Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-25 / 17. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 25, 1968 Mi TökTémKm Óhajban RÖVIDEN Épül az első budapesti autóscamping Április lG-án, társadalmi munkások százai és az építőipari vállalatok hozzákezdtek a római- parti autóscamping építéséhez. Magyarországba érkező turisták régi panasza: miért nincs Buda­pesten, az ország gyönyörű idegenforgalmi neve­zetességű fővárosában campingezési lehetőség? Az IBUSZ Európa-szerte hirdeti a balatoni cam- pingek vonzó üdülési adottságait. Ennek nyomán sok száz külföldi turista érkezik Magyarország­ba gépkocsival, campingfelszereléssel. Többségük nem Budapesten tartózkodik, mert nincs lehető­ség, hogy camping felszerelésüket használhassák. Júniusban kapunyitás Az autóscamping terveit a Hazafias Népfront budapesti bizottságának patronálásával alakított tervezői csoport készítette, jórészt társadalmi munkában. A munkálatokat dr. Reischl. Aulai professzor, az ismert, többszörösen kitüntetett tervező irányította. A tervek elbírálásába bevon­ták a campingezés valamennyi hazai szakértőjét, s mindazokat, akiknek a külföldi campingekkel kapcsolatban hasznosítható tapasztalataik van­nak. A főváros első autóscampingje a római-für­dői HÉV-állomással szemben, 6 hektárnyi terü­leten helyezkedik majd el. A kapunyitást június­ra tervezik. Ekkor még csak 500 turistának lesz kényelmes helye, de az üdülési szezon vé­geztével a tábort tovább bővítik. Jövőre már ezernél több turistát láthatnak vendégül itt. Ugyancsak jöjrőre elkészülnek a campinggel szemközti hideg vizes strandfürdő felújításával is. S addigra — remélhetőleg — korszerűsítik a Flórián tértől Aquincumig terjedő ma még bi­zony elég szűk és elhanyagolt útszakaszt. Ultramodern főépület A faházak és a sátrak modern berendezésű fő­épületet vesznek körül. Itt fogadják az érkező vendégeket, itt helyezik el az irodákat, itt áru­sítják majd a hírlapokat, kiadványokat. Modern büfét, zuhanyozókat, főzőfülkéket találni még a tábor központjában. De a campingező köztudo­másúlag a természeti szépségek közepette üti fel a sátrát. Nos, a római-parti camping hathektár­nyi területén gyönyörű fák, bokrok és a felújí­tott pázsit iiditi majd a vendégeket. S aki nem hoz magával sátrat, vagy gépkocsijához nem köt lakókocsit, azt a szellős faházak várják. Jelenleg a Nánási útnál áll az a húsz, lengyel építésű fa­ház, melyek átszállításával teljesebbé teszik a római-parti camping felszerelését. 23 vagon iraktorpótalkairész Az idei tavaszon redkiviil nagy feladat vár a mezőgazdasági traktorparkra: a következő egy­másfél hónap alatt mintegy nyolcmillió normál- holdnyi munkát kell elvégezni. A gépek folyama­tos -üzemeltetése jórészt azon múlik, hogy ren­delkezésre állnak-e a javításokhoz szükséges pót- alkatrészek. A téli, kora tavaszi nagy arányú el­maradás után most meggyorsult a külföldi al­katrészek szállításának üteme Csehszlovákiából, az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból áp­rilis 1 óta 23 vagon traktoralkatrész érkezett, A külföldről szállított alkatrészek mennyisége március eleje óta hétről hétre növekszik. Kukoricával együtt vetik a babot “Hogyan lehetne a kukoricával együtt vetni a babot” — töprengett a megoldáson sokáig Poi- lák Ferenc, a Sellyéi Gépállomás főmérnöke. Most aztán siker koronázta fáradozását. Egy ve- tögépet átalakított. A gépre speciális vetőtárcsát szerelt amely egyszer kukoricát, egyszer babot hullajt a földre. A magtartályba külön babtartályt épített, s az átalakított vetőgéppel nyújtott műszakban 25 holdat is lehet vetni. E sikeren felbuzdulva a Baranya megyei gépállomásokon levő 16 vetőgé­pet kukorica-babvetőgépre alakítják át. GÁBOR Andor emlékére dombormtivet helyez­nek el a Somogy megyei Nagyatádon a Gábor Andor járási művelődési ház falán. Ä N.Y. Times és a magyarországi turista forgalom Viszonylag tárgyilagos szép cikkben számolt be a New York Times múlt vasárnapi számában a Magyarországra való utazás előnyeiről és problé­máiról. “Magyarország fővárosa (Budapest) jelenleg a legkönnyebben elérhető és a legkellemesebb az összes szovjet blokk fővárosok között” — állapít­ja meg a cikk írója, Paul Underwood. “Az étel a vendéglőkben és szállodákban összehasonlíthatat­lanul jobb, mint máshol Kelet-Európábán és ami a magyar borokat illeti, azok már évszázadok óta világhíresek.” A cikk aztán rámutat arra, hogy habár termé­szetesen Budapest a legnagyobb turista vonzóerő Magyarországon, vannak azért más érdekes lát­nivaló helyek, városok, műemlékek is. Megemlíti Esztergomot, mint a magyar katolikus egyház székhelyét, a szépséges és történelmi Visegrádot, Közép-Európa legnagyobb és legszebb tavát, a Balatont, a tokaji borvidéket és a hires magyar pusztát, a magyar “cowboy”-okkal. A cikk szerint tavaly 8,000 amerikai látogatta meg Magyarországot. Ezek legtöbbje természete­sen magyarszármazásu amerikai volt, akik roko­naikat keresték fel. A Times szerint a magyar hatóságok a leg­messzebbmenőkig elmentek, hogy megkönnyít­sék a külföldi látogatók számára a beutazást. Egyetlen más kelet-európai országba sem lehet oly könnyen beutazási engedélyt szerezni, mint Magyarországba, Írja a Times. Az egyedüli prob­léma jelenleg az elszállásolás. Nincs elegendő szállodaszoba. Ez érthető is, hiszen Magyarország nak a háború befejezése óta az volt a fő gondja, hogy elsősorban a saját népe, a lakosság szá­mára építsen elegendő lakást. Ezt még a mai na­pig sem oldották meg teljesen. (Dehát melyik országban oldották ezt meg? E sorok írója itt New York városában 1945 óta, te­hát 18 esztendeje keres megfelelő lakást négytagú családja számára — kielégítő eredmény nélkül.) A hotelépitést igy természetesen egyelőre másod- rangúnak tekintik. De az amerikai magyarok szá­mára nagy általánosságban ez nem kulcskérdés, hiszen legtöbbjüket szívesen szállásolják el óha­zai hozzátartozóik. Ami a legtöbb amerikai magyart még mindig kellemetlenül érinti, az a valutával kapcsolatos intézkedés, azaz a szállodai és élelmezési költség­nek előre való kifizetése amerikai dollárokban. E sorok írója számos amerikai magyarral beszélt, akik óhazai látogatáson voltak. Kivétel nélkül ezt kifogásolták, bár minden más tekintetben meg voltak elégedve. A magyar nép jól felfogott érdeke megkívánja, hogy a magyar turizmus eme egyetlen ki nem elé­gítő kérdése meg legyen oldva. Terelnek mír a juhászok Kolom'pszó hallatszik már a nógi’ádi dombo­kon. A nógrádi juhászok az idén egy hónappal később terelték ki a juhokat. A megye termelő- szövetkezetei 37 ezer birkát nevelnek, s hiába késett a tavasz a nógi’ádi szövetkezetek a megye hires juhásztenyésztő állami gazdaságának pél­dája nyomán mégis részt vesznek a hizotttirü- exportban. Kélszerháfsziz holdat akarnak öntözni “A korszerű gazdasághoz sok minden más mellett még három dolog’ kell: viz és megintcsak viz” — mondotta tréfásan a tavaly megalakult Balatonaligai Vízhasznosítási Társulat egyik tag­ja. S most erőteljes akcióra vállalkoztak: a Bálá­zni Állami Gazdaság, az enyingi Vörös Hajnal és a balatonvilágosi Petőfi Tsz. valamint az Édes­ipari Célgazdaság területén nagyszabású öntözési munkába kezdtek. Jövő év júniusáig 2700 hol­dat akarnak rendszeres öntözéssel ellátni. NAGYOBB gyerekek számára játszóteret létesí­tenek az Üllői úti lakótelep mellett, a Határ úti oldalon. Az erdősített területet nyárra képezi ki játszótérre a Fővárosi Kertészeti Vállalat. FÉNYCSÖVEKET szerelnek fel 15 kilométernyi hosszúságban a világítás korszerűsítésére az oroszlányi szénbányákban. ★ AZ IRODAGÉPTECHNIKAI Vállalat az egész országra kiterjedő szervizhálózat létesítését ha­tározta el. Még az idén szervizüzem nyílik. Deb­recenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Győ­rött és Zalaegerszegen. ★ GYÜMÖLCSMOSÓ KÉSZÜLÉKET szerelnek fel a zöldség- és gyümölcsszaküzletekben. Papirfel- dolgozó üzemek már megkezdték az ezek alkal­mazásához szükséges vizhatatlan zacskók gyár­tását. ★ TAVASZI JUHTURÓT küldött Budapestre az ünnepekre a borsodi termelőszövetkezetek hegy­aljai üzeme, ahol az idén 12 vagon juhturó gyár­tását tervezik. ★ UJ MIKRO AUTÓBUSZSZERELVÉNYT kapott Dunaújváros. A szerelvényt május elsejétől állít­ják a városi idegenforgalom szolgálatába, s ter­mészetesen a dunaújvárosi gyermekek sétakocsi- káztatására is felhasználják. ★ SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepelte a Csongrád megyei Kisteleken özvegy Faragó Já- nosné, a falu legidősebb lakosa. A bensőséges családi ünnepség alkalmából a Szegedi Járási Ta­nács és a járási nőtanács képviselői ajándékot nyújtottak át az idős asszonynak, akinek még nem volt dolga az orvosokkal. ★ MAGYARORSZÁG legrégibb textilgyára Pápán működik; rekonstrukciója most kezdődött el, s az üzemet a korszerűsítés során uj részlegekkel is bővítik. ★ SZÁZHÚSZEZER FORINTOT fordítanak ösz­töndíjakra az idén a Borsod megyei termelőszö­vetkezetek. A közös gazdaságok költségén ötven­nél több főiskolai hallgató folytat tanulmányokat. ★ MÚZEUMBA KERÜLT a csongrádi puszták egyik régi népi hangszere, a nyerere. A különle­ges fából készült forgó lant, teljesen kiment a di­vatból, a tanyai lakodalmakon is kiszorította a hegedű és a modern fúvós hangszer. ★ HATSZÁZ TONNA, exportra szánt ruhanemű égett el egy Amszterdam belvárosában fekvő nagy áruházban. Emberéletben nem esett kár. ★ A DUNA-KANYARRAN, a tahi uj autócsárda környékén megkezdték a régi épületek bontását. A parkosított környezetű étterem-eszpresszó má­jusban nyílik meg. ★ HATSZÁZEZER VÁLLFA. A bicskei Vegyes­ipari Ktsz-ben 600 ezer vállfát készítenek egy év alatt exportra. Eddig a Német Dem. Köztársa­ságba, Indiába, Angliába, Hollandiába és Irakba szállítottak nagyobb mennyiséget. A tervek sze­rint idén újabb gépeket vásárolnak a ktsz vezetői és igy jövőre már 1 millió vállfát állítanak elő — elsősorban külföldi igények kielégítésére. ★ A MECSEKI Állatkert Kati nevű anyamedvéje, amely két hónappal ezelőtt négy kis bocsnak adott életet, hirtelen elpusztult. A mackó-testvéreket most egy szalmával bélelt nagy ládába helyezték el és ápolók vállalták magukra a pótmama gond­jait. Pontos időközökben cucliztatják az árva bo- csokat. A medvetejet tehéntejjel pótolják, mely­be cukrot, kamillateát és tejszint kevernek. Ki­tűnő étvágyuk van a kis mackóknak és ez meg is látszik, rajtuk: egészségesek, jól tápláltak. ★ A ZORD TAVASZ sem tudta visszatartani a kócsagokat attól, hogy újra visszatérjenek a Ve­lencei tavi védett területre. A napokban tiint fel a vizen ez a pompás hófehér madár. Az árvíz a kócsagok tanyáját sem kímélte — igy idő kell hozzá, mig fészakrakáshoz láthatnak. ★ H4ZIMUZEUM. A Tolna megyei tanács műve­lődért osztályán a megye sokrétű népi művészetét és népviseletét szemléltető házi múzeumot ren­deztek be. A szobában elhelyezett üveges szekré­nyekben szinpompás sárközi, kaposmenti, sióagár­di, váraljai, mözsi és más megyebeli népviseleti babákat és népművészek remekeit, faragásait láthatják a látogatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom