Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-11-29 / 47. szám

AZ KSZMP Vili. KIRESSZiíSA1 A Magyar Szocialista Munkáspárt már befejezte a novem­ber 20-án megkezdett VIII. kongresszusát. Lapunk e számá­ban kivonatokat közlünk Kádár János, a párt Központi Bi­zottsága első titkárának jelentéséből. A jelentés visszatük rözi azt az eredményes munkát, amit Magyarország paraszt, munkás és szellemi dolgozói az MSZMP irányvonalának kö­vetésével elvégeztek az utóbbi években az ország fejlődésére és a nép jólétének emelésére. A Magyarországról nyert értesülések, jelentések és szem­tanuk beszámolói is tanúskodnak szülőföldünk hatalmas fej lődéséről, magyar testvéreink életszínvonalának fokozatom javulásáról, a társadalmi élet megerősödött demokratizmu­sáról. Mindez növeli Magyarország tekintélyét a külföldön A VIII. kongresszus irányelveinek hónapokig tartó szé­leskörű megvitatása a magyar nép körében és a hozzászó lások arról tanúskodnak, hogy a dolgozók támogatják a párt politikáját. Jobb megértéssel igyekeznek a munkamenet ja vitására, a hibák és hiányosságok kiküszöbölésére. Elvégez ték a mezőgazdaság szociális átszervezését, ami a termeié« eredmény javulását hozta létre. Az inán termelés a lefek tetett tervek alapján erősödik és feilcdik. A dolgozók jőve deíme emelkedett. Az oktatás és a kultúra terén is jelentős fejlődés mutatkozik. A VIII. pártkongresszus lefektette a szocialista építés to­vábbi feladatait. Ezek az eddigi eredmények továbbfejles? tését, a nép jólétének további emelését célozzák. A legjobb kívánságaink kisérik a magyar népet ezen nemes eélkitüzé sében, amely szükségszerűen kiterjed a tartós béke megte remtésére, a népek egymásközti baráti kapcsolatainak és békés egymás mellett élésének kifejlesztésére is. Ezek olyan tényezők, amelyek minden más nép kívánsága és fejlődésé nek feltételei is. Sajtónkon keresztül mindent megteszünk, hogy ezek az egyetemes feltételek megvalósuljanak szülő­földünk népe és az egész emberiség jólétének és boldogabb jövőjének érdekében. »•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a*» A KARIB TENGEREN MINDEN CSENDES A reakciós ultra jobb, háborús elemek az országban mélv csalódást éreznek a kubai fordulat felett. Ha teljesen tőlük függött volna, akkor nem a Kuba megtámadását előkészítő blokád lett volna az első lépés, hanem Kuba azonnali meg­szállása, a szovjet és más teherszállító hajók elsüllyesztése és a harmadik világháború megindítása. De mi a helyzet ma? A mindkét oldalon megnyilvánuló józan ész, a Szovjetunió céltudatos, békés megoldáshoz ve­zető intézkedései, Kennedy elnök Ígérete, hogy eláll Kuba meTszólKsátöl. ha a fegyverek elszállításával megszűnik az a lehetőség, hogy Kuba megtámad bennünket és Castro hoz­zájárulása mindezekhez, eltávolították véglegesen a nukleá­ris háború veszélyét a nyugati félgömbről. A háborús provokációs irányzat lelepleződött és nem is­mételhetik meg az ENSz szabályok és minden nemzetközi törvény megsértését jelentő lépéseiket. Ugyanakkor Kuba sértetlenül, függetlenségében megerősödve áll, megszilár­dulva azon jogában, hogy szocialista rendszerét az eddigi zavarok és a megdöntését célzó támadásoktól mentesen építhesse. Nem mintha az imperialisták feladták volna tervüket, hogy a “Castroizmust” eltüntessék erről a földgömbről, ahol a Castroval kapcsolatos eszme nagy veszedelmet rejt magá­ban az ő számukra, mert a latinamerikai nyomorgó parasz­tok és kizsákmányolt munkások ugyanazon az utón keresik megváltásukat és felszabadulásukat. Tervük: Meg kell men­teni a félgyarmati rendszert, hogy a kizsákmányolásban ne legyen fennakadás. Pillanatnyilag azonban az atomfegyver kiesett a kezükből. Ezért az “agymosás” eszközeire vetik rá magukat. A tényeket sarkukból kifordítva, propaganda kam­pányt kezdtek Castro és Kruscsev “lejáratására”. “Ezek a nagy vezérek elvesztették presztízsüket, vereséget szenved­tek, a győztesek pedig mi vagyunk, az amerikai demokrá­cia... A latinamerikai tömegek elfordultak eszményképeik­től... stb.”, ismételgetik. Valami azonban nem stimmel ebben a számításban, C. L. Sulzberger, a N. Y. Times külpolitikai szakértője szerint. “Sajnos az USA elleni hagyomány túlságosan elterjedt. Óvatossággal és türelemmel a Szovjetunió még képes lesz visszaállítani előbbeni pozícióját... Okos dolog volna ré­szünkről koncentrálni és fenntartani jelen előnyünk lendüle­tét. Sajnos, mi nem vagyunk nagyon jók abban, hogy hosz- szabb ideig a magunk sztorijáról beszéljünk.” Ezt mondja Mr. Sulzberger, aki mint rovatvezető állandóan az Egyesült Államok külpolitikájának a magyarázó szerepét tölti be. Vagyis egyebet sem csinál, mint a “mi sztorinkat adja elő.” Ezzel szemben mit tesz a Szovjetunió? Ugylátszik nem csinál presztízs kérdést az ügyből. “Az oroszok lassacskán felépítették a maguk cáfolatát. Eszerint” — mondja Mr. Sulzberger — “Kruscsev megmentette a világot nagylelkű, bátor eljárásával és békés utón biztosítékot kapott Kuba függetlenségére. Ezt a magyarázatot naponta megismétlik.” Hogy ennek a magyarázatnak nem a megismétlés, hanem a valódi tények adnak alapot, az Sulzbergert nem érdekli. Ijesztően kisérti az a lehetőség, hogy “ismét áldozatai le­szünk Latin-Amerikában a kommunisták leleményes techni­kájának. Könnyű bennünket bemocskolni; a tradíció nem Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XI. No. 48. Thursday, November 29, 1962 NEW YORK, N. V FOLYAMATBAN A K8BÜI HELYZET ME60LMSA Mikoyan Kubából New Yorkba érkezett. Kennedy elnök megszün­tette a tengeri blokádot. Tovább folynak a tárgyalások az ENSz, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kuba megbízottai között. Castro megengedi az ellenőrzést bizonyos feltételekkel Az elmúlt hét eseményei jelentős enyhülést hoztak a kubai kérdés megoldása te­rén.. Kennedy elnök sajtóér­tekezletén kijelentette: “A Szovjetunió messzire ment ibban az irányban, hogy a légy hét előtt fennálló ve­szélyt csökkentse.” Mindjárt be is jelentette az elnök, hogy i Kuba körüli blokádot meg­szüntette, a hadihajókat és repülőgépeket visszarendelte és a szolgálatba állított 14200 légierő tartalékost hazabo- csátotta. Kennedy elnök hosszasán tárgyalt a kabinetje tagjai­val a kubai kérdésben még ?ennálló problémák felett. Az Egyesült Államok még min­iig ragaszkodik Kuba hely­színi felülvizsgálatához, bár megelégedését feiezte ki a fámadó jellegűnek minősitatt fegyverek eltávolítása felett. “A kubai kormány még nem engedélyezte, hogy az ENSz a helyszínen győződjön meg a támadó fegyverek eltávolí­tásáról és arra sincsen bizto­sítékunk, hogy a jövőben nem kerülnek ilyen fegyverek Ku­bába”, mondotta az elnök. Eredetileg Kruscsev a hely­színi ellenőrzést a kubai kor­mánytól tette függővé, mely egyedül rendelkezik azzal a joggal, hogy ezt megengedje. Castro miniszterelnök engedményei Castro is fontos engedmé­nyeket tett, hogy a Kennedy- Kruscsev egyezmény teljes kibontakozását elősegítse. Mi­után előzőleg beleegyezett az Iljusin-28-as bombázók eltá­volításába Kuba területéről, kijelentette, hogy bizonyos feltételek mellett a helyszíni ellenőrzést is megengedi Ku­ba területén. Ezek a feltéte­lek arra szorítkoznak, hogy megerősítsék Kuba függet­lenségét és biztonságát. Ku­ba tehát elfogadja az ENS^ ellenőrzését saját területén, ha az USA is beleegyezik ab ba, hogy az ENSz ameriks' területen ellenőrizze “a zsol­dosok, kémek, szabotőrök és terroristák kiképzőtáborainal- leszerelését”, úgyszintén r Portorikóban és más orszá­gokban levő táborokat és kö17 pontokat, ahol felforgatást szerveznek és ahonnan kalóz hajókat indítanak Kuba part jaira. A kubai kormány nyilatko­zata magában foglalja még Castro előző ötpontos követe­lését, amely a Cuantanamo támaszpont feladását, a Kuba elleni kalóztámadások, felfor­gató tevékenységek, gazdasá­gi zárlat és légi és tengeri te­rülete megsértésének meg­szüntetését foglalja magában. Mikoyan New Yorkban Anasztáz Mikoyan, a Szov­jetunió első miniszterelnök- helyettese több mint 3 hetes kubai tartózkodás után va­sárnap, nov. 25-én televízió adásban búcsúzott Kuba né­pétől és a Szovjetunió továb­bi barátságáról biztosította. “Kuba célkitűzése a Szovjet­unió célkitűzése is”, mondta. New Yorkba érkezve, Mi­koyan az U Thant által ren­dezett vacsorán találkozott az Egyesült Államok és a Szov­jetunió megbizottaival, akik a kubai helyzetben a tárgyaláso kát vezetik. Nemhivatalosan beszélgettek a még meg nem oldott kérdésekről. Az Eeve- sült Államok képviselői Cas­tro követeléseit elfogadhatat­lannak minősítették. Guan- tanamóról nem is hajlandók tárgyalni. Szerdán az ameri­kai és szovjet megbízottak folytatták hivatalos megbe­szélésüket, s ezen valószinü- leg Mikoyan is részt vesz. A FRANCIA VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE De Gaulle pártja, a szocialista és a kommunista párt nyertek A franciaországi pótválasz­tásokon a DeGaulle pártja, a szocialista párt és a kommu­nista párt növelte erejét a francia parlamentben. A múlt heti választáson eldöntetlenül maradt 396 képviselői tiszt­ség betöltése nyert véglegesí­tést most vasárnap. A képvi­selőház 481 üléséből a Gaul- lista párt 233 ülést nyert meg. A kisebb centrista pár­tok, De Gaullet támogató kép­viselőivel együtt De Gaulle képes lesz parlamenti több­séget alkotni. A szocialista és a kommu­nista párt sok helyen egység­frontba lépett, hogy egymás jelöltjeit támogassák. Meg­egyezés szerint a kommunis­ták visszavonták jelöltjüket a szocialista jelölt érdekében, másutt a szocialisták tették ugyanezt, attól függően, me­lyiknek hol volt a nagyobb esélye. Ennek következtében a szocialista képiselők száma 43-ról 66-ra, a kommunistáké pedig 10-ről 41-re szaporo­dott. Független és jobboldali pártok voltak a vesztesek. Mi­chel Debré, aki több mint két évig volt miniszterelnök a De Gaulle kabinetben, vesztett és kerületében a szocialisták és kommunisták által támoga­tott Francois Berthouin, ra­dikális párti jött be. A mun­kásság és a demokratikus erők összefogása, amely oly kielégítő eredményre veze­tett, példaképül fog szolgálni az egységfront további kifej­lődésére a reakciós erők el­len, volt Waldeck Rochet, kommunista vezető megálla­pítása. »•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a bánik kegyesen velünk a déli szomszédainknál megalapozott hírnevünk miatt.” Bár a kubai blokád ennek a tradíciónak jegyében indult meg, a fejlemények Dél-Amerika történetében egészen szo­katlan irányt követtek és teljesen uj szellemben göngyölí­tették fel a fenyegető helyzetet. Az uj szellem: a békés utón való megegyezés, a fegyveres összeütközés elkerülése. A távlövegek és bombázók a szigetország függetlenségének megvédésére kerültek Kubába és békés eltávolításuk ugyan­azt a célt szolgálta. A Kennedy elnök és Kruscsev miniszterelnök között tör­tént egyezkedés a békés egymás mellett élés gyakorlati pél­damutatója. Igazolja azt, hogy különböző rendszerű orszá­gok legélesebb nézeteltéréseiket is képesek békés egyezkedés utján megoldani. Ebben a korszakban létfenntartásunknak ez az egyetlen biztositéka. Reméljük tehát, hogy a Karib- tengeren bevált módszert másutt is érvényesítik és hogy az Egyesült Államok a békés együttélés, elvét alkalmazni fogja Kubával szemben is. Sorozatos légi balesetek Elmúlt hét egy napján, nov. 23-án 3 repülőszerencsétlenség I történt különböző országokban, összesen 57 halálos áldozattal. Baltimore közelében 17 ember halt meg ilyen balesetben. Párizs közelében egy magyar MALÉV 11-18 tipusu repülőgép zuhant le és mind az utasok és személyzete, 21 ember szörnyet­halt. Portugáliában 19 ember meg­halt 13 megmenekült. Braziliában 29 ember halálát okozta a repülőszerencsétlenség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom