Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-15 / 7. szám
rkiTiüHiam 11.UH11 Ali cmaj inursday, February 15, 1962 Helyesli egyik cikkünkéi Tisztelt Szerkesztőséi?! Nemrégen olvastam lapunkban egy igen érdekes cikket “Virágzik a bűnözés az Egyesült Államokban” címen. Igen tanulságos, felvilágosító Írás ez és megérdemelné, hogy röpirat formájában kiadjuk, még pedig angol nyelven, hogy mások is olvashassák. Ajánlom kedves olvasó társaimnak, hogy olvassák el ismét és foglalkozzanak ezzel az írással, mert ebből azután tényleg megérthetjük, hogy milyen világban élünk. Ne legyünk “közömbösek”. Én, már közel vagyok a 88-ik évemhez és szeretném, ha mi magyarszármazásu amerikaiak is hozzájárulnánk a bűnözés veszedelmének a kiirtásához. Gondolom, hogy sokan vannak köztünk is, akikbe belecsipett ez a korrupció, sajnos nekem már volt részem benne. Itt küldök tiz dollárt a költségekhez. Ajánlatomat csak akkor vigyék keresztül, ha önök is jónak látják. Nagy, Ft. Lauderdale A gazdasági helyzet nem jó Tisztelt Szerkesztőség! Most csak a naptáromért tudom beküldeni a pénzt, mert a kis iizletesek helyzete nemhogy javolna, de még rosszabb lesz. Ebben a hires “honeymoon” városban, Niagara Fallson már 8 restaurant is becsukott az utóbbi időben, mert tönkrement. Másik részük pedig csak pénteken, szombaton és vasárnap tart nyitva. Nemcsak itt van igv, hanem a környékbeli városokban js. S. K., Niagara Falls, Ont, A birálal jó voll Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelem A. R.-t, amiért olyan okosan bírálta a világhelyzetet és különösen az oroszországi és az egész világ szocialista fejlődését. Szerintem Sztálin jó munkásvezér volt, aki megegyezett Leninnel és a második világháborúban megmutatta az egész világnak, hogy a munkáskormányt nem lehet leverni. Churchill is csak akkor ébredt fel, hogy tulajdonképpen mi is történik, amikor Sztálin kiadta a rendeletet, hogy ne tovább és kezdte a Hitler bandákat visszanyomni. Akkor vették észre, hegy jobb lesz, ha mi is megnyitjuk a második frontot, mert Sztálin még talán elveszi az egész világot ! Kérem a szerkesztőséget, hogy olyan levelet, mint amilyen a január 26-iki lapban megjelent a Német Köztársaságból, ne tegyenek a lapba. A. 1)., Chicago, 111. A személyi kultuszról Tisztelt Szerkesztőség! Én is azon a véleményen vagyok, hogy ha Sztálin nem lett volna, ugv ma nem lenne munkáskormány a Szovjetunióban, de másutt sem, s ki tudja, hánvfelé szaggatták volna a nagy birodalmat. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor ő átvette a vezetést, a nagy ország kelettől nyugatig lángokban állt, nem volt kenyér, csak nagy szomorúság és háború úgy bent az országban, mint az országon kiviil. Emberfeletti erőre volt szükség, hogy megmentse az országot. Lenin ugyan megmutatta az utat, de neki előbb kellett elmennie, mint ahogy a munka befejezést nyerhetett, de Sztálin vezetésével az akkori öreg gárda győzelemre vitte a harcot. Nagy áldozatok árán sikerült békét kötni és kenyérét adni a népnek, majd megindítani a munkát: megjavítani a gyárakat, megindítani a termelést. Meg is ijedtek a kapitalista országok a nagy siker láttán, s uj eszközökhöz nyúltak. Ezt Hitlerben találták meg, aki már legázolta fél Európát és gondolták, neki majd sikerül tönkretenni a Szovjetuniót. De nem sikerült, mert az orosz nép követte Sztálint, elfogadta a vezetését, bízott benne. Ha Sztálin hibát követett el, akkor is neki jár az elismerés a háború győzelmes befejezéséért. K. G. Nem bírom tovább szó nélkül Tisztelt Szerkesztőség! Én is hozzá szeretnék szólni a Szovjetunió KP- jának 20. és 22. kongresszusához, valamint az egyéni kultusz kérdéséhez. Kruscsev már a 20. kongresszuson megpendítette a személyi kultusz kérdését és kijelentette, hogy ha tiz évre lesz is szüksége, de törölni fogja Sztálin nevét a történelemből. Célját a 22. kongresszuson el is érte, de sem ő, sem a kongresszus nem látta ennek a lépésnek káros hatását. Sztálinnak határozottan voltak érdemei, mert mint a lapban A. R. is megemlíti “Gondolatok a 22. kongresszusról” c. cikkében, az volt az orosz nép szerencséje, hogy olyan vezetői voltak, akik nem árulták a szocializmust az utcasarkon. Csak azt nem hangsúlyozta ki, hogy Sztálin ezek közé tartozott. Szerény véleményem szerint Sztálinnak olyan érdemei voltak, melyek mellett bűnei eltörpülnek, ha ugyan bűnnek lehet azokat egyáltalán nevezni. Hiszen ha az ember figyeli a történelmi átalakulásokat, akkor láthatja, hogy mindegyik áldozatot követel. Ami pedig a személyi kultusz kiirtását illeti, nézetem szerint nagyon erkölcsös lett volna a 22. kongresszustól, ha nem Stzálinból, a halottból akarta volna azt kiirtani, hanem ezt a kérdést határozottan az élőkre és elsősorban is a felelős pozíciót betöltő egyénekre vonatkoztatja. A. E., Niagara Falls, Kanada Szerk. megjegyzés: Mi sehol sem láttuk, hogy Kruscsev azt a kijelentést tette volna a 20. kongresszuson, amit levele elején neki tulajdonit. Olvasóinknak nagyobb óvatossággal kell figyelni a Szovjetunió ellenségeinek hazug rágalmazásait és ne legyenek hiszékeny áldozatai gyülölethintő propagandájuknak. A 22. kongresszus a személyi kultusz leleplezésével és megszüntetésével a szocializmus gyorsabb fejlődésének ad lehetőséget a Szovjetunióban. “SZOMORÚIFJÚSÁG” Tisztelt Szerkesztőség! Úgy mondják, jó fiatalnak lenni. De elnézem és látom, milyen szomorú a mi ifjúságunk helyzete e gazdag hazában. Hazugság a prosperitás! Gyönyörű ifjúságunkat hazánk mostoha gyermekeiként kezeli. A múlt ősszel kecsegtető volt a helyzetük, mert nagy szerencse ért néhány ifjút: munkát kaptak Fordnál. De rövid ideig tartott a dicsőség, amely néhány százat elvakitott a nagy hirdetéssel: “Ford uj munkásokat vesz fel!” Ma már mind kinn van, de ezt már nem hirdetik az újságok nagy hetükkel. Betelt az ügynökök rendelése és vége a munkának.. . Így kezdődött: “Mit gondolsz fiam. tartós lesz a munkád?” — “Sure, Mom (biztos mama), nem látod, hogy sokszor 10—12 órát dologozom 6—7 napon keresztül?” Hej, ha tudták volna, hogy nem számithatnak rá sokáig! Csak mondhattuk volna nekik: “Ne számítsd el magad fiam, ne költsd a pénzedet, várj egy kicsit a fényes autó- vásárlással, mert biztosan azt akarsz venni, de kár lenne, ha elveszítenéd még azt is, amit lefizetsz rá.” Ezek a fiatalok élni akarnak most, nincs idejük várni. Nősülni szeretnének, ami végre is természetes, a normális élet követelménye. De mun- kanélkül sajnos nincs életlehetőség, nincs boldogság. Igaz, hogy a fiatalnak hiába beszélünk, válasza az volna: “You are crazy as a bedbug” (bolond vagy’), nincs még meg a tapasztalata, hogy a munkája csak 2—3 hónapig fog tartani. Sajnos hamar kénytelen tanulni, mert körülötte van a munkanélküliség réme. Most már lehajtott fejjel járnak, kezükben az “útlevéllel”. Még munkanélküli biztosítás sem jár legtöbbnek, mert nem dolgozták le az ehhez szükséges időt. “Két hete, hogy megnősültem”, panaszkodik az egyik, “azt hittem, lesz munkám és még hat hetet sem dolgozhattam.” A másik gyűlölettel néz a “time- kártyáknál” álló, hazamenésre kész öregebb munkásokra, bennük látja ellenségét. Meg is mondja kissé gúnyosan: “A fiatal nem kap munkát, mert ezek az SB-k nem mennek nyugdíjba.” Persze azt majd csak később magukon fogják tapasztalni, hogy igen sok munkás nem mehet nyugdíjba, mert nincs mire menni. Lehetetlen csupán a nyug díjból megélni és igen soknak nincs más. Az öregek felnevelték gyermekeiket, igyekeztek minden lehetőt megadni részükre, nekik pedig semmi sem maradt munkájukból. Sokszor nem volt munka, az ipari pangások, meg a betegségek felemésztették mindazt igen soknál, amit sikerült maguktól elvonva, megtakarítani. Közben pedig, ami a legnagyobb hiba, hogy' a halálra készítik elő az ifjúságot. Politikusaink ás sák a sírjukat, örökösen a háborúra készülődnek. Mig a szocialista országok az életnek építik lerombolt hazájukat, a tőkés országok lerombolásukra készülnek. Ott ingyen iskolákat adnak, szakmákra tanítják az ifjakat, mig nálunk, ha valaki szakmát akar tanulni, óriási pénzt zsarolnak ki a szegény tanulótól és ha levizsgázott, nincs munka részére. A televízión behirdetett óvóhelyek építése a legnagyobb bűnök egyike hazánkban. Ha e szakértők házait úgy érné a bomba, amint azt európai testvéreink elszenvedték a múlt háborúban s nekik is száraz kenyeret kellene enniök, amiből odaát igen soknak nem is jutott (és amit sokszor a halott katonák zsákjaiból szedtek ki, levágva a véres részét) s ilyen téli, hideg időben hajlék nélkül kellene élniük, akkor majd biztosan nem óhajtanának sem kis, sem nagy atomháborút. Pedig még a múlt háború borzalmai is kismiskák ahhoz képest, ami most következne. Miért nem beszélnek az egyetlen igazi óvóhelyről, a békéről? Ez megmentené gyönyörű hazánkat teljes lerombolástól, meleg otthonainkat, gyárainkat, gyermekeink életét. Csak egy őrült gondolhat manapság a háborúra. Mindent el kell követnünk a békéért!!! It. P., detroiti tudósító tUllllllEHIIBIBIBIIIIIISIIIIIIIIIIIin Győzlek a Studebaker sztrájkolok South Bend, Ind.-ban a Studebaker-Packard automobil gyár 6,725 munkása hat hétig sztrájkolt az uj munkaszerződés feltételei miatt. Különösen amellett tartottak ki, hogy a vállalat ne fossza meg őket a mosakodásra és pihenésre engedélyezett időtől. E héten végre megegyezés jött létre, de a részleteket csak a taggyűlésen hozzák nyilvánosságra, ahol a munkások, az autó szak- szervezet tagjai szavazni fognak, hogy elfogadják az uj munkaszerződést. A sztrájkolok száma az utolsó héten 400-al meg szaporodott, amikor a Plamilton, Ont.-i üzemet alkatrész hiány miatt le kellett zárni. A picketvonalon Egbertet, a vállalat elnökét és egy sztrájkoló munkást letartóztattak, amikor a sztrájkolok útját állták és Egbert tettlegességre vetemedett. A vállalat tiltóparancsot kapott a bíróságtól a munkások ellen, hogy ne akadályozzák az üzemből a kész anyag kiszállítását. A MECSEKI ERDŐKBEN szélvédett helyeken többfelé nyílnak a tél végi és tavasz eleji vadvirágok. A gyertyános tölgyerdők mélyén virágzik az illatos hunyor, amely az országban csak a Mecsek vidékén található. Nyilik az erdőszéleken a hóvirág és a kankalin, s virágzik már a barka is. A pécsi Széchenyi téren megjelentek az első vad- virágárusök. ’’ J6u -------; ■ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ ► 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. < ► (A 81-ik Street sarkán) ► Telefon: LE 5-8484 • ► • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • * i- ► Este 8.30-ig nyitva van < ’ .át.-A. -A. ,■ Levelek a Szerkesztőhöz yWWVWNAAWWXA/WVIAA/WWWWWWVWXA/WWVWWWtA/VWWWWVi > Az ebben a rovatban kifejtett néze-\\ OLVASÓINK \tek nem szükségszerűen azonosak<| HOZZÁSZÓLNAK í a szerkesztőség álláspontjával jí A KÖZÜGYEKHEZ {
