Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-08 / 10. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD I Thursday, March 8, 1962 Ezt olvassák felőlünk Irta: E. H. NEUWA'LD Múlt heti cikkem Amerikáról, az “uj mennyor­szágról” szólt és a cikk végén jeleztem, hogy e héten azokról az eseményekről irok, amelyek alapján az emberek milliói a régi mennyországot hazánkkal, az uj mennyországgal helyettesítették. Az első és második világháború után, amikor a gazdaságilag leromlott és nagy területeken le­rombolt Európában az embermilliók komoly szük­séget szenvedtek, Amerikából megindult a szere- tetcsomagok áradata. Sok millió embert ruhával láttak el az amerikai rokonok és jóbarátok. Sok millió éhes száj először evett jó falatot, amikor az amerikai csomag megérkezett. A csomagkül­dés — bár szerényebb mennyiségben — még ma is tart és valószinüleg még sokáig tartani fog. Akik a csomagokat küldték, kevés kivétellel, nem voltak gazdag emberek. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a ruha- és élelmiszer-csomagok legnagyobb részét nagy szivü és kis pénzű embe­rek küldték. Mégis, egész Európában azt képze­lik az emberek, hogy a csomagok tartalmát és a küldési költségeket könnyen nélkülözhetik a kül­dők, mert a GAZDAG Amerikában ilyen cse­kélységek nem számítanak. Az újságolvasó emberek szerte a világban ter­mészetszerűleg olyannak képzelik Amerikát, ami lyennek a hírek leírják. Kevés olyan ember él manapság, aki ne tudná, hogy Amerika az idén 48 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. Semmi sem természetesebb — mert előttünk is csinálták —, mint az, hogy különböző országokban az em­berek ezt az összeget a saját valutájukra szoroz­zák át. így Magyarországon ez az átszámítás egymillió 104 milliárd forintot eredményez, a dollárt 2” forinttal számítva. Spanyolországban, ahol egy dollár 60 pesetának felel meg, az ered­mény kéttrillió 880 milliard peseta. Olaszország­ban. ahol több mint 600 lírát adnak egy dollár­ért, az eredmény 28 trillió, 800 milliárd lira. Óriási összegek ezek, nagyobbak, mint egy egész csomó európai ország egqsz évi költségveté­se. A négy legnagyobb európai ország: Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és Olaszor­szág EGYÜTTES évi költségvetése 36.8 milliárd dollár. Fegyverkezésre Franciaország költségve­tésének 25 százalékát fordítja; Anglia 27 százalé­kot, Németország ”5 százalékot, Olaszország pe­dig 17 százalékot fordit, szemben Amerikával, amely költségvetése 50 százalékát fegyverkezés­re költi. Az emberek milliói azt hiszik és mondják, hogy ha van olyan ország, amely évenként ilyen össze­get képes egyedül fegyverkezésre fordítani, ak­kor az az ország valóban GAZDAG, valóban mennyország azok számára, akik ott élnek és ért­hető ha milliók oda vágyakoznak. Az elképzelésen felüli nagy összegekről térjünk át olyan adatokra, amelyek áttekinthetők, ame­lyeket mindenki megért. . . Néhány év előtt valaki megállapította, hogy az afrikai kontinens ÖSSZES ÁLLAMAINAK egy évi költségvetése körülbelül egyenlő azzal az ösz- szeggel, amelyet az amerikai nők évente szépség- ápolásra költenek. Amerikában 26 millió kutva van és a kutya- kedvelők évente 500 millió dollárt költenek kutya­eledelekre. Nem állnak rendelkezésemre adatok arról, hogy kutya-kórházak, kutya-penziók és ku- tya-szépitészeti intézetek hány száz milliót zse­belnek be évente; arról sem, hogv kutya-öltözete­ket és nvaköveket hány millióért vásárolnak a kutya-barátok. I960 decemberében armji-re jártunk az emberek arról a hirdetésről beszéltek, amely drágakövek­kel kirakott kávéfőző masinát kínált karácsonyi ajándékul azoknak a boldog amerikaiaknak, akik­nek “már mindenük van.” A Beverly Hills Hotel tulajdonosától válófélben levő felesége havi tízezer dollár ideiglenes tartás­dijat követel, mert a szállodában való érdekelt­ségéért felvett 720 ezer dollárt már elköltötte, arizonai tehenészetéből már kénytelen volt mar­háinak egy részét eladni és férjének legalább hét millió dollár vagyona van. Havi kiadásai között felsorolta: fodrásznő: 100 dollár; élelmiszerek 400 dollár; vendégek szórakoztatása 500 dollár és 50 ezer dolláros gyémántgyűrűjének biztositása 215 dollár. A férj azzal védekezett, hogy tönkre­ment, már CSAK 803 ezer dollárkája van, ami­ből képtelen havi tízezer dollár tartásdijat fizet­ni. Ilyen és hasonló hírek közlését a végtelenségig folytathatnék, de ennyi is elég annak az illusztrá­lására, hogy szerte a világon milyen hírekkel szé­dítették, bolondították az emberek millióit, amig a jámbor lelkek arra a következtetésre jutottak, hogy a kilátásba helyezett és bizonytalan MÁS­VILÁGI mennyország helyett sokkal közelebb áll és kézzel foghatóbb AMERIKA, AZ UJ MENNYORSZÁG. Minél küzdelmesebb egy ember élete; minél re­ménytelenebb körülmények között él és minél mé­lyebben érzi egy mennyországnak, AKÁRMI­LYEN MENNYORSZÁGNAK a hiányát — annál könnyebb elhitetni vele, hogy a gazdag Amerika a földi paradicsom, amelyben minden ember jó­módban él. Ilyen ember CSAK JÓT hajlandó el­hinni AZ ö SAJÁT, UJ MENNYORSZÁGÁRÓL. Viszont ha azt hallja, vagy olvassa, hogy a világ leggazdagabb országának leggazdagabb városá­ban, New Yorkban, 7 ezer holdon oly nyomorta- nvákban élnek az emberek, melyekhez hasonlóak Hong Kong-on kívül sehol a világon nincsenek — ezt nem hiszi, e felett napirendre tér, a füle mel­lett engedi el, mint nemlétezö valamit. Ha azt hallja, hogy a szeretetcsomagokért—mint minden másért —, a küldők nagyobb részének keservesen meg kellett dolgozni és talán le is kellett mon­dani a saját szükségleteiről — ezt nem hiszi, mert ő hinni csak abban hajlandó, amire szüksége van és ez: AZ UJ MENNYORSZÁG! Amikor 1948-ban Magyarországon jártam, meg ismerkedtem egy fiatalemberrel, aki látszólag semmit sem csinált és akinek egyetlen álma és vágya Amerika volt. Azt kérdeztem tőle, hogy mit csinálna, ha Amerikába kerülne és a válasz ez volt: “Akármit végeznék, akármilyen munkát vállal­nék.” Amire megkérdeztem, hogy miért nem vállal “akármilyen munkát” ott, ahol van, a saját szü­lővárosában, Budapesten, ahol minden dolgos kéz­re óriási munka várt az ostrom után? A válasz erre is csak az volt, hogy Amerikába akar jutni, ami nem volt válasz a .kérdésemre. Spanyolország és Portugália kivételével Euró­pában és főképpen a szocialista népköztársaságok területén, nincsen munkanélküliség. Mindenki számára van munkaalkalom, amit — sajnos — nem mondhatunk el a mi hazánkról, Amerikáról. Ahogyan a régi elképzelt mennyországot helyette­sítették az uj mennyországgal, úgy lassanként tudatára ébrednek az emberek, hogy mennyország sehol nincs, de megélhetési lehetőség és alkalom jobb, derűsebb jövő építésére van ott, ahol min­den dolgos kéz, minden alkotó elme megtalálja a maga helyét, érvényesülését. A saját jobb világát és abban jobb életet ké­szít. magának és a jövő nemzedékeknek az, aki harcol a háborús uszítás ellen és küzd a BÉKÉ­ÉRT, mert csak a BÉKE biztosit életet, haladást, jövőt, boldogulást. A U-2 ügy vizsgálatának az eredménye Powers megtett mindent, hogy teljesítse köte­lességét — állapította meg a bizottság. Francis Gary Powers ez év február 10-én érke­zett az Egyesült Államokba, miután a szovjet ha­tóságok elengedték büntetésének legnagyobb ré­szét. Az U-2 felderítő gép híressé vált pilótáját, hazaérkezése után a Central Intelligence Agency (CIA) ügynökei “sajátították ki” maguknak és megkezdték kihallgatását. Egy különleges vizs­gálóbizottságot hoztak létre, amelynek feje E. Barrett Prettyman biró volt és ez a testület foly­tatta le az eljárást, a nemzetközi bonyodalmat előidéző kémrepülés ügyében. Február hónap végéig Powerst elzárták a kül­világtól és még a mindenhová beférkőző újság­íróknak sem volt alkalmuk arra, hogy vele inter­jút készítsenek. A vizsgálat azonban minden ala­possága és szigorúsága ellenére sem tudta meg­állapítani teljes pontossággal, hogy “mi okozta a 68,000 láb magasan szálló- gép lezuhanását.” Ez­zel kapcsolatban a bizottság azt állítja, hogy nem szovjet rakéta közvetlen találata idézte elő a gép pusztulását, de hogy a valóságban mi történt, azt nem tudják megmagyarázni. Megállapították azonban azt, hogy Powers min­den kétséget kizáróan igazat mondott két kulcs­kérdéssel kapcsolatban. Az első ezek között az, hogy az U-2 a gép hátsó részében történt robba­nás következtében "mond' a fel a szolgálatot. A robbanás után a repülőgép ellenőrzésének a lehe­tősége megszűnt és igy forogni kezdett a levegő­A botrányhős Slrauss újabb “ügyei” ' Nagyon rájár a rúd Strauss bonni hadügymi­niszterre. S ami különösen kellemetlen a hideghár- boru megrögzött bajnokára és pártfogóira: anya­gi természetű manipulációk miatt gyűrűzik, ka­varog körülötte a botrány. Beszámoltunk már arról, hogy Strauss — na­gyon jól megalapozott vád szerint — barátján, Kapfinger bajor újságkiadón keresztül csendes­társa volt egy építési vállalkozásnak, amely sok millió márka jövedelemmel kecsegtetett, A had­ügyminiszter meleg ajánlása lett volna hivatott az említett építkezési vállalkozásnak (FIBAG) as amerikai hadügyminisztérium megbízását meg­szerezni. A FIBAG több mint 3,000 lakást akart építeni az amerikai megszálló hadsereg számára Ny ugat-Németországban. Most újabb botrány pattant ki: a bonni parla­mentben az egyik szociáldemokrata képviselő in* terpellációs kérdést intézett Strausshoz: igaz-e hogy “rátelefonálással” megakadályozta egy bí­rói végzés végrehajtását? Bizonyos Josef Hackel nürnbergi ingatlan­ügynök a bajorországi tartományi földművelés­ügyi minisztériumtól potom pénzért harminc­ezer négyzetméter ingatlanterületet vásárolt a “jótett helyébe jót várj” elv alapján. A nürnber­gi i'i°'M!?nügynök csekély 10,000 márkát jutt%- tott el a CSU (Keresztényszocialista Unió) párt­szervezetének. Mint ismeretes, a CSU az Ade- nauer-párt bajorországi ága és a pártelnök Stra­uss hadügyminiszter. Mikor Hackel megvesztegetési botránya kipat­tant és az ingatlanügynököt perbe fogták, a bíró­ság végzést hozott: házkutatást kell foganatosí­tani a nürnbergi CSU-szervezetben, hogy a fel­lelhető dokumentumok alapján tisztázzák a kor­rupciós ügy részleteit. Ekkor lépett közbe Strauss hogy kompromittáló tények feltárását megaka­dályozza, az illetékes ügyészt miniszteri tekinté­lyének latba vetésével utasította, hogy álljon el a VÍZ5*"-’lottói. A FIBAG-botrányban is sokasodnak a hadügy- T"1'n’s7+5'rt teriielő anyagok. Miután Strauss taga­dott, sőt szidalmazta a Spiegel cimü hetilapot, amely a korrupciós botrányt leleplezte, a Spiegel újabb fotókópiákat hozott nyilvánosságra. Ezek­ből kiderült, hogy a FIBAG alapítójával, a csaló, diploma nélküli tervezővel, Schlosszal, igen szí­véivé5* kapcsolatot tartott fenn a hadiigyminisz- +í"’ TT:'”d**los miniszteri levélben közölte vele, még 1959 decemberében; “A müncheni pénzügyi főigazgatóságon közben járt annak érdekében, hogy (Schlosst) a 6. védelmi körlet igazgatósá­gának területén folytatott kaszárnyaépitkezésbe bev*m’ák.” Straussnak fotókópiákban közzétett m-’riV Vét levele bizonyítja, a miniszter jól tudta, hno-v protekciója nem fér össze hivatalával. Az 1961 nyarán irt levelekben erélyesen kéri a mi­niszter, hogy Schloss küldje vissza az ajánlóleve­leket — vagyis a kefcdődő botrány terhelő bizo­nyítékait. ben a saját tengelye körül. A második kérdés, amire szintén minden két­séget kizáróan megkapták a választ, arra vonat­kozott, hogy Powers, a gép pilótája képes lett voma-e végrehajtani a rábízott parancsot a tel- deritőgép elpusztítására ? A bízott.«»" me"ú,1m<;- totta, hogy a robbanás és a nvomábao fellépő centrifugális erő hatása megakadályozták a piló­tát abban, hogy elérje azt a gombot, amely el­indítja és végrehajtja a gép szétrombolásának a folyamatát. A vizsgálat eredménye nyomán Powers minden valószínűség szerint megkapja visszamenőleg a szerződés szerint megállapított fizetését. Ez 2.500 dollár egy hónapra, igy az az összeg, amit kifi­zetnek a részére meghaladja az 50,000 dollárt. A bizottság jelentését a CIA főnökének John A. McConenak továbbította. A szenátus különleges albizottságot létesített, amelyet még kiegészítettek a fegyveres erők ki­választott tagjaival. Ez az albizottság fogja meg­kapni az esettel kapcsolatos összes eddigi vizs­gálat anyagát, beleértve McConeét is. Az albizott­ság elnöke R. B. Russel georgiai demokrata sze­nátor. Russel kijelentette, hogv nem valószínűt­len az a feltevés, hogy az albizottság még egy újabb vizsgálatot fog inditani. «-AÁÁ*, *!• * * a «. <*-♦. * - ' * MEGÉRKEZETT a szovjet—lengyel határra az az 500 tonnás turbinaóriás, amelyet a Szovjetunió a lengvel ötéves terv egyik W.na"^r.Hh építkezé­se, a turoszowi erőmű számára gyártott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom