Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-09-27 / 38. szám

Thursday, Sept, 27, 1962 AMERIKAI MAGY \R SZÓ — HUNGARIAN WORD ÁZSIAI FLU FENYEGET A közegészségügyi szervek felhívják a lakosság figyelmét, hogy ismét fenyeget az ázsiai flu, mely sokszor veszélyes lehet és utóhatásai néha hetek­ig is leverik a lábáról a beteget. Ugyanakkor más betegségeknek, különösen a tüdőgyulladásnak nyithat utat, tehát az influenza mindenkire veszé­lyes, de különösen bizonyos néprétegekre, akik­nél még halált is okozhatnak a flu komplikációi. Ezeknek különösen fontos, hogy influenza elle­ni oltást vegyenek. Kiemelik a következő beteg­ségben szenvedőket: reumatikus szívbaj, vagy másfajta véredény megbetegedés, krónikus lég­csőhurut, vagy tüdőbaj (asztma, tb) cukorbaj, Addison betegség (bronzkor) ; ugyanakkor fon­tos a flu elleni oltás a terhes anyák és általában a 45 éven felüliek részére. Az influenza oltást rendszerint két adagban adják, két héttől két hónapi időközben. Az első adagolás után minden évben szükséges az úgyne­vezett booster-adagolás. Az oltások kb. 80 száza­lékban hatásosak. Mindazok, akik a fenti kategóriákba tartoznak, helyesen teszik, ha azonnal összeköttetésbe lép­nek orvosukkal, vagy egy kórházzal. (A N. Y. Tuberkulózis és Egészségügyi Szervezet tudósítása.) Több lakás kell az idős polgároknak A szenátus Öregkori Különbizottsága szeptem­ber 9-én jelentett tanulmányának eredményéről. Eszerint a 65 éven felüli amerikai polgároknak “milliónyi különleges lakásra van szükségük.” Minden más népréteggel szemben az idős polgá­rok többsége lakik kifogásolható, a szükséglete­ket nem kielégitő lakásban. Jelenleg a számukra elfogadott lakásprogram csak néhány ezer egy­séget létesitett, ott ahol milliókra van szükség. Családok számára kitervezett lakások nem fe­lelnek meg az idősek szükségleti követelményei­nek, mondja a jelentés, A bizottság sürgette, hogy emeljék a kormány­kölcsönök összegét ilyen lakások építésének a fi­nanszírozására. Sokkal több kérelem érkezett ed­dig kölcsönért, mint amennyi pénz áll rendelke­zésre e célra. Jókedvre derítette MM öngyilkossága A Hearst ujságláncolat országos szerkesztő­je nyilatkozott a Time folyóiratban megjelent cikkben arról, hogy a nyári hónapokban, különö­sen augusztusban csökken az újságok forgalma. Ám ebben az évben Marilyn Monroe filmcsillag váratlan halála nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az “uborkaszezonban” a szokottnál is magasabbra emelje az újságszámok eladását. Frank Coniff vi­dáman jelentette: “Los Angelesben 70,000, Bostonban 82,000, San Franciscóban 71,000, New Yorkban 160,000 külön számot nyomtattunk. Még Albanyban is jól ment nekünk. Az ördögbe is, én épp annyira sajnálom, ami Marilyn Monroeval történt. Szerettém és cso­dáltam őt. De ha már meg kellett tennie, amit tett, micsoda szerencse, hogy augusztusban kö­vette el tettét.” Amerikai Magyar Sző [ Published every week by Hungarian Word, Inc, 1 I 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. a* 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act Of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden Kiás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. 84 MVWWWWWVWWtAAMWWVWIAnAIWWWWtAAMViAfVWWWIf A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! AMERIKA! SZEMTANUK KUBÁBAN (Folytatás az első oldalról) A kubaiak — Írja North —- most nagy kam­pányba kezdtek a sertéseket pusztító kolera ellen. A kampány feladatai közé tartozik a sertések vé­dőoltással való ellátása. Ennek gyors lebonyolítá­sa végett országos propagandát indítottak, hogy minél többen vegyenek részt a végrehajtásában. Az önkéntes segítség toborzásában a népi szerve­zetek járnak az élen. így a Kubai Nők Szövetsége, a Forradalmi Védelmi Bizottság, a Fiatal Kom­munisták Uniója, stb., mind tevékenyen kiveszik a részüket a munkából. Az önkéntes segítők sere­ge, a szakértők irányítása alatt veszi fel a har­cot a ragályos állatbetegség ellen. Reméljük, ezt a harcot a Pentagon urai nem fogják olyan cse­lekménynek tekinteni, amely a Kennedy elnök által emlitett öt pont keretébe tartozik és amit “Kubának nem szabad megsértenie.” A Noticias De Hoy cimü havannai újság címol­dalon foglalkozik a sertésekkel kapcsolatos prob­lémákkal. Rámutat arra, hogy a szocialista álla­mok segítsége tette lehetővé a szükséges védőol­tások beszerzését. A Szovjetunióban már sikerrel kipróbálták ezt a szert és igy a kubaiaknak nem kell egy bizonytalan hatású oltóanyaggal kisérle- tezniök. Az újság szerint 212,000 sertést már beoltottak az év első hét hónapjában, ami az egész sertésállomány egyötöde. Eddig 2,020 oltó csoportot szerveztek a novem­ber elsején induló nagy kampányra. A szocialista országokra jellemző “verseny” szelleme alakult ki Kubában is, afnely a kapitalista országokban használt “magánkezdeményezés”, vagy “magán- vállalkozás” helyettesitője. A “verseny” népszerű jelszó lett az országban, amely hatásos eszköz az ipari és mezőgazdasági termelékenység emelé­sére. A másik kiemelkedő állomása Kuba fejlődésé­nek a “munkanorma” megállapítása. A nemrég félgyarmati körülmények között élő népesség, hozzászokik a fejlett gazdasági élet követelmé­nyeihez. Augusto Martinez Sanchez munkaügyi miniszter, a legapróbb részletekig lebontva bocsá­totta a Kubai Szakszervezeti Szövetség vezetői­nek és a többi miniszternek rendelkezésére az ipar minden ágára kidolgozott normákat. Ezekkel kapcsolatban országos vitákat tartanak, ahol min denki kifejtheti a tervezettel kapcsolatos javas­latát. A munkaügyi miniszter szerint, egy olyan norma, amelyet a termelés menete nem igazol, nem számítható normának. De ha a gyakorlatban bebizonyosodik a hasznossága, akkor annak betar­tását szigorúan ellenőrizni kell. A mezőgazdaságban is nagyarányú változások mennek végbe. Ennek az évnek első nyolc hónap­jában csaknem egynegyed millió acre-rel terjesz­tették ki a cukornád vetésterületét. A Nemzeti Cukortermelő Bizottság a termesztés módszerei­nek és munkatempójának a folytonos javulásáról ad hirt és az uj területek bevetésének a kielégitő üteméről. A békés épitőmunkának ez a lázas tempója an­nál is inkább elismerésre méltó, mert a háborús dobverés torz hangjai nem is olyan messziről visszhangoznak a kubaiak fülébe. Ez a kis nép tisztában van azon veszélyekkel, melyek közt él, de ez sem tudja elvenni a kedvüket feladatuk mi­nél jobb teljesítésétől. A nép, mindenütt a szigetországban, ujjongó gyűléseket tart annak örömére, hogy a Szovjet­unió szilárdan támogatja azt a politikát, amely­nek lényege, hogy a nagyhatalmak tartsák be az “el a kezekkel Kubától” jelszót. A kubai tömegek hangulatát tükrözi Bias Roca- nak, a Hoy cimü újság főszerkesztőjének a napok­ban mondott beszéde, amelyet a forradalmi elmé­let és gyakorlat alapiskoláját végző 3,900 ember előtt tartott. A szónok rámutatott arra, hogy a szovjet nyilatkozatnak “különleges történelmi je­lentősége van”, amely biztosítékot nyújt a kubai népnek, hogy minden nehézség és akadály ellené­re el fogják érni a “végső győzelmet” és megte­remtik az uj társadalmat, amelyben az éhség s egyenlőtlenség ismeretlen fogalmak. De ugyanak­kor figyelmeztette az iskola végző hallgatóit, hogy “a veszély még tart, amelyet azok a hiszté­riás uszítok okoznak, akik a forradalommal szem­beni zabolátlan szembenállásuk miatt, inkább ön- gyilkosságot követnének el, mintsem a szocializ­must felépítve lássák.” Levél Kubáról a New York Timesjian Egy másik Kubát meglátogató amerikai, a mi­di igani állami egyetem történelemtanára, a kö­vetkező levelet intézte a nagy világlap szerkesztő­ségéhez : "A N. Y. Times Szerkesztőségének! Az önök aug. 23-i számában, a szerkesztőségi rovatban megvitatott kérdést, hogy Kuba vona­kodik vízumot adni az' amerikai újságíróknak igen szerencsétlen ügynek tartom. Velem, vala-' milyen oknál fogva kivételt tettek és igy módom­ban volt heteken keresztül szabadon beutazni az egész szigetet a múlt hónapban. Megnéztem a me­zőgazdasági termelőszövetkezeteket, az invázió vi­dékét Playa Girón-nál és elmentem az országgyű­lésre, amely a mezőgazdaság problémáját tár­gyalta, stb. Mialatt észrevettem az elnyomás, rossz vezetés és élelmiszerhiány számos jelét, még mindig nagy hatást gyakoroltak rám a forradalmi rendszer pozitív eredményei. A kubai gazdaság meglehető­sen jól túl tudta élni az Amerikából érkező 600 millió dolláros import teljes elvesztését; a benzint például, soha nem adagolták és még ma is a régi áron árulják, gallonját 32 vagy 34 cent­ért. Az amerikai technikusok, nyersanyagok és tar­talék alkatrészek elvesztése ellenére, az olajfino­mítók, a villamoserőmüvek és telefonhálózat nor­málisan működik. Kuba majdnem teljesen meg­szüntette az írástudatlanságot és a technikai ok­tatás hatalmas programját igyekszik megvalósí­tani; az uj lakások, kórházak, iskolák és üdülő hotelek építése olyan ütemben folyik, amelyhez hasonlót aligha találni valahol Latin-Amerikában. Meg vagyok győződve arról, hogy Castrbt még mindig a kubai nép többsége támogatja. Ezek a forradalom kiváló sajátosságai közül valók, ame­lyekről jobb tudósításokat kaphatnánk, ha Castro feloldaná az amerikai újságírókra vonatkozó ti­lalmat. A kubai sajtóellenőrzés, mindazonáltal érthető. Számos amerikai újság nagyjából pontatlan jelen­tést adott arról, hogy .mi ment végbe a szigeten; az elmúlt évi áprilisi inváziónak a helytelen keze­lése, nagyon is feltűnő volt. A kubai cenzúra részben az önvédelem eszköze az amerikai gazdasági, diplomáciai és katonai in­tézkedések ellen. Az Egyesült Államok rendszere­sen folytatja a kubai felségjog alá tartozó tengeri és légi tér megsértését, szabotázscselekmények­re bátorit, engedélyt ad a kubai számüzötteknek, akiknek Miamiban van a bázisuk, hogy rajta- iitéses támadásokat hajtsanak végre, és kitart­sanak amellett, hogy “soha” nem ismerik el a Castro-rendszert. A mi saját tilalmunk a Kubába való utazásra, és William Worthy-nek, az Egyesült Államok tu­dósitójának a jelenlegi elitélése, mert Kubába utazott engedély nélkül, bizonyítják, hogy a mi ragaszkodásunk a sajtó szabadságához sem telje­sen tökéletes. Miközben felismerhetők a jelenlegi rendszernek a kellemetlen totális vonatkozásai, nem volna reális annak tagadása, hogy némelyik­re közülük szükség van. Castro és tanácsadói emlékeznek arra, hogy mi történt az Arbenz-rendszerrel Guatemalában, 1954-ben; ők nem fognak enyhíteni szigorú rend­szabályaikon mindaddig, amig a Kennedy-kor- mány tovább ragaszkodik engesztelhetetlenül el- Unságes politikájához rendszerükkel szemben. Sámuel Shapiro A Michigani Áll. Egyetem Történelmi Tanszékéről Oakland.” A fenti levélhez csak azt fűzhetjük hozzá, hogy nem a Castro-kormány volt az, amelyik eltiltotta az amerikai újságíróknak a Kubába való utazást. Ennek bizonyítéka, hogy William C. Worthy-t, a The Baltimore Afro-American néger folyóirat tu­dósítóját, simán beengedték Kubába. Worthy-nek csak akkor támadt kellemetlensége, amikor visz- szaérkezett az Egyesült Államokba. Azon a cimen indítottak ellene eljárást, hogy útlevél nélkül ér­kezett vissza szülőföldjére és három hónapi bör­tönbüntetésre Ítélték. A büntetés letöltése után még egy évig csak feltételesen lehet szabadlábon. Tudjuk, hogy Kubából ezrek érkeztek már az Egyesült Államokba, útlevél nélkül és semmi ba­juk nem történt. A különbség az, hogy az utób­biak Castro-ellenes kubaiak, mig Worthy jót mert irni a kis országról. Ez pedig nagy bűnnek szá­mit Washingtonban. . . muwmmuummuuimvwwuwmvwwuwuwwmwim CSEHSZLOVÁKIÁBAN elkészült a legna­gyobb feszitett betonhid a Jesenik gát felett. A hid öt 100 tonnás tartóból áll, amelyeket két 50 tonnás vasúti daruval emeltek be a helyükre. A hid építéséhez semmiféle állványozásra sem volt szükség, s a szerelés mindössze két napot vett igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom