Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-09-27 / 38. szám

Mississippi állam kormányzója, Ross R. Barnett, 20 perc­re -aját kezébe vette az állami egyetem felvételi iktatójá­nak (registrar) szerepét, hogy közvetlenül élvezhesse azt a gyönyörűséget, amit egy néger ifjn beiratkozási kérelmének visszautasítása nyújthat a sötét dél legsötétebb agyú fehér fajvédőinek. Amikor J. Howard Meredith, a 29 éves néger „ „Lntkezett, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelkezésével fel­vételre beiratkozzon a fehér egyetemre, a hivatalos írnok helyett az államfővel találta magát szemben. Röviddel az­után a kormányzó megelégedéstől sugárzó arccal lépett ki az irodából és jelentette: “James Meredith .kérelmét visszauta­sítottuk. ” Nem elég a szégyenpir és a kétségbeesés, hogy mit gondol rólunk az emberiség, amely előtt a mi politikusaink, mint a demokrácia és az emberiesség díszpéldányai és tanitómeste- .... rei tetszelegnek, igaz, hogy hamis köntösben és állig fagy-! _yerben. Minden amerikai polgárnak salát lelkiismeretével is j számolnia kell. Mit teszünk egyénileg, hogy hazánkban ezt a 1 szégyenteljes, a rabszolgakorba illő, az igazságot, jogot és törvényeket sárbatipró, hitlerista felfogásnak gyakorlását végre megszüntessük ? Önkénytelenül is a hatóságok, a kormányszervek felé irá­nyul a figyelmünk. Hiszen törvényeink vannak, alkotmá­ny unk rendelkezik, miért nem érvényesítik ezeket — erély- lvel? Közelebbről megfigyelve azonban azt látjuk, hogy a felelős kormányszerveket nem érdekli a törvények, az alkot­mány betartása, mint ez számos esetben is bebizonyult. Különben nem állana fenn az a helyzet, hogy az iskolák in­tegrálására 1954-ben hozott Felsőbirósági döntés óta Mis­sissippiben, Alabamában és North Carolinában még egyet­len iskola sincsen integrálva és a többi államokban is csiga- lassussággal engednek csak tért a haladásnak. A haladás — ahogyan a történelem értelmezi — végképpen ellenségesen hangzik törvényhozóinknak. Politikusaink meg is tesznek mindent a gáncsolására. Nem kiméinek erre j sem erőt, időt, kétszínű szónoklatokat, hamis érzelmeket, sem az adófizetők pénzét. A sok közül kirívó példa az a ha­tártalan erőkifejtés, amit Kuba ellen a kis ország felszaba- jlása óta zabolátlanul életbe léptettek, hogy megfojtsák a xorradalmat, a nép erőfeszítését az imperialista zsarnokság j után szabad, kulturált, tartalmasabb élet kiépítésére. Kuba | egy év alatt megszüntette az analfabétizmust, amit amerikai nagytőkések segítségével évtizedekig a népre kényszeritet-; tek. de a száz éve “felszabadított’’ amerikai négernek ma i sem adnak egyenlő alkalmat a tanulásra. Az igazságügyi miniszter. Mr. Kennedy, úgy mutatná - meg, hogy átérzi állásával járó felelőssségét, ha az azzal já­batalmát a mississippi-i törvényszegőkkel szemben alkal­mazná, nem pedig az alkotmányellenes McCarran-törvény nek demokráciánkat és országunkat sérelmesen érintő vég­rehajtásával. Kormányunk és kongresszusunk az 1823-ban kiadott im­perialista jellegű Monroe elmélettel akarja visszatartani Latin-Amerika haladását. Ezekkel a megsárgult paragrafu­sokkal fenyegetik Kubát, amiket pedig saját maguk naponta megszegnek Európában, Afrikában, Ázsiában, ők azok, akik ezeken a helyeken beleavatkoznak más országok belügyeibe és ha a dollár nem segít, akkor fegyverrel erőszakolják rájuk a maguk rendszerét. Egy Franco, Chiang Kai-shek féle diktatúra, egy koreai j háború és zsarnokság, a laoszi polgárháború és most a pisz­kos, kegyetlen vietnami vérengzés támogatása után csak egy olyan ultra reakciós, mint a U. S. News & World Report szerkesztője, David Lawrence írhatja azt, hogy “...mi a demokráciát akarjuk biztosítani a világon. A népek önrendel- dezése a csatakiáltásunk. . . azért tartunk hadsereget Euró­pában, hogy megvédjük a Nyugatot a támadástól és hogy a megfelelő pillanatban segítsük azokat az országokat, ame- ’ ek fel akarnak szabadulni a szovjet elnyomás alól. Mi elle­ne vagyunk a gyarmatositásnak,... az elnyomásnak minde- - nütt. Mi támogatjuk a népek szabadságát, hogy külső kény szer nélkül kormányozhassák magukat. A Monroe Dokrina el ve valóban az egész világra érvényes.” Evvel a félrevezető kétszínűséggel csak Stevenson vetélke­dik, aki az Egyesült Nemzetek e héten megnyílt ülésszakán minden tényezőt a valóságból kifordítva tár fel, elhárítva minden felelősséget az amerika1' katonai-tőkés érdekeltsé­gekről, a hidegháborús, puskaporos helvzet megteremtésé­ért és állandó élezéséért. Amikor szemrebbenés nélkül Kubát vádolta azzal, boon veszélyezteti szomszédai, köztük a hal almas Egyesült Álla mo’ biztonságát, ugyanakkor a kongresszus olvan fényé gető bans'll határozati javaslatot fogadott el Kuba ellen amelynek kitételeit tetszés szerint ail almazhatjö’ ! hogy megtámadhassák. Törvényhozóink vérszomj'.' vmmi se tüntette fel jobban, mint az, hogv csak 1 szavazat volt a javaslat ellen, az is azon az alapon, hogy nem elég erős. Ha valaki azt hiszi, hogy nincs kapcsolat a déli államok­ban még mindig dúló, fasisztaszerü fajüldözés és a Kuba fegyveres megtámadását előkészítő intézkedések és kiroha­nások közt, annak megmutatjuk, hogy igenis van. És pe­dig az, hogy felelős szerveink használják fel Mississippiben és a dél többi sötét zugaiban azokat az eszközöket, amiket Kuba ellen akarnak felhasználni jogtalanul és ok nélkül an­nál az oknál és jognál fogva, hogy ott van rájuk szükség a felvilágosodás és előrehaladás gátjainak megdöntésére és nem Kubában. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. Vol. XI. No. 39. Thursday, September 27, 1962 NEW YORK, N.~Y~ AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS IBISBE LÉPETT Stevenson amerikai főmegbizott, Gromyko szovjet kuliig yminisz• tér és más országok megbízottai jelentettek. — Uj szovjet enged­mény az általános leszerelés megkönnyítésére Az ENSz 17. közgyűlése el­ső hetében történt felszólalá­sok a megoldásra váró prob- j lémák sorozatát hozták fel- i színre. Az előkészítő bizott­ság 93 ügyet tűzött napirend­re megtárgyalás végett az i ülésszak folyamán, amely de- j oember közepéig tart. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megbizottainak felszólalásaiból az tűnt ki, hogy a legfontosabb nemzet­közi kérdésekben a két veze­tő nagyhatalom eltérő néze­tei továbbra is fennállanak. Adlai Stevenson “puskaporos hordó”-hoz hasonlította a vi­lágot. A szokásos szólamokkal j ítélte el “a tékozló fegyver- j kezési versenyt, amely vészé- j delmes és halálos oktalan- j ság”, de azért ragaszkodott | ahhoz, hogy az általános le- j szerelést csakis “praktikus! felülvizsgálással” lehet élet­beléptetni, mert “nem bizhat- j juk vak bizalomra nemzeti lé-! tünk biztonságát.” Az atom-1 fegyver kísérleti robbantá­sokkal kapcsolatban Steven­son kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó beszüntetni a további kísérle­teket, hogy — amint Kenne-j dy elnök előzőleg mondotta — I a fegyverkezési versenyt béke versennyé változtassuk. De I ennek ára a szigorú ellenőrzés egy, az ENSz által kinevezett szerven keresztül. Kubát meg vádolta, hogy “felforgató és j gyalázkodó” kampányt foly­tat az Egyesült Államok ellen és külföldi segítséggel készül megtámadni szomszédait. Gromyko megismételte a j már nyilvánosságra hozott j szovjet álláspontot, hogy az j amerikai i m p eríalizmusnak Kuba ellen folytatott táma­dásai végzetes háborús hely­zetet teremtenek. Az ENSz nem tűrheti szó nélkül, hogy j egyik tagja jogot formáljon magának ahhoz, hogy megtá­madhasson a szintén az ENSz-hez tartozó másik tag-j államot csak azért, mert az más gazdasági rendszerre tért | Gromyko a NATO-államo- j kát okolta azért, hogy a 16 | éve folyó tárgyalások az ál­bTlletB NEW ORLEANS, szept. 24. — A Mississippi Egyetem gondnokságának tagjai, kiket a szövetségi törvények iránti tiszteletlenség vádjával a szö­vetségi fellebbviteli bíróság elé idéztek, ígéretet tettek ar­ra. hogy James Meredith né­ger hallgatót kedden, szept. 25-én, még d. u. 4 óra előtt felveszik az egyetemre. OXFORD, Miss, szept. 24. — Ross Barnett kormányzó rendeletet bocsájtott ki min­den szövetségi ügynök azon­nali letartóztatására, ha az ő rendelkezéseit (a beiratkozás meggátlását) követő állami tisztviselőt meg akarná gán-1 csolni kötelessége teljesítésé­ben. talános leszerelés kérdését nem hozták közelebb a meg­oldáshoz. A Szovjetunió most módosítást ajánl az általa elő­terjesztett leszerelési tervezet első szakaszához, amely a nukleáris fegyverek szállító eszközeinek megsemmisítését írja elő. A módosítás megen­gedné az atomhatalmaknak, hogy korlátolt és előre meg­állapított menyiségü rakéta­felszerelést megtarthassanak egy bizonyos ideig, amig el­tűnik az egyesek által gyaní­tott veszély, hogy a leszere­lési egyezményt némely or­szág titokban megsérti. Az atomrobbantásokra vonatko­zóan is módosított ajánlato­kat készül előterjeszteni. Stevenson felszólítására, hogy az ENSz költségeinek fedezésé­hez minden állam járuljon hoz­zá, Gromyko kijelentette, hegy azok az ‘államok, amelyek ezt vonakodnak megtenni, nem haj­landók támogatni az imperializ­mus tervét, amely az ENSz-en keresztül Kongóban és másutt is uj-imperialista módszerekkel akarja tovább kizsákmányolni a függetlenségre törekvő országo­kat és népeket. A német békeszerződés aláírá­sát s a berlini kérdés megoldá­sát ellenző nyugati álláspontot úgy jellemezte Gromykc, hogy nem akarják befejezetirck te­kinteni a háborús helyzetet és ennek alapján az újból hata­lomra került és felfegyverzett német militarizmus támadásra készül, hogy visszafog!? ■ régi területeit. A University nf Mississippi elutasította a felv':: ölre jelenti né­ger diákot. Bernéit kormányzó semmibe veszi cövetseg" ósá­gok integrációt elöiró döntéseit A Mississippi államban fek­vő Oxford városka álmos nyu­galmát szenzációt keltő világ­botrány eseményei verték fel az utóbbi napokban. A nagy, Nobel-dijas amerikai Írónak, William Faulknernek, a sir- : • magú'-; foglaló 5,000 Léc.-!! holy-év. a fajgyűlölet i .•<!( íné. i májától vissz hangzik az utóbbi időben. Oxford kiváló fiának, sudár tölgyfákkal övezett örök nyug vóhelyétől nem messze terül el a University of Mississippi campusa. A 114 éves egyetem hires, vagy ipbhr.n mondva, hírhedt arról, hmy. eddig még nem fogadott he alai közé néger hall"«'•': A látogatók a kis ország hatalmas iramú fejlődéséről számolnék be Az utóbbi hetekben Kuba ismét az érdeklődés homlok­terébe került, a floridai el­lenforradalmárok támadása, majd kormányunk tagjainak harcias, Castro-ellenes nyilat­kozatai miatt. Lapjaink sokat írtak azoknak a hajóknak a rákomé nvairól is, amelyek árukkal megterhelten futot­tak be a szigetország kikötői­be. Ezek a hajók a szocialis­ta országokból érkeztek Ku­bába, mert az amerikai boj­kott miatt, a Castro-kormány a kelet-európai országokkal s a Szovjetunióval építette ki kereskedelmi kapcsolatait. A sok rosszindulatú cikk és tudósítás után. jól esett elol­vasni olyan emberek beszámo­lóját, akik a helyszínen szer­zett tapasztalatok alapján ve­tették papirra mondanivaló­jukat. Joseph North, a Wor­ker-ben Írja meg élményeit. A nép körében tartózkodva figyeli meg az ország lakói­nak mindennapi éle+'f. (Folytatás a 2-ik oldalon) ; AZ EMBERI mHHTAIIIWr f--------­SZÁZ MR hmÉMKiB UTAH Ezt a több mint egy évszá­zados múltra visszatekintő, fajgyűlölő szellemet akarta áttörni James Merőd áh, 29 éves néger férfi, a é , ai há­ború veterán repül Egy évvel ezelőtt kérv adott be a University of ’ űppi vezeiö hsz és felv érié (1 ->!>• tatás az ’ on) SZEMT v mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom