Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-09-27 / 38. szám

Thursday, Sept. 27, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A NYOMORÉK CSECSEMŐK TRAGÉDIÁJÁNAK HÁTTERE A thalidomide-t még hónapokkal azután is terjesztették Amerikában, mi­után Európában kimutatták a káros hatását. Az uj gyógyszer-ellenőrzési törvény sem küszöböli ki a gyógyszergyárak óriási profitját A világbotrányt keltett thalidomide Nyugat- Németországból indult el tragikus útjára. Ott a gyógyszergyáraknak olyan nagy befolyása van a törvényhozásra, hogy az uj gyógyszert orvosi előírás nélkül árulták a gyógyszertárakban. A hatás hamarosan megmutatkozott 3,500 nyomo­rékon született csecsemő formájában. A múlt év novemberében ezért a németek ki is vonták ezt a veszedelmes árut a használatból. A thalidomide azonban nem maradt a német határok között, ha­nem már előzőleg nagy reklámmal terjesztették szerte Nyugat-Európában és Kanadában. Ezek­ben az országokban is hamarosan rájöttek a ká­ros hatására, számos tragédia következtében és rövidesen szintén kivonták a forgalomból. Ez év tavaszán, egy brit cég, a Distillers Co., kísérletet hajtott végre a thalidomide-dal kapcso­latban, nyulakon. Négy nyúlnak adtak ebből a “nyugtatószerből”, amikor terhesek voltak. Az eredmény megdöbbentő: a 18 kis nyusziból 5 hal­va született és a többi 13 mind deformált volt. Ugyanakkor másik 4 nyúl, amelyik nem kapott a thalidomide-ből, 29 egészséges nyuszinak adott életet. A kísérlet ugylátszik, nem gyakorolt semmi hatást a Williams S. Merrell Co.-ra, amely a tha­lidomide amerikai gyártója és terjesztője volt, mert még ez év junius 11-én is úgy beszélt a szü­letési deformációkról, mint a csillapitószer ellen felhozott “állítólagos hatásokról” és azt állította, hogy mindez “tiszta spekuláció” csak. A tények persze bebizonyitották, hogy az “állí­tólagos hatások” nagyon is igazak és a közfelhá­borodás nyomán megindult vizsgálatok rávilágí­tottak a gyógyszer ellenőrzésének hibáira és sú­lyos hiányosságaira. A thalidomide terjesztésére soha nem adtak engedélyt az Egyesült Államok­ban, de 1.200 orvos mégis simán kaphatott be­lőle klinikai kísérletekre, jóval azelőtt, hogy a nyulakon kikisérletezték a hatását. Igv 2.5 millió pirulát osztottak ki az országban. A gyógyszertárakban csak azért nem árulhat­ták az uj gyógyszert, mert a Food and Drug Ad­ministration ezt nem engedte meg a számukra, dr. Frances Kelsey heroikus küzdelmének a kö­vetkeztében. Ezt a lelkiismeretes FDA tisztvise­lőt nem tudták megfélemlíteni a Merrell cég ügy­nökei és nagvbefolyásu támogatói, akik pedig kártérítési perekkel is fenyegették. Dr. Kelsey esete egyedülálló emberi és orvosi kiállást mutat. Az FDA más tisztviselői nem tud­ják hasonló eséllyel felvenni a küzdelmet a ha­talmas gyószergyárak monopóliuma ellen. Erre mutat dr. Kelsey elődjének, dr. Barbara Moulton- nak az esete is, aki kénytelen volt lemondani tiszt ségéről, mert felettese, Henry Welch, nem volt hajlandó fedezni őt a monopóliumok elleni küz­delmében. Később kiderült, amikor Kefauver sze­nátor vizsgáló bizottsága kinyomozta, hogy Welch 250,000 dollárt kapott. olyan cégek gyógyszer gyártmányairól irt dicsérő cikkekért, amely cége­ket neki kellett volna ellenőriznie. A thalidomide-ot tehát minden előzetes kísérlet nélkül ajánlották orvosoknak, itt az Egyesült Ál­lamokban. Erre az érvényben lévő törvények bő lehetőséget adtak. Az orvos számára nem Írja elő a törvény, hogy betegével tudatnia kell, hogy őt most a kísérleti nyúl szerepére szánta. Az orvos még pénzt is kérhet a minta orvosságért a beteg­től. A gyógyszervállalat pedig korlátlan mennyi­séget bocsáthat ki a mintaorvosságból “klinikai” használatra, csak feljegyzést kell vezetnie erről és a termék jellegét kell megjelölni. Annak az 1,168 orvosnak több mint az egyhar- mada, akiket az FDA felügyelői kikérdeztek, egész augusztus 24-ig semmit sem tett annak ér­dekében, hogy a veszedelmes nyugtatószerrel el­látott betegekkel felvegye az érintkezést. “Szá­mosán úgy érezték, hogy ez nem szükséges, mert az idő már lejárt vagy nem volt feljegyzésük ar­ról, hogy melyik beteg kapott a gyógyszerből”, mondja az FDA jelentése. Az ügynökség becslése szerint, 2.5 millió thalidomide pirulát osztottak szét és csaknem 20,000-et az állapotos nők kaptak belőle. A nyugtatószerrel kapcsolatos tragédiák soro­zata felfedte a közvélemény előtt, hogy a reakció főképviselői, az északi republikánus Dirksen sze­nátor és a déli demokrata James O. Eastland, aka­dályozták meg három 'ven keresztül a Kefauver szenátor vezetése alatt működő albizottság tör­vénytervezetének kidolgozását a gyógyszer-ellen­őrzéssel kapcsolatban. Kefauver kimutatta, hogy egyes gyógyszerek árai 1,200 százalékot emelked­tek és mindennek a kormányügynökségek elégte­len ellenőrzése és a szabadalmak rendszere az oka, mert lehetőséget biztosit a nagy monopóliu­moknak, hogy kiküszöböljék a versenyt a piacon és az árakat olyan magasan tartsák, hogy a sze­gények képtelenek hozzájutni. Dirksen egész ha- halmát és befolyását latba vetette, hogy megál­lítsa a vizsgálatot. A thalidomide botrány miatt nem lehetett to­vább huzni a gyógyszer-ellenőrzés reformját és igy került sor annak a törvénytervezetnek a tár­gyalására, amelyet Kennedy elnök javasolt. A szenátus egyhangúan meg is szavazta azt a tör­vénytervezetet, amely nagyjából hasonló ahhoz, amit az elnök javasolt. Kefauver is ilyen refor­mokat követelt és igy a forgalomba kerülő gyógy szerek ellenőrzését jelentősen megszigorítják. De az elnök javaslata nem kérte a szabadalmak -mo­nopóliumának leszállítását 17 évről 3 évre, mint Kefauver szenátor. Az uj, fontos gyógyszerek árai tehát változatlanok maradnak, mert a forga­lomba hozó vállalatnak több mint másfél évtized­ig monopólhelyzetet biztosit a törvény és igy le­hetetlenné teszi azt, hogy más vállalatok is bekap­csolódhassanak a terjesztésébe. De az uj ellenőrzési törvény tervezete legalább előirja, hogy a gyógyszer pontos leirásáffel kell tüntetni a ráragasztott címkén s az Egészségügyi Minisztériumnak joga lesz “egyszerű és hasznos” névvel ellátni minden uj szert, amely érthetővé teszi a termék jellegét. Az FDA ellenőrzési jogát kiterjesztik a gyárak és a minőség felülvizsgálására is. Ezenkívül meg­lesz az a hatalma is, hogy a gyártmányok ve­szélytelensége mellett, a hasznosságukat is szá- monkéri és igy az amerikai gyógyszergyártás tör­ténetében az a “forradalmi” változás következik be, hogy a gyárosoknak be kell majd bizony itani- ok, hogy árujuk nem hasznavehetetlen. A múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy ez nem könnyű fel­adat a számukra... IVVVVVUVVVW/VWW\nAAAAAA/VMAA/UWUVUV(VVU>A^VUVV\nAAAAAAAAAA<VU\AAAn)V\AAnAAA/uu4VVU«MI AZ AMA (ORVOSSZÖVETSÉG) KÉSZÜL A VÁLASZTÁSOKRA A reakciós, népellenes álláspontjáról már jólis­mert Orvosszövetség, költséget nem kiméivé, be­levetette magát az 1962-es választási kampány­ba azzal a céllal, hogy kibuktassa azokat a kong­resszusi jelölteket, akik támogatják a Medicare-t, az idős polgároknak társadalmi biztosítás utján egészségügyi szolgálatot nyújtó törvényjavasla­tot. Erre a célra megszervezték az American Me- dica Political Action Com.-t. (AMPAC, melynek az a kifejtett célja, hogy végképpen lehetetlenné tegye a Medicare javaslat ujrafelvételét a kong­resszusban. Ezt azzal akarják elérni, hogy előse­gítik a legreakciósabb törvényhozók megválasztá­sát. Joe D. Miller, az AMPAC ügyvezető igazga­tója kijelentette, hogy az 50 állam majd mind­egyikében felállították már az AMPAC fiókját és nagyobb kongresszusi kerületekben helyi orvosok alosztályt alakítottak. Az Orvosszövetség 50,000 dollárral kezdte meg politikai szervének kiépítését . és másik 25,000 dollárt utalt ki arra a munkára, hogy az 1962-es választást befolyásolják. Az AMPAC egymillió dollárt tervez összegyűjteni az állami szervein keresztül. Ez még nem foglalja magában azokat az óriási összegeket, amiket arra költöttek, hogy a Medicaret az egész országban népszerűtlenné tegyék. A legtöbb államban az orvosoktól 10 dol­lár hozzájárulást kérnek, de vannak helyek, ahol a felszólítás 99 dolláros adományt kér. Az AM­PAC nem annyira a szenátusi, mint inkább a kép­viselőházi jelöltekre koncentrál. Tennesseeben vesztettek Tennessee egyik kongresszusi kerületében az előválasztáson az AMA jelöltje vesztett és a Me­dicare támogatója került a listára. Más kerüle­tekben azonban a reakciós klikk győzelmet jelen­tett. A politikai propaganda legalkalmasabb helyéül az orvosi irodákat használják fel. Egyes orvosok kiakasztját a falra a saját jelöltjeik fényképét, a várószobát elhalmozzák propaganda irodalom­mal és a számlát is választási röpcédula kíséreté­ben küldik pácienseiknek. Tennesseeben egy orvos azt mondta egy újságírónak, hogy “saját költsé­gén báránypörköltet szolgált 200—300 ember ré­szére egy összejövetelen”, amit kedvenc jelöltje tiszteletére rendeztek. Az AMPAC kijelentette, hogy “általában tá­mogat minden konzervatív jelöltet.” Ez azt jelen­ti, hogy az északi republikánusok és a déli de­mokraták számíthatnak támogatásukra. Ez je­lenti azt is, hogy ha propagandájuk sikerrel jár, akkor az 1963—64-es kongresszus nemcsak a Medicaret, hanem minden más, a nép érdekét szol­gáló törvényhozást meg fog gátolni. Szolgáljon ez komoly figyelmeztetésül az ame­rikai népnek és különösen a szakszervezeteknek. A kongresszus és a szenátus összetételétől függ, hogy miként oldódnak meg fontos belügyi és kül­ügyi problémák, a munkanélküliségtől kezdve a béke vagy háború kérdéséig. Nem mindegy, hogy ki nyer a választáson. Ezért szükséges először az, hofry minden választó regisztráljon, másod­szor, hogy kisérje figvelemmel a saját kerülete jelöltjét ismerkedjen meg álláspontjával és sza­vazzon arra, aki 1 mogatja a, bekét, a szakszer vezeteket, a munkások biztonságát elősegítő ja­vaslatokat. Szakadás az orvosok között A National Medical Association, amely a néger orvosokat tömöríti az országban, Chicagóban megtartott 67. konvencióján 106 szavazattal 71 ellenében elfogadta a King-Anderson Medicare- javaslat támogatását. Eddig az NMA is — mely­nek tagjai közül sokan tartoznak az AMA-hez —- támogatta az Orvosszövetség lobby-jának állás­pontját, hogy az elfogadott Kerr-Mills-javaslat kielégítően segíti az idős polgárok egészségügyi problémáit. De a gyakorlatban rájöttek tévedé­sükre és ez okozta szembehelyezkedésiiket az AMA-vel. A néger orvosszövetség elnöke, dr. Kennet W. Clement clevelandi orvos szerint: “A delegátusok többsége meggyőződött arról, hogy a KerrlMilla javaslat óriási becsapása a népnek, különösen az idős néger polgároknak, amennyiben a ha­gyományos diszkriminálás segítségével megfoszt­ja őket minden támogatástól.” Az AMA politikai kampányát “konzervatívok megválasztására” szintén elitélte dr. Clement, mert “ez még jobban akadályozza a néger nép egyenjogúságának elérését.” Anyák egészséges tejet követelnek DETROIT, Mich. — A Women Strike for Peace békeszervezet helyi csoportja levélben fordult a tejfeldodlgozó vállallathoz abból kifolyólag, hogy az atomfegyverkisérletek folytatása növelte a tej és tejtermékek Strontium 90 és Iodine 130 tartal­mát. Azt kérdek a levélben, mit csinálnak a tej­termelők, hogy ezektől a különösen gyermekek egészségét és életét veszélyeztető radioaktiv mér­gező anyagoktól mentesítsék a friss tejet? Vé­geznek-e rendesen ellenőrző méréseket megtudni, hogy mennyi mérgező anyagot tartalmaz naponta a tej? Végeznek-e tisztitó intézkedéseket? Megvá­lasztják-e gondosan a tehenek takarmányát? Gon doltak-e arra, hogy calcium adagolással a takar­mányban csökkentsék a Strontium 90-et a tej­ben? Más errevonatkozó kérdéseket is felvetet­tek az asszonyok a levelükben. Csak azt nem találtuk benne, hogy mit tesznek a tejtermelők is azért, hogy az atomfegyverki- sérleteket véglegesen beszüntessék. Mivel a béke­csoport alkalmat kért a tej társulatoktól arra, hogv a fenti fontos kérdéseket velük részletesen megbeszéljék, ajánlatos volna, hogy a robbantá­sok beszüntetésének kérdését is megpendítsék e a találkán. A béke megteremtése megkívánja, hogy minél többen követeljék a robbantások be­szüntetését, köztük a tejtermelők is. EGY amerikai gyár a közelmúltban alapjaiban uj áramforrást fejlesztett ki. Az újfajta áram­forrás voltaképpen stronciumtitanát rúd,, amely­nek egyik végébe radioaktiv stroncium 90-et kon­centrálnak. A stroncium 90 rádióa,ktiv sugárzása következtében fejlődő hőt a stronciumtitanát alakítja át. A kísérleti berendezés egyelőre csak elenyésző mennyiségű áramot — a watt töredék­részét — állít elő, de a kutatók remélik, hogy aá uj módszert a gyakorlatban is sikerül majd hasz­nosítani. i v- 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom