szállítási le­hetőséget adja. De már nemcsak a MÁV, hanem az a utóbusz-járatok is biztosítják újabban a tö­megek eljuttatását a Balaton tájaira. Általában szinte történelmi jelentőségű az, ami a MAVAUT (autóbusz-üzem) járatokkal végbemegy. Úgyszól­ván nincsen ma község az országban, ahova na­ponta két-három autóbusz ne menne. Néhány év­vel ezelőtt még sokszáz község — messze esvén a legközelebbi vasúti állomástól — kiesett a for­galomból. Ma ez már a múlté. A MÁVAUT jára­tai mindenhová összeköttetést biztosítanak és le­hetőséget teremtenek minden tájról a Balatonhoz való eljutásra is. A hajózásnál egy hiányosságra rá kell mutatni. Nem a távolsági szállításra vonat­kozik ez, mert hiszen hajóval a Balatonhoz nem lehet eljutni. De ha már ott vagyunk e csodás partokon, akkor minden látogatóban felmerül az a kívánság, hogy körüljárja az egész partvidé­ket és mindent lásson. A szombati és vasárnapi napon tízezrek és százezrek lennének, akiknek égő kívánságuk a kör járatot megcsinálni. De ehhez nincs elegendő hajó, viszont biztos, hogy a közön­ség e kívánságát nem szabad kielégítetlenül hagy­ni és rövid időn belül több, kirándulókat szállító hajót kell juttatni a Balaton vizére. Még valami hiányzik a Balaton mellől, amit a külföldön járt kiránduló megszokott: ez a kötélpálya, amely a part melletti fövényről elvinné a tájat szemlélni kívánót a környékbeli magaslatokra és a szabad levegőn keresztül mind magasabbra emelve a lá- gatót, mind távolibb, mind szebb képek meglátá­sára nyújtana lehetőséget. Ha nincs is még ilyen kötélpálya, de már készek a tervek, gyűlnek az építéshez szükséges összegek, az anyag is és rö­vid időn belül vendégeink kötélpályákon juthat­nak el a Balaton körüli nagyszerű kilátóhelyekre. Ha valaki a Balatonnal foglalkozik, nem hagy­hatja említés nélkül a SZOT-ot (Szakszervezetek Országos Tanácsa). A Balaton körül a kapitalista rend egész sor nagyszerű villát, üdülőt, szállodát épített. Ma már nem éppen korszerűek, azonban kitünően használhatók. 1945 után a népi állam vette birtokába és a SZOT-nak adta át. Ez egy darab magyar történelem és egész nagy darab belőle. Az első döntő lépés megtörtént abban az irányban, hogy a Balaton ne csak néhány száz kapitalista szórakozóhelyévé, hanem “az egész nemzet játszóterévé” váljék. Százezrek üdülnek évente a Balatonnál, de még többen, akik nem nyerhettek beutalást, már a A Balaton. helyszűke miatt sem, szintén el akartak jutni a Balaton mellé rövidebb időre, ha mindjárt csak weekendekre és ezekről is gondoskodni kellett. A BIB (Balatoni Intéző Bizottság) társadalmi szerv. Igyekszik magában egvesiteni a társadal­mi, gazdasági, műszaki, tudományos és kulturá­lis erőket, amelyek egyrészt a Balaton körüli te­endőkben érdekelt szerveket képviselik, másrészt pedig nemcsak “szerelmesei” személy szerint a Balatonnak, hanem széleskörű ismeretekkel, tu­dással és áldozatos munkával vesznek részt a ba­latoni vidék fejlesztésében. A BIB, amely négy éve működik koordinálva irányítja a Balaton tér­ségében felmerülő fejlesztési és építési feladato­kat. Ez idő előtt a be nem utaltak ezrei jártak a Balaton tájékaira, mert a közlekedés lehetővé tette. Minden járat telten jött és egyre szaporod­tak a jövevények, tízezres tételekben. Amikor azonban megérkeztek a Balatonhoz, mit találtak? A partot. Persze rendezetlenül. Fürdeni ugyan lehetett. A vetkőzés már nagyobb probléma volt. Fülkének, vetkőző helynek se hire, se hamva. Közben tűzött a nap és szomjasak lettek az embe­rek. A Balaton vizét nem lehet inni. Más viz vagy vendéglő a közelben nem volt. A távolban, vala­hol a faluban volt ugyan vendéglő, de ott már reggel 10 óra tájban az utolsó csepp folyadék is elfogyott. A környék lakossága elzárta az udvart és elküldte a vízért koldulókat, mert azok száz­számra jöttek. Ha hoztak valamit a tarsolyban, akkor falatoztak, ha nem hoztak, akkor éhesek maradtak. Az emberi szükséglet elvégzésére sem­miféle alkalmatosság, még bokor is kevés volt. Minden kirándulás keserű emlékeket hagyott ma­ga után. Ennek véget vetett a BIB. Bármerről is jöjjön ma a kiránduló, mindenütt rendezett partot talál, puha és tiszta fövényt, gondozott gyepet, árnyas parkot, helyet a vetkőzésre. ízléses üzletek sorá­ban kínálja a belkereskedelem az italt és ételt, valamint a kulturált kirándulás sok más kellékét. Aki ma jön a Balaton mellé, legyen belföldi vagy külföldi vendég, nyomát sem találja a régi bajok­nak és az üdülés végével a legnagyobb megelége­déssel, jóérzéssel megy vissza. Mi történt az északi parton? BALATONALMÁDI: szennyvíztisztító telep *MUWIMWMA«HW(AMUWUVWWWWUUVUVWUMWWMAIUW készült több kilométeres csatornázással. Kibővi- tették a strand területét, 10 kilométer hosszú uj part van, 20 üzlet a legkorszerűbb berendezéssel és árukkal, partvilágitás, sportpálya kialakítása, egy nagy turista-szálló építése, egy elsőosztályu camping épült, cukrászda, bisztró és a legkitű­nőbb ivóvíz. Az ötéves terv végén annyi újdonság lesz Almádiban, hogy nem lehet majd ráismerni. BALATONFÜRED és Tihany között megépült a Balaton környék egyik legmodernebb, minden igényt kielégítő strandja. Szennyvíztisztító te­lep. Húsz uj üzlet az egyik helyen, még harminc üzlet a másik részén a fürdőtelepnek. Ezer szemé­lyes, minden igényt kielégítő camping. Több utca úttestének és járdájának korszerűsítése, aszfal­tozása, nagy befogadóképességű autóparkolók, több mint két kilométer hosszú uj parttal, part­locsolás. TIHANY. A tihanyi rév környéke három évvel ezelőtt úgyszólván pusztaság volt. Itt épült Euró­pa egyik elismerten legszebb, nagy befogadóké­pességű campingja, de kifejlődőben van egy egész motel-város, amelynek már végleges idényjellegű szálló-épületei is vannak. A móló környékére rá sem lehet ismerni. Uj vizmii, több mint 20 kilo- • méteres vezetékkel. Muzeum és mozi. RÉVFÜLÖP. Uj öltöző, uj ötezer négyzetmé­teres park, camping, egykilométeres uj part. KESZTHELY. Három kilométeres uj parttal, háttérben gyönyörű park, korszerű szálloda-sor, motelek, közvilágítási hálózat a strandon, autó- parkirozás. Keszthely, e régebbi magyar kultur- hely külseje egészében megváltozott. A legcsodá- sabb rend és tisztaság a város belsejében. A déli parton: SIÓFOK. Óriási strand épült, amelynek befo­gadóképessége tízezer személy. Bővült a parkja hétezer négyzetméterrel. Tömérdek a büfé, telje­sen újak. Teljesen átépült és korszerűen működik; két nagy étterem. A legnagyobb igyekezettel fo­lyik a csatornázás. FYiss tiszta viz az iváshoz a legbővebben áll rendelkezésre. Útburkolás és jár­daépítés több mint 25 kilométer hosszúságban. Uj parkírozó 1,500 kocsira. Közvilágítás minde­nütt a strandon. Két motel, két nagy szálloda, ezerszemélyes uj étterem, uj benzintöltő állomás, espressók, melyek a világ bármely pontján meg­felelő nivót jelentenének. Szobrok nőttek ki a földből a fürdőtelepen és annak közeli környékén. FONYÓiD. Elkészült a szennyvíztisztító és a csatornázás. A vízellátás kérdése megoldódott. Ötezer főre berendezett nagy strand, camping, amelyben ezer ember talál elhelyezést; közvilágí­tás, uj üzletek szépszámmal és tömérdek áruval. Idesorolhatnánk még BÉLATELEPET is, mely nagyobb strandot kapott és többkilométeres uj partfalat. BALATONFÖLDVÁR és BERÉNY, de föl egé­szen ALIGÁIG egyetlen hely sincs, aiYiely ne ka­pott volna uj berendezést, építkezést, szállítást több embernek, több autónak, hosszabb strandot, hosszabb partfalat, több öltözőt, nagyobb étter­meket és szállodákat. , Csak a legforgalmasabbakat emeltük ki, a leg­jellemzőbbeket soroltuk fel az adatok között. De joggal mondhatjuk igy is: történt miegymás a Balaton körül, nemde? Olyan a Balaton. és tája, hogy azt minden, az óhazát látogató amerikai magyarnak fel kell ke­resnie. Látnia kell, hogy mi megy ott végbe, hogy miként érzi ott magát a szabad Magyarország lakója. Ezer-, tízezer- és százezer szabadságát töltő üdülő ember, akit ott lát a Balatont felkere­ső magyar amerikai, ezen keresztül is képet kap arról, milyen óriási változáson ment át az egész ország, milyen óriási a változás emberben és an­nak ellátásában. Mindig gazdagabban, szebben ps kulturáltabban lehet élni nálunk. Bebrits Lajos (Wt/VWWV\AAA/WWV(AAI>AAA/\/WWWUWWAruVV A budapesti Marx téren a legmodernebb és ízlé­seden épített pavilonok­ban árusítják a könyve» két es hírlapokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom