Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-25 / 17. szám

Vol. XII. No. 17. Thursday, April 25, 1963 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL-4-0397 aüÉÍEZTÉK I MURI Az egész világ tiltakozását semmibevevő vérszomjas Franco-törvényszék kivégezte a spanyol polgárháborúban résztvett Julian Grimau Garcia, bátor hazafit. A tárgyaláson a hadbíróság ügyésze kijelentette, hogy Grimau bűne: a spa­nyol törvények állandó megszegése. Tudniillik Grimau a spa­nyol polgárháború óta külföldön élt és csak ebben az évben került vissza Spanyolországba. Grimau visszautasította a francoista birák aljas kohol­mányait és megcáfolta azt a francoista sajtó által terjesztett álhirt, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. Ismeretes, hogy a fasiszta hóhérok az öntudatlanságig megkínzott Grimaut kidobták a madridi rendőrigazgatóság épületének egyik ab­lakán, hogy eltüntessék a kihallgatás során alkalmazott ke­gyetlenségek nyomait. “Negyed évszázada vagyok kommunista és az is mara­dok”, mondotta Grimau büszkén az utolsó szó jogán. Meg­mentésére megmozdult a demokratikus érzelmű világ. Tün­tetéseket jelentettek Milánóból és Rómából, ahol nagyszámú ifjúsági'csoportok vonultak fel és követelték Grimau szaba­don bocsátását. Tüntettek Londonban a spanyol nagykövet­ség előtt és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség távira­tában a spanyol kormányhoz 101 millió fiatal nevében tilta­kozott Grimau perbe fogása ellen. A világ minden részéről özönlöttek a táviratok a spanyol kormányhoz a kivégzés ellen és hir szerint Kruscsev és Já­nos pápa is kegyelmet kért a néphős számára, de mindezeket a spanyol nép akaratát vérbetipró'spanyol kormány figyel­men kívül hagyta. ft.TU.tJCS SÜTRáJX MURÁBAN Az angol-guianai szakszer­vezeti tanács és Cheddi B. Ja- gan miniszterelnök közötti tárgyalások az általános sztrájk kikerülésére teljesen kudarcba fúltak. Ez az angol fennhatóság alatt lévő koló­nia teljesen elszigetelődött a világtól, amikor az általános sztrájkhoz csatlakoztak a ten­gerészeti pilóták és a légifor­galmi irányítók. Sem repülő­gépek, sem hajók nem tudnak partraszállni, mig a sztrájk tart és az ipari termelés meg­szűnt az egész országban. A kanadai kézben levő Demera­ra Bauxite Co. vezetősége na­gyon aggódik és mindent megtett a sztrájk megakadá­lyozására, de sikertelenül. A sztrájk oka a parlament­ben megszavazott munkásel­lenes törvény. A múlt évben, is nagy tüntetések voltak a kormány adó javaslata ellen. Az utóbbi hetekben egyre na­gyobb megmozdulások vezet­tek a mostani általános sztrájkra. A szakszervezeti tanács összeült, hogy megtár­gyalja a sztrájk befejezésé­nek feltételeit. HUSSEIN UJ KORMÁNYT NEVEZETT KI Ammanban, Jordán fővá­rosában a katonaság a leve­gőbe irányozott ágyulövéssel tudta csak szétkergetni a de­monstráló tömeget, amely kö­vetelte, hogy Jordán csatla­kozzon az Egyiptom, Szíria és Irák által alkotott Egyesült Arab Köztársasághoz. Hus­sein király a demonstrációk hatására feloszlatta a parla­mentet, uj kormányt neve­zett ki és általános szavazást rendelt el. Ideiglenes elnök­nek nagybátyját, Sherif Hus­sein Ibn Nassert nevezte ki. Komplikálja a helyzetet az, hogy bár az országban erős a hangulat az arab országok­kal való egyesülés mellett, Egyiptom elnöke határozottan kijelentette, hogy az arab egységnek köztársaságok és nem királyságok az alapjai. A kairói rádió gyakran hívja fel a Jordán népét, hogy dönt sék meg a királyságot orszá­gukban. Nagy tűz Staten Islandon és New Jerseyben A hét végén, a szélviharban gyorsan terjedő tüzek ember- áldozatokat és óriási károkat okoztak Staten Islandon és New Jerseyben. Sem New Yorkban, sem Jerseyben nem tudnak visszaemlékezni ehhez hasonló gyorsasággal terjedő tűzre, ami a vizállományt is kimerítette, úgy, hogy Phila­delphiából teherkocsikon szál­lították a vizet egyes helyek­re a tűzoltáshoz. Négyen meg haltak és három személy oda­veszett házának romjai kö­zött, mely teljesen leégbtt. S.I.-on több mint 100 ház le­égett v. megsérült. A régóta tartó szárazság is hozzájá­rult, hogy a tűz ilyen gyors iramban terjedt. A házakon kívül az áram, a viz- és a te­lefonfelszerelés is nagy káro­kat szenvedett. A legsulytot- tabb vidékek Annadale, Hu­guenot, Princess Bay, Pleas­BEAVATKOZIK A U. S. LAOSZBAN? A hetedik flotta Thaiföld kikötőjében. a beavatkozás ellen patokat a stratégiailag fon­Hétfőn jelentették, hogy az Egyesült Államok tengerésze- te hadgyakorlatokat tart a sziámi öbölben. Amint a bal­oldali erők győzelme Laosz- ban megszilárdult és Amerika kiküldte a 7-ik flottát a közeli tengeri manőverezésre, wash­ingtoni diplomaták kijelentet­ték, hogy sem ez az akció, sem az amerikai földközi-ten­geri parancsnok, Felt tenger­nagy hirtelen elutazása Bang­kokba még magában nem je- ’enti az amerikai erők partra­szállását a szomszédos Thai- landban. Azonban nem zárták i annak a'lehetőségét, hogy i tengerészeti és szárazföldi katonaság partraszáll Thai- landban éppúgy, mint| egv év* vei ezelőtt a laoszi krízis al­kalmával tették. Korábbi hírek Laoszból jövő hirek jelen­tik, hogy (Souvanna Phouma, a semleges politikai tábor képviselője bejelentette, hogy a baloldali Pathet Lao meg­ígérte a katonai offenziva be­szüntetését. A baloldali erők az utóbbi napok folyamán nagy sikereket arattak és si­került az u. n. semleges csa­tos Plaine Des Jarres síkság­ról kiverniük. A Laosz majd­nem kétharmadát képviselő' Pathet Lao párt kijelentette, hogy azért szünteti be a har­cot, hogy alkalmat adjon Sou­vanna elnöknek a délkelet­ázsiai területen békét terem­teni. Souyanna utasította a semlegeseket a fegyverszünet^ betartására. A Pathet Lao rádión jelen­tették, hogy a nyugati befo­lyás alatt működő Dél-Viet- nam és Thailand is részt vett az ellenük folyó támadások­ban, mely a Pathet Laot ön­védelmi ellentámadásra kény- szeritette, mellyel súlyos ve­reséget okoztak az ellenség­nek. Jelek szerint az Egyesült Államok ki fogja rendelni a 7-ik flottát a sziámi öbölbe tengerészeti hadgyakorlatok­ra. Ennek célja az, hogy meg félemlitse a baloldali erőket. Kennedy elnök a Nemzeti Bi tonsági Tanács ülésén fog végi egesen határozni er­ről. Averell Harriman segéd­külügyminiszter repülő utat tett Párizsba és Londonba a laoszi eseményekről való tár­gyalásokra. Lehetséges, hogy — Kína tiltakozik j onnan Moszkvába megy. Ang­lia és a Szovjetunió társelnö- j kei a genfi békekonferenciá- ! nak, amely tavaly megszün­tette a polgárháborút Laosz- i ban. A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke Chou En-Lai nemzetközi köz remiiködést kért amivel megakadályozzák ■ az Egyesült Államok beavat­kozását és támadását Laosz ellen. Chou kijelentette, hogy a nemrég történt politikai gyilkosságok Laoszban és az ebből eredő fegyveres harcok, az Egyesült Államok uszítá­sára és előkészülete szerint történtek. A kínai nép vezére avval vádolta az amerikai kormányt, hogy nyíltan meg­szegte azt az 1962-es genfi egyezményt, amely megalakí­totta a laoszi koalíciós kor­mányt, aláásta a békét, biz­tonságot és a nemzeti függet­lenséget Laoszban. Veszélyben Laosz semlegessége Az április 1-én este Vien- tianeban eldördült, Quinim Pholsena külügyminiszter éle­tét kioltó géppisztolysorozat, (Folytatás a 3-ik oldalon) KRUSCSEV NYILATKOZATA AZ OLASZ SAJTÓNAK Moszkvában Kruscsev ál­lamminiszter sajtókihallga­tást adott Italo Pietra olasz hirlapszerkesztőnek, akinek előzőleg Írásban benyújtott kérdéseire válaszolt. A sajtó- interjú legfontosabb pontjai­ról számol be cikkünk. Kérdés: A kubai krízist kö­vető reményteljes időszakot most nemzetközileg borusabb hangulat váltotta fel. Mi az oka ennek? Felelet: A közvéleményben uralkodó kedvetlenebb han­gulatot nem a nyugat és ke­let között tárgyaló felek által még meg nem oldott kérdések okozzák, hanem az a tény, hogy az Egyesült Államok­ban még mindig olyan erők jutnak érvényre, amelyek a régi erőpolitikát folytatják. Ezek próbára akarják tenni ellenállásunkat és nyomással akarják kikényszeríteni azt a ant Plains és Tottenville hely­ségek voltak. New Jerseyben a kereske­delmi vidékeken volt nagy kár, főleg Bayonne-ban és Trenton környékén. Ezenkí­vül az egész keleti partvidé­ken, részben a nagy száraz­ság miatt elszórt tüzek voltak Maine-től Virginiáig. megoldást, amely a nyugati. érdekeknek előnyös. A NATO keretén belül az Egyesült Államok arra fordí­tott legnagyobb erőfeszítést, hogy tovább fejlessze a fegy­verkezési versenyt és hogy a NATO-ban kifejlesszen tá­madó, nukleáris hadierőt. Még a próbabetiltási tár­gyalásoknál is, dacára, hogy felelősségteljes amerikai dip­lomaták előzőleg kijelentet­ték, hogy kettőtől négyig ter­jedő számú területen belüli inspekcióval megelégszenek, mihelyt a Szovjet elfogadta a két, vagy három számú ins­pekciót, Amerika nyolctól tíz­ig terjedő számú inspekciót akar. Most aztán Genfiben, ha hét inspekciót kérnek, ezt úgy igyekeznek feltüntetni, mintha nagy engedményt ten- j nének. Úgy látszik nem ott van a baj, hogy az Egyesült Államok szenátusa nehézsége­ket okozna a betiltási szerző­dés aláírásánál, hanem ott, hogy bizonyos amerikai kö­rök, inspekciók örve alatt sze retnének kémszolgálati köz­pontokat felállítani a Szov­jetunióban, amit mi semmi szin alatt nem engedhetünk meg. Különösen akkor, mikor nagyon jól tudott dolog, hogy a műszerek maguk elegendők bármely nukleáris robbantás felderítésére. Az is jellemző az amerikai és angol álláspontra, hogy da­cára az Egyesült Nemzetek által hozott határozatnak, mely javasolja 1963 jan. 1-jé- vel minden nukleáris próba megszüntetését, az amerikai kormány és ezt követően Fran ciaország tovább folytatja á próbakisérleteket. Ezek azok a tényezők, ame­lyek komplikálják a nemzet­közi helyzetet. Ehhez hozzá­járul még, hogy úgy Ameri­ka, mint Anglia akadályokat gördít a német kérdés meg­oldása elé és evvel életben tartja az európai nemzetközi feszültséget. Ezt a feszültsé­get csakis egy német béke- szerződés aláírásával és a nyu gat-berlini abnormális állapot helyrehozásával lehet kikü­szöbölni. Európai béke nélkül máshol sem lehet béke a világon. Ha ellenben az európai béke helyreáll és a NATO és a Var sói Szerződés országai meg­nemtámadási szerződésre lép­nek, ez elősegíti más fontos kérdések sikeres elintézését és ami a legfontosabb, az ál­talános leszerelést is. Ha mindez sikerülni fog, akkor a (Folytatás a 3-ik oldalon) . Ént. as 2nd Class Matter Dec. sLntfTSínjiríder the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y,

Next

/
Oldalképek
Tartalom