Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-11 / 40. szám
Thursday, October 11, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD PÉTER JÁNOS MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE (Folytatás az első oldalról) John Foster Dulles oly gyakran és joggal támadott politikáját, “a szakadék szélén való táncolást.” Az Egyesült Államok hivatalos szerveinek számos jelenlegi intézkedése és éles kijelentése azoknak az időknek szörnyű elveire emlékeztet, amikor azt hallottuk, hogy “a szakadék szélére merészkedés, anélkül, hogy bábomba sodródnánk, nélkülözhetetlen művészet.” Vajon ismét arra kell-e készülnünk, hogy forrófejű és elvakult politikusok élvezik a háborús szakadék szélén való táncolást, kalandorkisérleteket folytatnak a jelen és. jövő nemzedékek sorsával olyan korszakban, amikor minden téves számítás beláthatatlan következményekkel járhat? Minden jel azt mutatja, hogy a népek belefáradtak a háború és béke sorsával folytatott könnyelmű játékba. Nyilvánvaló, hogy amikor csak az az alternativa létezik: vagy elkerülhetetlenül és visszavonhatatlanul masírozni egy nukleáris világkatasztrófa felé, vagy biztosítani a különböző társadalmi rendszerekben egymás mellett élő nemzetek békés versenyét, akkor a háborús szakadék szélén táncolás politikájának felújítására irányuló minden kísérlet még gyűlöletesebb gőnosztett az emberiség ellen, mint bármikor ezelőtt. Péter János ezután hangoztatta, hogy néhány mesterségesen kiagyalt jelszó gátolja a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. Ilyen például egyes nyugati politikai köröknek az a nézete, hogy az úgynevezett erőegyensúly, a nukleáris fegyverek elrettentő jellege a béke biztosítékául szolgálhat. A magyar külügyminiszter ezután az Európai Közös Piacról beszélt, s hangoztatta, hogy a katonai berendezések láncolatán belül Nyugaton szeretnék most a gazdasági közösségek gyűrűjét is létrehozni, hogy a szocialista országokat bekerítsék, és agresszív katonai szövetségeiknek gazdasági hátteret adjanak. A magyar—amerikai kapcsolatokról A magyar külügyminiszter ezután igy folytatta: Ez év szeptember 13-án az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkára a képviselőház külügyi bizottságának európai albizottsága előtt jelentést tett az Egyesült Államok kelet-európai politikájáról. Nem kívánom részletezni ennek a jelentésnek a fő vonalát, amely pedig világosan mutatja, hogy az amerikai politika irányitói milyen módon szeretnék a szocialista országokkal fennálló kapcsolataikat felhasználni ezeknek az államoknak a rendszere és törvényes rendje ellen, bár tanulságos volna a jelentésnek ezeket a vonatkozásait is elemezni. Most csupán egy mondatot idézek belőle: “Bár Lengyelországgal való kapcsolatainkban értünk el haladást, eddig csak minimális érintkezésre kény szerit ettek bennünket olyan országban, mint Csehszlovákia, mig Magyarországon a kormánnyal vagy a kormányon át való kapcsolattartás hatékony tervének kialakítását hátráltatja az ENSZ-ben tárgyalt magyar kérdés, amely miatt viszonyunk zsákutcába került.” Ennek a nyilatkozatnak az alapján joggal hi- hetnők, hogy az Egyesült Államok hathatósan fejleszteni kivánja kapcsolatait a magyar kormánnyal. Az elmúlt hónapokban valóban volt is némi fejlődés ezen a téren. Ennek a nyilatkozatnak az alapján azt is hihetnék, hogy az Egyesült Államok zsákutcában érzi magát, amelyből szeretne kitörni. De aki tudja, hogy az Egyesült Államok miként javasolta ismét napirendre az úgynevezett magyar kérdést, azt látja, hogy ez circu- lus vitiosus. — Az Egyesült Államok fődelegátusa — folytatta Péter János — a szovjet küldöttségnek az általános vitában elhangzott felszólalása után ezekkel a szavakkal állt elő: “A 17. ülésszak józan szakasza a negyedik napon véget ért.” Neki mindenkinél jobban kell tudnia, hogy bizonyos értelemben a 17. ülésszak józan szakasza már jóval megkezdése előtt véget ért. Az Egyesült Államok küldöttsége augusztus 17-én terjesztette be javaslatát az úgynevezett magyar Jcérdésről. És milyen előzmények után? Az Egyesült Államok hivatalos szervei mind Washingtonban, mind Budapesten állandó érintkezésben voltak magyar hivatalos személyekkel, hogy keressék a módját a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének. Azt a benyomást keltették, mindent megtesznek annak éi'dekében, hogy meggyőzzenek bennünket: nem kívánnak beavatkozni Magyarország belügyeibe. — A kép azután hirtelen megváltozott. Köztudomású, hogy meghívásomra az ENSz főtitkára mindkét fél számára megfelelő időpontban Magyarországra szándékozik utazni. Ki kell jelentenem, hogy a főtitkár egészen világosan leszögezte elvi álláspontját, és sohasem szabott feltételt tervezett látogatásához. Az ő javaslatára megegyeztünk, hogy a látogatásra nem kerül sor a jelenlegi ülésszak előtt, hanem valamikor később, kölcsönösen elfogadható időpontban. Ezután azonban amerikai forrásokból hir érkezett hozzánk arról, hogy a főtitkár zsúfolt programja ellenére is eljönne Magyarországra a mostani közgyűlés előtt ha mi hajlandók lennénk az Egyesült Államok bizonyos követeléseit teljesíteni. Mi azonban az ENSz ügyvezető főtitkárát hívtuk meg, és ehhez a meghíváshoz harmadik félnek semmi köze sincs. Ami az Egyesült Államokat illeti, világosan megmondottuk, és most ismét megmondjuk, hogy hajlandók vagyunk neki segíteni a hivatalos kapcsolatunkban fennálló zsákutcából való kikerülés ben — hogy az ő szavaikkal éljek —, de valamiféle nyomás alatt és jogtalan feltételek alapján nincs lehetőség tárgyalásra. Mi igazán ráérünk. Az idő nekünk dolgozik. — Ennek a kétszínű politikának a szomorú és sajnálatos tapasztalatai, amelyek az államközi kapcsolatok bizonyos vonalán is észlelhetők, rávilágítanak egy általánosabb és sokkal jelentősebb problémára: a különböző társadalmi rendszerekben élő és különböző .történelmi háttérrel rendelkező nemzetek békés egymás mellett élése alapelvei kialakításának szükségességére. — A bizalom légkörének megteremtése érdekében ki kell küszöbölni mindenféle kettős játékot, és érvényre kell juttatni az együttélés elveinek következetes megtartását — folytatta a magyar külügyminiszter. — A következetesség hiánya, ami egyes nyugati, politikusok részéről sok válságos helyzetben megnyilvánul, több tekintetben veszélyezteti az eredményes haladást. Péter János ezt néhány konkrét példával bizonyította. A többi között beszélt a dél-vietnami katonai beavatkozásról, és hangsúlyozta, hogy Kuba esete még világosabban megmutatja menynyire reménytelen dolog egyelőre korrekt tárgyalásokon alapuló megegyezést várni az Egyesült Államoktól. Ma már egész sor hivatalos amerikai megnyilatkozásnak mindennapos témái az invá- ziós és mindenféle gyilkossági tervek, a közvetlen katonai beavatkozás lehetőségei, kubai állampolgárok különítményeinek felállítása az amerikai hadseregen belül, megtorlás olyan országok ellen, amelyek kereskedelmet folytatnak Kuba hős népével. Ámde az amerikai féltekén is tudomásul kell venni, hogy Kuba soha többé nem kerül az amerikai monopóliumok kizsákmányoló uralma alá. A gyengének az erős által történő kizsákmányolására alapozott régimódi államközi kapcsolatok a nyugati féltekén is múlófélben vannak, de a múlt maradványai még nagyon is erősek — állapította meg Péter János, Majd hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak készsége a békés egymás mellett élésre meggyőzőbb lenne, ha ők maguk ésszerű javaslatokat tennének a vitás problémák meg oldására, akár saját kezdeményezésükből, akár válaszul a más kormányok által tett javaslatokra. Péter János itt megemlítette, hogy Lengyelország, más szocialista államokkal együtt, Közép- Európában atom mentes övezet kiépítését javasolta, a Varsói Szerződés Szervezete pedig megnemtámadási paktumot javasolt a NATO-hatalmak- r.ak, a Nyugat azonban semmiféle konstruktiv választ nem adott. Németország és Nyugat-Berlin kérdésében a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunióval és más szocialista országokkal egyetemben, ésszerű és reális rendezést javasolt a második világháború bizonyos maradványainak eltávolítására. A Nyugat azonban semmiféle reális ellen javaslatot nem tett. A szovjet kezdeményezések uj lehetőséget teremtenek a leszerelési tárgyalásokhoz Péter János hangsúlyozta: a magyar delegáció szeretné remélni, hogy a Szovjetuniónak a jelenlegi ülésszakon beterjesztett kezdeményezései uj és termékeny lehetőségeket teremtenek az általános és teljes leszerelésről újra kezdődő tárgyalásokhoz. Miután sok delegáció üdvözölte a nyolc semleges hatalom javaslatait az összes nukleáris fegyverkísérlet beszüntetésére, remény lehet arra, hogy a meggyőző érvek hatására a nyugati hatalmak elfogadják azokat a sürgető megegyezés alapjául. Kijelentette, hogy az ENSz-ben az utóbbi időben kétségtelenül némi javulás mutatkozik az általános légkör és a nemzetközi kapcsolatok alakítása tekintetében. A külügyminiszter példaképpen hozta fel a nyugat-iriáni kérdés meg oldását, rámutatott azonban, hogy az ENSz egyetemességéről nem lehet szó, amig a Kínai.. Népköztársaság küldöttségét távol tartják a világ- szervezettől. Az ENSz működésének javulása bizonyos mértékig abban is mutatkozik, ahogyan a Magyarország elleni hidegháborús támadás kísérletét fogadták a közgyűlésen. A közgyűlés összetételén kívül a javulás fő forrása bizonyára abban rejlik, hogy a Magyarország életéről szóló meggyőző hírek ellensúlyozzák az ellenünk kitalált korábbi rágalmakat. —- Sok olyan delegátus van ebben a teremben, akinek nagy tapasztalata van kormányzási, államvezetési ügyekben — mondotta Péter János. —• így megértenek engem, amikor azt mondom: olyan eredményeket, amilyenekkel ma Magyarország rendelkezik, nem lehet elérni a nép nagy tömegeinek teljes részvétele és támogatása nélkül. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt üj kongresszusára készül. A kongresszus összefoglalja majd az eddig elért eredményeket, és az egész néppel megtanácskozza a további fejlődés terveit. így tehát az eddiginél is jobb hírek érkeznek majd a magyarországi tényleges helyzetről. A nemzetközi politikát illetően a kongresszus előkészítésének irányelvei kimondják; a magyar külpolitikát a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak; barátivá akarjuk fejleszteni kapcsolatainkat azokkal az országokkal, amelyekkel viszonyunk normális és korrekt; amelyekkel pedig nem kielégítő vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk. Ezeknek a konstruktiv külpolitikai céloknak a megvalósításában a közgyűlés mostani ülésszaka sokat segíthet delegációnknak — mondta Péter János, aki befejezésül üdvözölte a közgyűlés elnökét megválasztása alkalmából, és azt a reményét fejezte ki, hogy az elnök működése hozzájárul majd a nemzetközi kapcsolatok megerősítéséhez. Rapaski lengyel külügyminiszter felszólalása az Egyesüli Nemzetekben Adam Rapacki lengyel külügyminiszter a U.N- ben elmondott beszédében foglalkozott a szocialista és a tőkésországok békés együttélésének kérdéseivel. Hangoztatta, mint ahogyan Lengyelország és más szocialista országok tőkésországokkal élnek szomszédságban, sőt, egyes NATO-tag- államokkal is jó kapcsolatokat tartanak fenn, ugyanigy nincs ok feltételezni, hogy Kuba miért ne lehetne szocialista ország, és ugyanakkor miért ne állhatna baráti kapcsolatban nem szocialista szomszédjaival. Rapacki ezután a német kérdéssel foglalkozott. Rámutatott, hogy Nvugat-Németország, amely ma már Nyugat-Európa legerősebb hatalma és a Nyugat legagresszivebb hidegháborús ereje, szövetségeseit a maga kalandortervei számára igyekszik felhasználni. A lengyel külügyminiszter válságosnak mondotta a német kérdést és hangsúlyozta, feltétlenül meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. Rapacki végül újból előterjesztette a középeurópai atomfegyvermentes övezet létrehozásáról szóló, róla elnevezett javaslatot, támogatásáról biztosította az általános és teljes leszerelés szovjet tervezetét, és éles szavakkal bírálta az Európai Közös Piacot. Ezzel szemben Attilió Piccioni olasz külügyminiszter a Közös Piac állítólagos előnyeit fejtegette. Az olasz külügyminiszter sürgette a közgyűlést, szólítsa fel a nagyhatalmakat, hogy az általános és teljes leszerelés érdekében kössenek részleges megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. Nem hagyott azonban kétséget aziránt, hogy kormánya a nyugati hatalmak javaslatainak alapján képzeli el egy ilyen megállapodás létrejöttét. Ezután Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság külügyminisztere szólalt fel. Rámutatott, hogy a nyugati hatalmak felelősek a nemzetközi helyzet kiéleződéséért. Élesen bírálta a Kuba elleni amerikai agressziós előkészületeket és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a Chiang Kai-shek-klikk támogatásával agressziót követ el a Kínai Népköztársaság ellen. Az albán külügyminiszter megbélyegezte a nyugatnémet kormány militarista politikáját és sürgette a német béke- szerződés megkötését. A szovjet küldöttség leszerelési szerződéstervezetet nyújtott be a közgyűléshez. A tervezet tartalmazza a Gromiko külügyminiszter által már előterjesztett javaslatokat.-AJ
