Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-08-10 / 32. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 10, 1961 50,000-nél több vendég a Balaton-parton — Magyarországi riport — Borús, esős, szeles időjárás váltakozik naponta a Balaton-parton a Julius 13-i vihar óta, mégis csaknem minden partmenti szálloda, üdülő és fi­zetővendéglátó nyaraló megtelt. A veszprémi és a somogyi part 771 vállalati és szakszervezeti üdülőjében 31,600-án töltik' szabadságukat. A szállodákban, a motelekben és a különféle vendég- fogadókban is telt ház van, gyakran még hetekkel előre sem lehet helyet kapni. A kirándulók az ide­genforgalmi hivatalok kezelésében levő fizető- vendéglátó szolgálatot — magánházak, villák, nyaralók ötezer férőhelyét — rendszeresen igény­be veszik. A természetkedvelők, balatoni túrára induló turisták, sportolók nagyrészt a táborokban töltik napjaikat. A hat első osztályú táboron kí­vül, ahol minden hely foglalt, a 18 másod- és harmadosztályú campingban is csaknem 10,000 ember üdül. Csopakon, Balatonlellén és Balatonbogláron egyébként az idei szezon elején kísérleti jelleggel müanyagházakból 'állított fel campingeket a SZOT. Az ötletes berendezésű, kényelmes kis há­zakat hamar megkedvelték a beutaltak. A Balaton állandó vendégein kívül a hét végén érkező kirándulók száma még strandolásra alkal­matlan időben is megközeliti a százezret. A mun­kaszüneti napokon Badacsonyba csupán hajóval rendszerint 8,000-en utaznak. Ezen a nagyhírű kirándulóhelyen az idén már 19 ezer külföldi ven­dég fordult meg. A Balaton rendkívül nagy forgalmát bizonyít­ják azok az adatok, amelyek számot adnak az élel­miszer- és italfogyasztásról, A FÜSZÉRT, az Or­szágos Idegenforgalmi Szálloda- és Éttermi Válla­lat, az Utasellátó és még sok más szerv naponta egész vonatszerelvény élelmiszert szállít a tópart­ra. Az üdülők, az éttermek és a táborok vendégei naponta mintegy 20,000 kiló húst, 50,000 kiló pékárut, 30,000 liter tejet, 20,000 tojást és nagy mennyiségű vegyes élelmiszert fogyasztanak. A napi zöldség- és gyümölcsfelhozatal kisebb vásár- csarnokot töltene meg. Az italfogyasztás — nagyobbrészt sör és íiditő ital — naponta gyak­ran a 100,000 litert is meghaladja. A feketekávé­fogyasztás is rendkívül nagy: minden állandó vendégre jut egy dupla fekete — tehát naponta összesen 50—60 ezer. MAGYAR OPERAÉNEKES SIKERE Melis György, a budapesti Operaház tagja, fé­nyes sikerrel mutatkozott be Angliában. London­ban a Don Juan címszerepét énekelte és nagysze­rű kritikát kapott a helyi sajtóban. “Melis hangja hatalmas erejű, egész skáláján mindvégig és mégis nagyon hajlékony. Ez a hang méltó Melis nagyszerű színpadi művészetéhez — Írja a Daily Mail. A Daily Telegraph fenséges Don Juan cimü kritikájában kiemeli, hogy a “magyar Melis min­den mértékkel mérve rendkívül értékes, ő uralko­dott az előadásban, olyan kiemelkedő módon, mint nagyon kevés Don Juan, akit valaha láttunk.” MAGYAR SPORT A hét végén színvonalas küzdelmet vívott Bu­dapesten a magyar és az NDK-beli uszóváloga- tott. A pontversenyt végeredményben 98:86 arányban a németek nyerték, de a magyar spor­tolók is rekorddal vigasztalódhattak — Csikány a 200 méteres férfi hátuszásban 2:20.1 másod­percre javította az országos csúcsot. REKORDTERMÉST érlelnek a fügefák Pécsett. Az öt-hat dekás gyümölcsöket a piacokon is árul­ják; a pécsi fügeszüret szeptember végéig tart. KÜLFÖLDI HÍREK - néhány sorban l J KORMÁNY alakult Kongóban. A napokig gyülésező parlament mindkét háza nagytöbbség­ben Cyrille Adoula-t választotta meg miniszter- elnöknek. Adoula Lumumba, a meggyilkolt volt miniszterelnöknek, volt munkatársa. Mint első miniszterhelyettes — bár nem volt jelen — An­toine Gizenga került a kormányba és Christopher Gbenye, Gizenga egyik küldöttje lett a belügymi­niszter. Adoula a Kongó egységesítésére és a kül­földi befolyás alóli mentesítésére szólította fel az uj kormány tagjait. • ÁZSIAI ÉS AFRIKAI ENSz-küldöttek aláírá­sokat gyűjtenek, hogy az ENSz rendkívüli köz­gyűlést hívjon össze megtárgyalni Franciaország támadását Bizerte ellen, amely világszerte mély felháborodást keltett. A francia imperializmus to­vábbra is hóditóként viselkedik Bizertében. Fran­cia katonák tartanak egyes városrészeket. A vá- várost járvány fenyegeti, mert a franciák akadá­lyozzák a hulladék elszállítását. • KANADÁBAN “New Democratic Party” név­vel uj politikai párt alakult farmer- és munkás­szervezetek közreműködésével. Az uj párt elnöke T. C. Douglas, Saskatchewan tartomány kormány zója lett, aki első beszédében a gazdaság tervsze­rű vezetése mellett és az atombomba elterjesztése ellen szólalt fel. Ellenezte, hogy Kanada az “atom klub” tagja legyen. • CHIANG KAI-SHEK Washingtonba küldte kül­ügyminiszterét, Chen Cheng-et, hogy tiltakozzon azon irányzat ellen, amely támogatja Népi Kína és Mongolia felvételét az Egyesült Nemzetek so­raiba. Kennedy elnökkel közösen kiadott nyilat­kozatban megerősítették ellenvetésüket a két or­szág felvétele felett, azonban kétségtelen, hogy az ENSz tagállamok között fennálló hangulat uj fordulatot hozhat e kérdésben. KORBE-KORBE írja: PAÁL MÁTHÉ Van-e magyar kuliura? í (Befejező közlemény) A zeneművészet A zenei élet sem maradt el a nagy fejlődéstől. Budapesten két operaház működik, állandóan zsú­folt nézőtérrel, ezenkívül Szegeden, Miskolcon vannak opera-együttesek. Az Állami Hangverseny Zenekar, a budapesti Filharmonikusok, a Rádió­zenekar mellett számtalan kisebb-nagyobb együt­tes van az országban. Egy év alatt a hangverse­nyeket több mint másfélmillió ember- látogatta. Számos kiváló magyar zeneművész ért el sikere­ket az egész világon. Hallatlanul fellendült a ma­gyar népzene és néptánc, számtalan ilyen együt­tes működik országszerte, melyek tánc-, ének- és zenekarral rendelkeznek és nagy sikerrel ismer­tetik a magyar népművészetet. Nemcsak a könnyű népzene jut el a dolgozó tömegekhez, hanem az operoházak, hangverseny- termek előadásait is tömegesen látogatják a mun­kások. Még az úgynevezett amatőr zene- és dal­karok is arra törekszenek, hogy megismertessék a dolgozó tömegekkel a magasabb művészetet. Május hónapban a Budapesten lezajlott “Vasas Zeneünnepélyen” az egyik budapesti gyári zene- és énekkar nyerte el a dijat. Régi munkásinduló­kat, népdalokat játszott, ezenkívül Beethoven, | AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! I Én is terjeszteni kívánom Rev. Gross A. íjászló: “Otthon jártam” c. füzetét. Küldjenek I részemre ................ példányt. Mellékelek érte I $......................-t. (Egyes példányszám ára 20 I | cent, csomagos rendelésnél 10 cent) • Név: ..................................................................* • Cim: ...................................................................■ | Város:.......................................... Állam:.... I Debussy, Liszt, Bartók, stb. müveit. A díjnyertes együttesen kívül számos más együttes, több mint 2 ezer énekessel és zenésszel szerepelt az ünnepé­lyen. Színházak A két állandó operaházon kívül Budapesten 18 színház működik, melyekben 17 ezer ülőhely van. Jegyeket elővételben kell beszerezni, mert az elő­adás estéjén jegy már nem kapható. Vidéken, úgymint Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Mis­kolcon, Győrött, Kaposvárott, Egerben, Kecske­méten, Szolnokon, Békéscsabán állandó színtársu­latok működnek, melyek a környékbeli községeket és üzemeket is rendszeres programmal látják el. A városoktól távolabb eső falvaknak és községek­nek színházi igényeit az Állami Faluszinház elégí­ti ki, melynek központja Budapesten van. Itt ta­nulják be a szerepeket és a 10 társulatot, azok­nak felszerelését, díszleteit, stb. autóbuszok és teherautók szállítják az előadások színhelyére. Vagy 120 színdarabot mutattak be fennállásuk óta, egy-egv színdarabot 6—700-szor az ország területén. A magyar és külföldi modern színdarabokon kívül állandóan játszanak klasszikus müveket is. Ma nincs Magyarországon olyan falu, ahol évente ne tartanának magas színvonalú szinielő<adásokat. A fenti adatokat a különböző magyarországi lapokból és könyvekből összeállítva bocsátom ol­vasóink rendelkezésére, hogy rá tudjanak mutat­ni számadatokkal is a magyar népi demokrácia kujturéletére, amely elbírja az összehasonlítást bármely tőkés ország kulturéletével. Befejezésül még ideiktatom néhány külföldi művész és tudós véleményét a magyar kultur- életről, melyekre nem lehet ráfogni, hogy propa­ganda. Dennis Gabor, a londoni Imperial College of Science and Technology professzora a következő­ket írja, többek között, Magyarországról: “Olyan országban, ahol a könyvek olcsók és nagyszámban jelennek meg, ahol a színházak pi­henő nélkül játszák a klasszikus darabokat, ahol csoportosan viszik az embereket a tárlatokra, mú­zeumokba, ott nyilvánvalóan kulturáltabbak lesz­nek az emberek, mint a nyugati országokban, ahol a klasszikusok gyenge hangjának át kell törnie a bűncselekményekkel és sexuális történetekkel te­litett újságok, rádió, televízió, filmprogramok lármáját.” Hatvány Lajos, a “Nyugat” irodalmi irányzat bőkezű támogatója volt, akit Horthyék börtönbe zártak. Odahaza maradt a felszabadulás után és egyetemi tanárként, Íróként halt meg nemrégiben Magyarországon. Fenyő Miksa, a “Nyugat” volt szerkesztője, a Magyar Gyárosok Szövetségének volt igazgatója, aki most New Yorkban él. Hatvány halálakor a párizsi rádió magyarnyelvű adásán emlékbeszé­det mondott, melyből alább közlünk néhány mon­datot : Hatvány Lajosról úgy irt a New Yorkban meg­jelenő “Ember” c. lap, mintha boldogtalan, nélkü­löző, elnyomott páriaként élt volna Magyarorszá­gon. A halotti beszéd megcáfolja az “Ember” minden állítását az irók elnyomásával kapcsolat­ban. A beszédet a “New Hungarian Qurterly” közölte Fenyő hozzájárulásával. “Hatvány egyik ifjúkori barátjával itt az emig­rációban megállapítottuk, hogy milyen elégtétel lehetett számára mindaz, amit neki az utolsó más­fél évtized adott. Egyetemi tanár lett, akire az ifjúság szívesen hallgatott, mert volt mondaniva­lója. Kitüntették és gondoskodtak arról, hogy gond nélkül végezhesse irodalmi munkásságát. S ami a legfontosabb, nem íróasztala fiókja számá­ra dolgozott, mert több kötetes tanulmányát, két kötetét Adyról, öt kötetes munkáját Petőfiről mind kiadták és az emberek olvashatták. Félévvel ezelőtt ünnepelték 80. születésnapját, s az ünnep­lésben minden rangú és rendű ember résztvett. Olvastam ünnepi beszédét, amely megrendített. Úgy éreztem, hogy ott kellett vonna lennem és a “Nyugat” nevében íelköszöntenem. Beszédét Hat­vány igy végezte: ‘Soha sem voltam boldogabb, mint ma és életem legutóbbi éveiben, mert mun­kámat méltányolják. A demokrácia évei módot adtak a zavartalan munkára és az igazi elisme­rést most kaptam meg. Úgy érzem, hogy életemet gazdagon jutalmazták!... így Hatvány, aki meg­cáfolta azt a görög bölcset, aki azt mondta, hogy senki sem lehet boldog halála előtt. Hatvány La­jos boldog ember volt, s megérdemelte boldogsá­gát.” Még ide kívánom iktatni a londoni Magyar Kul­tur Kör főtitkárának, aki évtizedek óta él Lon­donban és nemrégen látogatta meg szülőföldjét, üzenetét a külföld magvai'jaihoz: “Azt üzenem a külföldi magyarságnak, hogy őrizzék meg szeretetüket és érdeklődésüket szülő­földjük iránt és ne higyjenek a hazugságoknak. Ne hallgassanak azokra, akik eleve elhatározták, hogy csak rosszat' fognak látni és nem vesznek tudomást a jóról és a szépről. Higyjék el, hogy a legjobb személyesen meggyőződni arról, milyen is az uj magyar valóság.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom