Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-04 / 14. szám

HUNGARIAN WORD Thursday April 4, 1968 AMERIKAI MAGV' BRAZÍLIA MEGKAPJA A KÖLCSÖNT Az Egyesült Államok és Brazília megegyeztek a feltételekben Két hétig tartó tárgyalások után megegyezésre jutott Brazília pénzügyminisztere, Francisco San Tiago Dantas a Nemzetközi Fejlesztési Ügynök­ség (AID) igazgatójával. Az ügynökség feje, Da­vid E Bell és a brazíliai pénzügyminiszter hétfőn a Fehér Házban írták alá a megegyezést. A megegyezés feltételei garantálják, hogy a Joao Goulart elnök által vezetett brazíliai kor­mány végre fogja hajtani azt az infláció elleni programot, melyből 13 pontot már keresztülvittek és 11 pont további megoldás előtt áll. Ezekkel az intézkedésekkel a Goulart-kormány meg akarja akadályozni a további inflációt, mellyel eddig a pénz értéke a múlt év folyamán 52 százalékot esett. Brazília külföldi adóssága 2.2 milliárd dollár, melyből kb. 1 milliárd dollárral az amerikai kormánynak és egyéni hitelezőknek tartoznak. A most aláirt pénzügyi egyezmény kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy 84 millió dollárt az Export-Import bank, az amerikai állami kincstár s az A.I.D. által tartott alapból azonnal Brazília rendelkezésére bocsásson. Ezeken kivül még to­A “szabad világ” cégére alatt folytatott Wall­street külpolitika egyik legsötétebb fejezete az a szemérmetlen támadás volt, amelyet a rossz-em­lékű Dulles-fivérek felfegyverzett bérencei haj­tottak végi-e Guatemala törvényes, demokratiku­san megválasztott kormánya és a köztársaság el­nöke, Arbenz ellen. A CIA rendelkezésére álló korlátlan összegekkel képesek voltak ugy felsze­relni egy fegyveres bandát, hogy Arbenznek me­nekülnie kellett. Helyébe Wall Street fizetett bé­rencét, egy Ydigoras Fuentes nevű volt guate- malai katonatisztet ültettek. Ennek a söté,t kalan­dornak első tette a guatemalai földreform visz- szávonása és a Guatemalában működő amerikai monopóliumok, elsősorban a United Fruit Co. összes régi kedvezményeinek visszaadása volt. E vállalat az utóbbi 50 év folyamán ugy Guate­malából, mint a többi közép-amerikai államból felmérhetetlen vagyont harácsolt össze, a banán- és egyéb ültetvényeken napi pár centi bérért dol­goztatott latin-amerikai parasztság leírhatatlan kizsákmányolása révén Ezt a kormányzatot támogatta ugy az Eisen­hower bankár- és nagyiparos, mint a liberális lepelben tetszelgő Kennedy nagyiparos- és ban­kárkormány. Ennek a bérenckormánynak a tiszt­jeit oktatják ki az amerikai tiszti iskolákban és rendőrakadémiákon arra, hogyan kell a tiltakozó néptömegek minden-megmozdulását vérbefojtani. Ennek a kormánynak és talán még a nálánál is rothadtabb hasonszőrű szomszédjainak, Costa Ri­ca és Nicaragua kormányzatainak támogatására tette meg a múlt héten Kennedy közép-amerikai látogatását is. De Wall Street és Washington minden törekvő­re meddőnek fog bizonyulni. Hiába szórják a pénzt a washingtoni ügynökök ingó pozíciói meg­erősítésére. Hiába oktatják rendőreiket a nép megfélemlítésére. A rendszer, amelyet Washing­ton és a “liberális” Kennedy támogat, annyira rothadt, hogy csak a terror fokozása képes azt ideig-óráig hatalmon tartani. Ez történt a hét vasárnapján Guatemalában. Alig néhány nappal Kennedynek a szomszéd Cos­ta Ricában tett látogatása után, egy katonai puccs kirúgta Dullesék ügynökét, Fuentest. A ka­tonai klikk azzal vádolta Fuentest, hogy “nem volt elég erélyes a kommunistákkal szemben.” Képzeljük el, a guatemalai fasiszta tábornok, akit a CIA ültetett Guatemala elnöki székébe, aki törvényen kivül helyezte a guatemalai kommunis­ta pártot, aki elűzte a demokratikus, de nem kom­in imista Arbenzet, aki a legharsányabban köve­tői !e a katonai támadást Kuba ellen, már ez a sö- t '“^kídöndör sem elég “kommunista-ellenes.” A fejlemény, ami kiváltotta a guatemalai vál­ságost az volt, hogy Jose Arev.alő, Guatemala volt vábbi összegeket folyósítanak a különböző ala­pokból a már kifizetett kölcsönök visszatéríté­sére és még külön segélyt utalnak ki 140 millió dollár értékű amerikai buzafelesleg formájában, melyért a fizetést brazíliai pénzegységben fogad­ják el. A megelőző tárgyalások folyamán a Kennedy- kormánv nagy dilemmában volt, mert egyrészt a kongresszus nyomásának engedve kényszeríteni akarta a braziliai kormányt a kommunizmus el­leni erélyes fellépésre, másrészt nem akarták megtagadni a kölcsönt attól félve, hogy abban az esetben Brazília a szocialista államokhoz fog for­dulni segítségért. Hogy-hogvnem éppen amikor Dantas pénzügyminiszter Washingtonban tár­gyalt, akkor emelte az Egyesült Államok braziliai követe, Lincoln Gordon azt a vádat, hogy a brazi­liai kormányba kommunisták szivárogtak be és befolyásuk van az ország politikájára. Az ezt kö­vető botrányos felzúdulás következtében Amerika elsimította a dolgot és megtartotta Gordont kül­detésében. Washingtonban ugy határoztak, hogy ésszerűbb lesz a kölcsönöket kiutalni és Braziliát amerikai befolyás alatt tartani. ■ __ii. 1 i'..L'yiv" " '"'rra elnöke, Arbenz elődje, visszatért Guatemalába és kijelentette, hogy részt készül venni a guatemalai elnökválasztásban. Jellemző arra a “demokráciára”, amelyet Wash­ington állítólag védelmez szerte a világon és amelynek védelmére Fuentest fegyveres puccsal hatalomra juttatták, hogy Fuentes az egész guatemalai hadsereget és légiflottát mozgósította, hogy megakadályozzák —Arevalo visszatérését! Néhány nappal a kiebrudalása előtt, Fuentes el­panaszolta az amerikai sajtó képviselőinek, hogy Arevalo meg fogja nyerni az elnökválasztást, ha visszatér Guatemalába. Hogy, hogy nem, Arevalonak sikerült besurran­ni Guatemalába, a.. . guatemalai hadsereg és lé­giflotta minden erőlködése ellenére is. Erre másnap lezajlott a katonai puccs. Valószi- nüleg a CIA utasítására egy katonatiszti banda a szemétdombra hajította Fuentest. A mór, a bé­renc, nem tudta megtenni kötelességét, a mór mehet... a szemétdombra! Megjegyzendő, hogy Arevalonak roppant nagy . a népszerűsége Guatemalában. A parasztok, kik­nek nagyrésze analfabéta, emlékeznek, hogy Are­valo volt az, aki az első földreformot végrehaj­totta Guatemalában, aki földet adott á parasztság egy részének. Emigrációja alatt Arevalo könyvet irt az amerikai monopóliumok latinamerikai ga­rázdálkodásairól “The Shark and the Sardines” cim alatt. Arevalo hangsúlyozza, hogy bár ellenzi a wall-streeti trösztök korlátlan profitharácso- lását, nem kommunista, sőt ő is antikommunista. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse tel a Kagyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton •?s vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! a Egész héten nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 \ Folyik a harc Közép-Keleten A közel-keleti események továbbra is foglalkoz­tatják a világ közvéleményét. Irakban folytató­dik a haladó személyek elleni hajsza. A Kasszem- rendszert megdöntő katonai felkelés ellenzőit gyorsított eljárással Ítélik el. A bíróságok bőven mérik a halálbüntetést. A múlt hét elején 26 sze­mélyt ítéltek halálra, e hét elején pedig csupán Bagdadban 110 embert tartóztattak le. Moszul- ban 51 kommunistát állítottak katonai bíróság elé. Irakban tehát a tavaszi vetés helyett immár hetek óta arat a halál. Számos jel mutat arra, hogy a sziriai hatósá­gok is hasonló útra akarnak lépni. A damaszku­szi rádióban felhívások hangzottak el a “reakció­sok és kommunisták” elleni harcra. Máris elter­jedt a hire, hogy a Sziriai Kommunista Párt több vezetőjét letartóztatták. Valójában azonban nem­csak a kommunista párt elleni fellépésről van szó. A kormány a jelek szerint csapást akar mér­ni Sziria valamennyi haladó gondolkodású polgá­rára és jobboldalra fordítja az ország kormány­kerekét. A széles néptömegek is egyre inkább látják ezt és fellépnek a kormány antidemokrati­kus intézkedései ellen: Damaszkuszban szinte egymást érik a kormányellenes tüntetések. Közben tárgyalások folytak az arab egység megvalósítására. Kairóban a sziriai és az iraki miniszterelnök-helyettes Nasszerral az Egyesült Arab Köztársaság elnökével tárgyalt. E tárgya­lásokon az egységre törekvés és a nézetek különb sége egyaránt jelentkezett. Megegyeztek például abban, hogy összehívják az öt egymáshoz közel álló nézeteket valló arab ország, Algéria, Jemen, Irak, Sziria és az Egyesült Arab Köztársaság államfőinek értekezletét. Ezen a magasszintü tár­gyaláson az egység formáját vitatnák meg. Kiszivárgott hírek szerint épp a forma körül merültek fel a nézeteltérések. Az iraki és a sziriai Baath Párt vezetői — nyilván okulva Sziria és Egyiptom korábbi uniójának kedvezőtlen tanulsá­gaiból —, ezúttal nem támogatják a teljesmérvü csatlakozás elvét — a föderációt. Ezen belül ugyanis a tagállamoknak csak erősen korlátozott jogkörük lenne, A nemzetközi életben elveszte­nék önállóságukat és a belpolitikai élet is erősen központosulna. A legfontosabb állami funkciók, mint a külügy, a hadügy, és a pénzügy a közpon­ti hatalomhoz tartoznának. Ezt a jelek szerint sem Sziria, sem Irak küldöt­tei nem akarták. A föderáció helyett épp ezért a konföderáció, a lazább társulás elvét támogatták. A tagállamok igy továbbra is önállóan szerepel­nének a nemzetközi életben, és belső törvényeiket is egymástól függetlenül alkotnák. így központi hatalom nem lenne, a tagállamok közt tanácsko­zó testületek működnének, s a közös érdekű kér­désekben egyhangú állásfoglalás alapján egysége­sen hoznák határozataikat. A kétféle megoldás hivei között tehát folyik a küzdelem. Kfcrumah elnök a békés együttélésről és a pozitív semlegesség politikájáról Nkrumah elnöknek a Pravda accrai tudósítója számára adott nyilatkozatát közli a lap márc. 21 -i száma. . A nemzetközi helyzetről szólva, a ghanai elnök kijelentette: — A jelenlegi világ erőviszonyai olyan szakaszba érkeztek, amikor az egyetlen ut az emberiség számára a különböző társadalmi rendszerű államok együttélésének útja. Alterna­tívája a káosz, a rombolás és a teljes megsemmi­sülés. Az együttélés természetesen nem jelenti a kolonializmus és az imperializmus elleni harc­ról való lemondást. Az el nem kötelezettség politikájáról Nkrumah ezeket mondotta: — A nem csatlakozás nem je­lent negativ semlegességet. A jelenlegi világban egyetlen állam sem szavatolhatja biztonságát, ha kirekeszti magát a háború és béke nemzetközi problémáinak megoldásából. Ezután az afrikai országok antiimperialista egységének kérdéseiről szólott. Hangsúlyozta: __ Egységre van szükségünk ahhoz, hogy az impe­rializmust, annak minden formáját és megnyilvá­nulását felszámoljuk. A KUBA-ELLENES intervencióban részt vett ellenforradalmárok közül 450-et különleges kikép­zésben részesítenek az amerikai hadseregben. : • A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! A mór már nem tudta kötelességét teljesíteni, a mórt... kirúgták! t v ’ 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom