Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-01 / 5. szám

60 £ve$ Munkás Sajtó VENDÉGVEZÉRCIKK ft NEW YORK TINES JANUAR 24-IKI SZÁMÁBÓL “A Kongresszusban uj kísérlet van folyamatban; felújí­tani a postai vasfüggönyt az Egyesült- Államok köré. Ezt meg kell hiúsítani. Az ajánlat, amit a képvi '.k nagytöbbsége támogat, a postai szállítási árak efnelésé: célzó törvényjavaslathoz van csatolva és eltiltaná a posta /.á’btá-; minden olyan kül­földről jött anyagtól, amit az igazságságügyminiszter “kom­munista. politikai propagandának’’ minősít. A lépés támoga­tói igy akarják törvényhozás utján- visszaállítani azt a ti­lalmat, amit Kennedy elnök rm : év márciusában a Külügyi, az Igazságügyi és a Posta és Pénzügyi Hivatalok egybehang­zó ajánlatai alapján megszüntetett. Lényegében ez a lépés az amerikai néppel, az alkotmá­nyunkkal és a hagyományaink kai .-zembeni bizalmatlanságot árul el. Azt a hiedelmet tükrözi vissza, hogy az amerikai nép éretlen arra, hogy maga határozza meg mit olvasson és hogy ezért “bölcsebb” washingtoni elmek védelmére szorul Politikailag ez a lépés Kenned >. elnök leplezetlen arculütése és kiséríet arra, hogy rendreutasitsák. De ami még ennél is fontosabb, ha az ajánlat keresztülmenne, akkor törvényho­zási befurakodást hozna létre és — szerintünk — megsérté­sét az Első Függelék által biztosított alkotmányos jogoknak A kommunisták által uralt országokból érkező bármilyer folyóirat vagy kiadvány valamib en értelemben “kommunistf politikai propagandának” minősíthető, éppúgy, mint áhog\ szabad kiadványokat, valamilyen-ér!elemben politikai propa­gandának lehet tekinteni a szabadságért. Bízva eszményeink erejében, az Egyesült Államok kormá­nya az utóbbi adminisztrációk alatt igyekezett szélesiten és terjeszteni a kapcsolatok és a kicserélés területét köztünl és a kommunisták által uralt népek között. A postai törvény javaslatba beiktatott tilalom lépés az ellenkező irányba.” Jó volna, ha a N. Y. Times fenti álláspontját a sajtósza badsággal szemben átvennék az ország többi közvélemény alkotó szervei is. Azonkívül jó volna, ha a N. Y. Times ha sonló példamutatással járna elől az amerikai sajtószabadság érdekében is és tiltakozását fejezné ki az Igazságügyi Mi nisztériumnak az angol munkássajtó, a “The Worker” üldö zése ellen. Valójában ez a lépés bátorította fel a törvényho zókat a vasfüggöny- felújítási kísérletére és tág teret nyuj a sajtószabadság megnyirbálására és más alkotmányos jogol megvonására is. A rosszat gyökerében kell megszüntetni. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N, Y .„. N. Yj Vol. Xl. No. 5. Thursday, February 1, 1962 NEW~YORK N. Y. KUDARC PUNTA DEL ESTE-BEN? Dél-Amerika népei tüntetésekkel, kormány vezetői szavazó-tikkal utasítják vissza az amerikai imperializmus elnyomó terveit. utóbbi hirek arról számolnak be, hogy egy lényegesen le­gyengített javaslat sem ta­lál egységes támogatásra, de még kétharmad többségi sza­vazatra sem, ami az elfoga­dáshoz szükséges. Mr. Rusk szeretné elkerül­(Folytatás a 2-ik oldalon) Akármilyen eredménnyel fog zárulni az Amerikai Or­szágok Szervezetének a ter­vezettnél hosszabbra nyúlt külügyminiszteri gyűlése Uru guay luxus üdülőhelyén, a ku­darc bélyegét fogja rányom­ni az Egyesült Államok Ku- ba-ellenes politikájára. Dean IRTÓ HÁBORÚ UÉl-ssETNÍÉtlH? Ki fogja a világ közvéleménye előtt vállalni a felelősséget a hatal­mas arányú növény- és emberpusztitásért Dél-Vietnamban egyre szé­lesebb körben terjed az ellen­állás az ország közutálatnak örvendő diktátora, Ngo Dinh Diem ellen. Köztudomású, hogy a zsarnok állam- és kor­mányfő véres uralma milyen hatalmas dollármennyiséget fogyaszt el évente, amit az amerikai adófizetők izzadnak ’ ki a számára. De hiába volt a hatalmas áldozat, mert a partizánok harca nemhogy j csökkent volna az utóbbi idő- | ben, hanem még erőteljesebb formát öltött. Újságjaink szerint Szaigon , ban, Diem diktátor székhe-' lyén azt beszélik, hogy uj módszert fognak alkalmazni a felkelők elleni hadjárat so­rán. Az “uj módszerekkel” vezetett hadjárat közvetlenül e sokat szenvedett ország nö­vényzete ellen irányul majd. (Folytatás a 2-ik oldalon) The Social Workers Com­mitee for Nuclear Disarma­ment and World Peace béke­tüntetést rendezett az Egye­sült Nemzetek épülete előtt