Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-15 / 11. szám

26 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WUKii ínurSíictA', iuaicii jv, -h_%j\jimt A GYÉMÁNT TECHNOLÓGIÁJA ÉS FELDOLGOZÁSA Az eddig leírtakból az olvasó­nak némi fogalma van a gyémánt minőségéről, úgyszintén a súly- és mérték-rendszerről. Most néhány szót a gyémánt színéről és egyéb technikai komplikációkról. Csak egy példát a könnyel)!) megértés kedvéért! Két jóbarát megegyezik abban, hogy kará­csonyra meglepik feleségüket égy értékes gyémánt gyűrűvel. Nevez­zük őket Bélának és Imrének. Bé­la, minthogy karácsony közeledik, az ékszerkirakatok körül van elfog­lalva, mig egyszer csak megakad a szeme egy jókinézésü, ki párná­zott dobozon, amelyben egy két- karátos platina foglalása, élénk ra- gyogásu gyűrű van. Ára 450 dol­lár. Pénzes em' er lévén, bemegv és megveszi. Barátja, Imre, nem hisz a kirakat szemfényvesztésében és bemegy egy megbízható ékszer­boltba. Elmondja, hogy mi a szán­déka. ö is , kiválaszt egy gyűrűt, kb. olyan nagyságút, mint a ba­rátja, anélkül, hogy tudta volna, hogy a barátja mit vásárolt. Az ára 900 dollár. Kifizeti és várja a karácsonyi meglepetési örömöket. A két jóbarát elmondja őszintén egymásnak, mit -fizettek külön- külön a gyűrűkért. Béla úgy érzi, hogy ő jobban járt, mivel csak a felét fizette egy ugyanolyan gyű­rűért. Valóságban azonban Imre járt jobban, mert egy kis jártas­sággal meg tudta Ítélni a gyémánt igazi értékét. Ugyanis Imre egy kétkaráto.s perfekt 58 vágású gyé­mántot vett, olcsón és ennek tuda­tában is volt. Béla az ékszerkira­katban egy felcicomázott, kipárná­zott dobozban egy régi vágású, kö­dös foltokkal (amit szabad szem­mel nem lehet látni) teli gyűrűt vett. A gyémánt ápolása Ila van gyémántunk, akár gyű­rű, akár karkötő, vagy egyéb ék­szerünk fontos, hogy azt bizonyos időközönkint megvizsgáltassuk biz tonság okáért. A gyémántot rend­szerint négy vagy több fog tartja, akár arany vagy platina. Tudvalé­vőén ezek a használattól elkopnak: és ha csak egy fog meggyengül, a kő annak a veszélynek van kitéve, hogy kiesik. Sok esetben százak, sőt ezrek mennek veszendőbe egy kis hanyagság miatt. Gyémántunkat tisztítás végett nem kell az ékszerészhez vinni, ezt elvégezhetjük magunk is, igen egyszerű módon. Tegyünk edénybe forró vizet, keverjük össze ammó­niával, vegyünk egy fogkefét és szappannal mossuk, mintha a fo­gunkat mosnánk; azután öblítsük le alkohollal és szárítsuk meg fii- részporban,. lehetőleg meleg he­lyen. Úgy fog ragyogni, mintha most hozták volna ki az ékszerüz­letből. A gyémánt kibirja a legna­gyobb hőséget, nem ég el és nem érzékeny semmiféle méreggel, v. vagy kémiai anyaggal szemben. JAPÁN AZ IGAZGYÖNGY HAZÁJA A gyémánt, keménységénél fog­va, a legelső helyet foglalja el az összes drágakövek között. Éppen ebből kifolyólag mindig nagyobb technikai képzettség és újabb és újabb gépek előállítására kénysze­rűi az illetékes érdekeltségeket eb­ben a szakmában. Hogy ezt jobban megértsük, itt van például az ál­talánosan használt szemüveg. Tud­valévőén az üveg ezerszer puhább, mint a gyémánt. Az üveg, mint anyag, talán csak centekbe kerül­ne, de annak csiszolása, ki lolgozá- sa különféle gépek segítségével na­gyobb technikai tudást igényel. A ma használatban lévő gyé­mántcsiszol:') gépek nagyobbrészt még mindig a régi két-háromszáz évvel ezelőtti metódust vagy mű­veletet követik. Egyik generáció­ról marad a másikra, különbség csak az. hogy jobb anyagból ké­szítik a gépeket: úgymint acél, aluminium, stb. A gyémántot há­rom osztályba sorozzák; az első osztályba azok tartoznak, amelyek teljesen tiszta szint mutatnak, ezt szaknyelven perfekt elnevezéssel jelölik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak az az igazi jó gyémánt, amely a perfekt elneve­zést viseli. Az átlagos gyémántkedvelő kö­zönségnek igen kevés fogalma van a gyémánt minőségéről. Csak gya­korlott szem vagy szakember tud­ja azt megállapítani. A gyémánt tüze (sparkl) és csiszolása adja meg a gyémánt szépségét, de nem az értékét. A második alaesonyabbrendü gyémánt az-, amelyet* kizárólag ipari célokra használnak, különféle szerszámok, mint fúrók, gyémánt fűrészek, stb. A harmadik osztály­ba tartozik a gyémántpor, amelyet a gyémánt csiszolására, fúráshoz és a gyémánt fürészelésíhez hasz> nálnak. A gyémánt csiszolása, vágása a legfontosabb művelet a gyémánt­iparban. A gyakorlott gyémántvá­sárlók már tudják, milyen nagy különbség van a gyémánt csiszo­lásában, vágásában. Éppen ezért követelik a vásárlásnál az úgyne­vezett 58 vágású gyémántkövet. Ezt az 58 Vágást úgy kell érteni, hogy a kő felületén van 38 vágás és az, alsó részén 25, kisebb kövek­nél csak 18 vágást használnak. A gyémánt súlyát 1914-ben tör­vényesítették nemzetközi határo­zat értelmében. Egy karát, illetve egy törvényes karát súlya 2 gram, (két gram), egyenlő 200 milligrammal. A legnagyobb gyé­mánt- az eddigi feljegyzések sze­rint 56 karátos volt, 1926-ban a “British Guiana Potara Kiverjenek táján találták. Általánosan a gyémánt kicsi alak ban található (értsd nyers gyé­mánt), 6—7 karát. A világ összes gyémánt termékének 90 százalékát a Belga Kongóban szerzi be. India nagy gyémántbányászattal rendel­kezik, valamint Dél-Afrika és Bra­zília. A brazíliai gyémánt Dél- Amerika büszkesége. 1905-ben Dél-Atrikóban találtak gyémántot, amelynek súlya állítólag egy és há­romnegyed font volt. A feljegyzések szerint az akko­ri transvaaii kormány elajándékoz­ta azt az angol királynak és állí­tólag még ma is az angol királyi korona egy részét képezi. Dél- Amerikában kisebb mértékben'meg található a gyémánt; ugyancsak Ausztráliában, Venezuelában, azon kívül Dél-Rhodéziában és Surinam- ban, de az Egyesült Államokkal együttvéve nem termelnek többet, mint háromezer karátot. A Csendes-óceán, déli részén a nyári, meleg hónapok alatt terme­lik ki, kultiválják a japánok mes­terséges alapon az igazgyöngyöt. Az “Agó Bay” természeti fekvésé­nél fogva legalkalmasabb az igaz­gyöngy kitermelésére. Az igaz­gyöngy küzdelmes, nehéz munka eredménye. Mindenegyes gyöngy kitermelése négytől hat évig tart. Ezt a nehéz és sok esetben veszé­lyes munkát túlnyomó részt nők végzik. Az igazgyöngy kitermelé­sével már sokan próbálkoztak kü­lönféle országokban. Már a 13. században a kínaiak megközelítet­ték, de csak fél eredményt tudtak elérni. Sok száz év elteltével az európai országok is átvették, de leginkább utánzatokat sikerült ki­termelniük. 1680-ban Franciaor­szágban egy rózsafüzér gyáros tüntette ki magát a gyöngy után­zat kitermelésében. 1903-ban Ko- kichi Mikimotó Japánban hat tár­sával nagy anyagi befektetéssel annyira tökéletesítette, bogy az igazgyöngy Japán büszkesége lett. Sok évi nehéz munkájuk után meg­találták az igazgyöngy mestersé­ges átültetési módját, technikáját. Az átültetés módja és technikája Az igazgyöngy megterm ékenyi- tésében mindenek előtt a legfonto­sabb szerepet játsza. a Nukleus, il­letve a mag, amely maga az élet. A ' Nukleus Clam Shell” a Missis­sippi völgyében az Egyesült Álla­mokban, vagy a Yangce folyóban Kínában található. Politikai okok miatt jelenleg a Mississippi Valley a japánok üz­leti köre. A mesterséges igaz­gyöngy, amelyet napjainkban a nők nyakában látunk, a japánok­nak négytől hat évi munka gyü­mölcse. A mesterséges gyöngy va­lódiságához kétség nem férhet, mint ahogy gyermekek is szület­nek mesterséges átültetési alapon, s senkinek sem jutna eszébe azon vitatkozni, hogy valódi-e vagy sem. Az igazgyöngy különféle alak ban, súlyban* és szinben található. A színek között a legismertebb a fehér és a krém, de található zöld, rózsaszínű, aranysárga és fe­kete is. Bizonyos szinü vagy nagy­ságú gyöngyöt kitermelni lehetet­len, ez a természet szigorú kötelé­kébe tartozik, mint minden élő­lény. A sok szin közül csak hármat képes az emberi szem felismerni, a többit csak szakértő vagy igen gyakorlott szem képes meglátni, vagy megitélni. A gyöngy sok ezer év óta min­den fajta nép között a legnépsze­rűbb ékszer. Nehéz pontos magya­rázatot adni, hogy mi az, ami ily közkedveltté teszi a gyöngyöt, be­leértve a sok jó és rossz utánzatok millióit. Talán a gyöngy színe az a varázserő, talán az alakja, vagy törékenysége, lévén a gyöngy a legpuhább az összes drágakövek között. A régi uralkodók családi ékszergyüjtöményeiben mindig ott található az igazgyöngy. Gyöngyutánzat vagy Simulated Pearl Az utánzatnak vagy Simulated Pearl-nek csak a formája, az alak­ja közelíti meg az igazgyöngyöt, de nélkülözi azt a karakterisztikus finomságot, melegséget, ami értel­met és nyugtató érzést ad az ék- s zer k ed v elő egy énnek. Napjainkban már az utánzat oly tökéletes, hogy sok esetben a szak­embert is zavarba hozza. Azért a. gyöngy vásárlásnál legyünk óvato­sak. Legkönnyebben arról lehet megismerni a valódi gyöngyöt, hogy az igazgyöngy nem gyári produkció és ennélfogva jó megfi­gyeléssel úgy nézhetjük, mint az élövirágot és a művirágot. Igazgyöngyünk ápolása Ha gyöngyünk a használattól homályos, vagy élettelen, valószí­nű, hogy piszkos és mosást kíván. A felfűzött gyöngyöt a következő módon kell kimosni és megszárita­ni: Természetes, hogy a testünk­ből kipárolgó bizonyos anyagok sa­vak rárakódnak- a gyöngy felüle­tére és ezáltal elveszti fényét, az élet tükrét, szóval beteges szint fog mutatni. Ezért vissza kell ad­ni színét oly módon, hogy elsősor­ban jól megfürösszük. Vegyünk egy zsebkendő nagyságú tiszta “cheese eíoth”-ot. Tegyük abba a gyöngyöt. Egy edé n be tegyünk langyos, szappanos vizet (Ivory szappan a legalkalmasabb), úsztas­suk meg abban jó néhányszor és amikor látjuk, hogy fényét kezdi visszakapni, öblítsük le tiszta lan­gyos vízzel és tegyük egy kisebb törülközőbe, és addig rázzuk, ösz- szefogva a két végét, amig meg nem szárad. Utána használjunk egy kevés bármilyen növényolajat (olive oil). Minden szemet külön-külön egy kis olajos ruhával áttörtünk. Ila a gyöngy hosszabb időn keresztül nem volt használatban, keverjünk egy kis tripóli port egy kis edény­be, kevés olajjal és gyengén dör­zsöljük meg szemenkint és aztán mossuk le langyos vízzel és szárít­suk meg a fenti módon. Legalkalmasabb használat után vattával Bibéiéit ékszerdobozban elhelyezni, hogy megóvjuk a ki- sebb-nagyobb karcolásoktól. (Schubert) Újabb erőmüvet építene h a Vagon A Vág folyó felső folyásán rövi­desen megkezdik egy újabb vizi- erőmü építését. Az erőmű hatal­mas víztárolója segítségével sza­bályozhat óvá válik a vízállás a Vág egész középső- és alsó szaka­szán. Ezen kívül .22 ezer hektárnyi termőföld öntözését teszi lehetővé. Az erőmű néhány százmillió kilo­wattóra energiát szolgáltat maid évente, főleg a csúcsfogyasztás idején. Ez tesz* a , tizennegyedik erőmű a Vágón. Biztonságosabbak a háztartási készülékek A Magyar Elektrotechnikai El­lenőrző Intézet számos elektro­mos készüléket vizsgált át. A meg­állapítás szerint a magyar gyárt­mányú mosógépek ma már minden szempontból kifogástalanok, a szá- getelés teljesen biztonságos, s még elővigyázatlanságból sem érheti a gép kézelőjét áramütés. A porszí­vó minőségére korábban jelentős panaszok érkeztek. A kifogásolt példány gyártását ezért megszün­tették, s most már a magyar ipar jójtmüködő porszívókat gyárt. Mó­dosították a padlókefélőgép erede­ti példányát is, A magyar gyártmányú rádiók, telefonok és magnetofonok minő­sége, műszaki megoldása ugyan­csak szüntelenül javul. Külföldi szakemberek is ugv vélekednek, hogy híradástechnikai cikkeink nagy része a legkiválóbb amerikai gyártmányokkal is felveszi a ver­senyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom