Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-15 / 11. szám
Thursday, March 15, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 25 tvudbamruzuruj ós technika KIBERNETIKA: A KÖZELJÖVŐ TERMELÉS! MÓDSZERÉNEK IRÁNYÍTÓJA Nem uj szó, benne van a szótárban, de eddig nem volt közhasználatban. Most azonban tanácsos megismerkedni vele, mert a társadalmunk számos megnyilvánulása különösen a termelés és a kiszolgálási iparok módszerei, ennek a tudománynak az alapján fognak kifejlődni és várható, hogy gyökeres változások előidézője lesz más téren is. A szótár szerint “Kibernetika — vezérléstan, elektromos közlőrendszerek, elektromechanikus számológépek, stb. tanulmányozása.” Tehát, kibernetika az a tudomány, amely az automációt kifejlesztette, s amely feltartóztathatatlanul fogja kifejleszteni az elektromos és elektronikus gépek beláthatatlan sokaságát. Hogy ez milyen hatással lesz társadalmunkra, azt írja le Donald N. Michael tanulmányában, amely “Cybernation: The Silent Conquest” cim- mel jelent meg. Mr. Michael a tanulmányt a Fund for the Republic által felállított “Center for the Study of Democratic Institutions” számára készítette el. A tanulmány nem Írja le pontosan a társadalomban várható változásokat, inkább előrevetítése az automata gépek nagyszabású fejlődésének és az általuk előidézett nagyméretű problémáknak. Az első és alapvetően fontos probléma a munkanélküliség ijesztő méretű megnövekedése lesz. A tanulmány kimutatja, hogy míg a technológia már eddig is az emberi munka jórészét gépekkel helyettesíti, sőt a kormány és az üzleti vezetőség részére “gondolkodást” is képes teljesíteni. a kibernetika az Egyesült Államok gazdasági rendszerét lényegében megváltoztathatja. Azt jósolja, hogy a kibernetika számos' téren — gyárban, mezőgazdaságban, bankhivatalokban, üzleti ügykezelésben — létező munkaterületeket meg fog szüntetni. Súlyos eltolódásokat lát pl. a rakodópartokon, bányákban és nehéziparokban dolgozó munkásokkal kapcsolatban, ott “ahol a néger munkásoknak volt eddig több alkalmuk az elhelyezkedésre.” Jelentős munkás elbocsátás lesz a telefon, a ruhatisztító iparban, épületfenntartá- vsi és a liftszolgálat terén. Automatagépek feleslegessé teszik nemsokára a bankhivatalnokokat, statisztikusokat, az üzleti eladószemélyzetet és ügynököket. Mr. Michael szerint a kibernetika gazdasági előnyei kívánatossá teszik a kibernetika bevezetését úgy a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban. Mivel jelentősen leszállítja a munkások számát, a gyárvezetőségnek kevesebb lesz a munkásokkal szembeni viszonyából eredő gondja. Nem lesz többé fontos kérdés a pihenési szünet ideje, a szakszervezetekkel való megállapodás. Az emberi tévedés, vagy nemtörődömség sem lesz számottevő tényező a termelés folyamatában. Az ügyvezetőség komolyabb dolgokra irányíthatja majd figyelmét, mivel a sablonos feladatokat helyette elvégzik az elektromos gépek. A “komolyabb dolgok” mibenlétét a tanulmány nem részletezi. A kibernetikából eredő tömegmunkanélküliségre Mr. Michael nem lát semmi megoldást. Azokat a módszereket, amelyek eddig felvetődtek, u. m. a munkaidő lerövidítését, vagy a munkások át- szakositását, nem tartja kielégítőnek, “s különben is, a munkáltatók ezekre sohasem mutattak hajlandóságot.” Szerinte a kormányra hárul majd a felelősség, hogy a népesség egyrészét közmunkálatok megszervezésével foglalkoztassa. A legfogasabb problémát az a 26,000,000 ifjú felnőtt hozza létre, akik minden szakképzettség nélkül kerülnek a munkát keresők táborába az előttünk álló évtizedben és nem vár rájuk elhelyezkedési lehetőség. A kibernetika végső hatása a társadalomra, Mr. Michael szerint “nem fogja elősegíteni a kapitalista gazdaság fenntartásának szellemét.” Az egyetlen terület, ahol munkaerőhiány fog felmerülni, az a magasabb képzettségiiekkel kapcsolatban lesz. A tanítók, orvosok, tudósok, mérnökök száma iránt a követelménvek növekedni fognak. Egyes foglalkozások el fognak teljesen tűnni, uj foglalkozási ágak kerülnek felszínre. Az Egyesült Államokban eszerint nagy gazdasági és társadalmi változások vannak kilátásban. Ezeknek természetes velejárója a politikai fejlődés és változás. Az Eiffel-foronynál is magasabb lesz az épülő moszkvai, vasbeton-szerkezetű TV-adótorony, amelyet az építészek “a technikai fejlődés felkiáltójelének” neveznek. Az utóbbi években az egész világon a vasbeton-szerkezetű tornyok “jöttek divatba”. Ezeknek sok előnyük van a vasszerkezetüekkel szemben: olcsóbbak, kevesebb vas kell hozzájuk, karbantartásuk egyszerűbb nicsen szükség, mint a vasszerkezetűknél, a gyakori rozsdavédő mázolásra; építésük köny- nyebb. A moszkvai torony vázát acélrudak helyet vasbetonszálak képezik, s a vázat alkotó vasbeton- hálózat merevitésében részt vesznek a vasbetonlemezekből kialakított falak is. A hatalmas to- * S A fiataloknak az a véleményük, hogy a felnőttek nem veszik tudomásul: a 16—17 éves leány egyre inkább önálló szeretne lenni. Ha nem is mindig — de néha! Egy gyakori példát említek: az öltözködést. Alapjában véve nem lényeges kérdés, hiszen ebben úgyis a szülőké a végszó. Egy kis jóakarattal azonban össze lehetne hangolni a véleményeket. Egyáltalán nem csorbítja a szülői tekintélyt, ha időnként a gyermek — néha nagyon is értelmes — kívánságának, egyéni ízlésének enged. Sajnos, sűrűn látni ünnepnap délutánonként agyondekorált, babos-bodros, előnytelen öltözetű tizenkét-tizennégy éves leánykákat, kik talán egyszerű, de bájos kartonruhácskát szerettek volna. Másrészt viszont tizennégy-tizenhat éves leányok vonják magukra a figyelmet merev, túl egyszerű ruhákkal, édesanyjuk fiatalkori divatját követve, s legtöbb esetben gúny tárgyává lesznek, s ilyen csekély dolgok miatt tönkremegy bennük valami, — enek eredménye pedig kisebbségi érzés, irigység, s természetesen gyűlölködés a szülő iránt, aki miatt mindez történt. Súlyos hiba azonban mindennek az ellentéte is, a korlátlan engedékenység. Állandóan a legújabb divatot követni, feleslegesen sók ruhával parádézni, csupán azért,’ hogy “el ne maradjon az én gyerekem a többiek mögött!” — szintén túlzás. Az őszinteség, a bizalom kérdése körül is sok vita folyik. Mindenkinek voltak, vannak és lesznek titkai. Sokszor ezek mások számára csak lényegtelen, esetleg nevetségesnek is tűnő apróságok,, de a magam számára — TITOK — nagybetűvel. Egy szó, egy mosoly őrzése, egy csokor virág, egy szép álom. . . Nem is olyan régen a rádió “Lányok, asszonyok” cimü műsorában a következők hangzottak el: “... ha valaki minden cselekedetéről, gondolatáról beszámol, nagyon üres ember lehet.” Sok mindenről be lehet otthon számolni, de mindenről nem. S ez nem jelenti az őszinteség hiányát. Ha a szülő nem kérdezgeti, firtatja állandóan gyermekét, biztos lehet abban, hogy komoly problémával vagy kérdéseivel elsősorban hozzá fog fordulni. Egy fiatalasszony ismerősömnek meséltem, hogy miről irok, s a főbb problémákat elmondtam neki. Nem akarta elhinni, hogy létezik szülő és gyermek, illetve anya és leány közt feszült viszony. Neki még most is édesanyja a legjobb barátnője, hozzá fordul legszívesebben. Igen nagy hiba, főleg leányoknál, hogy nem mernek szüleikhez fordulni tanácsokért. Általában barátnőikkel inkább közlékenyek, nekik minden titkukat elmondják, lehetőleg fel is nagyítva, — míg a szülök előtt bezárkóznak. S hogy erre miért van szükség? — Mert egyszer jókedvűen hazament. egy kisleány — már mesélné is élményeit, de otthon fagyos, ideges a hangulat. Az öröm kikivánkozik belőle, tehát másnak meséli el. Szó sincs arról, hogy egy szülő sose lehessen fáradt, rosszkedvű, csupán mert gyereke van. De egy igazságtalanul indulatos szó, vagy akár félreértett közömbösség olyan eltávolodás kezdete lehet, amelyet sohasem lehet aztán megértéssé változtatni. Egyébként a bizalomra, őszinteségre való nevelést nem lehet tizenhat éves korban kezdeni! Ezt már óvodáskorban kell elindítani. Gondoljon arra minden szülő, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt. Felesleges két pofont adni neki, ha kiönt egy kanál levest, — s gondoljon csak. vissza saját gyermekkorára. S mi lesz később,, ha serdülőkorában, amikor több ésszel bir, követ el valamit, — akkor mivel bünteti? Sok a félénk, bizalmatlan fiatal, mert nem volt részük megértésben! A kisgyermekkorban a nevelést legtöbben elhanyagolják, de a felserdültek kíváncsiságot, mohó érdeklődést ébresztenek bennük. Számosán odáig mennek, hogy ha nem kapnak belülről fakadó őszinteséget, egyszerűen elolvassák gyermekük naplóját, leveleit. Természetesen szemrehányást tesznek, ha az olvasottakról nem volt teljes mértékben tudomásuk. Felháborodva szidják gyermeküket, az egész “mai ifjúságot”,, s kijelentik, hogy az is bolond, aki ilyen hálátlan gyermeknek ad életet! Ez az, amivel csak mélyítik egyre jobban és gyorsabban az egymás közötti szakadékot. Ezek után fő módszerüknek, életcéljuknak a teljes szigorúságot tartják, nehogy megjárják, mint némely szülő, aki feltétlen bizalommal fordult gyermeke iránt — és megcsalatott' Bizonyos, hogy nagyanyáink felnevelték minden oktatás nélkül gyermekeiket, s azokból is ember lett, pedig nem újságcikkből tanulták a . gyermeknevelést. De a korral haladnunk kell, mások a szokások, nagyobbak az igények, hamarabb érnek öntudatra a fiatalok. Sajnos — úgy látszik —, a serdülőkor velejárója a rossz természet, érzékenység, állandó hangulatváltozás. Kölcsönös közeledésre van szükség ekkor szülő és gyermek közt. Ahhoz, hogy megállítsuk az egymástól való eltávolodásnak oly gyakori folyamatát, arra volna szükség, hogy a szülők a tapintatos engedékenység és túlzott erély között próbáljanak haladni, természetesen gyermekük egyéni sajátosságait is figyelembe véve. Mert nekünk, fiataloknak sem jó, ha elszakadunk szüléinktől és elveszítjük szeretetüket. Ezt nem intézhetjük el mi sem egy vállrándítással,, s nem is akarjuk. Szeretet, türelem, megértés, őszinteség szükséges mindkét fél részéről ahhoz, hogy a családi béke meglegyen, s az oly nehezen kezelhető serdülő gyermekből is egészséges, egyenes jellemű, ember váljék. —Z— rony, ellentétben az Eiffel-toronnyal, épületjelle- gü. A torony vasbeton szerkezete 390 méter magasra nyúlik, és ebből a magasságból “indul ki” a 118 méter magas acélcsővázas antennatorony. Innen sugároz majd a moszkvai TV, és az adást az eddigi 65—70 kilométeres körzet helyett 130 kilométeres körzetben lehet majd venni. A torony szélessége legalul 65 méter, 65 méter magasságban már csak 19 méter az átmérő, és a falvastagság itt mindössze 40 centiméter. Innen kezdve a torony egyre ‘karscusodik’: 250 méter magasságban 12, 390 méternél pedig már csak hét méter lesz az átmérője. A falvastagság minimuma 20 cm. A szélnyomás hatására a torony erősen kileng majd, a legnagyobb számított kilengés kb. 2 méter. Ha erősen süti a nap, a torony elhajlik a sugarak irányában. Ennek az az oka, hogy a felmelegedett rész a hő hatására kismértékben megnyúlik, mig az árnyékban maradt rész nem melegszik fel. A betontoronyban, 350 méter magasságban,. 240 személyes étterem lesz, s az itt körbefutó teraszon 750 személy gyönyörködhet a csodálatos panorámában. Az 56 személyes gyorsliftek mindössze 80 másodperc alatt röpítik fel ide a látogatókat. A torony lábai felett, a kerek ablakos részben, 25 méter magas csarnokot építenek kiállítások céljára és ebben a részben kapnak helyet a TV stúdiói is. nftfWVtAAMVWt'yVVWyVMWVWVUWVWtfWVtAAfVVWW A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! EGY “ÉRDEKEIT FÉL "GONDOLATAIBÓL
