Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-08-10 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 10, 1961 & Levelek a Szerkesztőhöz | Az ebben a rovatban kifejtett néze- | OLVASÓINK ítek nem szükségszerűen azonosak | HOZZÁSZÓLNAK <| I a szerkesztőség álláspontjával $ A KÖZÜGYEKHEZ |j A cigány emberi sorba kerül Tisztelt Szerkesztőség! Az emberek általában .nagyon nehezen tudnak a beléjük nevelt gyűlölködéstől megszabadulni. A inai hidegháborús korszak ezt a krónikus betegséget még jobban táplálja. Sokan lehetetlennek tartották, hogy a magyar- országi cigány népcsoportot be lehessen olvasztani a magyar dolgozók táborába. Arra hivatkoztak a hitetlenek, hogy a múltban ezt már több Ízben megkísérelték, de sikertelenül. Ezek a kétkedők nem rendelkeznek azzal az egyszerű bölcselettel, hogy egy magasabb, a szocialista társadalmi formának kellett elkövetkeznie, hogy az előítéleteket megszüntesse, s a cigányok is megbecsült dolgozói lehesselek a társadalomnak. A magyarországi kiadványok közül a “Magyar Hírek”, az “Élet és Tudomány” már behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a világ különböző népeit, s ezek közt különösen a magyarságot, mennyi gyűlöletre nevelték minden kisebbséggel szemben, akkor köny- jnyen megértjük a helyzetet. A cigánygvülölet veit egyike a legdurvább jelenségeknek. Általában mindenki valamilyen jogcímen lenézett, gyűlölt valakit. Erre a gyűlöletre építette Horthy és Hitler is szörnyű uralmát, A kétkedők ma is azt állítják, hogy a cigány ^népcsoportot nem lehet “évszázados letargiájából” kiemelni. Ezek az emberek elfelejtik, hogy a magyarok ősei is a cigányokhoz hasonlóan vándoroltak és igy jutottak el a Kárpátok medencéjébe. A cigányok minden kiközösítés, minden üldözés «Lenére elértek sikereket, s a zenében még világsikert is. Nem kell beszélni arról, hogy milyen ügyes szegkovácsok, üstfoltozók, ezt mindenki éppen úgy tudja, mint azt, hogy milyen jó zenészek.^ Hogyan vigadunk, mennyire táncra áll a lábunk, ha cigányzenét hallunk? Dankó Pista világsikert aratott, mint nótaköltő és a hálás magyar nép szobrot emelt tiszteletére. Ginka Panna, a hegedülő cigányleány belekerült a kuruc világ romantikájába. Petőfi, Lenau cigányversei, Jókai: A cigánybáró c. müve, a hires Carmen és Troubadour c. örökbecsű operák, mind-mind a cigányok életét varázsolják elénk. A haladás kerekét már nem lehet megállítani, az ember a tudomány segítségével a Holdba is eljut. Ebben az uj világban a dolgozók s köztük a cigány népcsoport tagjai is elnyerik méltó helyüket. Vass K. Aki kiábrándult Kennedy politikájából Tisztelt Szerkesztőség! Megtörtént az ,amit a hitetlenek vártak, Kennedy elnök ledobta azt a köntöst, ami mögül eddig, mint “békeangyal” kacsingatott a világ felé. Ezekután már mindenki láthatja, hogy kiknek volt igazuk? Láttuk a TV-n, amikor beszédét elmondta; úgy kacsingatott, úgy pislogott, mint egy igazi farizeus. Lehetséges, hogy megérezte hallgatóságának gondolatait. Igaz, hogy a háborús uszítok tapsoltak a beszédnek, de az áldozatra szánt bárányoknak a milliói fejüket és öklüket rázták szerte a világon, jeléül annak, hogy nem akarnak áldozatul esni egy atom- vagy hidrogénbombás háborúnak. Arra az ajánlatra, hogy ha eljön ez a nukleáris háború, akkor a polgári védelemre bízzuk magunkat, csak annyit, hogy ha nem volna olyan tragikus a dolog, akkor nevetni lehetne rajta. Mert tudhatjuk, hogy ha a H-bomba eljön, az egész polgári védelem esze sem fog segíteni rajtunk. így akar Kennedy elnök életeket megmenteni? így csak esetleg egypár tízezer ember életét lehet meg védeni, akiknek érdekében a háborút meg akarják indítani, s talán azokból sem mindet. De a nép milliói az utcán lesznek, s talán még a patkányok sem tudnak a lyukakba futni; mind “élvezni” fogják azt a szörnyű pillanatot, amelynek megindítása érdekében annyi milliárdot elpocsékolnak. Mi^gészen mást vártunk Kennedy elnöktől. Azt gondoltuk, hogy ő lesz, aki végetvet majd a hideg- háborús őrületnek, s megmenti az emberiséget egy újabb világégéstől. De bizalmunkat egyetlen szavával széjjeltépte. Azt mondta, hogy a kommunisták azok, akik a háborúkat csinálják. Többek között megemlítette Koreát is ezzel kapcsolatban. Ug.vlátszik Kennedvnek rövid az emlékező tehetsége, mert hát hol volt Dulles, Truman és a többiek? Ha ez igy megy tovább, akkor néhány hét múlva azt mondja majd, hogy Kuba kérte az inváziót önmaga ellen, s igy tovább. Elnök ur nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a hallgatósága vak és erről a közeljövőben önmaga is meg fog győződni. Egy, aki kiábrándult az ön politikájából svc Megnézte a cimszalagot Tisztelt Szerkesztőség! Nem várom meg, amig felszólítanak, hogy küldjem be lapom megújítását, mert a cimszalag- ról látom, hogy mikor esedékes. Felkérem a többi lapolvasókat is, hogy nézzék meg lapjuk lejáratát és ne várjanak a felszólításra a kiadóhivataltól. George Horváth Hozzájárulás a ’62-es ÉVKÖNYV rendkívüli kiadásához Amerikai Magyar Szó 130 East 16t h Street New York 3, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Én is szeretnék hozzájárulni a 60 éves jubileumra kiadandó 1962-es naptárunk előállítási költségeihez. Kérem, helyezzék el nevemet az “Akik naptárunk megjelenését lehetővé tették” c. rovatban. Mellékelek hozzájárulásképpen $................-t. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város: .......................................... Állam: ........ KENNEDY ELNÖK KÖTELEZETTSÉGEI KÉTMILLIÓ BERLINIVEL SZEMBEN Nvilt levél-féle John F. Kennedy elnök úrhoz.. Tisztelt Elnök Ur! Figyelemmel hallgattam 1961 julius -25-én este mondott beszédét Amerika népéhez. Miután beszéde végén tanácsadásra és véleménynyilvánításra, valamint imádságbeli támogatásra szólította fel hallgató közönségét, bátorkodom nézeteimet nyilvánosságra hozni, bármilyen csekély a Valószínűsége annak, hogy ezek valaha is az Ön tudomására jutnak. Beszéde központi témáját a berlini kérdés alkotta, pontosabban “elkötelezettségünk két millió berlinivel szemben”. A kifejezés “elkötelezettségünk két millió berlinivel szemben” legalább TÍZSZER fordul elő beszédében. Az ön nézete szerint ezt a “kötelezettséget” Kruscsev szovjet miniszterelnök közelmúltban tett kijelentései és tervbe- vett intézkedései veszélyeztetik és ennek következtében Ön részleges mozgósítást rendelt el. Több ezermillió dollárral emelte az Eisenhower által önre hagyatékozott 41 billiós hadi költség- vetést. Laikus ember lévén nem tudom elképzelni, hogy If iként lehet Uíkekötési terveket “fenyegetés”MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-t Név: .................................................................... Cim: ..................................................................... ; Város: ........................................ Állam: .......... nek minősíteni. Azt sem tudom megérteni, hogy mennyiben volna két millió berlini élete veszélyeztetve, ha Nyugat-Berlin nyugati katonai köz- igazgatás helyett az Egyesült Nemzetek köz- igazgatása alá lenne helyezve, miként azt Kruscsev egyik javaslatában felvetette. Ha Krus- csevnek valóban agresszív céljai volnának Nyu- gat-Berlinnel szemben, akkor ezen lagressziós céloknak elérését megkísérelhetné, akár amerikai lobogó alatt volnának á nyugati hatalmak katonái Berlinben, akár az Egyesült Nemzetek lobogója alatt.' Reális ember lévén azonban, ő jól tudja, hogy mindkét esetben háborús veszély keletkezhet. Azt pedig Ön is, Elnök ur, és tanácsosai is gyakran hangoztatják, hogy Kruscsev az ő politikai céljait nem katonai, hanem politikai, gazdasági és kulturális eszközökkel igyekszik elérni. De mik azok az “elkötelezettségek” két millió berlinivel szemben, amelyeket Kruscsev javaslatai “veszélyeztetnek”? Szerettem volna, tisztelt Elnök ur, ha ezeket némi alapossággal részletezte volna. Ha például megemlítette volna, hogy miért is vannak amerikai és más NATO-katonák Berlinben? Miután Ön eddig nem világosította fel őket, számos amerikai polgár talán azon a véleményen van, hogy az 1943-iki teheráni és az 1945-iki potsdami egyezményben azért állapodtak meg KÖZÖS katonai megszállásban Berlint illetően, hogy megvédjük két millió berlini életét, jólétét, demokráciáját s szabad vállalkozási rendszerét! Miként Ön is jól tudja, tisztelt Elnök ur, nem ezért állapodtak meg a szövetségesek Berlin közös megszállásában, hanem azért, hogy ekként is jelképezzék eltökéltségüket a nácizmus minden fajtájának és megnyilvánulásának felszámolására, hogy állandóan számontartsák és ellenőrizzék a német népet mindaddig, amig végleg ki nem gyógyult a nácizmus gyilkos rákfenéjéből. Ez volt a jogcim Berlin közös megszállásához és nem az, — bocsánat a kifejezésért — amit Ön említett a beszédében, hogy t. i. Berlin “szabadság-kirakat”, “kapcsolat a szabad világgal”, “reménysugár” és “ajtó a menekültek számária” legyen. Ha már elkötelezettségről beszélt igen tisztelt Elnök ur, hogyan feledkezett meg az eredendő elkötelezettségről, amely Berlinbe vitte az amerikai hadsereget: a nácizmus és fasizmus felszámolásáról ? A tartós béke feltételeinek megalapozásáról? Ezek az igazi elkötelezettségek. És ezek az elkötelezettségek nemcsak 2 millió berlinivel sőt elsősorban nem 2 millió berlinivel szemben állnak fenn. Ezek az elkötelezettségek, tisztelt Elnök ur, elsősorban 175 millió amerikaival szemben állnak fenn és azon tulmenőleg Európa és a világ mindama más népével szemben, amelyek elsősorban voltak áldozatai a nácizmusnak és fasizmusnak. Hogyan állunk kötelezettségünkkel London nyolc milliós népével szemben, amelyet a nácik bombáztak? Hogyan állunk kötelezettségünkkel az elpusztított Varsó és Lidice kiirtott népével szemben? Hogyan állunk tartozásunkkal Rotterdam, Párizs, Kiev, Moszkva és Sanghaj népével szemben? Elsőbbségre tarthat számot két millió berlini hat millió halott zsidóval szemben, akiknek elégetéséhez a két millió berlini gyermekei vagy apái kétségkívül hozzájárultak? Ennyit a véleménynyilvánítást illetően. Most pedig az imádsággal. Adja a gondviselés, hogy nemzeti politikánk főcélja ne a berlini “menekülési ajtó”, hanem ama nagyobb menekülési ajtó nyitvatartása legyen, amelyen keresztül Amerika és a világ népe megmenekülhessen a termonukleáris háború iszonyatától. Hálás vagyok az előkészületekért, vagy ahogy Ön mondja “biztosításért”, melynek révén milliókat lehet majd megmenteni a radioaktiv kisugárzástól. Adja a gondviselés, hogy elkötelezettségünk két millió berlinivel szemben ne igényelje 102 millió amerikai életét. Newyorki Figyelő