New Yorkban, amelyen több mint 1,000 egyén vett részt. Gyermekkocsit toló anyák is voltak közöttük. A tüntetés népgyüléssé alakult, amelyen Stanley Isaacs liberális érzel­mű republikánus városi taná­csos felszólalt a háború ellen. “Nincs védelem a nukleáris háború ellen és nincs győze­lem. Meg kell szüntetni a fegyverkezést, mielőtt mind­nyájunkat elpusztít”, mondta. Az “American National Par­ty” fasiszta szervezet két tag ja röpiratokat osztogatott “Háborút akarunk” felirattal. “Azonnali hadüzenetet köve­telünk a Szovjetunió ellen”, volt a röpiratban s amikor a béketüntetők rendreutasitot­ták őket, azt felelték vissza: “itt szólásszabadság van.” Drága ára lehet még a “szó­lásszabadsággal” való vissza­élésnek. Nagy tömeg tüntetett New Yorkban a Fifth Avenuen a békéért és a nukleáris kísér­letek beszüntetéséért. A tün­tetők röpcédulákat osztogat­tak a járókelőknek és jelsza­vaikban megegyezést követel­tek a nagyhatalmak között. A békefelvonulást az Álta- nos Sztrájk a Békéért nevű országos szervezet newyorki bizottsága rendezte. Tiltakozó gyűléseiket tovább folytatják e hét folyamán és az Atom­energia Bizottság Hudson Street-i épülete előtt tiltakozó jelszavakat tartalmazó táblá­val piketelnek, majd később az Egyesült Nemzetek főha­diszállása elé vonulnak. 39 hónapig tárgyaltak Géni­ben az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió meg­bízottai a nukleáris fegyve­rekkel folytatott kísérletek beszüntetéséről, de teljesen eredménytelenül. Az Egyesült Államok és Anglia kényszeri- tette ki a tárgyalások felfüg­gesztését, azzal az indokkal, hogy a Szovjetunió visszauta­sította a nemzetközi ellenőr­zés javaslatát. Semyon K. Tsarapkin, a szovjet megbízott véleménye szerint a konferencia kudar­cáért a nyugati hatalmak a felelősek, mert a nemzetközi ellenőrzés ürügyén kémháló­zatot akartak csak kiépíteni a Szovjetunió területén. Tsa­rapkin hangoztatta, hogy az értekezletet folytathatnák an­nak a szovjet javaslatnak az alapján, amit a múlt év no-' vem bér 28-án terjesztettek a nyugati hatalmak elé a nuk­leáris kísérletek eltiltására. A november 28-i javaslat sze­rint mindennemű atomfegy- verkisérletet be kell azonnal szüntetni. A nyugati hatal­mak elutasították a Szovjet­unió által beterjesztett egyez­mény-tervezetet azzal az in­dokolással, hogy a titkos kí­sérleteket nem tudják meg­felelően ellenőrizni, ha nem vezetik be a nemzetközi fel­ügyeletet. Tsarapkin hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak által meg szakított értekezletet végle­gesen befejezettnek tekinti és a Szovjetunió nem óhajtja a nukleáris kísérletek betiltásá­nak kérdését a március 14-én összeülő leszerelési konferen­cia elé bocsátani. Ennek a 18 nemzetből álló csoportnak, amely ugyancsak Genfben ta­lálkozik, az a feladata, hogy a lefegyverzés kérdését tár­gyalja meg és igy nem fog­lalkozhat a nukleáris kísérle­tek betiltásával. MAI LftPSZAr'•» E.H.N.: NEVETNI IS TUDTUNK. REV. GROSS: KRITIKA EGY KRITIKÁRÓL. CSAK A NAGYFARMEREK ÉRVÉNYESÜLNEK. RÓMA VÉRES ÉJSZAKÁJA. A NAGY VASÚTTÁRSASÁGOK EGYESÜLNI AKAR­NAK. ÖSSZEESKÜVÉS A KONGÓI HAZAFIAS ERŐK EL­LEN. AZ ÓVÓHELYEK ILLÚZIÓJA. New York és környéke JUBILEUMI BANKETTJE Régi és uj olvasóink EGYÜTT ünnepük SAJTÓNK 60 ÉVES FENNÁL­LÁSÁT 1962 február 18-án, vasárnap délután 1 órakor, ünnepi ebéd ke­retében a 61 Rivington Street alatti American—Russian Center nagyter­mében. Legyünk ott mindannyian! Ebédjegy $2.50. — Rezerválja helyét előre, AL 4-0397 telefonszámon, lapunk KIADÓHIVATALÁBAN. — ÚTIRÁNY: Ind. “D” vonattal a Delancey és Essex St.-ig, BMT Jamaica Line-al ugyanoda; északra egy block a Rivington St. IRT Lex. Local-al a Spring St.-ig, onnan Delancey St.-ig, majd Rivington St.-ig. A Second Ave. busszal a P; -ington St.-ig. Ko.-’s'vál az FDR Drive-on E. Houston Streetig. Rusk külügyminiszter fáradt vonásai visszatükrözik a ki­lenc nap és kilenc éjjel küz­delmes tanácskozásainak ered ménvtelenségét. Nem sikerült neki egységesen felsorakoz­tatni a latinamerikai államo­kat Kuba-ellenes célkitűzései­nek elfogadására és a leg­Béketiintetés ai Egyesüli Nemzetek előtt VÉGET ÉRT A GENFI KONFERENCIA Az Egyesült Államok és Anglia javaslatára szakították meg » a több mint három éve folyó értekezletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom