Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-21 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 21, 1968 Munkás és szakszervezeti hirek MUNKÁSELLENES JAVASLATOK A KONGRESSZUSBAN (Folytatás az első oldalról) McClellan második javaslata (S.288) megtilta- íá a sztrájkot a “védelmi üzemekben” és a távlö- ;eg telepeken. Ez a tilalom a valóságban kiter­jeszthető minden iparra az országban, mert alig /an ipar, amely nem részesül kormányrendelés­ben, vagy nem járul hozzá valamilyen részlet- munkával azok teljesítéséhez. A javaslat a fel­merülő munkásproblémákat kormány által kine­vezett egyeztető bizottságok döntésének vetné alá és ezen kötelező döntések be nem tartását a bíróságok büntetéssel sújtanák. McClellan sür­geti ennek a javaslatnak az elfogadását, hogy az ür-repülési ipar üzemeiben most folyamatban le­vő munkáskövetelések “elintézésére” már érvé­nyesíthessék. Ennek a javaslatnak a támogatására az előb­bieken kívül még Karl Mundl (R., S. D.) és Sam Ervin (D., N. C.) szenátorok is felso/akoztak. Az S.97 jelzésű javaslatot Goldwater nyúj­totta be. Célja korlátozni a “szakszervezetek ha­tártalan hatalmát”. Feljogosítaná a szövetségi kormányt, hogy a sztrájkszavazatokat levezesse, hogy törvénytelenitse az union shop-ot. Ez nem más, mint a “right-to-work” törvény kiterjesztése országosan. A javaslat azt is megtiltaná a szak- szervezeteknek, hogy pénzüket bármi másra hasz­nálhassák, mint a munkaviszonyokkal kapcsolatos eljárások kiadásaira. Ez meggátolná a szakszer­vezetek politikai aktivitásait, vagy azokat, ami­ket a törvényhozás érdekében kifejtenek. Dirksen szenátor javaslata (S.21) megtiltaná a sztrájkot a tengertjáró hajómunkások és tisztek számára. Az ő problémáiknak elintézését is kor­mánybizottságok kezébe tenné, amelyeknek dön­tése kötelező volna a munkásokra. Tavaly Dirk­sen olyan javaslatot nyújtott be, amely a munka­hely biztosítását célzó sztrájkokat akarta eltil­tani. Még nem nyilatkozott, hogy ebben az ülés­szakban újra benyújtja ezt javaslatot vagy sem. Meg kell védeni a szakszervezeteket A National Association of Manufacturers, a U. S. Chamber of Commerce és a nagytőke többi dobverői felsorakoztak és nagyhangú propagan­dát fejtenek ki a munkásellenes törvények támo­gatására. Itt-ott kritika hangzik el, hogy a javas­latokban túlzott szélsőséges kitételek vannak, de az csak azt szolgálja, hogy egy kis változtatással a javaslatok lényegét törvényre emeljék. A vas­utas szakszervezet közlönye, “Labor”, figyelmez- tetőleg mutatott rá a négy javaslat veszedelmes voltára. “A munkáltatók már régen megalapoz­ták az előmunkálatokat. Tudatosan kiprovokáltak sztrájkokat, amiket hosszúra kinyújtanak, hogy ezzel ‘megfelelő légkört’ teremtsenek szakszerve­zetellenes törvényhozásra.” A szakszervezeti vezetők közül eddig egyedül James Hoffa, a Teamsterek vezetője tett vala­mit a kongresszusban készülő munkásellenes in­tézkedésekkel szemben. Lansing, Mich.-ben meg­tartott építőipari konferencián volt vendégszónok és ott bejelentette, hogy március 15-én munkás- tiiritetést fog vezetni Washingtonba, “harcolni a munkásságot tönkretevő törvényjavaslatok el­len.” 75,000 meghívót küld ki szakszervezetek­hez az országban, hogy küldjenek delegációt erre a tüntetésre. A meghívók kimentek, de az AFL-CIO vezetői r-'szérűi a válasz negativ. Walte** Peuther arra a kérdésre, hogy a United Auto Workers és az In­dustrial Union Deoartment csatlakozik-e a tün­tetéshez, azt fe’elte. h^gv az AFL-CIO uniók “nem köveik Hoffát” W» -liingtonha. fHoffa és az 1,700.000 tagot számláló Teamsters Union nem tartozik az /<lTi'L-CIO-hoz.l Ha az amerikai szakszervezeti vezetők ebben a munkásságot fenvegető helyzetben sem kénesek r fönnálló ellentéteket félretenni és egységesen fellépni az összmunkásság érdevében. akkor égbe­kiáltó mulasztást követnek pl. Ha Meanv-Reuthe- rék nem akarják “követni” Hoffát. akkor csele- bedienek a sálát, hatáskörükben. Eddig azonban csupán envhe kifogást emeltek a javaslatok eben, rz7al érvelve, hogv e^ek a pontok nem uj aján- IrtoV. már áz előbbi törvényekből is kirekesztet­ték őket. Az “AFL-CIO News” feb. 2-iki száma azonban rámutat arra. hogy “az utóbbi hetekben eddig megbízható elemek is segitik a munkáselle­nes propagandát”. Ezek olyan törvényhozók, akik­nél a múltban az AFL-CIO támogatásra számít­hatott, de most ezek “a megbízhatók” a reakció oldalára állottak. Amikor az AFL és a CIO 1955-ben egyesült, nagyreményű Ígéretek hangzottak el, hogy a többségében szervezetlen amerikai munkásság megszervezése komolyan meg fog indulni. Az tör­tént azonban, hogy nem a fiatal CIO szakszerve­zetek lelkesedése terjedt át a hagyományosan tét­len AFL vezetőségre, hanem fordítva. A szerve­zés munkája sehogysem állt a talpára és az évek folyamán a gazdasági krízisek és más okok mi­att a szakszervezetek tagsága legalább három mil­lióval csökkent. Az AFL-CIO-on belül megalakult az Industrial Union Department (IUD), amely főképpen a volt CIO iparilag megszervezett szakszervezeteiből áll. Az IUD vezetője Walter Reuther, az autómunká- sok elnöke. Alapos felkészültség után az IUD a jan. 12-én Washingtonban megtartott vezetőségi gyűlésen bejelentette, hogy 4,000,000 dollár pénzalappal 18 hónapig tartó szervezési kampányt indít meg. Pár nappal később már kinevezett albizottságok tartották gyűléseiket, hogy a kidolgozott terve­ket életbeléptessék. öt területet jelöltek ki a szervezésre. South Carolina, Philadelphia és környéke, Boston és környéke, Chicago és környéke, valamint a Dallas —Houston—Forth Worth kerület Texasban. Az említett területeken kívül, a déli államokban leg­elterjedtebb iparokra: a textiliparra, a bútoripar­ra és a fafeldolgozó iparra fogják kiterjeszteni a szervezést. De nem hagyják figyelmen kívül a fe­hérgalléros munkásokat sem, a technikusokat, hi­vatásos alkalmazottakat, közalkalmazottakat, ta­nítókat. New York alacsonyfizetésü kórházi mun­kásai különös figyelemben fognak részesülni. A kampány kiadásaira 1,000,000 dollárt az IUI) ad a pénztárából. 1,000,000 dollárt az United Automobile Workers hozzájárulásából és a hiány­zó 2 millió dollárt a többi tagszakszervezetek hoz­zájárulásából fogják fedezni. A területi szervező bizottságok konferenciát rendeznek az ott már működő szakszervezetekkel, hogy a kampány terveit közösen megbeszéljék és a legjobb együttműködést létesítsék. Közös veze­tőséget fognak választani az összemüködés sikeré­nek biztosítására. A központi vezetést az IUD szer­vező igazgatója irányítja. Nicolas Zonarich a szer­vező igazgató és ebben segítségére lesz Jack Con­way, aki 1946 óta. Reutherrel dolgozott együtt az autószakszervezetben, de azután 1961-ben kor­mányállást vállalt, a Housing and Home Finance Administration helyettes ügyvezetője lett. Con­way otthagyta a kormányállást, hogy résztvehes- sen az TUD szervezési kampányában, amelynek egyik főirányitója lesz. Dupont a célpontok egyike A Dupont Corporation a kiterjedt monopóliu­mok egyike, amely eddig kikerülte a komoly szer­vezést. Az IUD vezetőségi gyűlésén Reuther kü­lön tervet nyújtott be ennél a sokoldalú vállalat­nál dolgozó munkásoknak a megszervezésére, amit el is fogadtak. Külön szervező bizottságot válasz­tottak, hogy ennek az ipari kombinálnak vegyi, hadiipari, textil és sok más osztályain dolgozó soktizezer munkás között a szervezést megindítsa. A bizottságbzan résztvesznek az autómunkások, a gumimuukások, az acélmunkások, az. olaj-, vegyi- és autóipari munkások, a gépészek és a textil­munkások szakszervezeteinek a vezető emberei. A komoly szervezésre irányuló előkészületek frissítő hatással voltak más területeken megin­dult szervezési munkákra is. Az Amalgamated Cio+hine Workers Union 6,000 tüipari munkás megszervezését kezdte meg El Paso, Texasban és ez a munka kiterjedt Mexikó határvonalán túl Az Ah L-CIO központi bizottsága jövő héten Miamiban tartja gyűlését. Remélhető, hogy a szakszervezetek ellen benyújtott törvényjavasla­tokkal ott komolyan foglalkoznak és mélyebben ható intézkedésekre hoznak határozatokat, mint a szokásos tiltakozó nyilatkozatok és táviratok. A munkásmozgalom nem hátrálhat meg az előtte tornyosuló problémák elöl, hanem komolyan kell mérlegelnie a reakció támadása elleni védelmet. Erre az egész munkásosztályt fel kell sorakoz­tatni. , fekvő Juarezbe is, annál az egyszerű oknál fog­va, hogy az El Paso üzemeiben alkalmazott mun­kások többsége Juarezben lakik. A kampányt fesztivállal összékötött tömeggyüléssel indították meg, amit Juarez legnagyobb termében tartottak, 4,000 munkás jelenlétében. Az ACW elnöke, Ja­kob Potofsky volt a főszónok. A spanyolra fordí­tott beszédét rádión továbbították a városban Juarez polgármestere, Felix Alfonso Lugo, üd­vözölte a CWU elnökét. A Mexikói Munkás Szö­vetség egy küldötte felajánlotta a Szövetség .se­gítségét Potofsky kijelentette, hogy az Ameri­kában dolgozó mexikói munkásoknak a szakszer­vezethez tartozó többi munkásokéval egyenlő ked­vezményekben és védelemben kell részesülniük. Állami kampány $1.50 minimális órabérért New York államban egymillió aláírást gyűjtenek uj törvényhozás támogatására New York város minimális bértörvénye próbá­nak lesz alávetve abban a bírósági ügyben, amit egy munkásnő indított meg munkáltatója ellen, mert a törvény által megállapított összegnél ke­vesebb bért kapott munkájáért. Maria Melendez beperelte a Luxury Braid Companyt, hogy 10 cent tel kevesebb órabért fizetett neki, mint az $1.25 városi minimum. New York az egyetlen város az országban, mely magasabb minimális órabért állapított meg, mint amilyent a szövetségi, vagy az állami tör­vény létesített. Az állami $1.15-ös. órabért $1.25- re emelte azzal a kikötéssel, hogy egy év múlva $1.50 lesz. Ezt mindjárt meg is támadták a legalacsonyabb bért fizető munkáltatók. A Wholesale Laundry Board, melynek üzemeiben négereket, portori- kóiakat, nőmunkásokat alacsony bérek mellett ki­zsákmányolnak, bíróságra vitte a kérdést, amely -érvénytelennek minősítette a városi törvényt, s az állami törvény hatályát helyezte fölébe. New Yorkban Philip Randolph vezetésével meg alakult a Citizens Committee for a $1.50 Minimum Hrturly Wage, amely kampányt indított, hogy az állami törvényhozás egész New York államra kiterjessze a $1.50 minimális órabért ezen ülés­szakban. A javaslat arra is kiterjedne, hogy fel­jogosítsa a városokat magasabb minimális bér­törvény elfogadására, mint amilyen az államnak van. A Bizottság célul tűzte ki egymillió aláírásnak az összegyűjtését, ennek a javaslatnak a támoga­tására és a törvényhozáshoz delegációk megszer­vezését. Lincoln születésnapján, február 12-én, Albanyban “a szegénységtől való megszabadulás” jelszóval tiltakozó összejövetelt rendezett, ame­lyen delegációk jelentek meg az állam többi ipari városaiból is. Az egymillió aláírás összegyűjtésében részt­vesznek New York minden iparában dolgozó mun­kások. A jobban fizetett iparok munkásai megér­tik azt, hogy az alacsony bérskála az ő életszin- vonalukat is veszélyezteti ........................ HÚSZ JELÖLTTEL INDUL a Kanadai Kom­munista Párt a.z április 8-án esedékes uj válasz­tásokon — jelentette be Tim Buck, a Kanadai Kommunista Párt elnöke egy torontói nagygyűlé­sen. • AZ ANGOL királyfi filharmónia a múlt héten mutatkozott be a moszkvai közönségnek a város legnagyobb hangversenytermében. SZERVEZÉSI KAMPÁNY INDULT v Az AFL-CIO Ipari Szervezeti Alosztálya széleskörű szervezési mozgal­mat kezdeményezett. Koncentrálás a déli államokra, kiválasztott iparok­ban és kiválasztott területeken. Számos országos szakszervezet vesz részt a munkában 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom