Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-09-27 / 38. szám
Thursday, Sept, 27, 1962 AMERIKAI MAGY \R SZÓ — HUNGARIAN WORD ÁZSIAI FLU FENYEGET A közegészségügyi szervek felhívják a lakosság figyelmét, hogy ismét fenyeget az ázsiai flu, mely sokszor veszélyes lehet és utóhatásai néha hetekig is leverik a lábáról a beteget. Ugyanakkor más betegségeknek, különösen a tüdőgyulladásnak nyithat utat, tehát az influenza mindenkire veszélyes, de különösen bizonyos néprétegekre, akiknél még halált is okozhatnak a flu komplikációi. Ezeknek különösen fontos, hogy influenza elleni oltást vegyenek. Kiemelik a következő betegségben szenvedőket: reumatikus szívbaj, vagy másfajta véredény megbetegedés, krónikus légcsőhurut, vagy tüdőbaj (asztma, tb) cukorbaj, Addison betegség (bronzkor) ; ugyanakkor fontos a flu elleni oltás a terhes anyák és általában a 45 éven felüliek részére. Az influenza oltást rendszerint két adagban adják, két héttől két hónapi időközben. Az első adagolás után minden évben szükséges az úgynevezett booster-adagolás. Az oltások kb. 80 százalékban hatásosak. Mindazok, akik a fenti kategóriákba tartoznak, helyesen teszik, ha azonnal összeköttetésbe lépnek orvosukkal, vagy egy kórházzal. (A N. Y. Tuberkulózis és Egészségügyi Szervezet tudósítása.) Több lakás kell az idős polgároknak A szenátus Öregkori Különbizottsága szeptember 9-én jelentett tanulmányának eredményéről. Eszerint a 65 éven felüli amerikai polgároknak “milliónyi különleges lakásra van szükségük.” Minden más népréteggel szemben az idős polgárok többsége lakik kifogásolható, a szükségleteket nem kielégitő lakásban. Jelenleg a számukra elfogadott lakásprogram csak néhány ezer egységet létesitett, ott ahol milliókra van szükség. Családok számára kitervezett lakások nem felelnek meg az idősek szükségleti követelményeinek, mondja a jelentés, A bizottság sürgette, hogy emeljék a kormánykölcsönök összegét ilyen lakások építésének a finanszírozására. Sokkal több kérelem érkezett eddig kölcsönért, mint amennyi pénz áll rendelkezésre e célra. Jókedvre derítette MM öngyilkossága A Hearst ujságláncolat országos szerkesztője nyilatkozott a Time folyóiratban megjelent cikkben arról, hogy a nyári hónapokban, különösen augusztusban csökken az újságok forgalma. Ám ebben az évben Marilyn Monroe filmcsillag váratlan halála nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az “uborkaszezonban” a szokottnál is magasabbra emelje az újságszámok eladását. Frank Coniff vidáman jelentette: “Los Angelesben 70,000, Bostonban 82,000, San Franciscóban 71,000, New Yorkban 160,000 külön számot nyomtattunk. Még Albanyban is jól ment nekünk. Az ördögbe is, én épp annyira sajnálom, ami Marilyn Monroeval történt. Szerettém és csodáltam őt. De ha már meg kellett tennie, amit tett, micsoda szerencse, hogy augusztusban követte el tettét.” Amerikai Magyar Sző [ Published every week by Hungarian Word, Inc, 1 I 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Ent. a* 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act Of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden Kiás külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50. 84 MVWWWWWVWWtAAMWWVWIAnAIWWWWtAAMViAfVWWWIf A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! AMERIKA! SZEMTANUK KUBÁBAN (Folytatás az első oldalról) A kubaiak — Írja North —- most nagy kampányba kezdtek a sertéseket pusztító kolera ellen. A kampány feladatai közé tartozik a sertések védőoltással való ellátása. Ennek gyors lebonyolítása végett országos propagandát indítottak, hogy minél többen vegyenek részt a végrehajtásában. Az önkéntes segítség toborzásában a népi szervezetek járnak az élen. így a Kubai Nők Szövetsége, a Forradalmi Védelmi Bizottság, a Fiatal Kommunisták Uniója, stb., mind tevékenyen kiveszik a részüket a munkából. Az önkéntes segítők serege, a szakértők irányítása alatt veszi fel a harcot a ragályos állatbetegség ellen. Reméljük, ezt a harcot a Pentagon urai nem fogják olyan cselekménynek tekinteni, amely a Kennedy elnök által emlitett öt pont keretébe tartozik és amit “Kubának nem szabad megsértenie.” A Noticias De Hoy cimü havannai újság címoldalon foglalkozik a sertésekkel kapcsolatos problémákkal. Rámutat arra, hogy a szocialista államok segítsége tette lehetővé a szükséges védőoltások beszerzését. A Szovjetunióban már sikerrel kipróbálták ezt a szert és igy a kubaiaknak nem kell egy bizonytalan hatású oltóanyaggal kisérle- tezniök. Az újság szerint 212,000 sertést már beoltottak az év első hét hónapjában, ami az egész sertésállomány egyötöde. Eddig 2,020 oltó csoportot szerveztek a november elsején induló nagy kampányra. A szocialista országokra jellemző “verseny” szelleme alakult ki Kubában is, afnely a kapitalista országokban használt “magánkezdeményezés”, vagy “magán- vállalkozás” helyettesitője. A “verseny” népszerű jelszó lett az országban, amely hatásos eszköz az ipari és mezőgazdasági termelékenység emelésére. A másik kiemelkedő állomása Kuba fejlődésének a “munkanorma” megállapítása. A nemrég félgyarmati körülmények között élő népesség, hozzászokik a fejlett gazdasági élet követelményeihez. Augusto Martinez Sanchez munkaügyi miniszter, a legapróbb részletekig lebontva bocsátotta a Kubai Szakszervezeti Szövetség vezetőinek és a többi miniszternek rendelkezésére az ipar minden ágára kidolgozott normákat. Ezekkel kapcsolatban országos vitákat tartanak, ahol min denki kifejtheti a tervezettel kapcsolatos javaslatát. A munkaügyi miniszter szerint, egy olyan norma, amelyet a termelés menete nem igazol, nem számítható normának. De ha a gyakorlatban bebizonyosodik a hasznossága, akkor annak betartását szigorúan ellenőrizni kell. A mezőgazdaságban is nagyarányú változások mennek végbe. Ennek az évnek első nyolc hónapjában csaknem egynegyed millió acre-rel terjesztették ki a cukornád vetésterületét. A Nemzeti Cukortermelő Bizottság a termesztés módszereinek és munkatempójának a folytonos javulásáról ad hirt és az uj területek bevetésének a kielégitő üteméről. A békés épitőmunkának ez a lázas tempója annál is inkább elismerésre méltó, mert a háborús dobverés torz hangjai nem is olyan messziről visszhangoznak a kubaiak fülébe. Ez a kis nép tisztában van azon veszélyekkel, melyek közt él, de ez sem tudja elvenni a kedvüket feladatuk minél jobb teljesítésétől. A nép, mindenütt a szigetországban, ujjongó gyűléseket tart annak örömére, hogy a Szovjetunió szilárdan támogatja azt a politikát, amelynek lényege, hogy a nagyhatalmak tartsák be az “el a kezekkel Kubától” jelszót. A kubai tömegek hangulatát tükrözi Bias Roca- nak, a Hoy cimü újság főszerkesztőjének a napokban mondott beszéde, amelyet a forradalmi elmélet és gyakorlat alapiskoláját végző 3,900 ember előtt tartott. A szónok rámutatott arra, hogy a szovjet nyilatkozatnak “különleges történelmi jelentősége van”, amely biztosítékot nyújt a kubai népnek, hogy minden nehézség és akadály ellenére el fogják érni a “végső győzelmet” és megteremtik az uj társadalmat, amelyben az éhség s egyenlőtlenség ismeretlen fogalmak. De ugyanakkor figyelmeztette az iskola végző hallgatóit, hogy “a veszély még tart, amelyet azok a hisztériás uszítok okoznak, akik a forradalommal szembeni zabolátlan szembenállásuk miatt, inkább ön- gyilkosságot követnének el, mintsem a szocializmust felépítve lássák.” Levél Kubáról a New York Timesjian Egy másik Kubát meglátogató amerikai, a midi igani állami egyetem történelemtanára, a következő levelet intézte a nagy világlap szerkesztőségéhez : "A N. Y. Times Szerkesztőségének! Az önök aug. 23-i számában, a szerkesztőségi rovatban megvitatott kérdést, hogy Kuba vonakodik vízumot adni az' amerikai újságíróknak igen szerencsétlen ügynek tartom. Velem, vala-' milyen oknál fogva kivételt tettek és igy módomban volt heteken keresztül szabadon beutazni az egész szigetet a múlt hónapban. Megnéztem a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, az invázió vidékét Playa Girón-nál és elmentem az országgyűlésre, amely a mezőgazdaság problémáját tárgyalta, stb. Mialatt észrevettem az elnyomás, rossz vezetés és élelmiszerhiány számos jelét, még mindig nagy hatást gyakoroltak rám a forradalmi rendszer pozitív eredményei. A kubai gazdaság meglehetősen jól túl tudta élni az Amerikából érkező 600 millió dolláros import teljes elvesztését; a benzint például, soha nem adagolták és még ma is a régi áron árulják, gallonját 32 vagy 34 centért. Az amerikai technikusok, nyersanyagok és tartalék alkatrészek elvesztése ellenére, az olajfinomítók, a villamoserőmüvek és telefonhálózat normálisan működik. Kuba majdnem teljesen megszüntette az írástudatlanságot és a technikai oktatás hatalmas programját igyekszik megvalósítani; az uj lakások, kórházak, iskolák és üdülő hotelek építése olyan ütemben folyik, amelyhez hasonlót aligha találni valahol Latin-Amerikában. Meg vagyok győződve arról, hogy Castrbt még mindig a kubai nép többsége támogatja. Ezek a forradalom kiváló sajátosságai közül valók, amelyekről jobb tudósításokat kaphatnánk, ha Castro feloldaná az amerikai újságírókra vonatkozó tilalmat. A kubai sajtóellenőrzés, mindazonáltal érthető. Számos amerikai újság nagyjából pontatlan jelentést adott arról, hogy .mi ment végbe a szigeten; az elmúlt évi áprilisi inváziónak a helytelen kezelése, nagyon is feltűnő volt. A kubai cenzúra részben az önvédelem eszköze az amerikai gazdasági, diplomáciai és katonai intézkedések ellen. Az Egyesült Államok rendszeresen folytatja a kubai felségjog alá tartozó tengeri és légi tér megsértését, szabotázscselekményekre bátorit, engedélyt ad a kubai számüzötteknek, akiknek Miamiban van a bázisuk, hogy rajta- iitéses támadásokat hajtsanak végre, és kitartsanak amellett, hogy “soha” nem ismerik el a Castro-rendszert. A mi saját tilalmunk a Kubába való utazásra, és William Worthy-nek, az Egyesült Államok tudósitójának a jelenlegi elitélése, mert Kubába utazott engedély nélkül, bizonyítják, hogy a mi ragaszkodásunk a sajtó szabadságához sem teljesen tökéletes. Miközben felismerhetők a jelenlegi rendszernek a kellemetlen totális vonatkozásai, nem volna reális annak tagadása, hogy némelyikre közülük szükség van. Castro és tanácsadói emlékeznek arra, hogy mi történt az Arbenz-rendszerrel Guatemalában, 1954-ben; ők nem fognak enyhíteni szigorú rendszabályaikon mindaddig, amig a Kennedy-kor- mány tovább ragaszkodik engesztelhetetlenül el- Unságes politikájához rendszerükkel szemben. Sámuel Shapiro A Michigani Áll. Egyetem Történelmi Tanszékéről Oakland.” A fenti levélhez csak azt fűzhetjük hozzá, hogy nem a Castro-kormány volt az, amelyik eltiltotta az amerikai újságíróknak a Kubába való utazást. Ennek bizonyítéka, hogy William C. Worthy-t, a The Baltimore Afro-American néger folyóirat tudósítóját, simán beengedték Kubába. Worthy-nek csak akkor támadt kellemetlensége, amikor visz- szaérkezett az Egyesült Államokba. Azon a cimen indítottak ellene eljárást, hogy útlevél nélkül érkezett vissza szülőföldjére és három hónapi börtönbüntetésre Ítélték. A büntetés letöltése után még egy évig csak feltételesen lehet szabadlábon. Tudjuk, hogy Kubából ezrek érkeztek már az Egyesült Államokba, útlevél nélkül és semmi bajuk nem történt. A különbség az, hogy az utóbbiak Castro-ellenes kubaiak, mig Worthy jót mert irni a kis országról. Ez pedig nagy bűnnek számit Washingtonban. . . muwmmuummuuimvwwuwmvwwuwuwwmwim CSEHSZLOVÁKIÁBAN elkészült a legnagyobb feszitett betonhid a Jesenik gát felett. A hid öt 100 tonnás tartóból áll, amelyeket két 50 tonnás vasúti daruval emeltek be a helyükre. A hid építéséhez semmiféle állványozásra sem volt szükség, s a szerelés mindössze két napot vett igénybe.
