Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-12-13 / 49. szám

Thursday, December 13, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ahogyan én látom... írja: EHN Amerikai-orosz együttműködés Ezekben a veszélyekkel terhes időkben öröm­mel kell fogadnunk minden olyan megmozdulást, amely a szemben álló feleket közelebb hozza egy­máshoz. így örülhetünk Walter Sullivan Moszk­vából küldött jelentésének, amelyben arról szá­mol be, hogy amerikai és orosz sziv-specialisták együttesen próbálják megállapítani: melyek azok az okok és körülmények, amelyek az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban szívbajokat okoz nak? Mily okok és körülmények okozzák, hogy egyik embernek szívbaj megbetegedése va­lószínűbb, mint a másiké? Az orosz kutatások eredménye azt mutatja, hogy erre a kérdésre a szellemi megerőltetés és a táplálkozás egyaránt befolyásolja a választ. Az amerikai és orosz sziv-specialisták eddig három értekezletet tartottak. A legutóbbi szín­helye Amerikában volt, a legközelebbi tavasszal Moszkvában lesz. Az amerikai specialistákat a bostoni dr. Paul Dudley White (aki Eisenhowert sziv-attakja idején kezelte), az oroszokat pedig dr. Alexander L. Myasnikov vezeti. Dr. Myasnikov legutóbbi nyilatkozatai szerint a szovjet kutatás egyik célja rámutatni a vérke­ringés betegségeinek okaira. Ezek a betegségek a Szovjetunióban és Amerikában egyaránt súlyos problémákat okoznak. Amig a Szovjetunióban ezek a betegségek több áldozatot követelnek a nők soraiban, addig Amerikában a férfi áldozatok száma jóval magasabb, mint a nőké. A gyilkos szívbajok egy másik fajtája, amely a sziv-izom megbénulása következtében okoz ha­lált. Ez az, amelyet mindennapi nyelven “sziv- attak”-nak nevezünk. Az orosz kutatás e téren az amerikaihoz hasonló eredményt mutat, még pedig azt, hogy több mint háromszor annyi férfi esik áldozatául, mint nő. A táplálkozással kapcsolatos kutatást kizárólag férfiak között olyan három orosz városban haj­tották végx*e, amelyek méretben, munkakörülmé­nyekben, orvosi szolgálatban és a mindennapi élet ütemében egyformák —, de egyben lényegesen eltérőek: a diétában. 1. TALLINN, esztóniai városban, ahol a lakos­ság nagymennyiségű disznóhust, disznózsírt, va­jat, krémet fogyaszt. 2. ARCHANGEL, északi kikötővárosban, ahol a lakosság fő táplálékát hal-félék képezik. 3. STALINABAD, közép-ázsiai városban, ahol a fő zsir-anyag a gyapotmag olaj, amely egyesek szerint nem okoz olyan mérvű lerakodást az erek- oen, mint az állati zsírok. Itt a lakosság szokatlan nul nagymennyiségű gyümölcsöt és zöldséget fo­gyaszt. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy Tal- linnban a halálozás két és félszer magasabb, mint Stalinabad-ban. Archangel-ben kétszer olyan magas, mint Stalinabad-ban. A véredények “Cholesterol” tartalmát és a vér­nyomást a három város mindegyikében 500 fér­finél mérték meg. Az eredmény ugyanazt mutat­ta. (“Cholesterol”-nak nevezik a vérben lelhető zsíranyagot.) Stalinabad, ahol az állati zsirok fo­gyasztása alacsony, mutatta a legalacsonyabb számot. Tallinn, ahol az állati zsirfogyasztás a legmagasabb, ez a szám is a legmagasabb volt. Dr. Myasnikov szerint az orosz kutatások ered­ménye megegyezik az amerikaival annyiban, hogy az izgalmak fő okozói a magas vérnyomásnak. Ennek illusztrálására felemlítette, hogy a férfi sürgöny-leadók soraiban háromszor annyi a ma­gas vérnyomásnak száma; a nők között pedig kétszer annyi, mint átlagos polgártársaik sorai­--------------------------------------------------------------­Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East lfith Street New York 3, N. Y. Kérem, hogy nyomtassanak részemre.......... darab naptárt. Mellékelek érte $..............................-t. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város:........................................Állam:............ A naptár ára $1.50 N_________________________________________­ban. Amint módjukban állott foglalkozást változ­tatni, a vérnyomásuk is leszállt a normálisra. Ugyanezek a kutatások bizonyították, hogy a legegészségesebb életmódot a közép-ázsiai nap­számosok között találták, akik nyugodtabb lég­körben élnek, mint nagyvárosi polgártársaik és a táplálkozásuk is egyszerűbb, egészségesebb. Valamit a cigarettáról Talán nem árt e pontnál röviden foglalkozni a cigarettazással, amelyről ismételten kimutatták, hogy rákot-okezó és ezáltal a leggyilkosabb kórok egyik okozójának tekinthetjük. Tíz éve, hogy 1952-ben először mutattak rá ar­ra, hogy a cigarettázók között mennyivel nagyobb a tüdőrákban szenvedők és elpusztultak száma, mint azok között, akik nem dohányoznak. Az “eredmény”? Amerikaiak 1952-ben négy és egy harmad MILLIÁRD (billió) dollárt költöttek cigarettára. Tiz évvel később, az idén, a P’öldmü- velési Minisztérium szerint, amerikaiak csaknem HÉT MILLIÁRD dollárt költöttek cigarettára. Igaz: tiz év alatt nőtt a lakosság és vele azok száma, akiknél á cigaretta életszükséglet. De igaz az is, hogy a cigarettafogyasztás aránytalanul emelkedett, mert az utolsó tiz esztendőben hatal­masat fejlődött a hirdetési technika is. A gazdag cigaretta-gyárak egymással versenyezve kínálják veszedelmes áruikat és a nagyközönség: férfiak KÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA *+.,**.„*. A. A A A A A A Ai.a. jA_ A ^ Jk. A. A A A <1 Miután kitudódott, hogy a Vénuszon élet van és nem élet az, ha nem amerikai mintára megy, el­határoztuk, hogy a legközelebbi űrhaj ó-bombával embert röpítünk a Vénuszra. Találtunk is egyet, aki tökéletesen megfelelt a követelményeknek. Négy éves korában már lemonádét árult a házuk előtt. Hat éves korában újságot árult biciklin. És tiz éves volt, amikor apja üzletét átvette sző­röstül bőröstül és tizenhét éves se volt, már min­dent vett és eladott, megfoghatót, vagy foghatat­lant, automobilt öreget és újat, telket láthatót és láthatatlant. Mostanában éppen sokat vesztett a börzén, bár az amint tudjuk, nem az ő hibája volt és hogy mások pénzét vesztette el, azt meg egyenesen ügyességnek lehetett tekinteni; de, hogy igyis, úgyis menekülni kellett volna neki üz­letfelei elől és úgy le volt törve, hogy nem volt pénze még egy rövid buszjáratra se, nemhogy ha­jón vagy repülőn Argentínába utazhasson, gon­dolta, hogy miért is ne utazzon űrhajón vala­hová? Valahová, akárhová. A Vénuszra? Miért ne a Vénuszra? Hogy oly messze van? Annál jobb. És még hozzá ingyen. És még hozzá nem­zeti hős is lesz. Hogy repült-e már? Hogyisne.. . Tavaly éppen. Egy hongkongi bárból. A repülést igyis, úgyis a földről irányítják gombokkal, órák­kal, árammal és levegő-hullámokkal; még jobb is, ha ő nem avatkozik bele, még véletlenül se, még egy gombnvomásnyira se az irányításba, sem a fel-leszállásba. Alig két heti kiképzés után felröpitették őkéi­mét a Vénuszra. Egy fehér egeret tettek a Har­vard egyetemről a gépbe, amelyet évekig tanítot­ták fizikára és egy papagályt a Columbiáról, egy kitűnő nyelvészt, hogy az eltanulja a vénusziak nyelvét, ha azok netalán, bár nem valószínű, nem angolul beszélnének. Angol a világnyelv és miután az Isten is angolul beszél és már nem latinul, fel­tételezhető, hogy a Vénuszon is az a nyelv járja. De ha mégse, akkor arra jó az a papagály. Óriási siker. Minden úgy ment, mint a paran­csolat. Pasasunk első rádióadása igy szólott: Jöt­tünk stop, láttunk stop, győztünk stop, felállí­tottuk a televiziót stop. Egy hét múlva a következő rádiógrammot küld­te: óriási siker stop, a képek a televízión tisztán jönnek stop, a mintakollekciót kiraktam stop. Alig győzőm a rendeléseket. Egyelőre a következőkre kaptam rendelést azonnali szállításra, stop, két­ezer televízió stop, hatezer frigidair stop, tízezer hulladékzabálógép stop, (garbage disposal), öt láda fogpaszta. Pfüj-jel, vagy KDFY-al stop, két gallon hónaalj kenőcs stop, ezer mosógép és szap­pan, amely nem habzik stop. Azt a televíziós szí­nészt is küldjék, aki a mosógépeket javítja stop, kell még hegedű stop, furulya és tombola-bingó és sok spriccelő viaszk stop, akármilyen csak spricceljen, mert az tetszik nekik stop, egész nap elspriccelncnek stop, főleg sok Coca-Colát kérek. Akár óránként kiköthetne a Vénuszon egy-egy űr­hajó Coca-Colával stop. Jön a többi rendelés stop, és nők, idősek, fiatalok és GYERMEKEK azzal a megnyugvással szívják tüdőre a mérget, hogy az ő cigarettájuk elején “filter” (szűrő) van, vagy “menthol”-lal frissített, mint a tavaszi szel­lő és igy mindenki másnak baja származhatik a cigarettázásból, csak éppen nekik nem. Az elfogulatlan kutatások eredménye nem ezt mutatja. Ellenkezőleg: mutatja azt, hogy nincs különbség, minden cigaretta ártalmas, minden ci­garettázó kiteszi magát a tüdőrák szörnyű ve­szélyének. Szeretném befejezni ezt az Írást azzal a meg­jegyzéssel, hogy a fentiekkel csupán tájékoztat­ni kívántam olvasótáborunknak azt a részét, mely lépést kíván tartani a tudományos kutatásokkal és azok eredményével. Egyáltalán nem célom sen­kit leszoktatni a cigarettázásról vagy az állati zsirok fogyasztásáról. Éppen ezért, ha akadnak olyan cigarettázók és zsirfogyasztók, akik arra való hivatkozással, hogy a nagyapjuk száz évig élt, pedig állandóan füs­tölt és naponta háromszor szalonnát kávézott, tá­madó levelet akarnak írni, intézzék azt Moszkvá­ba Walter Sullivan újságíróhoz, vagy dr. Myas­nikov orosz tudóshoz, vagy a National Associa­tion of Broadcaster-hez, amely megállapította, hogy a dohányhirdetések gyermekeink egészségét veszélyezteti. Az illetőkért ez a rovat nem vállal felelősséget. csak már nem győzöm az Írást. A papagály for­dít. Minden kell, mert legalább húszezer évvel vannak mögöttünk stop. Fülbevaló-mintákat nem. használhatom, mert nincs fülkagylójuk. Szemöl­dök-ecsetet sem, mert nincs szemöldökük. A cipő­mintákkal sincs szerencsém, mert kézen járnak és a kezük ezért erős, mint a mi combunk. Lábaik a. levegőbe ágaskodnak és azokkal nem csinálnak mást, csak szagolnak stop, olyanok, mint a tyuk- lábak, ezért cipő és kesztyű sem kell stop. Ruhá­sé kell, mert pikkelyes a bőrük és az praktiku­sabb, mint a ruha, mert nem kell se kiszabni di­vat szerint hosszúra vagy bőre, szűkre, vagy kes- keny-nyakura stop. Legközelebb jön a többi ren­delés. Biblia se kell, mert nem olvasnak, stop. i Azonnal felmentek a részvényeink. Gyáraink túlóráztak. Felszökött a prosperitásunk és a Dow Jones Average (akármi is az) oly magasra szök­kent, hogy kiütötte a plafont és a televízión meg- interjuoiták az elnökünket, hogy miből fogja a Vénusz kifizetni a rendeléseket? Elnökünk meg­magyarázta annak a buta újságírónak, hogy mi­után kétségtelen, hogy a Vénusz fejletlen ország, még több; egy egész csillagnyi fejletlenség, majd mi adjuk nekik a dollárokat. Kitüntették a javítási-szolgáltatási munkákban élenjáró dolgozókat Az OKIS'Z székhazában ünnepélyes külsőségek között kitüntették a lakosság részére javitási- szolgáltatási munkákban kitűnt kisipari szövet­kezeti dolgozókat. Erdős József, az OK’SZ elnöke 40 vidéki és 17 fővárosi szövetkezeti dolgozónak nyújtotta át A szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetést. Vidéken és a fővárosban 100,000 fo­rint pénzjutalmat osztottak ki a javitás-szolgál- tatásban eredményesen dolgozó szövetkezeti ta­gok közö.t. A legkiválóbbak közül harmincán a. napokban 12 napos csehszlovákiai tanulmányúton vesznek részt. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubol 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország: magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! • Egész, hélen nyílva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453 __9

Next

/
Oldalképek
Tartalom