Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-25 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 25, 1963 Rácz László: ÁLLAMCSÍNY GUATEMALÁBAN - MEGRENDELÉSRE Rövid két héttel a costaricai értekezlet után, ahol Kennedy hat közép-amerikai ország: elnöké­vel folytatott tanácskozásokat a “demokrácia” védelme ügyében — mint hivatalosan jelentették — máris láthatni az első tényleges eredményt. Március hó utolsó napján egy fegyveres tiszti csoport, a hadügyminiszter: Peralta ezredessel az élén, kezébe ragadta a kormányhatalmat nyílt katonai diktatúrával Guatemalában. Azonnal fel­függesztették az ország alkotmányát és kihirdet­ték az ostromállapotot. Magát az addigi köztársa­sági elnököt: Ydigoras generálist repülőgépen a szomszédos Nicaragua fővárosába dirigálták. Az újdonsült katonai diktátor első nyilatkoza­ta kihangsúlyozta, hogy az ő akciója csak a “de­mokrácia védelmében” történt, hogy a kommuniz­mus beszivárgását Guatemalában megakadályoz­za. Felvetődik a kérdés, mi volt a közvetlen oka ennek a gyorsan megrendezett és minden véron­tás nélküli államcsínynek? Hiszen a volt guate- malai államfő: Ydigoras generális mindvégig tá­masza és elismert bizalmi embere volt minden reakciós törekvésnek. Közismert, hogy éppen az ő kezdeményezésére szervezték meg Guatemala egyik nagybirtokán az Egyesült Államok védnök­sége alatt — két évvel ezelőtt a kubai zsoldosok­ból azt a fegyveres támadást Kuba ellen, mely szégyenletes kudarcba fulladt. A costa-ricai ta­nácskozások során is — mint kiszivárgott a tit­kos tárgyalásokból — Ydigoras követelte a leg­határozottabban egységes fegyveres front kiala­kítását Kuba ellen. Radikális anti-kommunizmus- ban túltett még nicaraguai elvtársán: Somoza diktátoron is. Yidigoras a tanácskozások során óvást emelt még az ellen is, hogy Mexikó diplo­máciai képviselőjét — akárcsak mint megfigye­lőt — engedjék résztvenni a tárgyalásokban. Nem tartotta megengedhetőnek, hogy Mexikó kormá­nya tudomást szerezzen az értekezlet titkos kato­nai megállapodásairól. Miért kellett nyilt diktat ura? Miért kellett tehát ilyen készséges lakájnak, aki Washington teljes bizalmát is élvezte, máról- holnapra útilaput kötni a talpára? Mi szükség volt Ydigoras generális eddig jól takart személyi diktatúráját hirtelenében nyilt katonai diktatú­rával felcserélni? Az ügyesen megrendezett és sikerrel végződött államcsínynek, melynek Ydigoras semmikép sem áldozata, csak egyik szereplője, megvan a ma­gyarázata: a lejátszott vígjáték kevésbé ismert előjátéka. Mert mindjárt elöljáróban le kell lep­leznünk, hogy a főszereplők nem Ydigoras és Peralta, hanem a United Fruit és a Wall Street ' illetékes guatemalai képviselői voltak. A többiek­nek csak statiszták szerepe jutott. A dolgok megértéséhez tudni kell, hogy Guate­malában — csakúgy, mint a többi közép-amerikai országban — a United Fruit 60 vállalata tartja kezében az összes gazdasági lehetőségeket. Nem­csak a nyerstermékek: banán, kakaó, kávé, cukor termelése és kivitele szolgáltatja az ő profitjukat, hanem egyéb amerikai finánckapitalistákkal kar­öltve a United Fruit ellenőrzi a hajó- és vasúti vállalatokat, az útépítést és a villamos erőmüve­ket is. A United Fruit tudta és beleegyezése nél­kül szó sem lehetett volna a legújabb államcsíny­ről Guatemalában. Hiszen az összes eddigi bel­politikai válságok és tragikus események is en­nek a hatalmas vállalatnak a számlájára Írandók. Ma már nemcsak, hogy nem cáfolják, de wash­ingtoni politikai körök el is dicsekednek vele, mint sikerült évekkel ezelőtt az alkotmányosan megvá­lasztott Arbenz-kormányt megdönteniök. Ez még jóval a kubai forradalom győzelme előtt játszó­dott le. A polgári radikális Arbenz-kormány, melyet a jól bevált módszerrel kommunistának bélyegez­tek, törvényes intézkedésekkel akart a féktelen gyarmati kizsákmányolásnak véget vetni. Válasz­ként a U.F. pénzén fasiszta zsoldosokból megszer­veződött az a betörés, mely az USA hathatós tá­mogatásával egy tiszti kalandort : Castillo Armast ültette Guatemala elnöki tisztjébe. Annak utána pedig, hogy őt egyik párthive meggyilkolta, me­gint csak az “illetékes tényezők” jóvoltából — hamis választások eredményeként — éppen az az Ydigoras generális lett a köztársaság elnöke, aki készséges lakájként mindent megtett, hogy a U.F. és társai bizalmát kiérdemelje. Az ő kormányzása során változatlanul megmaradtak a 10—15 cen­tes napszámbérek az U.F. banán-telepein. Az ipa­ri munkások sztrájkmozgalmait mindenre kész fegyvereseivel törte le. Az egyetemi diákság tüntetéseit a kubai forradalom védelmében vérbe fojtotta. A guatemalai börtönök telve vannak politikai foglyokkal. Még jóval a mostani katonai puccs előtt Ydigoras jól bevált “rendkívüli” tör­vényekkel és ostromállapot meghirdetésével nyo­mott el minden szabad véleménynyilvánítást az országban. Ydigoras hibát követ el Ilyen diktatórikus módszerekkel Ydigoras ta­lán átvészelhette volna a még rendelkezésére álló kormányzási idejét. De elkövette azt a végzetes taktikai hibát, hogy ez év végére könnyelműen parlamenti és elnökválasztást hirdetett. Ta­lán maga is elhitte saját hazug propagandáját, hogy Guatemalában demokrácia van, “nem úgy, mint a gyűlölt Kubában.” Másrészt valószínűleg bízott a jó szerencséjében, hogy mint máskor is, saját választási módszereivel sikerülni fog az U. F. és Wall Street kegyencét az elnöki székbe ültetni. De elszámitotta magát. Váratlanul Mexi­Atommentes zónát kér Afrikában a Szovjetunió Az Afrikai-ázsiai szolidaritási szervezet által megalapitott “Afrika Napjá”-val kapcsolatban a szovjet kommunista párt a Pravdában közölt cikkben felhívta Afrika népét, hogy álljanak ellen a Szaharában történő további atomkisérleteknek és csináljanak Afrikából atommentes zónát. A szovjet cikk a kolonializmus azonnali megszünte­tését és a forradalmi mozgalom megakadályozá­sára és a szocialista blokk megtámadására célzó külföldi hadibázisok Afrikából való eltávolítását sürgette. A kongói parlament Gizenga szabadon bocsátásáért Parlamenti küldöttség utazik a jogtalanul fogva tartott kongói vezető Leopoldville-be való visszavitelére LEOPOLDVILLE, Kongó. — A kongói képvi­selőház április 12-i ülésén a képviselők többsége követelte, hogy mielőbb teljesítsék azt az 1962. dec. 21-én elfogadott képviselőházi határozatot, amelynek értelmében szabadlába kell helyezni Gizengát. Adoula miniszterelnök, Kamitatu belügyminisz­ter és az igazságügyminiszter kitért az érdem­leges válasz elől a képviselőknek arra a kérdésére', miért halogatják az említett határozat végrehaj­tását. A három miniszter különböző ürügyekkel megpróbálta elérni, hogy a képviselőház napolja el a kérdés megvitatását. Igyekezetük azonban meghiúsult, a képviselő­ház egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amely szerint a képviselőház a kormány és az af­rikai szolidaritási párt tagjaiból delegációt kell küldeni Bolabemba szigetére, ahol már több mint egy éve jogtalanul őrizet alatt tartják Gizengát. Adoula miniszterelnök csak ahhoz akart hozzá­járulni, hogy a képviselőház, a kormány és az afrikai szolidaritási párt megbízottjainak kísére­tében három orvos vizsgálja meg Gizengát Bola­bemba szigetén és tegyen jelentést a vizsgálat eredményéről. Ezt a javaslatot azonban a képvi­selőház elutasította és egyhangúlag úgy határo­zott, hogy a vizsgálatot Leopoldville-ben kell meg­tartani. kőből, ahol mint politikai menekült élt évek óta, egy polgári demokrata politikus és iró, Guate­mala volt köztársasági elnöke 1950-ig: Juan Aré- valót jelölték jelentékeny számú hívei elnöknek. Minden jel arra mutatott, hogy széles kispolgári és főként dolgozó tömegek Ydigoras minden fe­nyegetése ellenére is, jelöltjüket győzelemre fog­ják segíteni. Hiába zárta el utolsó pillanatban Ydigoras a mexikói határt és hiába tiltotta meg Arévalónak, hogy hazatérhessen. Az sem segí­tett, hogy megállittatta a nemzetközi repülőjára­tokat, hogy Arévalót, “a veszedelmes kommunis­tát”, utasként elfogadják. Arévaló március végén illegális utón mégis hazaérkezett és meghirdette, hogy alkotmányos jogaival élve, mint jelölt részt fog venni az év-végi elnökválasztáson. Ez volt Ydigoras veszte. Patrónusai, akik ala­posan ismerik az ország közhangulatát, a maguk vesztét érezték jó előre Arévaló megválasztásá­ban. Mert ő semmiképp sem “kívánatos” elem számukra. Nem felejtik el Arévalónak azt az Írá­sát, mely “A cápa és a szardíniák” címmel rend­kívüli visszhangra talált egész Latin-Ameriká- ban. A könyv a vérig kizsákmányolt latin-ame­rikai tömegek és a cápa alakjában az amerikai gyarmati kizsákmányolok szerepét példázza. Csak egyetlen járható ut maradt az illetékes United Fruit számára. A kétbalkezes lakájt: Ydi- gorast eltenni az útból és az év végére meghirde­tett választásokat az alkotmány felrúgásával “bi­zonytalan” időkre elnapolni. így jött létre a meg­állapodás az érdekelt Ydigoras és hadügyminisz­tere, az újdonsült diktátor Peralta között, pat- rónusaik teljes megelégedésére. Ez a guatemalai államcsínynek kevésbé ismert előjátéka. Mint az uj katonai kormány kérkedve jelenti, az országban béke és nyugalom honol. Csak a börtönök teltek meg újabb, megkínzott áldoza­tokkal. Arévalót, a demokratikus elnökjelöltet ku tátják mindenfelé. Minden jel arra mutat, hogy parlamenti választásokra rossz idő jár Latin- Amerikában. A vérig kinzott és elkeseredett dol­gozó tömegeket — egyelőre — csak nyilt katonai diktatúrákkal lehet lenyomni. Az afrikai Szudán államban, 120 mérföldre a Kék Nílus mellett fekvő Roseires községtől, egy Maban nevű néptörzs él, melynek 20,000 tagja az utóbbi hónapok folyamán a nemzetközi érdeklő­dés központjába került. Tudósok rájöttek arra, hogy e törzs tagjai —- örökké ifjak maradnak! Helyesebben: megőrzik a fiatalság legfontosabb jellegzetességeit: hallá­suk, látásuk 80 éves korukban is olyan éles, mint 18 éves korukban, vérnyomásuk soha nem emel­kedik a 25 éves kornak megfelelő vérnyomás fö­lé, szív és idegbaj jóformán ismeretlen e nép kö­rében. Néhány hónappal ezelőtt egy ftilspecialistákból álló expedíció kereste fel a törzs lakóhelyét: Ame­rikai, svájci, nyugatnémet és egyiptomi tudósok, dr. Sámuel Rosen, a newyorki Columbia egyetem professzorának vezetése alatt. A bizottság első, ideiglenes jelentésében meg­állapította, hogy a mabaniták hallása oly éles, hogy képesek egymással társalogni tizszerte hal­kabb hangon, mint az átlagos amerikai vagy nyu­gateurópai ember. Más szóval e törzs két tagja képes egymással beszélgetni anélkül, hegy ogy külföldi a leghalkabb suttogásnál egyebet észlel­ne, vagy egyáltalán hallana valamit. Persze, ha a mabanitáknak is a Lexington Ave­nue földalattin kellene munkába vagy vadászni halászni menniök, akkor pár hónap alatt ők is éppannyira félsüketekké vagy süketekké válná­nak, mint a jobb sorsra érdemes newyorki dplgo- zók többsége! 1,11 Mill II Ilii Ilii III MII II llllllllllllllllllllllllllll III III 1111111111111111 Ilii llllll II III III Hill mi II MII Hill III» PAUL’S SHELL SERVICE I GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan = Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonosi ’in ni ii ii ni mii ii ii mii iiiiii iiiiii ii ii ii mi ii ii ii ii ii ii mt 11111111111111111 ni mi ii mii iiiiiimiiiiiiiiiiiuS MINDENKI IRHÁT Jó ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. \_______________________________________f 6 Ahol mindenki fiatal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom