Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-08-10 / 32. szám

Thursday, August 10, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ j Magyarország j ADATOK, TÉRTEK MAGYARORSZÁG ÉLETÉBŐL A napokban megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv uj kötete. Az alábbiakban az uj zseb- könyvből közlünk néhány érdekes adatot. Népesség, népmozgalom A zsebkönyvnek a népességről szóló fejezetéből megtudhatjuk például, hogy 1949 és 1960 janu­árja között a leggyorsabban Komárom és Fejér megye lakossága növekedett 22.5, illetve 21.6 szá­zalékkal. Debrecen lakóinak száma 16.9, Miskolcé 31.4, Pécsé 29.9, Szegedé, 14,3, Budapesté 13.6 százalékkal gyarapodott. Tavaly az ország lakossága 44,897 fővel szapo­rodott. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság az 1936—40. évek közötti átlagos 13.1 százalékról 4.77 százalékra. 1960-ban 88,616 házasságot kö­töttek, csaknem annyit, mint az előző évben, a válások száma azonban jelentősen csökkent, 21,- 927-ről 16,117-re. Az először házasuló férfiak át­lagos életkora 1959-ben 26 év, a nőké 22 esztendő volt. A válások 30.8 százaléka a házasság első négy évében, 32 százaléka a házasság következő öt esztendejében következett be. 1959-ben a fel­bontott házasságok 45.3 százaléka gyermektelen, '33.1 százaléka pedig egygyermekes volt. Termelés A nemzeti jövedelem termelése 1960-ban 120 százalékkal volt nagyobb, mint 1949-ben. Ezen belül az iparból és az építőiparból származó nem­zeti jövedelem több mint háromszorosára nőtt, a mezőgazdaságban a növekedés csak 20 százalék. Az ipar netto (anyagmentes) termelése 1960- ban 285 százalékkal volt magasabb, mint 1938- ban. Az iparban foglalkoztatottak száma ez idő­ben 87 százalékkal, a termelékenység 105 száza­lékkal nőtt. 1960-ban az iparban dolgozó 1,355 ezer ember 82 százalékát az állami ipar, 11.9 százalékát pedig a magánipar foglalkoztatta. Az építőiparban tavaly 277 ezren dolgoztak, 83.4 szá­zalékuk az állami és szövetkezeti építőiparban. A mezőgazdaság termelésének indexe 1960-ban 10 százalékkal volt kisebb, mint az előző eszten­dőben és 18 százalékkal haladta meg az 1949-es szintet. 1961 március 31-én az ország szántóterü­letének 93.2 százaléka tartozott a szocialista szek­torhoz (ebből 13.9 százalék az állami szektor szán tóterülete). 1960 dec. 31-én az állami gazdaságok­ban, erdőgazdaságokban és a gépállomásokon ösz- szesen több mint negyedmillió ember dolgozott. A teherszállítás teljesítménye tavaly mintegy 15 százalékkal nőtt, a szállított személyek száma pedig 10 százalékkal — mintegy 200 millió utas­sal — volt nagyobb, mint az előző esztendőben. Külkereskedelem, belkereskedelem A külkereskedelmi forgalom tavaly 16.7 száza­lékkal nőtt. A behozatal 70 százaléka a szocialista országokból származott és a magyar áruk 21.1 százalékát szállították ezekbe az országokba. Az import 31.8 százaléka gép, berendezés és ipari fo­gyasztási cikk, 59.7 százaléka nyersanyag és fél­kész termék; 8.5 százaléka pedig élelmiszer és élelmiszeripari anyag volt. Az export összetétele: gép, berendezés, ipari fogyasztási cikk 56.1 száza­lék, nyersanyag és félkész termék 23.1, élelmi­szer és élelmiszeripari anyag 20.8%. A kiskereskedelem forgalma 1960-ban csaknem duplája volt az 1950. évinek és 31%-kel haladta meg az 1957-es színvonalat. Tavaly a forgalom 47.7%-a élelmiszer, 24.5%-a ruházati cikk és 37.8 százaléka egyéb iparcikk volt. Az élelmicikkek kö­zül’tavaly növekedett a kenyér, a liszt, a burgo­nya, a hús, a tej, a cukor forgalma, valamelyest csökkent a tojás eladása. Az élvezeti cikkek for­galma növekedett. Cigarettából például több mint 15 milliárd darab fogyott. Az eladott cigaretta 63.5 százaléka Kossuth, 19.1 %-a Terv. Növeke­dett tavaly a méteráruk és a konfekcionált cikkek és a cipők eladása is. Tavaly 29,242 porszívót, több mint 9,000 villamos padlókefélő gépet, 122 ezer villamos mosógépet, 13,000 hűtőszekrényt, 179 ezer rádiót, 53 ezer televíziókészüléket, 40 ezer motorkerékpárt, vásároltak. A munkások és alkalmazottak havi átlagos ke­resete az állami iparban tavaly 1,627 forint, az állami építőiparban 1,633 forint, a közlekedésben 1,500 forint, a kereskedelemben 1,415 forint, az államigazgatásban, egészségügyi és kulturális in­tézményeknél átlagosan 1,590 forint, az állami mezőgazdasági üzemekben 1,347 forint volt. Egészségügy, oktatás A társadalombiztosítás 1960-ban már a lakos­ság 85 százalékára terjedt ki (azóta ez az arány tovább növekedett). Az orvosok száma tavaly 479-cel nőtt, s igy tízezer lakosra tavaly 15.7 or­vos jutott. A kórházi ág;yak száma tavaly 645-tel nőtt. Az oktatás adatai között figyelemre méltó, hogy az 1960—1961-es tanévben az általános is­kolákban csaknem 1.4 millió gyermek tanult, 78 ezerrel több, mint az előző tanévben. Egy tanuló- csoportban átlagban 32.6 gyermek volt. Az V— VIII. évfolyamú általános iskolások 36.3%-a már politechnikai oktatásban részesült. A középiskolá­sok száma 241 ezer volt, 37 ezerrel több mint az előző tanévben. Az 1937—1938-as tanévben a kö­zépiskolásoknak csak alig több mint egyharmada volt leány, most, több mint a fele. Egyetemre, főiskolára a most befejeződött tanévben 40,269 hallgató járt, csaknem 6 ezerrel több mint egy évvel korábban. Népművelés A könyvkiadás tavaly a kiadott müvek számát és példányszámát tekintve, egyaránt alatta ma­radt az előző évinek, de igy is 2,950 könyv jelent meg, összesen 33.6 milliós példányszámban. Az összpéldányszám 34.8%-a tankönyv, 38.9%-a szép irodalmi és ifjúsági könyv, 10%-a ismeretterjesz­tő és 2.6%-a tudományos munka. 1960 végén 590 különböző időszaki sajtótermék (napilap, folyóirat) jelent meg az év folyamán, összesen több mint 700 millió példányban. A na­pilapok közül tavaly naponta átlagosan a Nép- szabadság 656 ezer, a Népszava 203 ezer, az Esti Hírlap 123 ezer, a Magyar Nemzet pedig 83 ezer példányban jelent meg. A hetilapok közül a leg­nagyobb példányszámuak: a Szabad Föld (452 ezer), a Nők Lapja (410 ezer) és a Ludas Matyi (391 ezer). A színházi látogatók száma tavaly 6429 ezer volt, 105 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A mozik látogatottsága tovább növekedett: tavaly 140 millió nézője volt a különböző filmeknek, mintegy 5 millióval több mint az előző évben. ERDEI GYÜMÖLCSÖKBŐL 120 vagon szörpöt készítenek az idén. A szeder-, málna- és somször­pön kívül megkezdik a szamóca-, az áfonya- és a vadkörteszörp készítését. Jó gyümölcsöt ad az ápolt fa Magyar Távirati Iroda Hírei A SZOVJET ŰRHAJÓ 1 17-SZER KERÜLTE MEG FÖLDÜNKET Természetesen Magyarországon is óriási érdek­lődést és lelkesedést keltett a szovjet tudomány újabb világraszóló sikere: a Vosztok II. űrhajó fantasztikus útja. A budapesti lapok vasárnap és hétfőn különkiadásokban számoltak be az érdek­lődők millióinak az űrhajó sikeres repüléséről, majd tervszerű leszállásáról. Nyilvánosságot lá­tott Kádár Jánosnak még Moszkvában adott saj­tónyilatkozata — az MSZMP első titkára ugyanis hétfőn érkezett vissza Budapestre. Abból a cél­ból jöttünk össze Moszkvában — jelentette ki többek között —, hogy megtárgyaljuk a magyar nép számára és az egész emberiség számára oly fontos és nagy kérdést: a német kérdés békés rendezését és a német békeszerződés megkötését. A magyar közvélemény különösképpen meg fogja érteni: lehetetlenség eltűrni, hogy egy uj háború viharfelhője gyülekezzék Európa felett, anélkül, hogy az előrelátásra kötelezett emberek cseleked­nének. A feltételek, amelyek a kérdés helyes meg­oldásához szükségesek, véleményem szerint adva vannak. Ehhez egy dolog még persze kell: az, felelős nyugati államférfiak is a kérdés komolysá­gát teljesen átérezve és egy kissé az emberiség érdekeit tekintve, kezeljék a kérdést. A Szovjetunió hatalmas erejének — amely az egész szocialista tábor ereje is — újabb nagysze­rű példája ez az űrhajó — mondotta. Kádár Já­nos a szovjet sajtó utján meghívta Titov őrna­gyot Magyarországra. Magyar szakemberek kijelentették: a Vosztok II. az eddigi legbonyolultabb és legösszetettebb ürkisérlet, amelyet ember részvételével végrehaj­tottak. Az, hogy az űrhajó többször megkerülte a Földet, sokkal inkább igénybeveszi a berende­zést és magát az utast, mint a korábbi kísérletek. Az I. és II. Vosztok pályái között nincs lényeges különbség. Ez azt jelenti, hogy ezek az űrhajók mindaddig keringenek a Föld körül, amig alkal­mas pillanatban, a fékező rakétákat bekapcsolva, meg nem indítják a visszaérkezés műveletét. Már Gagarin űrhajója is képes lett volna többször megkerülni a Földet, de a szovjet kísérletekre éppen az jellemző, hogy kapkodás nélkül, lépésről- lépésre előrehaladva törnek a cél felé. Miután a Gagarin repülésével párhuzamosan végzett és utólagos orvosi vizsgálatok egyaránt azt bizonyí­tották, hogy az első űrhajós mindenfajta károso­dás nélkül viselte el a rövid repülést, előkészítet­ték a második űrhajót, amely már azt a feladatot kapta, hogy visszatérése előtt több fordulatot te­gyen meg a Föld körül. NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY Debrecen fennállása 600. évfordulójának ün­nepségei alkalmából, augusztus 10—15 között, nemzetközi kórusversenyt rendeznek a “Cívisvá­rosban”. Eddig 18 külföldi énekkar nevezése fu­tott be a versenyre, köztük szovjet, olasz, nyu­gatnémet, lengyel, szlovák, bolgár, walesi és fran­cia együtteseké. A nagyszabású dalosfesztivál egyik kiemelkedő állomása lesz, amikor egy ezer főnyi, óriási kórus szólaltatja meg Liszt és Ko­dály alkotásait. GYERMEKEK FOGLALKOZTATÁSA A magyar szakszervezetek is gondoskodnak ar­ról, hogy megfelelően foglalkoztassák a dolgozó szülők gyermekeit. Az iskolák napközi otthonai mellett most a Magyarország városaiban és fal­vaiban százszámra megtalálható művelődési há­zokban szerveznek a nyári szünidőban gyermek­foglalkoztatást. A fiatalok kulturált neveléséről, szórakozásáról szakképzett pedagógusok gondos­kodnak. MEGHALT T1LDY ZOLTÁN Hetvenkét éves korában elhunyt Tildy Zoltán, volt kisgazdapárti politikus, református lelkész. Tildy Zoltán 1945—1946-ban Magyarország mi­niszterelnöke, 1946—1948 között pedig köztár­sasági elnöke volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom