Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-18 / 3. szám

Thursday, January 18, 1962 AMERIKAI MAGVAU SZÓ NEW YORK FASISZTA PATKÁNYFÉSZKEI New York sok-nemzetiségű Zsúfolt lakónegyedei ben lappangva húzódnak meg gyalázkodó náci és fasiszta alakulatok és eregetik mérgező tartalmú irodalmi íormedvényeiket a környező légkörbe. A “Worker” január 9-iki számában megjelent le­leplező cikk felsorol néhányat közülük. Kell velük foglalkozni, mert az ártalmas patkányokat csak a lyukból való kifüstöléssel, a napvilágon lehet meg­semmisíteni. A National Renaissance Party hivatalos cime: 10 West 90th Street. A környék lakossága túlnyo­móan zsidó, ebben az utcában van a Torah V’Avo- da Központ, de a 10. szám alatti 8-as számú búto­rozott szobából, James H. Madole zsidógyülölő és négergyülölő propaganda anyagot terjeszt leg­jobb tehetsége szerint. Antiszemita körökben jól­ismert Madole tevékenysége, amely régi keletű, még a 2. világháború előtti Német-Amerikai Bund hitlerista szervezet idejéből, ő mentette meg a háború után feloszlatott Bund maradványait és azóta is Yorkville bárjaiban folytatja szervező munkáját. Egy ilyen bárban tartott huligán követői ré­szére összejövetelt nemrégen. 196 L nov. 17-én a Dublin Bay Café bármögötti helyiségében NAGY “Polgárjogot a fehéreknek” GYŰLÉST rendezett, ahol nagy hangon gálád rágalmakat szórtak a vá­ros zsidó és színes lakosságára. “Zsidók uralják a város közművelődését”, gya­lázkodott a Renaissance Party. “Gyermekeinket 40,000 zsidó tanító szisztematikus agymosásban részesíti.” Zsidóellenes hazudozásaikat egybekö­tötték a színes népek elleni gyűlöletükkel. “Zsidó agitátorok állandóan a bevándorlás kor­látainak eltávolítását követelik”, méltatlankodtak és hogy ez a “fehér faj” elkorcsosulásához fog ve­zetni “az afrikai és a karibiai szigetekről beözön­lő színes népek által, akik az emberiség alacsony- rendű tagjai.” Ilyen aljas kijelentések hangozhatnak el New Yorkban, alig 5 blokkra a város polgármesteré­nek a lakásától, a város szivében. 1940-ben a közhangulat felháborodva és vete­rán csoportok segítségével eltávolította a város utcáiról a nácizmus terjesztőit.' Akkoriban Ma­dole fekete bőrkabátos vagányai a néhai liberális képviselő, Vito Marcantonio és az American La­bor Party gyűléseit igyekeztek megzavarni. A felujhodt náci szellem újra életrekelt és a köny- nyen befolyásolható elemekkel a Renaissance Par­ty égisze alatt az elmúlt ősszel a demokrata libe­rális Mark Lane (most állami képviselő) ellen fordították gyűlölködő dühüket, akit “fajkeverő zsidó agitátornak” tituláltak. “Kergessük ki YorkviŰeből a vörös-támogató, fajkeverő politikusokat”, volt a fasiszta párt po­litikai szólama, amit a 323 E. 83. utcai Arpad- Hallban tartott gyűlésükön hangoztattak. Akko­riban a túlzsúfolt közeli harlemi iskolák tisztára néger tanulóiból néhányat ia yorkvillei iskolákba helyeztek át, ami a fajvédő hitleristáknak nem tetszett és ezt a legszélsőségesebb fajgyűlölet ter­jesztésével hozták nyilvánosságra. • Az American Nationalist Party egy másik ilyen fajvédő szervezet, amely a “Nyugati Keresztény Civilizáció” nevében az elsőnél jobban megszer­vezett propagandát űz olyan közintézmények el­len, mint az államosított közoktatás, amelynek “megváltoztatását” ajánlja, vagy a városi és ál­lami segítséggel épített lakóház program, amit meg akar szüntetni, nyilván azért, mert az integ­ráció alapján működik. Támogatja az Amerika- ellenes Bizottságot, a McCarran-törvénvt és “a vörösök kiirtását.” Bár programjuk és tevékenységük teljesen ha­sonló más fasiszta szervezetéhez, a Nationalist Party tagadja náci voltát. “Semmi kapcsolatunk nincsen hasonló nevű vagy irányzatú szervezet­tel”, állítja. “Tevékenységünk csupán a semmit­tevő. konzervatívoknak szolgál figyelmeztetésül”, mondja Joseph McKay, a szervezet “elnöke” és Paul Uommer “biztonsági igazgató”. A tisztvise- lőséghez tartozik még H. Roy Bruce, “Public Re­lations Director”. Az utóbbi állás megfelel a pro­pagandista munkaterületének. Valószínűleg az ő hatáskörébe tartozik a nagyhangú piketvonalak megszervezése békegyülések vagy más haladó szellemű összejövetelek előtt, ahol gyalázkodó fel­iratú táblákat mutogat és ugyanolyan szólamokat hangoztat a felsorakoztatott csoport. “Azonnali háborút követelünk a Szovjetunió ellen !” “A kommunizmusnak pusztulnia kell!. . . Amerika csak úgy maradhat szabad... Megszün­tetni minden egyezkedést és ko-existenciát!” Ilyen feliratú propagandát terjeszt a postahi­vatalon keresztül az American Nationalist Party, amely postafiókot tart fenn a Grade Station pos­tahivatalban. • Itt van aztán a Lincoln Rockwell “American Nazi Party”-ja, amelynek nem New Yorkban van a központja, de a “parancsnok” Rockwell s “had­nagyai” gyakori látogatók itt. Az egyik, “Lt.” Seth Ryan, mint “terep megbízott” és mint “or­szágos szervező titkár” jár New Yorkba pénz- gyűjtésre és “alakulatok” .szervezésére. Megfigyelhető, hogy a túlnyomóan demokrati­kus érzelmű városban egyik náci szervezetnek sincs nyilvános központja, hanem különböző, ár­talmatlannak hangzó megbúvókban folytatják te­vékenységüket. az egyik ilyen “front”, a “Parliament House” kiadó, amely 501 Fifth Ave. cim alatti “Suite 1015” irodát adja meg címeként. Ez nem egyéb, mint egy üzleti intézmény posta-átvevő szolgála­ta, amelyet havi 10 dollárért bérelt ki maga “Lt.” Ryan. De evvel a hamis “Parliament House” kiadó jelzéssel jelentetik meg és terjesztik Rockwell “parancsnok” legújabb könyvét: “This Time the World”, (Most aztán az egész világot), amit ugv reklámoznak, mint az amerikai “Mein Kampf-”ot. Azt montja a reklám, hogy ezt a könyvet min­den zsidónak “el kell olvasnia, mert az élete függ attól, hogy elolvassa és idejében megértse ezt a könyvet.” _ “Az amerikai zsidó élete” ilyen nyílt megfenye­getésének eltűrése New Yorkban a politikai nem­törődömség és súlyos mulasztás jele. • Ennek következménye aztán az, hogy amikor pár héttel ezelőtt a Greenwich Village városrész­ben bevallott náci banda elvert egy zsidó rabbit, a kivizsgáló rendőr azt felelte a rabbi panaszaira, hogy “New York utcáin nem járnak nácik.” Sajnos, nem ez az igazság. Nemcsak járják az utcákat, hanem a nácik vakmerőén felhasználják, más közintézményeivel együtt arra, hogy piszkos propagandájukat terjesszék, gyűléseket tartsa- nak, rohamgárdista szervezeteket alakítsanak a német fasiszta mintára. Zsinagógákat szennyez­nek be, temetőket szentségtelenitenek meg és rombolnak széjjel és könnyen-befolyásolható ifja­kat mérgeznek meg erkölcsromboló, faj- és há­borús uszító elméletükkel. De ennél a kirobbanó tevékenységnél is na­gyobb és országos veszélyt hordoz magában, az uj-náeik szervezkedése, amely országosan, titok­ban vagy nyíltan, a politikai demokrácia leple alatt folyik meglehetős gyors iramban. Erre kell nyomatékosabban felhívni a demokratikus köz­vélemény figyelmét. Legközelebb erről fogunk részletesebb ismertetést közölni. iiunnimiimi »mnnmimi iiimmnnii iiiimiiniiiiiiiiHiiiiniM n mimiiiiiTmnimninl HIT AKAR A SZÉLSŐJOBBOLDAL AMERIKÁBAN ? Rickenbacker kapitány már egy kidolgozott programot állított össze A szélsőjobboldali erők az utóbbi időben igen erősen mozgolódnak. Ma már attól sem riadnak vissza, hogy mérsékelt polgári politikusokat nyil- tan.kommunistának bélyegezzenek. Élesen támad­nak minden olyan törekvést, amely csak a leg­csekélyebb mértékben is szolgálja a demokráciát. Már a kormány tagjai és a nagy pártok vezetői közül is sokan felismerték ennek a számban ugyan kicsi, de amiál nagyobb hangú csoportnak a ve­szélyes voltát, de ennek ellenére sem tettek sem­mit, hogy befolyásukat megszüntessék. A szélsőségeseknek persze nagyon jól jön a kormány halogató, bizonytalan magatartása és mindent megtesznek, hogy ezt az uszításra való korlátlan lehetőségüket továbbra is kihasznál­ják és biztosítsák. Szóvivőik legújabban azt hir­detik például, hogy a szélsőjobboldal fő hibája, hogy nem tudja pontosan ki mellett áll, csak azt tudja ki ellen van. Vagyis más szóval kifejezve, a szélsőjobboldalnak nincs határozott programja és csak azt tudja, hogy mi ellen harcoljon. Ezzel persze csak az a céljuk, hogy elbagatelizálják az egész mozgalom veszélyességét és elaltassák a felelős tényezők gyanúját. A valóság azonban egészen más. A szélsősége­sek fullartárjai nagyon is határozottan tudják, hogy mit akarnak. Keresztiil-kasul járják az or­szágot és Floridától Washington államig minde­nütt demagóg uszítást folytatnak céljaik eléré­sére. Ezek a célok pedig igen veszélyesek. Eddie Rickenbacker kapitány például Pensacola nagy városi tanácstermében megtartott tömeggyülé- sen, amelyet a Navy League is támadott, olyan programot állított össze, amitől bárkinek, aki hallja, égnek áll a haja, ha felfogja következmé­nyeit. Rickenbacker kapitány nem kevesebbet követel, mint azt, hogy az Egyesült Államok lépjen ki az Egyesült Nemzetek Szövetségéből; csökkentse kapcsolatait — nem csupán a Szovjetunióval, ha­nem — az “u. n. semleges államokkal” is; törölje el a jövedelmi adót, szüntesse be a külföldi segé­lyeket, csapjon le a szakszervezetekre és tartsa őket szűk pórázon, állítsa helyre a dollár értékét, biztosítsa az 50 amerikai állam “önállóságát és szuverénitását”, szabaduljon meg “mintegy 700 nagy kormányvállalattól (a vállalatokat nem em­líti meg, de a szövegből kiderül, hogy a TVA (Tennessee Valley Authority) és más közvállal­kozásokról van szó; ezeknek a vállalatoknak ma­gánkézbe juttatása Rickenbacker felfogása sze­rint 100 milliárd dollárt jelenthet a szövetségi kincstárnak); Rickenbacker lelkes hive Walker tábornoknak, akit csajt nemrég küldtek nyugdíj­ba a hadsereg körében kifejtett szélsőséges pro­pagandája miatt. Ugyancsak teljes szivvel tá­mogatja Katanga “önállóságát” (más szavakkal kifejezve a szakadár Csőmbe hive, aki hűen ki­szolgálja a nyugati monopolistákat). Ki akarja űzni a szövetségi hivatalnokokat, akik szerinte “keselyűként száguldanak végig a nagy és kis városokon, hogy befektetéseket eszközöljenek és tönkretegyék a vidéket.” Rickenbacker gazdasági és katonai blokád alá venné Kubát és ezzel az ö elképzelése szerint “szétrobbantaná, mint egy játék léggömböt.” összegezve a kapitány külpolitikai követeléseit, az Egyesült Államoknak három dolgot kellene ten­nie: hacolnia, harcolnia és ismét harcolnia. Meg kellene támadnia azokat az országokat, amelye­ket ő ellenségnek tart, de a szövetségesekről sem feledkezik meg. Megszorongatná az ő nyakukat is. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy az itt felsoroltak még korántsem jelentik a szélső jobb­oldal teljes programját. Vannak köztük, akik a főbíró felelősségre vonását sürgetik és az elme­gyógyintézetek bezárását. (Valószínűleg azért, hogy ne lehessen hová bezárni a program követe­lőit és híveit.) A katonai költségvetés megkét­szerezése is a kedvenc témájuk közé tartozik, mig ezzel párhuzamosan a jövedelmi adót eltöröl­nék, és még hasonló “remek ötletekkel” rendel­keznek. Ha valaki azt hiszi, hogy Rickenbacker prog­ramja csak néhány elmeháborodott ember célki­tűzése, az alaposan téved. A jobboldal jelentős befolyással rendelkezik és ha Goldwater lenne az elnök, aki a Republikánus Párt jelentős és befo­lyásos személyisége, akkor Rickenbacker kapitány előreláthatólag hadügyminisztert tárcát kapna a kormányban. Nem szabad tehát kézlegyintéssel elmenni a szélső jobboldali törekvések mellett, hanem inkább meg kell ismertetni az amerikai közvéleménnyel, hogy mit is akarnak valójában. Ez a leghatásosabb eszközök egyike előretörésük megakadályozására. A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! NEM KELL CSOMAGOLNI! » NEM KELL VÁMOT FIZETNI! ► A legrövidebb időn belül segithe- < *■ ti rokonait IKKA-csomagokkal! < ► ► Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” y megbízottja. — Magyar könyvek. — Saját köny- * veit Magyarországból kihozhatja általmik < ► KÉKJEN ÁRJEGYZÉKET ; JOSEPH BROWNFIELD : ► 15 Park Row New York 38, N.Y. ^ ► Mindennemű biztosítás. Hajó- és repülőjegyek i I ► Telefon: BA 7-1166-7 ____SL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom