Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-22 / 8. szám
it Hi OVACIJ , J. CU1 Cl Cl I V AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 *^^®^^Cs«<<arí^ki^S1<ífeS^SVs^rs^A''J«j^5Sa^ ^-a. =^aa.-=*Sa^ssii>=,%s3.• & s 160 eves jubileumi irasok 1 (3) || ^ Olvastam Neuwald cikkét lapunk feb. 1-i számában “Nevetni is tudtunk” címen. S ekkor nekem is eszembe jutott egy régen történt eset, amin mi is nevettünk. Vagy 40—42 évvel ezelőtt városunk egyik lapja március 15-iki ünnepélyt rendezett, melyen a munkások is szerették volna képviseltetni magukat, Elmentünk a vezetőséghez, de ők nem fogadták el ajánlatunkat. Ekkor beirtunk az Előre szerkesztőségébe és megírtuk, mi történt. Az említett ünnepélyre azután kiküldték Neuwaldot. Mire az ünnepély megkezdődött, Neuwald is megérkezett New Yorkból, s mi kéttagú bizottságot küldtünk a pódiumon levő rendezőséghez, kérve, hogy a munkások szónoka is felszólalhasson. Beleegyeztek. Egy erős, demokrata szónok, Mr. Binder beszélt és nagyon rázta az öklét, hogy “le a királyokkal!” Neuwaldot akkor pillantotta meg a közönség a pódiumon és nagy tapssal fogadta. Mr. Binder persze azt hitte, hogy őt tapsolják. De a közönség Neuwaldot kezdte követelni, aki szólásra is emelkedett. Közben azonban valaki telefonált a rendőrökért, akik- azután megzavarták az ünnepélyt és Neuwaldot le akarták tartóztatni. ő azonban igazolta magát, hogy mint újságíró jelent meg az ünnepélyen. Tehát a mi részünkről az ünnepély jól sikerült. Történt egy másik eset is városunkban valamikor régen. Egy népgyülést rendeztünk és szónokot kértünk az Előrétől. Ki is küldték a szónokot Newaid személyében. Akkortájban az a túljárta városunkban, hogy a Szűz Mária sírva fakadt az egyik templomban; jártak is oda sokan, hogy láthassák és egy Sz. J. (névrokonom) nevű plébános is kijelentette a szószékről, hogy igaz a hir, a Sziiz Mária sírva fakadt. Amikor azután Neuwald a nepgyíilésen szólásra emelkedett, igy kezdte mondókáját: A vonaton ülve olvastam az újságot és látom benne nagy betűkkel, hogy városukban a Szűz Mária sir. Hát, testvérek, el is hiszem, hogy a Szűz Mária sir, mert ha az ilyen Sz. J.-n végignéz, hát akkor még a kőszobor is sírva fakad. A körülöttem ülők mind rám néztek, azt hitték, én vagyok az az Sz. J., akire Neufald célzott. Pedig ő a Sz. J. plébánosról beszelt, lermeszeie- sen mindannyian jót nevettünk. Sz. .1. (4) HATVAN ESZTENDŐ Kurta ez az élet. Az ember éltibe, A hatvan esztendőt Sokszor nem éri be. Már onnan is tudjuk Kik jelen voltak ott, Mikor a mi sajtónk Napvilágra jutott. . Üljünk le csak szépen És számoljuk öss'ze Hány él még közöttük Hazájától messze? Nem sok van úgy tudom, De mindaz amit tettek Velünk van máma is, S a valóság betűi lettek. Csapzott hajjal néha Véres homlokán, Vezérli seregét Az igazság utján. A. Z. (19(52) Emlékverseny szavazó cédula Tisztelt ügyvezető Bizottság! Szavazatomat adom a .................. számú verseny Írásra, mert eddig ezt találtam a legjobbnak. Név: ................................................................. . .Cím: .............................................................. Város: ...................................... Állam:........ «SÁGI VÁLSÁGGAL JÁR-E A LEFEGYVERZÉS? Á hidegháború megszűnése aggodalommal tölti el gazdasági életünk irányítóit. — A nagytőkések bevallják, hogy a háború és annak előkészítése mentheti rendszerünket. — A békés együttéléshez nem szükségszerű a depresszió A. hidegháború megszüntetésének vágya egyre erőteljesebben jut kifejezésre az egész világon. A hatalmas fegyverkezési kiadások nehéz terheket rónak a dolgozókra. A terhek pedig minden évben csak fokozódnak, ha nem sikerül véget vet- . ni a fegyverkezési versenynek. A közvélemény sürgető követelése a lefegyverzés megvalósítására ugyanakkor aggodalmat váltott ki bizonyos körök részéről. Nem nehéz kitalálni, hogy a hadiiparban érdekeltek tekintenek meglehetősen bizalmatlanul az ilyenfajta fejlemények elé. Befolyásukra a kormány is próbálta felmérni a helyzetet és a jövő kilátásait a gazdasági életre. A kormány szakértőinek véleményét a U. S. News & World Report c. folyóirat februári száma ismerteti. A U. S. Arms Control and Disarmament Agency különleges tanácsa arra kereste főleg a választ, hogy a fegyverkezési kiadások drasztikus csökkentése nem okozhat-e esetleg depressziót? A kérdés tanulmányozása után a következő választ adták: 1. Lefegyverzés esetén az egyének, vállalatok és közösségek, akik megélhetése eddig a hadiipartól függött, elkerülhetetlenül súlyos viszonyok közé fognak kerülni. 2. Nem szükségszerűen következik he a nagyobb depresszió, ha a kormány szembenéz a felmerülő problémával és adótörvény változtatással és békés célokat szolgáló beruházásokkal oldja meg az átmeneti nehézségeket. 8. Ha a nagyobb bajokat el akarjuk kerülni, akkor feltétlenül szükség van arra, hogy a kormány tervet dolgozzon ki előre, a vállalkozók _és a szakszervezetek együttműködésével. A lefegyverzés üteme A kormány közgazdászai szerint azonban még egyelőre szó sincs a fegyverkezési kiadások csökkentéséről. Ezek egyelőre tovább fognak emelkedni, legalább is 1965-ig. Akkorra a jelenlegi 52 milliárd dollár “védelmi kiadás” már 56 milliárd dollárra ugrik. Hogy miért szükségszerű a “védelmi” kiadások emelkedése még közel négy évig arra nem adnak választ közgazdászaink. Hisz ha Kennedy elnöknek és Krusrsev miniszterelnöknek sikerül megegyezésre jutniuk a leszerelés kér désében. akkor már csak nem szükséges tovább növelni a meglévő kiadásokat ? Azt még megértjük, hogy tőkéseink nem tudnak hatalmas profitot hozó vállalkozásukról máról-holnapra lemondani, de az már kissé érthetetlennek tűnik, hogy miéit kell a lefegyverzést, a hadikiadások emelésével elkezdeni? De menjünk tovább. Tehát 1965 után kezdődik meg majd — a nagy hatalmak megegyezése esetén — a hadikiadások csökkentése. Ennek mértékét és ütemét illetően időrendi táblázatot állítottak össze a szakértők. Ezek szerint az 1965-ben hadikiadásra fordított 56.1 milliárd dollár helyett 1968-ban már csak 38.9 miliiádot fog kormányunk ugyanerre a célra felhasználni. Ez 17.2 milliárdos csökkenést jelent három év alatt. De ne tévesszen meg bennünket a szám hatalmassága, mert ez egyáltalán nem olyan jelentős csökkenés, mint amilyennek látszik. A második világháború után ugyanis az Egyesült Államok az 1945-ös 81.2 milliárdos hadikiadást 1948-ra már 11.8 milliárdra csökkentette, tehát 69.4 milliárdot, az egész összeg 85 százalékát törölték. Újabb három év után, 1971-ben, ha a 6 évvel korábban elkezdődött lefegyverzés tovább tart, már csak 27 milliárd dollárt fordítunk majd fegyveres erőinkre. Ez 11.9 milliárd dollár csökkenés három év alatt. 1974-re pedig 17.8 milliárd dollárt tesz,majd ki a védelmi kiadás összege. Az 1977-es év az emberiség nagy és emlékezetes éve lehet a történelemben. Ekkorra tervezik a teljes lefegyverzést. A védelmi kiadások 10.2 milliárd dollárra esnek, amely már egy rendőri erőnél nem sokkal nagyobb hadsereg ellátására elegendő csak. Az űrkutatás fellendülése A hadikiadások csökkentésének méretét ugyan megállapították, de még hátra van a nehezebb feladat: a depresszió megakadályozása. A fegyverkezésre fordítót dollármilliárdok kiesését pótolni kell valamivel. A kormány szakértői szerint a fegyverkezés csökkentésével az Atomenergia Bizottság polgári célokra fordított összege növekszik majd. Ugyancsak növekszik majd a National Aeronautics and Space Administration programja is és az 1965-ben erre a célra előirányzott 2.7 milliárd dollárt 1977-re 8.9 milliárdra növelik. Depresszió fenyeget De ezek a befektetések még mindig csak kis százalékát pótolják a hadirendelések megszűnése következtében kieső összegeknek. így valóban nagy gazdasági megrázkódtatás következhet be iparunkban és üzleti életünkben. A közgazdászok nem is tagadják, hogy az ország számos területén nagyarányú munkanélküliség várható. A repülőgépiparban és a rakétáknál alkalmazásban lévők 95 sázaléka a hadiipar szolgálatában áll. Ugyanez áll a hajóépítők 60 százalékára és a rádió és a hírközlési ipar alkalmazottainak 40 százalékára. Mindezekben az iparokban nagy visszaesés várható — a kormány különleges bizottságának felmérése szerint. Az ország egyes területein, ahöl a hadiipari létesítmények különösen nagy szerepet töltenek be a gazdasági életben, katasztrofális méretű munkanélküliség következhet be — riasztja olvasóit a U. S. News & World Report. így pl. a californiai San Diego gyári alkalmazottainak 82 százaléka a hadirepülőgépek és távlövegek gyártásán dolgozik, Wichita-ban 72 százalék, Seattleben 53 százalék és Los Angelesben 27 százalék. A lefegyverzés következtében legjobban sújtott államok a következők lesznek: Kansas, .Washington, New Mexico, California és Connecticut. A hadügyminisztérium fizetési listája az állami bevétel legnagyobb százalékát teszi ki Alaskában, Hawaii-ban, Virginiában és District of Columbiában. De ugyancsak jelentős mértékben részesednek úgy a hadügyminisztérium fizetési listájából, mint a hadiipari vállalkozások szerződéseiből New Mexico és Utah is. Alaposan beijeszti tehát a U. S. News & World Report cikkírója az olvasóit a kormány lefegyverzési tanácsának a jelentésével. A hangsúlyt teljes egészében a gazdasági nehézségek és baio'-n-a helyezi. A cikk végére, hogy a tárgyilagosság képét kölcsönözze Írásának, még odabiggyeszti, hogy azért lehet enyhíteni a “csapást” (értsd a lefegyverzést) a következő intézkedésekkel: 1. Jobb munkaelhelyező irodákat kell létesíteni. 2. Erősíteni kell a munkanélküli biztosítást. 3. Munkások számára átképző tanfolyamokat szervezni. 4. Bátorítani a hadiipari vállalkozókat, hogy tanulmányozzák a békés célokat szolgáló ipari befektetések létesítésének lehetőségét. A békés termelés előtt álló feladatok A lefegyverzési tanács jelentéséből úgy tűnik ki, mintha országunkban csak baj és probléma származhatna a lefegyverzés megvahV:+ ”i'ól. Mintha a békés termelés előtt nem is állnának hatalmas feladatok. Hát nem lenne ewg .... .a a talán az építőiparnak, hogy városaink és falvaink nyomornegyedeit eltávolítsa és minden ember számára megfelelő lakóhelyet biztosítson ? Nagy városaink közlekedése is olyan szörnyű állapotban van, hogy megjavítása elengedhetetlenül sürgős feladatként hárul közigazgatásunkra. Ugvanesnk halaszthatatlan az iskolarendszer alaposabb kiépítése, uj főiskolák és egyetemek létesítése. Iparunkat s mezőgazdaságunkat is át kell szer vezni a közeljövőben, hogy az automációt bevezessük a gazdasági élet minden ágában és ezzel kap- (Folytatás a 11-ik oldalon)
