Amerikai Magyar Szó, 1963. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-03 / 1. szám
Thursday, January 3, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 MAGYARORSZÁGON 628 LAKOSRA JUT EGY ORVOS BUDAPEST. — A Központi Statisztikai Hivatal részletes tanulmányt készített az orvosokról. Az adatokból kiderült, hogy 1952-höz viszonyítva 45 százalékkal nőtt az orvosok száma. 1961-ben 16,006 orvost írtak össze Magyarországon. Országosan 628 lakosra jut egy orvos. Több orvost kapott a vidék, 1952-ben a főváros orvosellátottsága négyszerese volt a vidékinek, ma csupán háromszorosa. 1961-ben a fővárosban 35, vidéken 11 orvos jutott tízezer lakosra. 1961-ben Budapesten 6650, a megyei jogú városokban 1588, a járási jogú városokban 4596, a községekben pedig 3172 orvos élt. Az elmúlt évtizedben leginkább a járási székhelyeken növekedett az orvosok száma. Több orvos telepedett le a megyei székhelyeken, sőt még a községekben is. az országos átlagnál nagyobb százalékban nőtt az orvosok száma. Megkétszereződött az orvosnők száma ság gyógyszerfogyasztása, a kórházi ellátás nélkül, 1951-hez viszonyítva majdnem a négyszeresére nőtt. ( A forgalom emelkedésében szerepet játszik a gyógyszerek átlagárának emelkedése is.) Érdekesség, hogy vidéken az utóbbi tiz évben nagyobb arányban nőtt a gyógyszerforgalom, mint a fővárosban. 1961-ben Budapesten 274, vidéken pedig 131 forint volt az egy főre jutó évi gyógyszerfogyasztás értéke. A gyógyszerfogyasztás ilyen nagy mértékű emelkedése szükségessé tette, hogy a gyógyszertárak másfél hónapra elegendő gyógyszerrel rendelkezzenek. Jelenleg Magyarországon 1391 gyógyszertár működik. Egy gyógyszertárra tehát 7200 lakos jut; ez az arány nemzetközi mércével mérve is jó. A távolabbi településeken, kis községekben mintegy 600 kézigyógyszertárt kezelnek az orvosok. Mintegy 3,500 gyógyszerész tevékenykedik összesen az országban; 55 százalék a nő. A külföldiek gyógykezelési lehetőségeiről Az Egészségügyi Minisztérium felhívta mindazoknak a magyar állampolgároknak a figyelmét, akikhez rokoni látogatás céljából külföldi állampolgár érkezik, hogy a vendégek megbetegedése esetén az orvosi, illetőleg kórházi kezelést a következőképpen lehet igénybe venni: Ha valaki krónikus megbetegedését Magyar- országon akarja kezeltetni, a kezelésért fizetnie kell: kórházi felvétel esetén a gyógykezelésért a Pénzügyiminisztérium által megállapított összeget — napi 180 forintot — 10 napra előre be kell fizetni az illető egészségügyi intézmény gazdasági hivatalának. IWWWWWWWWVlAA/X/MVtA/VXSWVXA/VWWWX/V'.A/WWWWWWWWWWWWWVWWVt/WWWVW ÉPÜL AZ ÉSZAKI GÁZVEZETÉK Az orvosnők száma tiz év alatt 102 százalékkal, a férfi orvosoké pedig mindössze 29 százalékkal nőtt. 1952-ben az orvosoknak csak 15 százaléka volt nő, a múlt évben már több mint egyötöde (21,8 százaléka). Budapesten minden száz orvos közül 27 nő, a községekben ennek csak egytizede. Az 1952—61 közötti időben 61 százalékkal emelkedett a szakorvosok száma. Száz orvos közül 1952-ben még csak 54-nek, 1961-ben már 63- nak volt valamilyen szakorvosi képesítése. Vidéken kétszeresen nagyobb ütemben növekedett a szakorvosok száma, mint a fővárosban. 1961-ben az országban összesen 9637 szakorvos működött, tehát átlagosan egyre 1038 lakos jutott. A legtöbben (16.3 százalék) belgyógyászati szakképesítéssel rendelkeznek. Ezután következnek a fogorvosok, a szájsebészek, a sebészek. A szakorvosok 9 százaléka szülész-nőgyógyász. Emelkedett a tüdő és gümőkóros megbetegedések szakellátásának színvonala is. Több szemészre van szükség. Sokat javult a vidék orvosellátása Az utóbbi években sokat javult a vidék szakorvos ellátottsága, a fejlődés azonban aránytalan volt. A fiatal vidéki szakorvosok többsége az orvosi egyetemekkel rendelkező megyei jogú városokban telepedett meg. A fiatal szakorvosnők is elsősorban Budapesten és a megyei székhelyen folytatnak gyakorlatot. Legjobb a szakorvosi ellátottság Győr-Sopron és Komárom megyében, legrosszabb Szabolcs-Szatmárban. A Központi Statisztikai Hivatal megállapította azt is, hogy a szakorvosi képesítésen túlmenően 420 orvos rendelkezik tudományos minősitéssel, ezek között azonban csupán 18 nő van. A kandidátusi címmel rendelkezők több mint fele ötvenévesnél fiatalabb, összesen ötven orvos nyerte el az orvostudományok doktora címet. A magyar orvosok között tiz akadémikus van. Főfoglalkozás, részállás, magánpraxis A nyilvántartásban szereplő orvosok 97,3 százaléka munkaviszonyban áll, ezeknek kétharmada csak egy főfoglalkozású állást tölt be. A fő- és részfoglalkozásokat együtt számítva, egy orvos általában 1.3 állást tölt be. A férfiak több mint egyharmada, a nők csupán 18 százaléka vállalt a főfoglalkozáson kívül részállást. A részállások legnagyobb részét (45 százalékát) a rendelőintézetek biztosítják. Kórházakban, rendelőintézetekben és körzeti orvosi állásokban dolgozik az orvosok majdnem 60 százaléka, további 11 százalék az egyetemi klinikákon és elméleti intézetekben működik. Kereken 500 orvos dolgozik az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá nem tartozó munkahelyekén (más minisztériumokban, a MÁV-nál, társadalmi szerveknél.) Az összes orvosok több mint egyötöde körzeti, orvos. Ezek 56 százaléka a községekben, 23 százaléka a fővárosban és 21 százaléka a megyei, illetve a járási jogú városokban teljesít szolgálatot. Legjobb a körzeti orvosi ellátottság Komárom és Baranya megyében, legrosszabb Szabolcs- Szatmárban és Nógrádban. 3500 gyógyszerész — 7200 lakosra jut egy gyógyszertár A gyógyszerellátásról Lázár Jenő, az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Főigazgatóságának vezetője adott tájékoztatást. A lakosA Barátság nemzetközi kőolajvezeték magyar szakaszának befejezésekor hiriil adtuk, hogy az építők, a Kőolajvezeték Vállalat dolgozói az Alföldön látnak munkához. Újabb nagy feladat elvégzéséhez kezdenek: gázvezetéket építenek Hajdúszoboszlótól Ózdig, az észak-borsodi vegyi és kohászati üzemek, valamint a lakosság gázszükségletének kielégítésére. Ismeretes, hogy Magyarországnak — legalábbis az utóbbi évekig — kevés ismert, hasznosítható földgázkincse volt. Ám a geológusok nemrégiben — a sokáig energiaszegénynek ismert Alföldön — Hajdúszoboszló térségében igen jelentős mennyiségű, több milliárd köbméternyi elsőrendű földgázra bukkantak. Sokan emlékeznek még a Nagyhegyes melletti 36-os kútra — annak idején lapunk is hirt adott róla —, ahol a gáz hatalmas erővel tört fel, szétdöntötte a fúrótornyot, felszínre nyomta a súlyos béléscsöveket, három napon át égett, majd végül is a kút beomlott, elfojtotta a gázkitörést. Ebben a térségben folyik most Magyarország legnagyobb gázmezőjének hasznosítására való előkészítése. A gázmező felfedezése után ugyanis azonnal jelentkeztek a fogyasztóüzemek, a Tiszai Vegyikombinát, a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek, a Borsodi Vegyikombinát, a Berentei Vegyiművek, a Borsodnádasdi Lemezgyár, az Ózdi Kohászati Üzemek stb. Az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt felmérte az igényeket és kijelölte az uj feladatot, a nagy teljesítményű gázvezeték megépítését, amely a hajduszoboszlói térségből szállít gázt az észak-borsodi üzemeknek és a vezeték mentén levő falvak és városok lakosságának. A terveket az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt munkatársai készítették el. Arra törekedtek hogy a vezetéket minimális befektetéssel a legnagyobb biztonsági követelmények figyelem- bevételével rövid idő alatt épitsék meg. Tekintetbe kellett venni például azt, hogy a kohók ebből a vezetékből kapnak gázt, tehát a vezetéknek egyetlen órára sem szabad kihagynia, hiszen ebben az esetben a nagyolvasztók befagyhatnak. Ez pedig hatalmas károkat jelentene a népgazdaságnak. A vezeték építése 1962 júniusában kezdődött. Ekkor vonultak fel a Kőolajvezeték Vállalat építésvezetőségei a kijelölt nyomvonalra. Júliusban már megkezdődött a Szovjetunióból érkező csövek átválogatása, előkészítése, majd a csövek széthordása, az árokásás stb. A munka jelenleg is teljes üzemben folyik. Az építők a Hajdúszoboszlótól a Tisza Vegyikombinátig terjedő 54 km- es szakaszon összesen 43200 köbméter földet mozgattak meg, 6520 tonna acélanyagot (cső, tolózár stb.) építettek be, 500 tonna bitument és mintegy 2,000 kilométernyi szigetelőcsikot használtak fel, s 5400 varratot hegesztettek. A fővezeték ágát már teljesen összehegesztették s szakaszonként megtartották a nyomáspróbákat is. Az Országos Bányamüszaki Főfelügyelőség eddig már 46 kilométer vezetéket vett át az építőktől. Nehezíti az épitők munkáját a sok természetes és mesterséges akadály, nemkülönben az időjárás. Hajdúszoboszló és a Tiszai Vegyikombinát között 59 földutat, két vasutat, négy makadámúi at, egy műutat, öt magasfeszültségű elektromos távvezetéket kereszteztek. Ezeken a helyeken különleges védelemről kellett gondoskodniuk, például béléscsövezni a vezetéket, vagy alagutat fúrni a rnüut, vasút stb. alatt. Nem szólva arról, hogy az említett akadályokon kivit! több mint 40 természetes és mesterséges vízfolyással (a Tisza és árterei, a Keleti-főcsatorna, a Horto- bágy-csatorna) is meg kellett küzdeniük. A nagyobb vízfolyásokon át kettős vezetéket húztak arra az esetre, hogy ha a főággal baj történne, legyen tartalék. De a gázvezeték a Tiszai Vegvikombinátnáí nem ér véget. Innen — az előbbinek szerves folytatásaként, párhuzamosan a romániai gázvezetékkel — Miskolcig egy másik vezeték épül. Ez 29 kilométer hosszú lesz. A munka már itt is megkezdődött, mintegy tiz kilométeres szakaszon már összehegesztették a csöveket. A Hajdúszoboszlótól Miskolcig tartó összesen. 83 kilométer hosszú gázvezeték kezdetben mintegy 400 millió, később pedig 700 millió köbméter gázt szállít évente. Jellemzője az eddigi gázvezetékekkel szemben az, hogy csaknem nyílegyenes, s emiatt a szokásosnál olcsóbban épül, hiszen kevesebb acélanyagot, földmunkát stb. igényel. Tervezői figyelembe vették a polgári lakosság később jelentkező igényeit is, és ezért leágazó csonkokat terveztek. így üzem közben minden különösebb nehézség nélkül a csonkok segítségével leágazó vezetékeket építhetnek az egyes falvakba vagy városokba. Ez az Alföldön különösen fontos, hiszen ott nincsenek szénbányák, kevés a fa, s a tüzelőt messziről kell szállítani. A vezeték építése a zord időjárás s a különböző nehézségek ellenére megfelelően halad, a munkák nagy részét (árokásás, hegesztés, szigetelés, vezetékhuzás stb.) gépesítették. A Barátság nemzetközi kőolajvezeték építői a Hajdúszoboszló—Miskolc közötti gázvezeték elkészítésénél is helytállnak, s újabb létesítménnyel gazdagítják hazájukat. S. Nagy Sándor 17 munkahely helyett—egyetlen épület Elkészült a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat irodaháza és üzemépülete. A 65 millió forintos létesítménnyel megoldották a magasfeszültségű kapcsolóberendezések gyártási gondjait. Eddig Budapest 17 pontján dolgoztak a tervezők és szakmunkások. Most az U alakú mühelv- soron szalagszerü munkamenetre tértek át: az érkező anyagokat és alkatrészeket teremről teremre haladva szerelik össze a legkorszerűbb berendezéssé. Néhány éve még betonfalak között, a helyszínen készítették az elektromos kapcsolószerkezeteket. Ma előre gyártott berendezéseket szállítanak, s azok bekötés után azonnal üzembe helyezhetők. Egyetlen, kerekeken gördülő tartalékegységgel bármelyik szakaszon pótolhatják a részleges hibát. A bajok orvoslása néhány peres alatt megoldható. Az idén csaknem negyedmillárd forinttal gazdagítja az állami bevételt a korszerű munkahelyen dolgozó Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat. ' " v v T cAa*. v ► RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ Y 1437 THIRD AVENUE, NEW VO^K. N. Y. , ► (A 81-ik Street sarkán) Telefon: Lr. 5-8484 A * Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , í ► Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország 4 ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
