Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-01 / 5. szám
'• * r; v \ n C'*T/. Thursday, February 1, J962 Irtó háború Déi-Vieinamban? (Folytatás az első oldalról) ^SPjFí» fSgyi Anyaggal akarják bepermetezni a 'ko^^-vicuu.uii xenont inanioKa növényzetét, mely lehetetlenné teszi ennek felhasználását. A manió- ka gyökeréből nyerik a vidéknek lakói kenyeret helyettesitő táplálékukat. Ha ezt elpusztítják, akkor az egész lakosságra az éhhalál vár. De épp ez a céljuk úgy látszik a partizán vadászoknak, akik ezzel a szörnyű módszerrel akarják megsemmisíteni a zsarnokság ellenségeit. Az uj “harci módszer’.’ alkalmazása persze hatalmas megdöbbenést váltott ki a világ közvéleményéből. Nyilvánvaló, hogy az emberek milli- árdjainak dühe elementáris erővel jut majd kifejezésre az irtóháboru elindítói ellen. Ezért különös érdeklődést kelthet a N. Y. Times január 26-i számának cikke, amely arról ad hirt, hogy az Egvesült Államok ellenzi a növények elleni pusz- titóhadjárat megindítását. A cikk arra céloz, hogy enne*, ellenére megkezdték már a különleges vegyszer alkalmazását a Gap Saint-Jacques nevű tengerparti város felé vezető ut mentén. A vegyszer négy naptól három hétig terjedő idő alatt elpusztítja a fák lombjait és a növényzetet, tehát lehetetlenné teszi a kommunisták számára, hogy elrejtőzzenek az erdőkben. A Dél-Vietnam ban tartózkodó amerikai katonai küldöttség vezetői tehát előre mossák a kezeiket. Mi humanisták vagyunk, mindenki láthatja ugyebár? Hogyan is tételezhetnek fel rólunk ilyen barbár, antihumanista intézkedést?! Hisz mi ott a. szabadságot, a “szabad világot” védjük a “zsarnok kommunista uralom” ellen. A civilizációt biztosítjuk a színes volt gyarmati népek számára. Kikérjük magunknak, hogy minket ilyesmivel megvádoljanak, hogy mi csecsemők, gyerekek és nők halálát okozzuk. Ami ott történik kérem azért a dél-vietnami Diem-kormány tagjai és a hadseregük vezetői a felelősek! Ezek a mi tiltakozásunk ellenére vetették be ezt a szörnyű vegyi fegyvert. Ejnye, ejnye, gondolkozhat el az amerikai olvasó. Hát ez a délkelet-ázsiai ország már ilyen fejlett vegyiiparral rendelkezik ,és ennyire kimagasló eredményeket ért el a laboratóriumi tudományos kutatások terén? Szinte hihetetlen, hogy égy olyan ország, ahol a lakosság nagy része analfabéta és egyetlen egyeteme alig rendelkezik a legszükségesebb és legegyszerűbb laboratóriumi felszereléssel, ilyen világviszonylatban is uj harcisáért tudott feltalálni. Mert az nyilván el sem képzelhető, természetesen, hogy ugyanaz az amerikai vezérkar adta nekik az egész lakosság kiirtására alkalmas vegyszert, amelyik most hevesen tiltakozik ennek embertelen, barbár felhasználása ellen. . . ? Uj gyógyszer, amely elősegíti a megtermékenyítést Az Orvosszövetség szaklapja uj gyógyszerről tesz jelentést, amelyet a Richardson-Merrill, Inc. hozott létre s alkalmas a nők megtermékenyítésére. Érdekes, hogy épp óvszereken dolgoztak s azt találták; hogy e vegyszer patkányoknál megakadályozta a peték kifejlődését, viszont 43 nő közül 28-nál petesejteket hozott létre, sőt négy másállapotos lett. A fenti cég laboratóriuma Cincinnatiban kísérletezett e vegyszerrel, melyet óvszernek akartak felhasználni. Elképzelésük szerint segítené a nőket, rendellenes menstruáció esetén, esetleg más gyógyszerrel kévéivé, megakadályozza a fogamzást. A Georgia-i orvostudományi egyetem négy orvosa kísérletezett vele és furcsának találták, hogy hatása a nőknél éppen ellenkezője, mint az állatoknál volt. Lehetséges azonban, hogy a jelenleginél nagyobb adagolásban ellenkező hatást érnek el. mint az eddigi. A vegyszer a női nemi-hormon szintétikus leszármazottja. Még sok kutató munkára lesz szükség az oivosok szerint, amig a vegyszer hatását teljes mértékben kivizsgálják és alkalmazni is tudják. mm pufüTA [el este-ben (Folytatás az első óidéiról) m a szavazás megoszlását. Ez ugyanis élesen kidomborítaná azt, hogy az amerikai imperializmus Kubával és Latin-Amerikával szembeni uj- gyarmati politikáját csak a kis közcpamerikai államok diktatórikus és amerikai csatlóskormányai támogatják, rmg a nagyterületű és nagynépessé- gü államok — Brazília, Mexikó, Argentina, Chile, Bolivia és Equador — ellenzik a tervbevett intézkedéseket. Haiti és Uruguay ingadozó állásfoglalása arra késztette Kuba delegációját, hogy nyilatkozatban elitélje a “nem-hivatalos titkos gyűléseket”, amelyeken ezeket a delegációkat “a nyilvánosság előtt ismeretlen módszerekkel győzik meg” véleményük megváltoztatására. Mit akar Rusk? Az értekezlet megnyitásán mondott beszédében Rusk azt ajánlotta, hogy a latinamerikai államok szakítsanak meg minden diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatot Kubával. Zárják ki a latinamerikai országok minden szervezetéből. A “Kuba által képviselt nemzetközi kommunizmus” terjedésének megakadályozása szempontjából pedig az országok egyenként is és közösen is létesítsenek biztonsági intézményeket az egész földrész biztonságának megvédésére. Az amerikai imperializmus célja, amit Rusk kifejtett amellett, hogy Kuba s a többi országok ügyeibe való beavatkozást jelenti, kiterjed arra is, hogy a latinamerikai országokat bevonja a hidegháborúba, kifejlessze a kémrendszert és a politikai elnyomást mindegyikben a belső demokratikus népi mozgalmak ellen. Ezzel tervezi megr erősíteni saját kizsákmányolási lehetőségét és a belső reakció erejét. Osvaldo Dorticos Torrado, a kubai delegáció vezetője hosszasan felelt Rusk felszólalására. Vádolta az amerikai beavatkozó politikát, amely felelős volt Kuba fegyveres megtámadásáért és amely újabb támadást készit ellene. Miért nem tiltakozik ez ellen az OAS?, kérdezte. “Az itt elhangzott ajánlatok nem a nemzetközi kommunizmust, hanem a latinamerikai népek imperialistaellenes mozgalmait szándékoznak meggátolni”, mondotta. • A Punta del Este-i értekezletet figyelő hírmagyarázók megegyeznek abban, hogy a Kuba elleni szankciók életbeléptetése a latinamerikai népek határozott ellenzésébe ütközik. Ez egyik főoka annak, hogy Rusk ajánlatai nem kapnak támogatást. Az értekezlet ideje alatt, minden latinamerikai országban hatalmas tüntetések voltak. Venezuelában 40 — egyes jelentések szerint 80 — halálesetet okozott a tüntetések elleni fegyveres erőszak. Castro a televízión Fidel Castro, kubai miniszterelnök kijelentette, hogy “mi nem azért mentünk Punta del Este-be, hogy függetlenségünket védelmezzük. Mi a mi függetlenségünket és jogunkat az1 önrendelkezéshez saját erőnkkel, tankjainkkal renülőgéoeinkkel ágyúinkkal és hadseregünkkel védelmezzük. Akik azért jönnének ide, hogy beavatkozzanak országunk ügyeibe, azokat ágyúval fogjuk várni.” Majd kijelentette, hogy Kuba nem arra várt, hogy Punta del Este-ben megbocsássák létezését; Kuba azért ment el a konferenciára, “hogy vádat emeljen az imperialisták ellen, mert tudatában vagyunk annak, hogy számíthatunk a többi népek szolidaritására. Azért, mentünk oda, hogy szankciókat fogadjanak ott el az Egyesült Államok, Nicaragua és Guatemala ellen, amiért megtámadták Kubát tavaly a Playa Gironnál. Punta del Estéire nem sajátmagát ment védelmezni Kuba, nem hogy odahasson, hogy harc bontakozzon ki a latinamerikai nép jogáért a forradalomhoz.” A délamerikai országok konferenciájával majdnem egyidőben konferencia zajlott le Kubában a latinamerikai népek legkiválóbb vezetőinek részvételével. Többek között a következők vezették az egyes államokból jött delegátusokat: Branco Ségovia de Sandino Nicaraguából, A. D. Lozano Venezuelából, Jose Caldeiro Brazíliából, Alonzo Aguilar (aki Cardenas volt elnököt képviselte) Mexikóból, Pedro Albizuz Campos fia (apja börtönben van) Porto Ricoból. A konferencia nagy lelkesedéssel támogatta Kuba álláspontját Punta del Estében. Ezen a konferencián Jacobo Arbenz, Guatemala volt elnöke is felszólalt és kijelentette, hogy úgy Kuba, mint egész Latin-Amerika népének ellensége a wall-streeti imperializmus. Guatemalában tovább folyik a küzdelem, a forradalmat nem tudják legyőzni és a hatalmat a Wall Street-i bábkormány csakis fegyverekkel tudja fenntartani. Bármi történjen is Punta del Estében, a latinamerikai nép tovább hurcol szabadságáért, — mondta Arbenz. Az Izvesztia főszerkesztője, Alexei Adzsubei is felszólalt és kijelentette, hogy bármilyen következményekkel járjon is a Punta del Estében folyó konferencia, a Szovjetunió együttérez Kubával és hajlandó utolsó darab kenyerét is megosztani a kubai néppel. £en sikerűit az űrutazás Amerika feszültségig izgatottan várakozó közvéleménye csalódottan vette tudomásul szombaton d. e., hogy John H. Glenn jr. nagy hírveréssel beharangozott földkörüli űrutazása ismét ha- lesztást szenvedett a kedvezőtlenné fordult időjárás miatt. A közeli tengerparton 75,000 néző csődült össze és várta a látványosságot. Glenn több mint 4 órát töltött az űrhajó kabinjában ut- rakészen. A technikusok minden más előkészületet megtettek. Az indítást néhány technikai hiba helyrehozása is késleltette és mire majdnem elkészültek, 20 perccel az indulás előtt sürü felhő- csoportosulások takarták el a láthatárt. Ez ai'ra késztette a vezetőket, hogy hagyják abba az elkészülés befejező részét és'az utazást halasszák el. Már később az a vélemény alakult ki. hogy az időjárás nem lett volna káros befolyással az utazásra. Az újabb terv szerint, az űrutazást e hét vége felé, csütörtökön, vagy pénteken fogják végrehajtani. Ez a harmadik rosszul sikerült iireseménv volt e héten. Szerdán meghiúsult egy kísérlet, hogy egy rakétával öt műholdat indítsanak földkörüli pályába. A rakéta útközben felmondta a szolgálatot. Csütörtökön egy Ranger 3-as űrhajót sikeresen elindítottak a Hold felé, abban a reményben, hogy a Hold felszínéről televíziós fényképfelvételeket fog visszaküldeni és egy míiszeresomagot fog a Holdon elhelyezni. Az űrhajó működésébe azonban hiba csúszott, legalább 25,000 mérföld távolságra került a Holdtól s a leadott fényképfelvételek használhatatlanoknak bizonyulnak. A Ranger 3. továbbhalad az űrben és a Nap körüli keringő pályába fog kerülni. A Hold felületét 1959 szeptemberében a szovjet Lunik II. érte el először és elhelyezte rajta a Szovjetunió jelképét. Három héttel később a Lunik III. lefényképezte a Hold túlsó oldalát, amit sohasem fordit a Föld felé. A Szovjetunió tudósai eddig két sikeres Űrrepülést hajtottak végre. Az egyik Yuri A. Gagarin, a másik Gherman S. Titov űrhajósok szenzációs teljesitménye volt. Az utóbbi 17-szer repülte körül a Földet, mielőtt visszatért. Két amerikai űrhajós, Alan B. Sheppard Jr. és Virgil L. Grissom egyenként kb. 300 mérföld magasságot éi’tek el űrkabinban a Föld felett, mellyel a tengerbe zuhantak és onnan tengeri őrség halászta ki őket. Az Egyesült Államok semmi költséget nem kiméi, hogy az ürtudomány terén utolérje és elhagyja a Szovjetuniót. Kennedy elnök 1970-re amerikai ürutast akar a Holdra juttatni és erre a célra 20-tól 30 billió dollárig menő kiadásra kötelezte az országot. A Ranger 3. űrhajó 7 millió dollárba került. A terv az, hogy ez évben legalább még két Ranger 3-at indítanak u Hold irányába, azzal a reménynyel, hogy legalább az egyik teljes sikerrel fog működni. Kőolaj Afganisztánban Afganisztánban 1959-ben szovjet berendezéssel és szovjet szakértők segítségével román és afgán dolgozók szénhidrogénkutató fúrásokat kezdtek. Az eredmény; Aq Shah környékén, a Hindukus-hegységtől északra, a szovjet—afgán határtól kb, 70 km-re délre kőolajra bukkantak, amelynek készletét kereken 50 millió tonnára becsülik, A szovjet szakemberek véleménye szerint Afganisztán néhány éven belül számottevő olajtermelő állammá fejlődhet. Máris foglalkoznak azzal a tervvel, hogy finomítót és egy olyan távvezetéket építenek, amely India, valamint Pakisztán felé szállítja majd az olajat. A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! 1
