Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-21 / 51. szám

Thursday, December 21 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ELVESZTETTE ÁLLÁSÁT, MEÁT TILTAKOZNI MERT A The Californian c. folyóiratban olvashatunk ártól, hogy milyen nagy mértékben “érvényesül” itt az Egyesült Államokban a szólásszabadság és a szabad vélemény nyilvánításának alkotmá­nyos joga. A Képviselőház Amerikaellenes Tevé­kenységeket Kivizsgáló Bizottsága, mint ismere­tes, elkészítette tavaly az “Operation Abolition” c. filmet. A film a bizottság san-franciscoi kihall­gatásai ellen tiltakozó diákság tüntetését mutat­ja be egyoldalú és hamis beállításban. Érthető, hogy országszerte nagy tömegek mozdultak meg a film bemutatásának eltiltása mellett. Nemrég a Lockheed Aircraft Corporation a kaliforniai Sunnyvale városban engedélyt adott ennek a nagy vitát kiváltó filmnek a bemutatá­sára. A cégnél dolgozó több mérnök és fizikus erélyesen tiltakozott ez ellen. A vállalat vezetősé­ge megengedte számukra, hogy kifejezzék ellen­tétes véleményüket a film levetitése után és csak­hamar abba is hagyták .a film bemutatását. Nemsokára az ugyancsak kaliforniai Glendale- ben működő Space-General Corporation engedte meg az “Operation Abolition” c. film bemutatá­sát. Itt csak egyetlen egy alkalmazott tiltako­zott ellene. Ennek az egy embernek a tiltakozása elég volt arra, hogy megdöbbentse a Space-Gen- éral Corp. vezetőségét és törölje a film további bemutatásának programját. De azt az alkalmazot­tat, aki tiltakozni mert, névszerint Frank J. Kofsky-t, elbocsátották az állásából. Frank J. Kofsky a következőképpen mondja el az esetet: “Október 10-én megtudtam, hogy a Space- General, akinél mint biofizikus voltam alkalmaz­va, az “Operation Abolition” c. film bemutatását tervezi a hét hátralévő részében, az ebédszünetek alatt. Tudakozódás után megtudtam, hogy a filmet a Space-General egy helyi hazafias egyesülettől kapta kölcsön. Kértem a személyzeti osztályt, melynek a védnöksége alatt a filmet levetítették, hogy adja meg nekem az engedélyt arra, hogy a bemutatott eseményt más megvilágításban ma­gyarázhassam meg, mert az volt a véleményem, hogy a film részrehajló és pontatlan. Mikor el­utasították a kérésemet, akkor közöltem a sze­mélyzeti osztállyal, hogy nincs más választásom, mint félbeszakítani a film vetítését azoknál a janitoknál, ahol olyan csoportok mint pl. az Egy­házak Nemzeti Tanácsa, bizonyította be, hogy tévesek. Röviddel ezután értesitettek róla, hogy a film bemutatását törölték. . Mikor október 13-án reggel bementem a hivata­lomba, az íróasztalomon találtam egy értesítést, hogy menjek A1 Albrecht irodájába, aki a rész­vénytársaság egyik alelnöke. Ott már várt rám Albrecht és Tom Joice, aki a biztonsági őrség ve­zetője, de Albrecht szerint “a személyzeti osztályt képviseli”. Albrecht értesített arról, hogy a szol­gálataimra a Space-General nem tart további igény, 1 heti fizetést fogok kapni és még ezen a. napon el kell mennem. Arra az egy kérdésre, amit megengedett a számomra, Albrecht azt vá­laszolta, hogy “nincs felhatalmazása a dolog szé- lésebbkörü megbeszélésére és hogy a felmondás nem a közvetlen felettesem ösztönzésére történt, de azért őt is értesítették az esetről.” Azonnal felkerestem a közvetlen felettesemet, hogy magyarázatot kérjek az ügyre vonatkozólag. Kiderült, hogy még nálam is kevesebbet tud az egészről. Azt mondta, hogy az előző nap léptek vele érintkezésbe az én elbocsátásommal kapcso­latban, de ugyancsak semmi magyarázatot nem fűztek hozzá. Megkérdeztem őt munkám minősé­gére vonatkozóan és ő azt válaszolta, hogy felet­teseivel való beszélgetés folyamán világosan meg­mondta, hogy a munkám teljesen megfelelő. IIoz- zátehetem még, hogy nagyon megdöbbentette őt az események alakulása s nyilvánvalóan sokkal jobban lesújtotta az elbocsátásom, mint sajátma- gamat. Igv áll, az ügy. Megpróbáltam mindezt olyan ésszerűen és tárgyilagosan közölni, amennyire csak lehetséges volt; mivel képtelen vagyok töb­bet megtudni a dologról, mindenkinek sajátma­gának kell levonnia belőle a következtetést. Hagy tegyem még hozzá, hogy nem azért mondom el a történetemet, mert szimpátiát akarok kelteni, hisz ügyremet, lezártnak tekintem. Pusztán csak tudóstársaimat akarom figyelmeztetni arra az árra, amit meggyőződésük kinyilvánít ásóért fi­zetniük kell.” Eddig tart Kofsky története. Ivofskyról még a következőket mondhatjuk el: 26 éves és BS dip­lomát szerzett fizikából a California Institute of Technology-n (Caltech) és már kidolgozta disser- tációját, amivel a Ph.D. címet akarja megsze­rezni biofizikából a University of Caiifornia-n. Három hónapja dolgozik a Space-General szolgá­latában és panasz még nem érkezett rá. Politikai állásfoglalása csak abban nyilvánul meg, hogy a Demokrata Párt listájára szokott szavazni. A Space-General Corporation az Aerojet-Gen­eral Corp.-nak lett a leányvállalata újabban és a fő vállalat hatalmas összegeket fektet bele leány- vállalatának a fejlesztésébe. 500 dollár jutalmat Ígérnek minden olyan alkalmazottnak, aki sze­rez egy másik alkalmazottat az tizem részére leg­alább 5 éves technikai gyakorlattal. Nagyon nagy szükségük van mérnökökre és szakemberekre. De ugylátszik mindezek a szempontok háttérbe szo­rulnak a politikai “megbízhatóság” Szempontjai mellett. Ezért veszthette el egy olyan kitűnő szakember, mint Kofsky az állását. Heusinger Adolf leleplezése Német okmányok igazolják háborús bűntetteit. — A Szovjetunió Heusin- ger kiszolgáltatását kéri vádeljárás céljából. — A NATO katonai veze­tése a nácik kezében van A szovjet kormány, az Egyesült Államok moszkvai követségéhez jegyzéket nyújtott át, amelyben kérte Adolf Heusinger háborús bűnös kiadatását, hogy annak az országnak büntető bí­rósága ítélkezzen felette, ahol bűneit elkövette. A jegyzékhez okmányok fényképmásolatai voltak csatolva a Heusinger által elkövetett bűnök bizo­nyítékaiként. A State Department egyelőre “nyers és nevet­séges propaganda gyakorlatinak minősítette a szovjet jegyzéket. Heusinger nyugatnémet gene­rális Washingtonban állomásozik, mint a NATO Állandó Katonai Bizottságának elnöke. A jegyzéket Moszkvában sajtókonferencián hozta nyilvánosságra a szovjet külügyminiszté­rium. Heusinger bűntetteit-a Német Fasiszta Or- szágdulók Elkövetett Kegyetlenségeit Felderítő Különleges Kirendeltség a fasiszta Németország zsákmányul ejtett katonai irattárának okmányai alapján állapította meg. Ezek szerint, mondja a szovjet jegyzék, “Heusinger, mialatt vezető ál­lást foglalt el a Hitler Wehrmacht parancsnoki tagozataiban, személyesen résztvett náci Német­országnak a Szovjetunió, Anglia, Jugoszlávia, Franciaország, Görögország és más európai or­szágok elleni agressziójának k i tervezés ében, elö- készitésében és végrehajtásában, valamint egy terv kidolgozásában, amely Svájc elfoglalását cé­lozta. Ezeket a tetteket nemzetközi törvények béke elleni bűncselekményeknek minősítik.” “Heusinger különösen a ulyos tetteket követett el a szovjet néppel szemben”, folytatja a jegy­zék. Mialatt Heusinger a Hitler hordák büntető kirendeltségeinek vezetésével volt megbízva, a legvéresebb terrorisztikus megtorlásokat rendelte el az ideiglenesen elfoglalt területek polgári la­kossága ellen. “Heusinger rendeletére a büntető erők a hadi­foglyok tömeges megsemmisítését folytatták, tú­szokat lőttek agyon, köztük asszonyokat, gyerme­keket, öregeket, községeket és falvakat földig le­romboltak. Ezek az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények.” A “legjobb katonai elme” A polgári sajtó azzal igyekszik Heusinger há- borusbünös múltját fedezni, hogy agyondicséri militarista képességeit. Ezt az amerikai hadveze­tőség ugylátszik hamar felismerte, amikor a ha­bom befejeztével foglyul ejtette és három évig haditörténészeti munkára használta fel. Alfred M. Grunther amerikai tábornagy a német kato­nai szakértők egyik legjobbikának ismerte el. A N. Y. Times szemrebbenés nélkül képes a következő kijelentésre: “Heusinger a II. világhá­ború alatt négy éven keresztül majdnem minden nap szoros érintkezésben volt Hitlerrel, de a ná­cizmusnak nyoma sem maradt rajta.” Ilyen kijelentéssel nem lehet a világközvéle­mény aggódását lecsillapítani. A hitleri hadpa­rancsnokság hadműveleteinek irányítója, Hitler legbensőbb munkatársa, ma a “demokratikus, szabad világ” katonai tömbjének befolyásos veze­tője. Ha volna valami bizonyíték arra, hogy Heu- singer demokratikus életfelfogással cserélte fel a “nácizmus bélyegét”, azt sietne a polgári sajtó és a “sok nyugati hódolója” nyilvánosságra hoz­ni. De nincs, és a NATO-nak katonai feladatköre szempontjából nincs is erre szüksége. Ott keveset törődnek a népek aggodalmával, hogy százpróbás nácikra bizták a “szabad világ”'demokráciájá­nak megvédését. Ez a tagadhatatlan tény való­ban mélyen gondolkodóba ejtheti a demokrácia és a béke minden őszinte barátját. “A Nyugat legjobb stratégiai elméje” még az­zal sem nyerhet elismerést ,hogy a II. világhábo­rúban a ragyogó tehetsége más eredményeket tudna felmutatni, mint a megszállt területek véd­telen lakóinak sokszázezer megcsonkított holttes­te és a falvak és városok üszkös romjai. Megre­meghetünk arra a gondolatra, hogy ilyen gyakor­lattal rendelkező stratéga mily hadvezetés nyúj­tására képes. E héten az izraeli bíróság és a világ közvéle­ménye kimondta a megérdemelt Ítéletet Eich- mann Adolf fasiszta tömeggyilkos felett. Vajon Heusinger Adolf kezén és lelkiismeretén kevesebb ember vére szárad, mint az Eichmannén? És mit jelent az, hogy Heusinger a nürnbergi tár­gyalásokon “mint tanú és nem mint vádlott vett részt?” Kinek a tanúja volt és ki védte őt meg attól, hogy mint vádlott kerüljön az itélőszék elé? A történelemnek kétségkívül erre is vannak bizo­nyítékai és azok idővel majd nyilvánosságra ke­rülnek. Az eddig felszínre került adatok azonban már elég súlyosak arra, hogy a State Department szószólója ne vesse olyan könnyelműen oda, hogy ez nem egyéb, mint “nevetséges propaganda”. Milliók vannak, akikben ez nem nevetséges, in­kább nagyon is komoly és megfélemlítő gondola­tokat ébreszt. Olyan komoly és őszintén háboruellenes egyéni­ség, mint Mrs. Eleanor Roosevelt, kifejezte ag­godalmát amellett, hogy a nácizmus nem halt ki és Nyugat-Németországban nem is nagyon titkol­ják. Még Nvugat-Berlinben sem. “Mi annak a je­lentősége, hogy németek elzarándokolnak arra a helyre, ahol Hitler állítólag utolsó óráját élte és elpusztult és ott áhítattal, levett kalappal meg­állnak?”, kérdezi Mrs. Roosevelt. Ez a revansvágy, a német hatalomratörekvés életbentartásia. A nyugati hatalmak talán öntel­ten arra gondolnak, hogy a német “ragyogó mili­tarista elméket” a maguk szolgálatába állították, de kellemetlen ébredésük lehet, amikor — eset­leg későn — rájönnek, hogy a német militariz- mus túljárt az eszükön és mint tették a II. világ­háború alatt, a nyugati szövetségeseik ellen for­dítják a tőlük kapott fegyvereket és hatalmi állá­sukat. Heusingert éa társait meg kell fosztani vezető szerepüktől. Meg kell menteni az emberiséget a béke ellenségeitől. Heusinger nyerje el a méltó büntetését. ___s \ TÖLTSE AZ IDÉN A ] SZILVESZTERT ¥ ' * jy jjK K kellemes környezetben a 3 * 2 £ Los Angelesi Munkás Otthonban | y 1251 S. St. Andrews Place 1 ¥ I e • Finom csirke, hurka-kolbász • ¥ 1 DUDÁS ZENEKARA! ÍJ Vacsora kezdete 6 órakor Részvételi dij $3.50 e A Chicagói Magyar Kultur Bizottság l CSALÁDIAS SZILVESZTERT $ ¥ * rendez vasárnap, december 31-én 3 S' r r Ü £ Joe Sauserék vendégszerető házában x \ß M K 2212 N. Burling Street alatt % ¥ § £ Finom vacsoráról és hűsítő italokról ¥ gondoskodunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom