Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-11-29 / 47. szám

Thursday, November 29, 1962

2

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Kádár beszámolója a MSZMP VIII. kongresszusán

— Kivonatos közlemény —

. . .Az emberiség fejlődésének abban a korszakában élünk, amelyben a kizsákmányoláson alapuló régi, hanyatló társadalmi rendet, a kapitalizmust, az uj, a szocialista rend, a munka szabad világa váltja fel. Ez a folyamat a társadul mi fejlődés megváltoztathatatlan törvénye.

A nemzetközi helyzetet jelenleg a haladás, a béke erőinek szakadatlan növekedése jellemzi Ma még a feszültség és az enyhülés szakaszai váltakoznak, mert a kapitalista hatalmak, az imperializmus erői szemben állnak a történelmi fejlődéssel, és gyengülő pozícióik védelmében újra meg újra az agresszió, az erőpolitika eszközéhez nyúlnak.

A haladás és béke fő ereje a szocialista világ- rendszer, amely korunkban a fejlődés meghatározó tényezője. A szocialista világrendszer valamennyi országa lendületesen halad előre az alkotó munka és a társadalmi fejlődés utján. A szocialista országok ipari termelésének évi növekedése 1951—1960 között több mint 13 százalék volt. Ugyanebben az időben a tőkésországoké csuk öt százalék. 1940-ben a Szovjetunió ipari termelése a világ ipari termelésének 10 százaléka volt. Ma a szocialista országok a világ ipari termelésének 37 százalékát adják, s néhány éven belül elérik annak felét.

... A Szovjetunió a tudósképzés, a közoktatás a tudományos kutatás számos területén, a technika forradalmasításának, az erőműépítésnek és az ipari termelésnek sok fontos ágában már meglőzött minden más államot. A Szovjetunió korszakalkotó eredményeire: a szputnyikokra és az űrhajókra* a legutóbb felbocsátott Mars 1. űrállomásra, a világűr szovjet hőseire, Gagarin, Tyitov, Nyikolajev és Popovich elvtársakra méltán büszke az egész emberiség.

... A nemzetközi osztályharc fő frontja a szocializmus és a kapitalizmus között húzódik, és ez a küzdelem a két rendszer harcában fejeződik ki. A szocializmusért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért'és a békéért folyó küzdelmek nagy nemzetközi forradalmi áramlatban találkoznak.

... A nemzet kö z i burzsoázia erőfeszítéseket tesz a kapitalizmus megrendült rendszerének védelmére és Kádár János megerősítésére, hogy

úrrá legyen a nemzeti határokon túlnőtt, a tőkés magántulajdon ellen IáÉadó termelőerőkön, hogy megfékezze az imperializmus rendszerét szétfeszítő növekvő ellentmondásokat.

. . .Az Európai Közös Piac a ködösítő szólamok mög;ött a valóságban az adott országokban a munkások fokozottabb kizsákmányolására, elnyomására, a kisparaszti gazdaságok és a kistőkések megsemmisitesére tör. Elsősorban azonban a szocialista világrendszer, a szocializmus, a proletárforradalmak és az uj független országok ellen irányul. Az agresszív, háborús szervezetnek, a NATO-nak európai gazdasági bázisa, tehát minden vonatkozásban mélységesen reakciós.

A kubai kérdésről

...Legutóbb az Amerikai Egyesült Államok kormánya a Karib-tehger térségében október 22- én meghirdetett és bevezetett törvénytelen tengeri és légi zárlattal, Kuba megtámadására tett más katonai lépésekkel lábbal tiporta a nemzetközi jogot, felidézte a legnagyobb veszélyt, amely az emberiség békéjét a második világháború óta fenyegette. Az emberiség a nagy felelősségérzettel, önuralommal és higgadtsággal fellépő Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak és elnökének, jKruscsev elvtársnak köszönheti, hogy az impe- Sfialista provokációt elhárították, Kuba szuverenitását és a békét megvédték.

A leszerelésről

i

< A magyar nép és kormánya teljes mértékben szolidáris a kubai nép igazságos ügyével, teljes mértékben helyesli mindazokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió kormánya ez ügyben tett.

. . .A magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya és népe teljes egységben vallja a békés egymás mellett élés elvét. . .

. . .Az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért folytatott harcban, a Szovjetunió s a többi szocialista ország sorában ott van a mi szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Tudjuk, hogy e célok teljes megvalósítása még nem kevés erőfeszítést, harcot és munkát követel a népektől. Pártunknak és népünknek szilárd meggyőződése, hogy végül is felülkerekedik a józan ész, megvalósul az általános és teljes lefegyverzés, eljön a nap, amikor sikerül örökre elűzni az emberiség feje felől a háború viharfelhőit, és a tiszta ég. alatt szép és nyugodt lesz az élet.

A nemzetközi szolidaritás kérdésében

...Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy népeink érdekeinek megfelelően, közös eszméink alapján, a maga részéről is mindent megtegyen a szocialista tábor erejének és egységének növelésére. Az a törekvésünk, hogy még erősebbé tegyük ideológiai és politikai egységünket, gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamennyi európai és ázsiai szocialista országgal.

Támogatjuk a Kínai Népköztársaság igazságos harcát Tajvan felszabadításáért, követeljük, hogy elfogadhassa törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Támogatjuk a vietnami és a koreai nép harcát, amelyet kettészakított hazája békés egyesítéséért folytat. Kívánjuk, hogy tárgyalások utján, békésen rendeződjenek a testvéri Kínai Népköztársaság és a baráti India határkérdései.

A semleges országok között egyre fontosabb szerepet töltenek be azok, a függetlenségüket nemrégiben visszanyert országok, amelyek a pozitív semlegesség elvét vallják. Algéria, Ghana, az Egyesült Arab Köztársaság, Indonézia, Mali, Guinea és más országok fellépése a gyarmati rendszer megszüntetése érdekében, impe- rialistaellenességiik és a béke ügye melletti határozott kiállásuk az egész nemzetközi helyzetnek javára szolgál. Kapcsolataink az országok e csoportjával barátiak. A szociális haladásra vonatkozó céljaik mély együttérzésre találnak a magyar népben. Kötelességünknek tartjuk, hogy szerény lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen országoknak gazdasági függetlenségük biztosításában, nemzetgazdaságuk kiépítésében.

Az Egyesült Államok és Magyarország viszonya és a Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatása

. . .Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifejezésre jut az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-ben immár hat esztendeje folytatja magyarellenes támadásait, de évről évre kisebb sikerrel. Az ENSZ idei közgyűlésének napirendjére is ráerőltették az általuk gyártott “magyar kérdést”. A múlt évben a tagállamok közül a napirendre tűzés mellett szavazott 51, ellene pedig 15. Az idén a napirendre tűzés mellett mindössze 43, ellene pedig 35 küldöttség szavazott.

... A U S. szóvivői és mások is megkísérelték, hogy különböző területeken beavatkozzanak szuverén országunk belügyeibe, igy a Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatásába is. A beavatkozási kísérleteket államunk mindenkor elutasította és a jövőben is elutasítja. Államunk mindenkor és minden kérdésben a magyar nép elemi érdekeinek megalkuvás nélküli védelméből, szocialista rendszerünk lényegéből, az emberiesség meggondolásaiból indul ki, ennek megfelelően büntet és kegyelmez. Mint ismeretes, az Elnöki Tanács az ellenforradalmi bűncselekményekért elitéltek esetében is sorozatosan és széleskörűen élt a kegyelmezés jogával. Az ilyen cselekményekért elitéit embereknek ma már több mint 95 százaléka részben büntetését letöltve, nagyobbrészt azonban amnesztia utján kiszabadult, és be.- illeszkedett-a normális életbe. Ez a helyzet most e kérdésben, de államunk az eddig követett elveket alkalmazza a jövőben is.

Az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság népe, a két ország között semmiféle valóságos ellentét nincs, ellenkezőleg, mindkét nép érdekelt a béke fenntartásában, az államaink kö-« zötti viszony normalizálásában. A kormányaink

közötti vitás kérdések is rendezhetők, ha mindkét részről kellő jóakarattal, és a rendezés szándékával veszik elő őket. Kormányunk kész a vitás kérdések megvizsgálására, és .ámogat minden olyan ésszerű megoldást, amely a Magyar Nép- köztársaság szuverenitásának tiszteletben tartásával történik.

A külföldön élő magyarokról

A Magyar Népköztársaság belső viszonyai olyanok, hogy büszkén megmutathatjuk minden- kineK: nincs titkolnivalónk. Népünk alkotó munkája nagy és szép eredményeket szült.

rionfuarsaink sok országba utaznak, és szívesen látunk mi is minden érdeklődőt hazánkban. A ki- és beutazások száma évről évre növekszik. A szocialista országok viszonylatában növekvő turista forgalom fejlesztésén kívül a kapitalista országokkal is növeljük a személyi forgalmat. A kapitalista^.országokból 1958-ban 26,000, 1961- ben mar 71,000 látogató jött Magyarországra. 19o8-ban 18,000, 1961-ben pedig már 43,000 magyar állampolgár utazott kapitalista országokba.

Íme, á magyar állampolgárok nyugodtan utaznak tőkés országokba is, bár a kapitalista rendszer dicsőitői szeretnek arról beszélni: több ember disszidál a szocialista országokból kapitalista országba, mint fordítva. Ez azonban ostoba hencegés. A kapitalizmus a mult, a szociaizmus pedig a jövő. Kézenfekvő, hogy az önmagukkal meghasonlott emberek mindig a múltba menekülnek, hiszen a jövőbe nem lehet “menekülni”. A jövőbe menni csak tudatosan lehet. A kapitalizmus országaiban többen akadnak olyanok, akik szocialista társadalmi rendszerben szeretnének már élni, mint nálunk olyanok, akik a kapitalizmusba szeretnének visszatérni. A különbség az, hogy a kapitalista országokban élő és szocialista társadalmi rendet kívánó emberek öntudatos és gondolkodó emberek, akik a maguk hazájában akarják és fogják kivívni a szocialista társadalmi rendet. Habár lehet, hogy a kapitalisták jobban örülnének, ha ezek disszidálnának.

Sok hazánkfia él külföldön. Többségüket az úri Magyarország nyomora, a Horthy-fasizmus űzte idegenbe. De a felszabadulás utáni években és az ellenforradalom időszakában disszidált emberek sem egyformák. Többségüket megtévesztették. Sokan közülük azóta már megbánták tettüket. Az ellenforradalmi emigráció ábrándjai szertefoszlanák, az imperialista zsoldba lépett ‘vezérek’ pedig a történelem szemétdombjára kerülnek. Az emigrációban élő magyarok nagy többsége is örül országunk növekvő sikereinek népünk fel- emelkedésének. Jó részüknek keserű az idegen kenyér, hazavágyik. Visszavágyik. Visszavárunk minden, Magyarországon élni és dolgozni akaró becsületes embert. Azoknak a Magyarországról elszármazott embereknek pedig, akik már külföldön gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy maradjanak a régi hazának jó barátai, szerezzenek becsületet a magyar névnek, harcoljanak a dolgozók ügyéért, a békéért és a haladásért uj hazájukban.

A magyar dolgozó nép szocialista országa épül ma a Duna- Tisza táján. Népünk békés épitö- munkát folytat, nagy eredményeket ér el. Rendszerünk, államunk minden ereje, egész bel- és külpolitikánk ezt a jövőt védi és szolgálja. Külpolitikánk változatlan. Ezt folytatjuk és erősítjük tovább. Biztosak vagyunk benne, hogy az igazság és a józan ész győzni fog, hogy sikerül kivívni és megteremteni a tartós békét az emberiség számára. Pártunk, népünk nem szűnik meg álhatatosan dolgozni és harcolni, hogy ez valósággá váljék.

(Jövő heti számunkban folytatjuk Kádár beszámolójának ismertetését)

A N. Y. DAILY NEWS első oldalát kitünően felvételek díszítették a minap. A magasságból kiterjesztett végtagokkal férfialak zuhan a niély- ba. A másik képen fejjel lefelé esik. . . esik. A lap belső oldalán még nyolc ilyen felvételt mutatja be egy munkanéküli raktárőr öngyilkosságát a Fort Pitt hidről Pitsburghban, a halálbaugrás különböző pozícióiban. Egy TV fényképező éppen kéznél volt, amikor Joseph Slavin 50 éves munkanél- üli elhatározta, hogy megválik reménytelen életétől. A fényképező azt állítja, hogy próbálta lebeszélni, de nem sikerült. A felvételek azonban sikerűtek. Slavin 150 láb mélységben a Mononga- hela folyóban lelte halálát.