Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-01 / 5. szám

'• * r; v \ n C'*T/. Thursday, February 1, J962 Irtó háború Déi-Vieinamban? (Folytatás az első oldalról) ^SPjFí» fSgyi Anyaggal akarják bepermetezni a 'ko^^-vicuu.uii xenont inanioKa növényzetét, mely lehetetlenné teszi ennek felhasználását. A manió- ka gyökeréből nyerik a vidéknek lakói kenyeret helyettesitő táplálékukat. Ha ezt elpusztítják, akkor az egész lakosságra az éhhalál vár. De épp ez a céljuk úgy látszik a partizán vadászoknak, akik ezzel a szörnyű módszerrel akarják megsem­misíteni a zsarnokság ellenségeit. Az uj “harci módszer’.’ alkalmazása persze ha­talmas megdöbbenést váltott ki a világ közvéle­ményéből. Nyilvánvaló, hogy az emberek milli- árdjainak dühe elementáris erővel jut majd ki­fejezésre az irtóháboru elindítói ellen. Ezért kü­lönös érdeklődést kelthet a N. Y. Times január 26-i számának cikke, amely arról ad hirt, hogy az Egvesült Államok ellenzi a növények elleni pusz- titóhadjárat megindítását. A cikk arra céloz, hogy enne*, ellenére megkezdték már a különleges vegyszer alkalmazását a Gap Saint-Jacques nevű tengerparti város felé vezető ut mentén. A vegy­szer négy naptól három hétig terjedő idő alatt elpusztítja a fák lombjait és a növényzetet, tehát lehetetlenné teszi a kommunisták számára, hogy elrejtőzzenek az erdőkben. A Dél-Vietnam ban tartózkodó amerikai kato­nai küldöttség vezetői tehát előre mossák a kezei­ket. Mi humanisták vagyunk, mindenki láthatja ugyebár? Hogyan is tételezhetnek fel rólunk ilyen barbár, antihumanista intézkedést?! Hisz mi ott a. szabadságot, a “szabad világot” védjük a “zsar­nok kommunista uralom” ellen. A civilizációt biz­tosítjuk a színes volt gyarmati népek számára. Kikérjük magunknak, hogy minket ilyesmivel megvádoljanak, hogy mi csecsemők, gyerekek és nők halálát okozzuk. Ami ott történik kérem az­ért a dél-vietnami Diem-kormány tagjai és a hadseregük vezetői a felelősek! Ezek a mi tilta­kozásunk ellenére vetették be ezt a szörnyű vegyi fegyvert. Ejnye, ejnye, gondolkozhat el az amerikai ol­vasó. Hát ez a délkelet-ázsiai ország már ilyen fejlett vegyiiparral rendelkezik ,és ennyire kima­gasló eredményeket ért el a laboratóriumi tudo­mányos kutatások terén? Szinte hihetetlen, hogy égy olyan ország, ahol a lakosság nagy része anal­fabéta és egyetlen egyeteme alig rendelkezik a legszükségesebb és legegyszerűbb laboratóriumi felszereléssel, ilyen világviszonylatban is uj har­cisáért tudott feltalálni. Mert az nyilván el sem képzelhető, természetesen, hogy ugyanaz az ame­rikai vezérkar adta nekik az egész lakosság kiir­tására alkalmas vegyszert, amelyik most hevesen tiltakozik ennek embertelen, barbár felhasználá­sa ellen. . . ? Uj gyógyszer, amely elősegíti a megtermékenyítést Az Orvosszövetség szaklapja uj gyógyszerről tesz jelentést, amelyet a Richardson-Merrill, Inc. hozott létre s alkalmas a nők megtermékenyítésé­re. Érdekes, hogy épp óvszereken dolgoztak s azt találták; hogy e vegyszer patkányoknál megaka­dályozta a peték kifejlődését, viszont 43 nő közül 28-nál petesejteket hozott létre, sőt négy másálla­potos lett. A fenti cég laboratóriuma Cincinnatiban kísér­letezett e vegyszerrel, melyet óvszernek akartak felhasználni. Elképzelésük szerint segítené a nő­ket, rendellenes menstruáció esetén, esetleg más gyógyszerrel kévéivé, megakadályozza a fogam­zást. A Georgia-i orvostudományi egyetem négy or­vosa kísérletezett vele és furcsának találták, hogy hatása a nőknél éppen ellenkezője, mint az álla­toknál volt. Lehetséges azonban, hogy a jelenlegi­nél nagyobb adagolásban ellenkező hatást érnek el. mint az eddigi. A vegyszer a női nemi-hormon szintétikus le­származottja. Még sok kutató munkára lesz szük­ség az oivosok szerint, amig a vegyszer hatá­sát teljes mértékben kivizsgálják és alkalmazni is tudják. mm pufüTA [el este-ben (Folytatás az első óidéiról) m a szavazás megoszlását. Ez ugyanis élesen ki­domborítaná azt, hogy az amerikai imperializ­mus Kubával és Latin-Amerikával szembeni uj- gyarmati politikáját csak a kis közcpamerikai ál­lamok diktatórikus és amerikai csatlóskormányai támogatják, rmg a nagyterületű és nagynépessé- gü államok — Brazília, Mexikó, Argentina, Chile, Bolivia és Equador — ellenzik a tervbevett in­tézkedéseket. Haiti és Uruguay ingadozó állásfog­lalása arra késztette Kuba delegációját, hogy nyi­latkozatban elitélje a “nem-hivatalos titkos gyű­léseket”, amelyeken ezeket a delegációkat “a nyilvánosság előtt ismeretlen módszerekkel győ­zik meg” véleményük megváltoztatására. Mit akar Rusk? Az értekezlet megnyitásán mondott beszédében Rusk azt ajánlotta, hogy a latinamerikai államok szakítsanak meg minden diplomáciai, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatot Kubával. Zárják ki a latinamerikai országok minden szervezetéből. A “Kuba által képviselt nemzetközi kommunizmus” terjedésének megakadályozása szempontjából pe­dig az országok egyenként is és közösen is léte­sítsenek biztonsági intézményeket az egész föld­rész biztonságának megvédésére. Az amerikai imperializmus célja, amit Rusk ki­fejtett amellett, hogy Kuba s a többi országok ügyeibe való beavatkozást jelenti, kiterjed arra is, hogy a latinamerikai országokat bevonja a hidegháborúba, kifejlessze a kémrendszert és a politikai elnyomást mindegyikben a belső demok­ratikus népi mozgalmak ellen. Ezzel tervezi megr erősíteni saját kizsákmányolási lehetőségét és a belső reakció erejét. Osvaldo Dorticos Torrado, a kubai delegáció vezetője hosszasan felelt Rusk felszólalására. Vá­dolta az amerikai beavatkozó politikát, amely fe­lelős volt Kuba fegyveres megtámadásáért és amely újabb támadást készit ellene. Miért nem tiltakozik ez ellen az OAS?, kérdezte. “Az itt el­hangzott ajánlatok nem a nemzetközi kommuniz­must, hanem a latinamerikai népek imperialista­ellenes mozgalmait szándékoznak meggátolni”, mondotta. • A Punta del Este-i értekezletet figyelő hírma­gyarázók megegyeznek abban, hogy a Kuba elle­ni szankciók életbeléptetése a latinamerikai népek határozott ellenzésébe ütközik. Ez egyik főoka annak, hogy Rusk ajánlatai nem kapnak támoga­tást. Az értekezlet ideje alatt, minden latiname­rikai országban hatalmas tüntetések voltak. Ve­nezuelában 40 — egyes jelentések szerint 80 — halálesetet okozott a tüntetések elleni fegyveres erőszak. Castro a televízión Fidel Castro, kubai miniszterelnök kijelentette, hogy “mi nem azért mentünk Punta del Este-be, hogy függetlenségünket védelmezzük. Mi a mi függetlenségünket és jogunkat az1 önrendelkezés­hez saját erőnkkel, tankjainkkal renülőgéoeinkkel ágyúinkkal és hadseregünkkel védelmezzük. Akik azért jönnének ide, hogy beavatkozzanak orszá­gunk ügyeibe, azokat ágyúval fogjuk várni.” Majd kijelentette, hogy Kuba nem arra várt, hogy Punta del Este-ben megbocsássák létezé­sét; Kuba azért ment el a konferenciára, “hogy vádat emeljen az imperialisták ellen, mert tudatá­ban vagyunk annak, hogy számíthatunk a többi népek szolidaritására. Azért, mentünk oda, hogy szankciókat fogadjanak ott el az Egyesült Álla­mok, Nicaragua és Guatemala ellen, amiért meg­támadták Kubát tavaly a Playa Gironnál. Punta del Estéire nem sajátmagát ment védelmezni Ku­ba, nem hogy odahasson, hogy harc bontakozzon ki a latinamerikai nép jogáért a forradalomhoz.” A délamerikai országok konferenciájával majd­nem egyidőben konferencia zajlott le Kubában a latinamerikai népek legkiválóbb vezetőinek rész­vételével. Többek között a következők vezették az egyes államokból jött delegátusokat: Branco Ségovia de Sandino Nicaraguából, A. D. Lozano Venezuelából, Jose Caldeiro Brazí­liából, Alonzo Aguilar (aki Cardenas volt elnököt képviselte) Mexikóból, Pedro Albizuz Campos fia (apja börtönben van) Porto Ricoból. A konferencia nagy lelkesedéssel támogatta Kuba álláspontját Punta del Estében. Ezen a konferencián Jacobo Arbenz, Guatemala volt elnöke is felszólalt és kijelentette, hogy úgy Kuba, mint egész Latin-Amerika népének ellen­sége a wall-streeti imperializmus. Guatemalában tovább folyik a küzdelem, a forradalmat nem tudják legyőzni és a hatalmat a Wall Street-i bábkormány csakis fegyverekkel tudja fenntar­tani. Bármi történjen is Punta del Estében, a la­tinamerikai nép tovább hurcol szabadságáért, — mondta Arbenz. Az Izvesztia főszerkesztője, Alexei Adzsubei is felszólalt és kijelentette, hogy bármilyen követ­kezményekkel járjon is a Punta del Estében fo­lyó konferencia, a Szovjetunió együttérez Kubá­val és hajlandó utolsó darab kenyerét is megosz­tani a kubai néppel. £en sikerűit az űrutazás Amerika feszültségig izgatottan várakozó köz­véleménye csalódottan vette tudomásul szomba­ton d. e., hogy John H. Glenn jr. nagy hírverés­sel beharangozott földkörüli űrutazása ismét ha- lesztást szenvedett a kedvezőtlenné fordult idő­járás miatt. A közeli tengerparton 75,000 néző csődült össze és várta a látványosságot. Glenn több mint 4 órát töltött az űrhajó kabinjában ut- rakészen. A technikusok minden más előkészüle­tet megtettek. Az indítást néhány technikai hiba helyrehozása is késleltette és mire majdnem el­készültek, 20 perccel az indulás előtt sürü felhő- csoportosulások takarták el a láthatárt. Ez ai'ra késztette a vezetőket, hogy hagyják abba az el­készülés befejező részét és'az utazást halasszák el. Már később az a vélemény alakult ki. hogy az időjárás nem lett volna káros befolyással az uta­zásra. Az újabb terv szerint, az űrutazást e hét vége felé, csütörtökön, vagy pénteken fogják végrehaj­tani. Ez a harmadik rosszul sikerült iireseménv volt e héten. Szerdán meghiúsult egy kísérlet, hogy egy rakétával öt műholdat indítsanak földkörüli pályába. A rakéta útközben felmondta a szolgála­tot. Csütörtökön egy Ranger 3-as űrhajót sikeresen elindítottak a Hold felé, abban a reményben, hogy a Hold felszínéről televíziós fényképfelvételeket fog visszaküldeni és egy míiszeresomagot fog a Holdon elhelyezni. Az űrhajó működésébe azon­ban hiba csúszott, legalább 25,000 mérföld távol­ságra került a Holdtól s a leadott fényképfelvéte­lek használhatatlanoknak bizonyulnak. A Ranger 3. továbbhalad az űrben és a Nap körüli keringő pályába fog kerülni. A Hold felületét 1959 szeptemberében a szovjet Lunik II. érte el először és elhelyezte rajta a Szovjetunió jelképét. Három héttel később a Lu­nik III. lefényképezte a Hold túlsó oldalát, amit sohasem fordit a Föld felé. A Szovjetunió tudósai eddig két sikeres Űrre­pülést hajtottak végre. Az egyik Yuri A. Gagarin, a másik Gherman S. Titov űrhajósok szenzációs teljesitménye volt. Az utóbbi 17-szer repülte kö­rül a Földet, mielőtt visszatért. Két amerikai űr­hajós, Alan B. Sheppard Jr. és Virgil L. Grissom egyenként kb. 300 mérföld magasságot éi’tek el űrkabinban a Föld felett, mellyel a tengerbe zu­hantak és onnan tengeri őrség halászta ki őket. Az Egyesült Államok semmi költséget nem ki­méi, hogy az ürtudomány terén utolérje és el­hagyja a Szovjetuniót. Kennedy elnök 1970-re amerikai ürutast akar a Holdra juttatni és erre a célra 20-tól 30 billió dollárig menő kiadásra köte­lezte az országot. A Ranger 3. űrhajó 7 millió dollárba került. A terv az, hogy ez évben legalább még két Ranger 3-at indítanak u Hold irányába, azzal a remény­nyel, hogy legalább az egyik teljes sikerrel fog működni. Kőolaj Afganisztánban Afganisztánban 1959-ben szovjet berendezés­sel és szovjet szakértők segítségével román és afgán dolgozók szénhidrogénkutató fúrásokat kezdtek. Az eredmény; Aq Shah környékén, a Hindukus-hegységtől északra, a szovjet—afgán határtól kb, 70 km-re délre kőolajra bukkantak, amelynek készletét kereken 50 millió tonnára be­csülik, A szovjet szakemberek véleménye sze­rint Afganisztán néhány éven belül számottevő olajtermelő állammá fejlődhet. Máris foglalkoz­nak azzal a tervvel, hogy finomítót és egy olyan távvezetéket építenek, amely India, valamint Pa­kisztán felé szállítja majd az olajat. A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom