Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-12-21 / 51. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 21 1961 'AA/WVWVAAA/VV/VUV/VVW\A/\/\An/tAA/VVtfVUWVWVWUUVVWV\A/V/VVAAAA/WUVV\AAAAAMVV\AAAMVA/V<'/ M agyarország ^i/VIMft/WflflAftAnflAAft/WWVWWV/WAAMA/WWA/WAA/WW/UVUVWWVWWUUUVWlrtA/W/NA/WWWVWWvi KESERVES TAPASZTALATOK UTÁN, HAZAFELÉ Tizenhárom évi emigráció, sok hányattatás és keserű felismerések után hazatért Nyugatról Csorba Mikita István volt parasztpárti képviselő. Hosszú, kacskaringós, soks or zsákutcába vezető utón tért vissza Csorba Mikita István volt nemzeti parasztpárti képviselő szülőfalujába, a Szabolcs megyei Gávára. Csorba Mikita István 13 esztendőt töltött Nyugaton emigrációban, hosz- szu ideig tagja volt az úgynevezett “Magyar Nemzeti Bizottmánynak”, jól megismerte az emigráció vezető íiguráit. A parasztpolitikus, aki annak idején hátat fordított Magyarországnak, és úgy gondolta, hogy azoknak az oldalára kell állnia, akik a “szabad Nyugaton” kerestek már előzőleg népellenes politikájuknak támaszt, tizenhárom esztendő múltán, csalódások és tévedések sorozatában döbbent rá, hogy helytelen utón járt, s az egyetlen becsületes ut, hogy megköveti hűtlenül elhagyott hazáját. Amnesztiát kért és kapott a magyar kormánytól, s hazatért. Miről számol be Csorba Mikita István? A “bizottmány” álmai Sokfelé járt az emigrációs hányódás éveiben. 1948 márciusában Bécsen és Linzen keresztül érkezett Salzburgba. Ott lágerben élt. s a legnehezebb munkát végezte, hogy fenntarthassa magát. Nagy Ferenc és Sulyok Dezső, akik tudtak volna, nem igyekeztek könnyíteni társaik sorsán. Csorba Mikitának végül is sikerült illegálisan Svájcba jutnia, amely akkor még az Ígéret földjének tűnt fel előtte. Ott is lágerbe került, s. aztán kapcsolatot talált Kovács Imrével. Kovács — aki dúskált mindenben — kijelentette, hogy ő is menekült, segíteni nem tud. Egy pantallót adott Csorba Mikitának; ne tűnjék fel azzal, hogy csizmában jár. . . Közben Csorba Mikita belekerült a megalapítás előtt álló úgynevezett “Magyar Nemzeti Bizottmány” körüli harcokba. A fő kérdés az volt: ki lehet tagja a bizottmánynak? Sokan marakodtak a tisztségekért, főként azért, mert a tagoknak kilátásba helyezték az amerikai bevándorlási vízumot, s azok, akik a bizottmány valamelyik bizottságának a vezetői lehettek, hozzájuthattak havi tiszteletdijhoz is. Kovács Imre, hogy megfelelő “súlya” legyen a bizottmányban, azon mesterkedett, hogy létrehozza az emigrációban a Parasztpártot. Csorba Mikita azonban néhány társával együtt nem állt rá az alkura. Ellenszenves volt számukra, hogy a hallatlanul elegáns, világfi módjára öltözködő és viselkedő, szellemi és politikai “fölényét” fitogtató Kovács Imre, az egykori falukutató, politikai pojácává vált. Csorba Mikita, más, volt pa- rasztpárti képviselőkkel együtt, jóllehet már akkor megvolt a véleménye jó néhány emigráns politikusról, ennek ellenére belépett a bizottmányba. A bizottmány legfőbb tevékenysége abban merült ki, hogy tagjai különböző világpolitikai események kapcsán a magyarországi változásokról, magyarán ellenforradalomról ábrándoztak. Ezeket a reményeket táplálta Nagy" Ferenc is, akivel Csorba Mikita 1949-ben találkozott Svájcban. Nagy Ferenc az Egyesült Államokból látogatott el Európába, s az emigráns politikusoknak adott “politikai tájékoztatójában” nevesebb amerikai vezető személyek biztató kijelentéseire hivatkozott. Megígérte azt is, hogy Csprba Mikitát és barátait segíteni fogja az amerikai kivándorlásban. Nagy Ferenc szokás szerint nem tártotta meg Ígéretét. Koronás címer a pecséten 1950 utolsó heteiben Csorba Mikita Kanadába költözött. Széleskörű levelezést folytatott a másutt élő bizottmánytagokkal, s hamarosan észrevette, hogy ezek az emberek a ne 'ében, helyette is politizálnak. Vita folyt például az általuk tervezett magyar államformáról. Mindenesetre a koronás, angyalos címert, tehát a királyság jelképét vésették a hivatalos pecsétjükre. Már akkoriban az a hír járta, hogy a bizottmányban Varga Béla katolikus pap, a Kisgazda Párt volt alelnöke a tótum- J'aktum, mert neki vannak a legjobb amerikai „kapcsolatai, és ha Varga követeléseit nem teljesítik, akkor az amerikaiakkal szétvereti az egész egyletesdit. A rohanó események sodrában sokáig tehetetlenül, tétlenül állt Csorba Mikita, a gávai paraszt- ember akinek a nevében is beszéltek a bizottmány mindenre kapható urai. Csorba Mikita béresként dolgozott ebben az időben, nehéz munkával kereste meg kenyerét. Sok ellenérzés volt már benne az emigráció hivatalos politikájával szemben, de mégis elfogadta az úgynevezett “Nemzetközi Parasztunió” amerikai kongresszusára szóló meghívást. De ia kongresszus is csak üres szószaporitásnak bizonyult. Rengeteg beszéd hangzott el. Tiszát lehetett volna rekeszteni velük. A tárgyalás, illetve a kongresszus nyelve angol volt. Csorba Mikita úgyszólván semmit sem éi-tett belőle. Ezután visszatért Kanadába, s mivel a Parasztunió kongresszusán és a tárgyalások alatt olyan benyomást szerzett, amely csak erősítette benne idegenkedését mindentől, amit az amerikaiak támogatnak, kilépett a bizottmányból. A háromnapos karácsonyi és a kétnapos újévi ünnepeket sokan kihasználják utazásra, arra, hogy az ország különböző tájain pihenjenek. Már napok óta nagy a forgalom az IBUSZ-irodákban és a Turistaházakat Kezelő Vállalat budapesti központjánál. Az IBUSZ a december 24 és 26 közötti napokra érdekes programot dolgozott ki. A többi között három és fél napos túrákat indítanak Ba- atonfüredre, Pécsre, Szombathelyre, Kőszegre és Aggtelekre, kétnapos utakat Győrbe, Sopronba, Aggtelekre, a Bükk vidékére, Debrecenre és a Balatonfélvidékre. Ezek a városnéző, kirándulójáratok, de indítanak különautóbuszokat Ut az ismeretlenbe elnevezéssel, társasjátékkal, kereszt rejtvényekkel tűzdelt útvonalakra is. Az érdeklődésre jellemző, hogy a karácsonyi túrákra már eddig több mint hatszázan jelentkeztek, és előreláthatóan még hatszáz jelentkezőre számítanak. Karácsonykor körülbelül tiz autóbusz-különjáratot indítanak és a szilveszteri járatok száma is megközelíti a tucatot. Az érdeklődés középpontjában Pécs, Balatonfüred, valamint Győr és környéke áll. A két és fél napos túrákon kívül a hónap végén egynapos kirándulójáratokat indítanak az ország legkülönbözőbb pontjaira. A szilveszterre meghirdetett Ut az ismeretlenbe járatnak olyan nagy sikere volt, hogy azóta újabb két napos utat hirdettek meg. Az év utolsó napját sokan az úgynevezett disznótoros járatokkal búcsúztatják. Hét ilyen busz indul Mátrafüred, Párád, Gyöngyös és Eger vidékére. a kirándulói a szilvesztert a különböző vidék szórakozóhelye .én töltik el. Meglehetősen nagy azoknak a száma is, akik A Parlamentben az idén is megtartják az immár hagyományos fenyőfaünnepséget. Az ünnepségre több mint 5,000 kisdobos és úttörő kap majd meghívót. Az iskolákban azokra a pajtásokra esik a választás, akik a legjobb uttörő- munkát végzik és szorgalmukkal a tanulásban is jó eredményt érnek el. Kőszegen már kiválasztották azt a 17 méteres fenyőóriást, amely hamar útnak indult Budapestre. Díszítésére több mint fél mázsa szaloncukrot, 180 színes izzót és mintegy 200 csillogó üvegdiszt használnak fel. Tetejét 70 centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillag díszíti majd. A fenyőünnepség december 25-én délelőtt kezMarakodás a dollárköt égért A Parasztunió kongresszusának idején volt tanúja az egykori parasztpárti képviselő a,z- egyik legemlékezetesebb jelenetnek, amely jelképe lehet az emigrációs politikának. Egyik társával együtt a kongresszus harmadik napján felment a kongresszus irodájába. Az Íróasztalnál két ember veszekedett. Az egyik Bokor Béla volt, a Parasztunió tisztviselője,' a másik egy román agrár- politikus, aki törve beszélt magyarul. Bokor egyik kezét a levegőbe emelte, markában egy köteg dollár volt, a román politikus pedig, jóval alacsonyabb ember lévén, igyekezett ezt a pénzcsomót elérni és kivenni Bokor kezéből. Csorba Mikitában felötlött a gondolat, hogy ez a marakodás hűen jelképezi az ellenforradalmi emigráció életét. Ettől kezdve hét esztendeig Csorba Mikita nem állt már az emigrációs politika első vonalában, de azért szüntelenül kapcsolatot tartott jó néhány emigráns politikussal, igy Kiss Sándorral, a Pa- rasztszövetség volt igazgatójával, akit igy jellemzett egyik odakint készült feljegyzésében: “Kiss Sándor egyre jobban esik szét, lesz belőle kis- szolga. Nyálas kispolgár.” Nagy Ferencről, a volt magyar miniszterelnökről, aki az úgynevezett Magyar Nemzeti Bizottmány feloszlatása után egyik vezető tagja lett az újjászervezett “Magyar Bizottságnak” is, úgy vélekedik, hogy Nagy Ferenc az (amerikai világuralmi, háborús külpolitika érdekeit szolgálja, s ebben az irányban igyekszik befolyásolni politikustársait is. Vai’ga Bélát az emigráció egyik legreakciósabb emberének jellemzi, akinek kitiir/ amerikai kapcsolatai vannak. Varga többször tárgyalt a reakciós Spellman bíborossal is. (Folytatás 11-ik oldalon) nem kirándulásokon vesznek részt, hanem az ünnepek ideiére szállodai szobái bérelnek az ország valamelyik üdülőhelvén. Az üdülőszolgálatnál már szeptember óta folyik a helyfoglalás és mái több mint G00 szállodai ágyat béreltek a budapestiek. Az igénylők között sok a családos, hiszen a tiz éven ahdi gyermekekért a költségeknek csak 60 százalékát kell fizetni. A legkeresettebb szállodák a josvafői Tengerszem, a hévízi Palatínus, a vico<rrádi Vár Szálló és a balatonfüredi Arany Csillag. , A legtöbben a hegyvidékeket keresik fel. és olyan nagy az érdeklődés, hogy az igényeket nem is tudják teljes egészében kielégíteni, mert ezeken a helyeken viszonylag kevés a télen füthető és vendégfogadásra alkalmas szoba. Sokan döntöttek ugv, hogy a karácsonyi ünnepeket külföldön töltik. Nagy számú turistacsoportok indulnak a Szovjetunióba, Romániába, Csehszlovákiába és Lengyelországba. Hasonló a he'vzet szilveszterkor is. Míg sok magvar külföldön tölti az ünnepeket, addig több száz külföldi búcsúztatja az óévet Budapesten. A Szovjetunióból, Romániából. Lengyelországból' Csehszlovákiából és az NDK-ból mint-egv 1600 vendég érkezik Budapestre. Ezek a turisták részt vesznek az IBUSZ nemzetközi szilveszterén. A szilveszteri mulatságokat az idén öt helyen: a Royálban, a Hungária Kávéházban, a városligeti Gumidnál, a Gebéidben és az Európában rendezik meg. Az ünnepélyes megnyitó mindenütt palotással kezdődik, majd neves művészek közreműködésével műsort adnak. Tánc- és cigányzene mindenütt lesz. A nemzetközi szilveszteri mulatságokra több mint 2,000 vendéget várnak. dődik. amikor a kisdobosok veszik birtokukba a Parlament kupolacsarnokát és Vadász-termét, délután pedig az úttörők mennek vendégségbe. Karácsony második napján, 26-án délután ugyancsak az úttörőké lesz a Parlament, majd este a kiszes ifivezetők, valamint a felnőtt uttö- rővezetök részére adnak színvonalas műsort. A kétnapos karácsonyi ünepségen gazdag, változatos program várja a pajtásokat. Különböző bemutatókat tartanak és a többi között elvezetik őket a technika világába. Télapó “udvarával” egvütt köszönti majd a pajtásokat. A műsorban fellépnek a főváros neves bűvészei, a Vadász-te remhen vedig érdekes játékok szórakoztatják a kicsinyeket. (VAAAA/VV\AAAAAAflWWUVWUWUVV\M/W(AAAAAWUVVWWVAAAAnAAAAAAAAnAAAAnAAMVVUVVVWVVWV( Háromnapos kirándulások - Teltház a hegyvidéki szállodákban - Nemzetközi szilveszter Budapesten ötezer gyermekvendég 17 méteres fenyőóriás, fél mázsa szaloncukor és vidám műsor lesz az idei karácsonyi ünnepségen a Parlamentben
