Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-08 / 6. szám
AMERIKA! M \<AAU SZo «»YEN KATáSI LEHET AZ EURÓPAI ‘KÖZÖS PIACNAK’ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGÁRA A 6 állam uj vámpolitikája versenyképtelenné teheti' az amerikai árukat Nyugat-Európában. A kormány terve veszélyes következményekkel járhat gazdasági életünkre Már hónapok óta foglalkoztatja az amerikai «ajtót az európai Közös Piac kérdése. Mint ismeretes eddig 6 nyugateurópai ország, névszerint Nyugat-Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország és Olaszország kormányai határozták el, hogy közös vámterületet építenek ki. A határozatnak a gyakorlatba való átvitele természetesen nem egyszerre történik, hanem fokozatosan akarják lebontani a 6 országon belül fennálló vámhatárokat és 1969-ig tervezik ezek teljes eltüntetését. Ez év január 14-én fejezték be Brüsszelben az integrációs terv utolsó részleteit a Közös Piac államainak a képviselői. Ekkor sikerült megegyezésre jutniok a mezőgazdasági termékek “szabad kereskedelmével” kapcsolatban. Az ipari termékek vámmentes áruforgalmát illetően már korábban megyegyeztek. Az érintett kormányok képviselői Brüsszelben arra is céloztak, hogy a gazdasági egyesülést jiolitikai egyesülés is követi majd az idők folyamán. A többi tőkés állam körében nagy izgalmat váltott ki az uj vámunió terve. Valamennyinek jelentős gazdasági kapcsolatai vannak a vámunió tagjaival és előre tartanak ennek számukra káros hatásától. Anglia, Írország, Dánia már előre kinyilvánította, hogy hajlandó csatlakozni a Közös Piachoz. Svédország, Svájc és Ausztria jelezték, hogy szívesen alávetik magukat az uj egység gazdasági szabályainak anélkül, hogy a politikai kapcsolatokat vállalnák, mert semlegességük látszatát is szeretnék ugyanakkor fenntartani. A Közös Piac hatása Amerika külkereskedelmére Különösen súlyosán érintheti az uj vámunió az Egyesült Államokat. A 16 európai ország jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, ipari nyersanyagot és iparcikket importál Amerikából. 8 éven belül ezek hatan eltörlik a közöttük fennálló gazdasági határokat és az árucserének szabad, vámmentes lehetőséget biztosítanak. Ugyanakkor közös vámfalat emelnek területük köré a külvilággal szemben. Ez a közös vámfal a hat ország átlagos vámösszegét veszi majd alapul a különböző fogyasztási cikkeknél. Tehát azoknál az árucikkeknél, hol a mostani vám magas az átlaghoz képest, ott csökkentik ennek ősz- szegét, ahol alacsony ott emelik. A vámunió tagjai ig.v egységesítik majd védővámjaikat területük körül. Az Egyesült ÁJlamoknak exportcikkeikért továbbra is tehát meg kell fizetni az uj tarifát, ugyanakkor még versenyeznie is kell majd a Közös Piac országainak szabad, vámmentes áruival. Országunkra váró gazdasági nehézségeket legjobban gyakorlati példákon keresztül érthetjük meg. Vizsgáljuk meg először, hogyan működik majd az uj nyugateurópai rendszer a gyakorlatban. A Közös Piac tagállamai eddig 40 százalékkal csökkentették egymás között ipari termékeik vámját. Az 1962-es év végére még további tiz százalékos csökkentést hajtanak végre, úgyhogy néhány éven belül a német Volkswagen gépkocsik például vámmentesen kerülnek Franciaországba és a többi Közös Piachoz tartozó államba, vagy az olasz vegyi készítmények szabadon jutnak majd be Franciaországba és Belgiumba. De mig a belső áruforgalom vámmentes lebonyolítását biztosítja a 6 nyugateurópai ország, a külső védővámot — mint említettük — továbbra is megtartja. Az Egyesült Államokból érkező árukat tehát továbbra is megterhelik kötelező külön adókkal. Ragadjunk ki egy példát, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Vegyük a mezőgazdasági gépeket. Ha egy traktort az amerikai gyáros 3,000 dollárért ad el Franciaországnak, akkor erre most 21 százalék vámot rak a francia állam. így ez 3,630 dollárért kerül a piacra, hozzáadva még a szállítás költségeit. De a nyugatnémetek is adnak el traktort Franciaországnak, ugyancsak 3,000 dollárért, ők tehát az amerikai gyárosok versenytársai ezen a piacon. Az ö traktorukra azonban már csak 16 és egynegyed százalék vámot rak a francia kormány, mert tagjai a Közös Piacnak 4 német traktor így 3,188 dollár ért kerül a piacra. Nem kétséges, hogy a nyugatnémetek előnybe kerülnek velünk szemben az európai piacért folyó versenyben. 1969-re még rosszabb lesz a helyzet ezen a téren. A nyugatnémet áru vámmentesen jut majd Franciaországba és ott ugyanannyiba kerül majd, mint Németországban, mig az amerikai gyártmányra továbbra is kivetik a vámot. Piacot kereső gazdaságunknak tehát egyre kevesebb esélye van arra, hogy a régi területeket meg tudja őrizni. A felsorolt problémákon kívül még a munkabérkülönbség is fennáll. Az amerikai munkaerő drágább, mint a nyugateurópai. Ezt a különbséget a termelékenység fokozásával lehetne egyensúlyba hozni. A termelékenységet pedig itt az Egyesült Államokban már nem lehet a munkás teljesítményének fokozásával növelni, hisz az amerikai munkás munkateljesítménye és a vele szemben felállított követelmény messze az európai munkások teljesítménye felett áll. A termelékenységet tehát csak az üzemek korszerűsítésével lehetne fokozni. Kennedy elnök terve Az európai Közös Piac veszélye komolyan nyugtalanítja már kormányunkat is, hisz az amerikai áruk kiszorítása a kontinensről igen jelentős veszteséget okoz majd országunk gazdasági életének. Kennedy elnök két részből álló tervet készített a gazdasági veszély elhárítására. Az első rész szerint adókedvezményt nyújtanának azoknak a tőkéseknek, akik amerikai ipari üzemekbe fektetik be pénzüket, hogy kedvet csináljanak az üzemek és gyárak modernizálásához és ezzel a tér melési költségeket csökkentsék. Az elnök tervének második része a Közös Piac országaival való vámmentességet akarja létrehozni egyezkedés utján. Amilyen mértékben tűnik tehát el a vám az európai országok között, olyan mértékben akarja Kennedy elnök lebontani a maguk köré vont külső vámokat Amerikával szemben. Ezt persze csak úgy lehet elérni, ha az Egyesült Államok is megszünteti a behozatali vámokat a fontosabb importcikkek esetében. Előreláthatólag Amerika az európai ipari termékek behozatalát tenné adómentessé, mig ezzel szemben Nyugat-Európa szabadon engedné be az USA mezőgazdasági termékeit. Ha a Kennedy-tervet végrehajtják, akkor ennek beláthatatlan hatása lehet gazdasági életünkre. Igaz, hogy számos termék vámmentesen jutna az európai piacra, de még több nyugat-európai áru jutna be vámmentesen az Egyesült Államokba. Köztudomású, hogy á nyugat-európai áruk jóval olcsóbbak és igy a belső ipar jelentős visszaesésével kell majd számolnunk. A kormány persze szintén látja ezt és szövetségi segély nyújtásával akar az elmaradt termelési felszereléssel rendelkező nagyüzemeink tulajdonosainak a segítségére sietni, hogy áruik felvehessék a versenyt az európai árukkal. Eddig a védővámok biztosították ezt a számukra. Az adóval megterhelt európai áru még sok esetben magasabb áron került itt forgalomba, mint a hazai. Az elnök terve értelmében tehát minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy tőkéseink megtalálják a számításaikat és ne szenvedjenek veszteséget az európai Közös Piac létrejötte miatt. Adókedvezményt kapnak tőkebefektetéseikért, hogy fenntarthassák exportjukat és a szövetségi kormány még kölcsönökkel is támogatja majd üzemeik automációjának elősegítését a belső piac megőrzése végett. De a nagy adókedvezmények és kölcsönök terheit is kell viselni valakinek. Hisz a hatalmas állami költségvetést az adóból fedezik legnagyobb részben. (A fokozódó fegyverkezési kiadások következtében ez évről- évre emelkedik.) Nyilván a fizetésből élő dolgozók terhét növelik majd, hisz a tőkésekét csökkentik. Nem beszélve arról, hogy az elnök terve nem terjed ki az automáció és a termelékenység fokozódása következtében előreláthatólag munka- nélküliségre kárhoztatott dolgozók millióira. Ezeknek a milliós tömegeknek, az elhelyezése úgy látszik kevésbé fontos, mint a gyárosok profitjának a biztosítása. Thursday, February y, 1902 GELLÉRT HUGÓ GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSA Február 14-től március 7-ig kiállításra kerülnek Gellert Hugó, kiváló művész, grafikai munkái a Hudson Guild Neighborhood House-ban, 436 VV. 27th St., New York címen. Bejárat a kiállítási terembe a 26. utcában, a 9th és 10th Avenuek között. A kiállítás hétfőtől péntekig van nyitva 3-tól 5-ig, szerdán este 8-tól 10-ig. A kiállítás megnyitója február 14-én, szerdán este 9—10-ig. A megnyitáson is szívesen látnak mindenkit. PATKÁNYOK BÉL-VIETNAMBAN Az újságokban óvatoshangu cikkekben kerül nyilvánosságra az a nagyarányú pusztítás, amelynek a dél-vietnami népi felkelők elleni hadjáratban a közutálatnak örvendő Ngo Dinh Diem kormány terrorcsapatai, az amerikai katonai erők vezetésével alávetik az ország területét és népét. A múlt héten még arról irtunk, hogy az amerikai hatóságok ellenzésüket nyilvánították az erdők fáinak kipusztitása ellen. A N. Y. Times újságcikkének sorai között a figyelmes olvasók köny- nyen felfedezhették, hogy már megtörtént bűntényről akarják elhárítani magukról a felelősséget. A lombozatot azért permetezték növényölő méreggel, hogy lehullva ne nyújthassanak menedéket a partizánoknak. Homer Bigart, a N. Y. Times délvietnami tudósítója legutóbbi cikke arról számol be, hogy hat kerület területét elárasztották a patkányok. De nem akármilyen arasznyi nagyságú patkányok, amelyeknek a farka hosszabb a testénél, hanem a nyulhoz hasonló, nagy négy font súlyú veszedelmes rágcsálók. Bigart szerint a mese, amit persze a kommunisták terjesztenek a nép között, úgy szól, hogy az amerikai permetező anyag ki- pusztitotta azokat a háziállatokat, amelyek a patkányokat összefogdosták. És, hogy valamilyen előtte érthetetlen oknál fogva, a vietnami nép ezt a mesét elhiszi! Bigart szerint a nép hiszékenységét elősegíti az, hogy a kormány nem gondoskodik patkány- méregről, s igy azok vígan pusztítják a rizs- és cukornád ültetvényeket és más veteményeket. Ebben a pusztításban az árvizek is segítségükre voltak, amely ellen a kormány mit sem tett, sőt a rizstetü is, amelynek ellenszerével a kormány szintén nem látta el a parasztokat. “A megfosztott lakosság nagyrésze nyomorog”, Írja és most “a kormánynak a feladata, hogy rizzsel való ellátásukról gondoskodjon.” “Hónapokon keresztül a kommunisták csak azon nyargaltak, hogy a kormány semmit sem tesz a farmerek érdekében.” Csak nem azt akarja mondani Mr. Bigart, hogy kommunista agitáció kellett ahhoz, hogy a farmerek ezt meglássák? “Az éhes, elkeseredett vidéki lakosság hajlamos a kommunista felkelők támogatására”, küldi a figyelmeztetést az amerikai újságíró. De milyen amerikai segítséget kaphat még az ottani diktátor, amely hatásosabb lesz a nép elleni irtó háborúra, mint az eddigieket, amelyek a növényzetet, állatokat s a népet könyörtelenül pusztítják?" A délvietnami nép nyomora s szenvedése újabb bizonyíték arra, hogy a “külföldi segély” sokbillió dolláros kiadása nem terjed ki olyan jelentéktelen területre, mint a kizsákmányolt népek legelemibb szükségleteinek fedezése. Az amerikai katonai “szakértők” tüzzel-vassal-DDT-vel védik a véres- kezii Ngo Dinh Diem diktátori uralmát a “nemzetközi kommunizmustól” s szemben találják magukat négyfontos patkányok hadseregével. kSVWWVWWWWWVWWWWVWWWWWVWt/V« DIMITER DIMOV bolgár iró A dohány cirnü hires regényéből kétrészes film készül Bulgáriában. Az első rész rövidesen bemutatásra kerül. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL: 4-0397 Fait, as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12.00, félévre $6.50.
