Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-04 / 14. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday April 4, 1963 A KUBAI SZABADSÁG EREDMÉNYEI ÉS PROBLÉMÁI Nunez Jiménez beszámolója az ENSz Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 1962. évi, 39. ülésszakán (Második cikk) A kormány azért döntött a jegyrendszer bevezetése mellett, mert el akarta kerülni az áremelkedéseket. Ha nem vezettük volna be a fejadagokat. a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiséget elsősorban a nagy jövedelmű rétegek fogyasztották volna el. Itt meg kell egyébként jegyeznem, hogy a latin-amerikai országok gazdasági életében oly gyakran észlelhető pénzhígulás általában annak a krónikus áruhiánynak a következménye, amelyet a növénytei'mesztés és állattenyésztés túlságosan lassú fejlődési üteme idéz elő. A kubai mezőgazdasági termelés hiányosságai — az elmondottak ellenére — nem olyan súlyosak, mint egyesek hangoztatják. Érdemes ezzel kapcsolatban összehasonlítani néhány latin-amerikai ország egy lakosra számított élelmiszer-fogyasztását a Kubában jelenleg érvényben levő fejadagokkal : Néhány fő élelmiszer fogyasztása (A fogyasztás egy lakosra számított évi mennyisége kilogrammokban) M . o 5 £ ■§ JA w 5, _ ~ S3 S3 O Cá CD W __ _______O g H ffi H N Argentina 31 91 7 2 4 16 Brazília 31 29 3 3 2 8 Chile 37 31 4 10 3 7 Colombia 51 41 3 1 2 6 Ecuador 22 15 5 4 3 4 Mexikó 33 24 6 2 3 9 Paraguay 15 48 1 — 3 4 Peru 26 18 1 5 1 8 Venezuela 37 * 25 4 8 4 9 Kuba 53 31(b) 4 8(b) 4 11 (a) Zsiradéktartalomban mért mennyiség. Ibi Az adatok kizárólag friss húsra és halra vonatkoznak. A fenti táblázat adatait az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) “A mezőgazdaság és az élelmezés világhelyzete 1962-ben” cimü kiadványából merítettem. Mint e táblázat mutatja, Kuba jelenlegi élelmiszer-fogyasztása a latin-amerikai országok viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik. — Zsiradékok tekintetében országunk a második helyet foglalja el Argentina után, amelynek — mint ismeretes — a zsiradék- és hústermelés terén világviszonylatban jelentős szerepe van. Tej- és cukorfogyasztás tekintetében Kuba az első helyet foglalja el, halfogyasztás szempontjából pedig a másodikat, túlszárnyalva Argentínát, Braziliát. Colombiát, Ecuadort, Mexikót, Paraguayt s Perut, Húsfogyasztás tekintetében csupán három hagyományos hústermelő ország — Colombia, Argentina és Paraguay — előzi meg Kubát. Figyelembe kell venni továbbá azt a körülményt is hogy e táblázat olyan országok adatait tartalmazza, amelyekben a jövedelemmegoszlás szerfölött egyenlőtlen. Gyakorlatilag ez azt jelenti. hogy lakosságuk nagy részének élelmiszer-fogyasztása jóval alacsonyabb a közölt jelzőszámnál. Kubában egészen más a helyzet : a jövedelemmegoszlás nálunk sokkal egyenletesebb, mint a többi latin-amerikai országban, s ezenfelül az adagolási rendszer is az egész lakosság egyenlő élelmiszer-fogyasztásának biztosítását szolgálja. A leemelés fejlődése és az igények növekedése Kuba miniszterelnöke, Fidel Castro 1962. szept. 26-án, a Szovjetunió és Kuba közötti halászati egyezmény aláírása alkalmából kijelentette: “Országunkban élelmiszer-adagolási rendszer van érvényben. Az imperialisták szeretnék úgy feltüntetni az adagolási rendszert, mint a fórrar*'*T ” <J(aj ► i ii i i ; RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. , (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LÉ 5-8484 K Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- j * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország y minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva < \ i I dalom, a szocializmus kudarcának jelét. Am kettele adagolási rendszer van. Van olyan “adagolás” — és ez érvényesül többek között Latin-Amerika .sok országában —, amely abban nyilvánul meg, hogy az embereknek egy fillér sincs a zsebükben; az árak olyan nagymértékben emelkednek, hogy a lakosság pénzzel rendelkező kisebbsége mindig talál élelmiszert a piacon, a koldusszegény többség viszont hiába látja az árutól roskadozó kirakatokat — nincs miből vásárolnia. Nálunk, Kubában másfajta adagolási rendszer van: nálunk akár százezer pesója van valakinek a bankban, akár pedig csak 45 centesimója van a zsebében, egy font húst vásárolhat magának. Nálunk igazságos, méltányos adagolási rendszer van, amely mindenkinek biztosítja a létfontosságú élelmiszerek meg vásárlásának lehetőségét. A fejletlen kapitalista országokban totális adagolási rendszer érvényesül a munka és anyagi eszközök híján levő tömegek rovására.” Növénytermesztésünk és állattenyésztésünk problémái abból származnak, hogy fejlődésük üteme még nem érte utol az igények növekedésének ütemét. Amint azonban az alábbi számokból kitűnik, két egymást követő év száraz időjárása ellenére országunk mezőgazdasági össztermelése lényegesen emelkedett: A legfontosabb növények termelése (ezer tonnában) ö2 X *0> <D o s t s ~ Ü £ . .11 —' w d / I co co cm co co m lo cd co co co cs Gj Gi Gi Gi G> t—< Báb 33 59 78 88 264 Rizs 163 213 '320 328 202 Kukorica 134 198 257 272 203 Kávé 52 37 50 47 90 Dohány 42 52 59 60 142 Gyapot — 14 18 28 200 Cukornád 47,983 52,351 36,064 37,369 78 Köles 14 97 37 119 850 A dohánytermelés emelkedése nem a vetésterület növekedésének, hanem a termesztési módszerek korszerűsítésének tulajdonítható. Különösen figyelemre méltó a gyapottermesztés fellendülése, mert a forradalom előtt nem termesztettek gyapotot Kubában. Azóta — a termelési tapasztalatok hiányából eredő nehézségeink ellenére — a gyaporttermesztés rohamosan növekszik. A cukornádtermesztés hozamának ingadozása különböző okoknak tulajdonítható: bizonyos helytelen intézkedéseknek, a szárazságnak, annak, hogy 1961-ben az előző évekről megmaradt teljes nádmennyiséget levágtuk stb. Kormányunk 1965-re olyan nádmennyiség termesztését irányozta elő, amelyből 7 millió tonna cukor nyerhető; ez mintegy 55 millió tonnányi cukornádtermesztést igényel, 14%-kal többet az 1958. évinél. * Az állattenyésztés terén is hatalmas léptekkel haladtunk előre és gyors ütemben közeledünk célunkhoz, a korszerű, produktiv állattenyésztés kifejlesztéséhez, amely nemcsak a kubai lakosság szükségletét fogja teljes mértékben kielégíteni, hanem jelentékeny termékfelesleget bocsát majd az export rendelkezésére is. Ily módon a távolalibi jövőben az állattenyésztés lép majd a cukornád helyébe külkereskedelmünk legfőbb valutaforrásaként. A kormányzat az állattenyésztés fejlesztésére hathatós intézkedéseket tett: jelentős beruházások történtek, növeltük a takarmányalapot, nagy mennyiségben importáltunk válogatott tenyészállatokat. Igen nagy gondot fordítunk az állattenyésztési szakkáderek képzésére. E rendszabályok rövid idő alatt számottevő eredménnyel jártak; ennek alapján 1963-ra, az 1962. évi termelést 100- nak véve, a következő termelési tervszámokat irányoztuk elő: Friss marhahús 138 Friss sertéshús 106 Friss baromfihús 187 Tojás 115 Az állami szektorban folyó állattenyésztésre vonatkozóan a fentieken túlmenően a következő perspektivikus tervszámok érvényesek: a) 1965-ben az állami szektor másfél millió sertést szállít a húsfeldolgozó iparnak (ehhez a mennyiséghez hozzászámítandó a magánszektor sertéstermelése) ; b) 1964-ben az állami szektor termelése eléri a havi 6 millió darab csirkét; c) a havi tojástermelés 1964-ben eléri a 60 millió darabot. Ezzel párhuzamosan fokozott ütemben folyik a szarvasmarhaállomány növelése is; ezt megfelelő beruházási és takarmányozási intézkedések támasztják alá. A terv szerint 1965-ben az állat- állomány eléri majd a 6.4 millió darabot; ennek alapján 1.1 millió állatot bocsátanak a húsfeldolgozó ipar rendelkezésére. Mint a felsorolt adatokból kitűnik, a kubai mezőgazdaság jelenlegi helyzete jónak mondható, s perspektívái még kitünőhbek. Országunk mező- gazdasága szemléltetően mutatja, milyen áldásos hatással van a helyesen végrehajtott földreform a társadalom termelőerőinek kibontakozására, a tömegek lelkes, odaadó munkájának fellendülésére. Kétségtelenül történtek hibák is a reformok végrehajtása során; ezeknek a jelentősége azonban eltörpül az elért eredmények mellett. A kubai földreform értékes, történelmi jelentőségű példát mutatott világszerte a népeknek — különösen Latin-Amerika népeinek! A gazdasági blokádból származó nehézségek Elhallgatnám az igazság egy részét, ha befejezésül nem szögezném le itt, a konferencia színe előtt, hogy a kubai nép munkája, jobb élet elérésére irányuló lankadatlan erőfeszítései még nagyobb eredménnyel járhattak volna, ha munkánkat nem kényszerülünk az Egyesült Államok szakadatlan támadásai közepette végezni. Az amerikaiak hónapról hónapra repülőgépeket küldtek lábon álló termésünk felgyujtására, ügynököket csempésztek be, hogy szabolázscselekményeket kövessenek el ipari üzemeink ellen, kalózhajókat vetettek be kereskedelmi hajózásunk és halászatunk akadályozására, megszakították hagyományos cukorkivitelünk és ásványolaj-behozatalunk folytonosságát, zsoldosokkal inváziót hajtattak végre a Giron-öbölben, majd pedig gazdasági blokádot létesítettek ellenünk, hogy éhinséggel sújtsák népünket. Az emberiség elleni bűncselekmény annak megkísérlése, hogy éhinséggel sújtsanak egy népet — éppen akkor, amikor az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a mostani konferencia napirendjére tűzte az éhség elleni világakció kibontakoztatását. A kubai küldöttség ezért tisztelettel a következő határozati javaslatot terjeszti a FAO elé: “Minthogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezetének alapokmánya szerint a szervezet célja a népek táplálkozási és általános életszínvonalának emelése, az élelmiszerek termelésének és elosztásának fejlesztése és a falusi lakosság helyzetének javítása; minthogy minden olyan intézkedés, amely bármely állam részéről arra irányul, hogy más államokat gazdasági blokáddal vagy a szabad kereskedelmi és szállítási forgalom megzavarásával megfosszon az élelmezésükhöz szükséges anyagok tói, ellentétben áll az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezetének legfőbb céljával; határozatilag meg kell bélyegezni azt a magatartást, amellyel valamely állam gazdasági blokád, illetve a kereskedelmi vagy szállítási forgalom megakadályozása révén egy vagy több államot meg akar fosztani a számára szükséges élelmiszerektől — minthogy az ilyen magatartás ellentétben áll az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezetének alapelveivel.” GRIGORIJ KOZINCEV szovjet filmrendező Shakespeare — a mi kortársunk címmel könyvet irt. A rendező jelenleg a Hamlet filmváltozatán dolgozik; alkotását kétrészesre tervezi. • FELROBBANTOTTÁK a dél-afrikai Johannesburg egyik fontos vasútvonalának pályatestét. A tettesek valószínűleg a faj üldözés ellen tiltakozó Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt tagjai. • AZ EURÓPAI Gazdasági Közösséghez tartozó országok földművelésügyi minisztereinek brüsz- szeli értekezletén ismét nem sikerült a közös mezőgazdasági politika kialakítása. .............. PAUL’S SHELL SERVICE = GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS \ 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan I Telefon: WA 8-9806 — J5ZÖKE PAL, tulajdonosi Hitit
