Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-25 / 4. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 25, 1962 • 312 X 2 =289340% +2309801/3982 4- 34050=898 Vi 9472 • IA SZÁMOK BESZÉLNEK I n írja Eörsi Béla $ •H • 312X2 J—289340%-r-2309801/3982+34050=898'i 9472* Az amerikai tőke kivándorlása Az iparosodás az egész világon erős tempóban halad előre. Legészrevehetőbb ez Nyugat-Euró- pában, ahol a közös vámterülettel kiszélesítették a piacot. Anglia és a félsemleges államok (Skan­dinávia) számolnak ezzel s ők is részeseivé akar­nak válni ennek a közös vámterületnek. Ez a pros­peritás viszont komolyan érintheti a magas ame­rikai életnívót. Ezért fórtlult Kennedy elnök a nagytőkések és szakszervezetek vezetőihez, hogy segítsenek a védővámok csökkentésének kivitele­zésében. A nagytőke képviselői igen hidegen fo­gadták az elnök ajánlatát, még udvariasssági tapsban sem részesítették. A munkásvezetők pe­dig — bár meleg tapssal fogadták az elnök be­szédét, nem ígérték meg teljes támogatásukat. Elválható, hogy 1962-ben a védővám kérdése kö­rül erős harc lesz úgy a sajtóban, mint a kong­resszusban. Ez azonban nem az egyedüli veszély, ami a munkásságot fenyegeti. Az igazi veszély — az amerikai töke kivándorlása, amely csökkenti az uj munkaalkalmak megteremtését, s elvárható, hogy a külföldi ipar segítése révén erősebb lesz a konkurrencia az iparcikkek terén. Minthogy a munkások bérét a nagytőke nem tudja leszállí­tani, az automatizálást gyorsabb ütemben fogja bevezetni. Mi csábítja a tőkét külföldre? 1.) Külföldön a befektetett tőke kétszeresről tízszeresre emelkedik az országon belüli haszon­nal szemben. Mig a tőke az Egyesült Államokban átlag 17 százalékos hasznot hoz, addig mit látunk külföldön ? 1961-ben: Nyugat-Európában $1500 millió befektetés $525 millió haszon, kb. 34%, vagyis minden 3 dollár befektetés után 1 dollár haszon. A fejletlen országokban $1000 millió befektetés, $1550 millió haszon, vagvis55%. Dél-Amerikában $500 millió befektetés, 770 mil­lió haszon, vagyis 154%. Hogyan is tudna az amerikai tőkés ennek a busás haszonnak ellentállni? 2) A munkabér, mely a külföldön olyan kedve­ző a tőkések részére. Ennek a kérdésnek a meg­világítására csak az európai munkabéreket ismer­tetjük, mivel a fejletlen országokból nincsenek megbízható' adataink erre nézve. Az alább közölt adatokban nemcsak az órabér, hanem a mellék­szolgálatok, mint társadalmi biztosítás, stb. is benne foglaltatnak. Átlagos órabér 1961 közepén Egyesült Államokban .....................$2.96 Svédországban ................................ 1.25 Nyugat-Németországban .............. .93 Angliában ............................ 86 Svájcban ................................................82 Franciaországban..................................82 Belgiumban............................................80 Hollandiában............. 68 Olaszországban ......................................65 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kü­lönböző országok munkásainak termelő képessége egyforma. Az Egyesült Államok tőke-erősségével a magas, munkabérek miatt meggyorsította az automatizálást, de Nvugat-Európában a beözönlő és a nagy profit által még jobban felhalmozott tőke kétségtelenül emelni fogja kissé nemcsak a munkabéreket, hanem a termelő képességet is. 3. A kedvezőbb nyugat-európai adótörvények a kapitalisták számára. Erre két érdekes adat vi­lágit reá a legjobban: az Egyesült Államokban a nagy részvénytársaságok 52% szövetségi adót fi­zetnek, azután a részvényeseket is ‘megadóztat­ják. Mig ebből itt csak 4% engedélyt kapnak, ad­dig másutt 15—39%. engedményre is számíthat­nak. Azonkívül mig a gépek értékének csökken­tése terén az Egyesült Államok 35%-engedményt ad, addig Anglia 75%-ot, Franciaország 47%-ot, Japán 65%-ot. A “szegény” amerikai tőkések 1960-ban az országon belül csak 9.2% profitra tettek szert, külföldön elhelyezett tőkéjük viszont 14.2% profitot eredményezett. Természetesen a kapitalisták sírnak, amikor Kubára gondolnak,' ahol egy .billió dollár veszett el számukra. Vigaszukra szolgálhat azonban, hogy a külföldön élvezett hatalmas haszonból már ré­gen megtérült befektetett tőkéjük, ugyanakkor Uncle Sam adóleirás formájában úgyis visszaad­ja a névleges tőikének több mint a felét. Nyugat-Európa intelligens és szorgalmas la­kossága ,egyelőre biztosítja az amerikai tőkések befektetéseit. Ezek a tőkések egyáltalán nem tö­rődnek azzal, hogy itthon az állandó munkanél­küliek száma emelkedni fog. Ez az oka annak, hogy a U. S. nemzetgazdászok nem mernek nagy prosperitást jövendölni. iWWtMVWVW)AAASMWUW* /WW\»/VMVW^<V>VW«/V\A/WV,^UWWVl.'WVi^ MAGYAROK AMERIKÁBAN (Parmenius levelének folytatása) Az admirális az angol korona nevében elfog­lalta az országot és. kinevezte magát kormányzó­nak. Kihirdette a törvényeket és engedelmessé­get követelt az angol királynőnek. Az ország, amelyet elfoglaltunk, dombos-völ- gyes, végtelen erdőkkel van borítva. Hihetetlen mennyiségű hal van a folyókban, szinte kézzel lehet őket kifogni. A fák főképpen fenyőfák, me­lyek között sok nagyon régi és sok kidőlt. A fü nagyon magas és egy kicsit másfajta, mint a mi­enk. Ahogy látom, itt a föld nagyon alkalmas gabona termesztésére, ami a lakosságot élelmez­né. A málnabokrok itt úgy megnőttek, hogy7 szin­te fák, a gyümölcse bő és nagyon ízes, ez is jó táplálék. Láttunk sok medvét, de színük fehéres és kisebbek, mint amilyeneket mi ismerünk. Eddig még nem találkoztunk emberekkel és nem is tudjuk, hogy vannak-e erre. A vidék tel­jesen lakatlan és semmi nyomát se láttuk, hogy itt valaha emberek éltek. Talán a dombokon túl fogunk találni. A dombokat megvizsgáltuk, hogy van-e bennük vasérc, mert olyan szürkés színük van, mintha tele volna vasérccel, ami bányászat- in alkalmas. Az erdőből ki akartunk egy darabot égetni, hogy a vidék többi részét is láthatnánk, de meg­tudtuk, hogy más helyen ezt már megtették és a kiégett fából a gyanta-kátrány lefolyt a vízbe és a halak nemcsak hogy elpusztultak, de még hét évig elkerülték ezt a vidéket a megmérgezett viz miatt. Az idő olyan meleg most, hogy a kifogott ha­lat, amit a napon szárítottunk, naponta át kellett fordítani, hogy meg ne égjen. Viszont a tél — amint más tengerészektől hallottam —■ olyan hi­deg, hogy még májusban is óriási jéghegyek úsz­kálnak a vízben a hajók nagy veszélyére. Ahogy a májusi nap kezdi olvasztani a jéghegyet és az egyik oldal leolvad, akkor a hatalmas jéghegy megfordul és néha alámerül, és a közelében levő hajók az irdatlan örvénybe kerülnek és menthe­tetlenül elsüllyednek. Sok jó tengerész vesztette el életét a‘z örvényekben. A levegő itten nagyon tiszta, de keletre nézve állandó ködöt látunk. A halászat nagyon jó, min­denféle hal van bőségesen és mindennap amikor eszünk, mindig van valami mulatság. (Más fel­jegyzések megemlékeznek arról, hogy7 Parmenius mindig verseket olvasott fel, anekdotákkal szóra­koztatta a legénységet, de szerénysége miatt ő erről nem tesz levelében említést.) Hajónkat elláttuk itt elegendő friss vízzel és élelemmel és tovább indultunk dél felé, újabb földeket felfedezni. Most zárom soraimat és kérem fejezze ki há­lámat patronusomnak és remélem, hogy az utunk hasznos lesz a célnak, aminek szenteltetett. Adios, szeretett barátaim. Kelt Newfoundland at St. John, Augusztus 6-án, 1583-ban. ' . Budai Parmenius István” A történelemből tudjuk, hogy mi is történt az­tán Parmeniussal. Két hajó — mindenféle ismeretlen növénnyel, állattal megrakodva — visszaindult Anglia felé. Alig hagyták el az újonnan felfedezett földet, vi­harba kerültek. Nehéz felhők tornyosultak az égen, százmérföldes szél játékként dobálta a ha­jókat, tépte, szaggatta a vitorlákat, hatalmas hullámok csapódtak át rajtuk. A legénység — és Parmenius velük — ember- feletti küzdelemmel harcoltak a vihar ellen, hogy hajójukat megmentsék, de nem tudták legyőzni a természet ilyen erőszakos támadását, a hajó megtelt vízzel, majd féloldalra fordult és elsülv- lyedt. 1583 augusztus 29-én Budai Parmenius István az amerikai parttól nem messze, az Atlanti-óce­ánban lelte halálát. Sir Hakluyt a következőket idézi könyvében Hayes kapitánytól, aki a másik hajón volt: “Nagy vesztesége volt expedíciónknak a vezér­hajó elvesztése. Rengeteg élelmiszer, viz és a Newfoundlandban összeszedett növényzet-minták amelyeket nagy fáradsággal gyűjtöttek, mind el­veszett. De ennél nagyobb veszteség volt 100 matróz halála, akik nem fognak« visszatérni családjaik­hoz. Pótolhatatlan a Parmenius István halála, aki Magyarországból Buda városából jött közénk. Nem fogjuk elfelejteni értelmes, nagyhatású be­szédeit, gyönyörű költeményeit. Parmenius ritka nagytehetségü költő volt, és nagyhatású szónok. Latinul vezette a hajó naplóját és megirt min­dent az újonnan felfedezett földről. A világ so­kat vesztett azzal, hogy Parmenius elköltözött róla.” Parmenius történetét, amely főképpen latinul volt Írva, többen fordították angol nyelvre. Az 1801-ik évben Adhel Holmes, a massachu- settsi Történelmi Társaság tagja, Parmenius egyik levelét fordította le latinról angolra. A le­vél úgy szól: “Letter to Sir Humphrey Gilbert. Mint egy ismeretlen idegen szükségesnek tar­tom, hogy megokoljam ittlétemet. Török szolgaságban születtem, keresztény szü­lőktől. Szüleim felneveltek több müveit ember se­gítségével, amilyenekben Magyarország gazdag. Eljöttem Magyarországról, hogy megismerhes­sem az azon kívül eső világot. Utazásaimban lát­tam a művészet székhelyét és tanulmányoztam a különböző országok helyzetét. Három évig követ­tem ezt az utat. Angliába érkezve váratlan barátságra és me­legségre találtam’, olyanra, mely már Magyaror­szágon és különösen Budán, — amely városnak nevemet- köszönhetem —- majdnem feledésbe ment. Különösen ki akarom fejezni meleg, baráti ér­zésemet Hakluyt Richard nagyrabecsült barátom iránt, aki felvilágosított az uj földek felfedezésé­nek fontosságáról. Itt küldöm versemet, mely teljesen kifejezi gondolat és érzelmi világomat. — Farewell. March 31, 1583.” A fenti levélben említett vers Parmenius István legfontosabb munkája, 319 sorból áll és leírja benne minden ismert nép történetét. A vers is, mint Parmenius többi munkája,, latinul van meg­írva. így véste nevét a történelembe a budai ma­gyar, Parmenius István, aki majdnem négyszáz évvel ezelőtt lépett Amerika földjére és aki akkor el sem képzelhette, hogy a török jármot Habs­burg járom követi majd a magyar nép nyakán és másfélmillió magyar kényszerül hazáját el- hagvni és Amerikában kezdeni uj életet. • E. S. HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Kínból 3901 N. W. SECOND AVENUE Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha. — Minden szombaton és vasárnap előadások. CIGÁNYZENE, TÁNC! • Egész héten nyitva, hétfő kivételével Telefon: PL 1-9453

Next

/
Oldalképek
Tartalom