Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-08-03 / 31. szám
M AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 3, 1961 Magyarok Amerikában Történelmi töredékek az amerikai polgárháborúból, amelynek 100 éves évfordulóját ünnepeljük Magyar tábornokok A fogadott haza oltárán életüket és vérüket áldozták a magyar szabadságharc egykori hősei, mert átérezték és megértették a polgárháború forradalmi céljait. így könnyen megérthető az is, Isogy a volt honvédek hőstetteiről beszálmoltak *2 amerikai katonai jelentések. Magyar nevek szerepeltek a nagy lapok haditudósitásaiban. A magyarok négy éven keresztül egymást követően érték el a legnagyobb katonai rangokat, köztük a tábornokságot. így lett tábornok Mándy Károly, akinek amerikai neve Charles Mundee volt. Kansasban lépett be a hadseregbe. 1861 augusztus 24-én kapitány, 1862 aug. 16-án őrnagy, mert kitűnik bátorságával a Winchester, Fischer’s Hill és a Cedar Creeki csatákban. 1864 október 19-én ezredesi rangot kapott, mivel a petersburgi ütközetben ismét kitüntette magát. 1865 április 2-án címzetes tábornokká nevezik ki. Kozlay Jenő 1861 augusztus 30-án Hudson City, N. J.-ben lépett be az Egyesült Államok hadseregébe. 1848-ban húsz éves jogász volt, a szabadságharc alatt honvédszázadosig küzdötte fel magát. 1861 októberében már ezredese az 54. new- yorki gyalogezrednek és a polgárháború alatt olyan katonai pályát futott be, hogy a szenátus 1865 március 13-án vitézségéért tábornokká lépteti elő. Ashboth tábornok Az amerikai hadsereg egyik legnépszerűbb magyar tábornoka Ashboth Sándor 48-as honvéd- ezredes volt, aki a Mississippi hadihajóval érkezett Amerikába, amelyet az amerikai kormány küldött Kossuthért és a magyar számüzöttekért. Kossuth Lajos hadsegéde volt és Kossuth elutazása után őt bízta meg a magyar ügyek intézésével, ő volt a magyarok tényleges minisztere az Egyesült Államokban. Ifjúkorában még Magyarországon a Selmecbányái mérnöki akadémiát kitüntetéssel végezte. Az Egyesült Államokban előbb csatornaépítési munkálatokat vezet, mint főmérnök, majd később ő az első, aki megtervezi New York legnagyobb parkját, a Central Parkot és igyekszik New Yorkot parkvárossá tenni, ő készítette el a Hudson mentén levő Washington Heights városrész szabályozási terveit. Amikor kitört a polgárháború, Fremont altábornagy nyugati hadseregéhez hívja és annak vezérkari főnöke lesz, majd 1861 szeptember végén a negyedik hadosztály parancsnokának teszik \meg. 1862 februárjában elfoglalja Fayetteville és Bontonville városokat. Az egész országban hires lett Ashboth Sándor, az újságok a legkisebb városokban is közölték a fényképét, amikor 1862 március 7-én a Pea Ridgei ütközetben megverte az ellenséget és balkarján megsebesült, de másnap ismét nyeregben volt. Megfutamította a délieket s Missouri állam igy biztosítva lett az Egyesült Államok részére. A Pea Ridgei ütközet után a szenátus Washingtonban megerősítette Ashboth Sándor dandár-tábornokká való kinevezését, azután a kentucky-i hadak, majd később a nyugati floridai haderő parancsnoka lett. 1864 szeptember 27-én a Ma- rianna-i csatában súlyosan megsebesült, de ennek ellenére újabb győzelmet aratott. A jobb karját összeroncsolta egy golyó, a másik pedig a jobb arccsontján a koponyacsont alatt rekedt meg. A háború végén a szenátus Ashboth Sándort altábor naggyá nevezte ki hősies vitézségéért és kiváló érdemeiért. Ashboth Sándort 1866-ban Argentina követének nevezték ki. A kinevezést a szenátus egyhangúlag hagyta jóvá. Két évvel később 1868-ban ott is halt meg, mert nem tudta kiheverni a ma- riannai ütközetben kapott fej sebet. Buenos Airesben, Argentina fővárosában a temetés napján a köztársaság gyásza jeléül félárbócra engedték le a zászlókat. Holttestét nagy pompával szállították az Egyesült Államokba s helyezték el az arling- toni temetőben. E. S. KÖRBE-KÖRBE írja: PAAL MÁTHÉ Van-e magyar kultúra? , L Épeszű ember számára nem is képezhet kérdést hogy van-e magyar kultúra, hiszen a magyar nép több mint ezer éve él a Kárpátok medencéjében és ezen idő alatt sajátos népi kultúrát fejlesztett ki, melyet az évszázadok viharai sem tudtak elmosni. Nincs oka egyetlen magyarszármazásu embernek sem arra, hogy szégyenkezzen ezen a téren. S hogy mégis felmerülhetett ez a kérdés, az annak köszönhető, hogy lapunk jun. 29-i számában Geréb József rovatában megjelent egy levél erről a kérdésről. Szükségesnek tartom tehát, hogy ebben a rovatban foglalkozzak a magyar kultúra egyes fázisaival. Oktatás Minden nép kultúrájának alapja az oktatás, nézzük meg tehát, milyen a magyarországi népoktatás ? A régi Magyarországon 6 évestől 12 éves korig volt tankötelezettség. Az 1937/38-as tanévben a tankötelesek 79 százaléka járt iskolába és csak 48 és fél százaléka végezte el a hatodik osztályt. J948-ban államosították az egyházi és magániskolákat, a tankötelezettséget 14 éves korig emelték, vagyis az általános iskola 8-ik osztályáig. Az 1937 38-as tanévben 1,096,000 tanuló iratkozott be az iskolákba, mig az 1959/60-as tanévben 1,314,000. 1948-ban 33,000, 1959-ben 55,000 volt az általános iskolák tanítóinak száma, vagyis tiz év alatt majdnem kétszeresére emelkedett. Ez idő alatt írástudatlan felnőttek százezrei tanultak meg Írni, olvasni, miáltal az Írástudatlanságot teljesen felszámolták. A középiskolák, a gimnázium és polgári, majdnem teljesen el voltak zárva a dolgozók gyermekei elől. Az 1937/38-as tanévben 285 középiskolába 52 ezer tanuló, az 1959/60-as évben 435 középiskolába 204 ezer tanuló iratkozott be. Nagyon sok fiatal ipariskolákba és tanműhelyekbe iratkozik be, ahol szakmunkásoknak képezik ki őket. Onnan azután magasabb technikai iskolákba kerülhetnek, ahol a termelés és a szolgálat minden ágában magas szakképzettséget nyerhetnek. Esti és levelező tanfolyamokon a felnőtt dolgozók tízezrei végzik el a középiskolát, amire az elmúlt rendszerben nem volt módjuk. Az egyetemi és felsőiskolai oktatás óriási fejlődésen ment keresztül. Ezt az alábbi számok világosan megmutatják. 1937 38-ban 11,700 tanuló iratkozott be az egyetemekre és főiskolákba. 1960-ban 34,600 tanuló, tehát több mint háromszor annyi. De még ennél is fontosabb, hogy mig az 1937 38-as tanévben munkás és szegény paraszt származású tanulók száma együttesen nem érte el a 3%-ot, addig az 1958 59-es tanévben a tanulók 32%%-a volt munkásszármazásu, parasztszármazásu pedig 20%. Ma 30 egyetem és főiskola működik az országban. A Magyar Tudományos Akadémia tényleg a tudományok csarnoka lejt és irányításával 120 intézményben folyik intensiv elméleti és gyakorlati kutatás a tudomány minden ágában, melyekre a nemzetközi tudományos világ is felfigyel. Évente több nemzetközi tudományos kongresszus zajlik le Magyarországon, melyeken a magyar tudósok kiváló helyet foglalnak el. Irodalom A felszabadulás után úgy a régi munkásirók, mint az uj Írógárda, melynek kevés lehetősége volt a múlt rendszerben érvényesülni, egységesen az újjáépítés és a társadalmi fejlődés szolgálatába állította tudását A polgári világ otthon maradt irói is, rövid hallgatás után, csatlakoztak a szocialista realizmus irányzatához. Három budapesti és több vidéki folyóirat szívja fel az irók termékeit a nagyvonalú könyvkiadás mellett. A könyvkiadás hatalmas arányú fejlődésére a következő adatok vetnek fényt: 1938-ban 8,156 müvet adtak ki 17 millió példányban; 1958-ban 15,156 mii jelent meg 49 millió példányban ; 1953-ban 167 millió forintot költöttek könyvekre; 1953-ban a falusi lakosság a könyvek 5—6 százalékát vásárolta; 1958-ban 381 millió forintot költöttek könyvekre, a falusi lakosság 21 százalékát vásárolta. Mit olvasnak? Shakespeare összes müvei 30,000 példányban jelentek meg és pár hét alatt teljesen elfogytak. Tolstoj müvei tiz év alatt 335,000 példányban, Balzacé 220,000, Dickensé 100,000, Gorkijé 775 ezer példányban jelentek meg. Solokov hires köny ve: “Uj barázdát szánt az eke” 153,000 példányban fogyott el. József Attila versei 300,000 példányban, Ady Endréé 214,000, Petőfi Sándoré 679,000, Arany Jánosé 744,000 példányban jelentek meg. Móricz Zsigmond müvei pár ezer híján 2 millió, Mikszáth Kálmán Írásai másfélmillió példányban, Jókai regényei egy és negyed millió, Móra Ferencé 722,- 000 példányban jelentek meg. Az újabbak közül Illés Béla könyveit egy és negyed millió példányban, Urbán Ernő, Illyés Gyula, Szabó Pál Írásait egyenként több mint 300,000-es példányszámban nyomtatták ki. A felszabadulás előtt pl. Móricz «Zsigmond müveinek első kiadása csak 3,000 példány volt, ma a kezdő irók müvei is 8 ezres példányszámban kerülnek a könyvpiacra. A gyári üzemekben több mint 5 ezer könyvtár van 5 milliónál több könyvvel, s a legkisebb falunak és a nagyobb termelő- szövetkezeteknek is jól felszerelt könyvtáruk van. Képzőművészet A mai magyar rendszer rendkívül nagy gondot fordít a régi magyar képzőművészet feltárására. A régi templomokat, házakat, várromokat restaurálják, nemzeti kincseknek tekintik, ugyancsak az összes magán gyűjteményeket, melyeket uj muzeiSnok létesítésével hozzáférhetővé tesznek. A festészet, szobrászat, építőművészet nagy lehetőségeket kap az alkotásra, ugyancsak az iparművészet. Soha sem dolgoztak nagyobb lelkesedéssel a képzőművészek, mint ma és a tömegek méltányolják munkájukat. 1935-ben a múzeumoknak 792,000 látogatója volt, 1958-ban pedig két millió 700 ezer. (Vége következik) Mindez azt mutatja, hogy a falusi nép, amely a múltban legfeljebb naptárt olvasott, ma évente több mint tizmillió könyvet vásárol. | AMERIKAI MAGYAR SZÓ . 130 Éast 16th Street, New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! . Én is terjeszteni kívánom Rev. Gross A. . I László: “Otthon jártam” c. füzetét. Küldjenek | részemre ................ példányt. Mellékelek érte I ....................-t. (Egyes példányszám ára 20 i | cent, csomagos rendelésnél 10 cent) I Város:..............................................Állaim:.... [ A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS megszüntetését célzó elnöki bizottság (Comm, on Equal Employment Opportunities) rendelkezései nem vonat koznak minden munkaszerződésre, amit munkáltatók kormányügynökségekkel kötnek. Olyan munkán, amely nem haladja meg a 10,000 dollárt vagy egyes rendelések, miket alvállalkozóknak adnak ki, a munkáltatók nem követnek el törvény- sértést, ha faji vagy vallási megkülönböztetést gyakorolnak a munkások alkalmazásánál. A U. S. News and World Report örömmel szolgál olvasóinak ezzel a felvilágosítással. • . NYOLC NÉGYZETKILOMÉTERNYI területen feküdt Hitler főhadiszállása a kelet-poroszországi Rastenburg mellett. A varsói katonai múzeum Hitler vasbetonbunkerjében most antifasiszta kiállítást rendez be.
