Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-14 / 50. szám

UL AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 14, 1961 Magyarország (lMMAM/U\AAnAAnAAAAn/WUVV\AnAn/WVWWUVWUUVVUUV\n/V/VV\/VUVVVVWUVVVAA/WVWUWVUWUVUVtS UJ POSTAHIVATALOK - ÁRUSÍTÓ AUTOMATÁK -50 EZER TELEFONÁLLOMÁS ULTRARÖVIDHULLÁM J RÁDIÓADÓ-HÁLÓZAT Hogyan fejlődik a posta és a hírközlés -i máso­dik ötéves tervben? Erről beszélgetett Kövesi Béla a posta-vezérigazgatósága és az érdekelt há­rom szakágazat vezetői. Kevesebb várakozás, gyorsabb kézbesítés Az 1965-ig terjedő időszakban jelentős átalaku­lás lesz a postahivatalokban. Jelenleg még sok a kifogás, hogy a helyiségek zsúfoltak, korszerűt­lenek. Főként Budapesten, de vidéken is fejlődik a postai hálózat. A fővárosban például átépítik a Szent .István téri és a Nagy Sándor utcai pos­tahivatalt. A* helyiségek nagyobbak lesznek és rendezik nyitvatartási idejüket is. Pestimrén fel­újítják a kézbesítő hivatalt, a IX. kerületben pe­dig 12 millió forintos költséggel felvevő- és kéz­besítő épületet létesítenek, amelyet 1965-re adnak át a forgalomnak. Erre a jelentős építkezésre az­ért kerül sor, mert az uj József Attila lakótelep megnövekedett postai forgalmát a régi hivatalok nem tudnák ellátni. A tervek szerint ehhez a hi­vatalhoz épitenék hozzá a budapesti Postás Ott­hont, amelyben munkásszálló és oktatási intézmé­nyek kapnak helyet. 1962-re befejeződik a nyíregyházi pályaudvari postahivatal építkezése. Szolnokon mintegy 600 ezer forintos költséggel felújítják a központi postaépületet. Debrecenben 1963 végén adják át a forgalomnak a 12 millió forintos költséggel épii lő pályaudvari postahivatalt; nagyobb építkezés­re és felújításra kerül sor Várpalotán, Balaton- füldváron, Dunaharasztin, Esztergomban s Keszt­helyen. Nem feledkeznek meg a kisebb postahiva­talok felújításáról sem. Típustervek alapján éven­ként három-négv uj hivatal épül és igazgatósá­gonként öt—hatot felújítanak. A hosszas várakozások és torlódások elkerülé­sére fokozzák a postahivatalok gépesítését. Az idén harminc, jövőre kilencven képes levelezőlap árusító automatát szerelnek fel Budapesten, né­hány nagyvárosban és üdülőhelyeken. Hosszas kísérletezés után 1962-re elkészül az újfajta bé- iyegárusitó automata prototípusa, amelyet körül­belül 1963-ban helyeznek üzembe. A postások munkájának könnyítésére 2000 lépcsőházi levél- szekrényt szereltek fel a csepeli Csillagtelepen. A kísérlet bevált, s ezért ezt a módszert, különö­sen uj lakótelepeken továbbfejlesztik. Az ötéves terv ideje alatt újabb postáslovakat küldenek "nyugdijba”: a járási székhelyek csomagszállitá- sát is gépesítik. Automata távi lókapcsolat valamennyi szocialista országgal EZ A TERVTÖRVÉNY mintegy ötven­ezer telefonállomás beszerelését Írja elő; ebből 40 ezer Budapestre, 10,000 pedig vidékre jut. Ez a fejlődés nem fog tudni lépést tartani a rohamo-' san növekvő igényekkel, bár csupán Budapesten hatszázmillió forintot költenek a következő évek­ben a telefonhálózat fejlesztésére. A tervidőszakban automatizálják a postai táví­róhálózatot. Ezen belül bővül a nemzetközi auto­mata táviró-, az úgynevezett Gentex-hálózat. Ezt a berendezést az idén helyezték üzembe és 1965 végére már Gentex-kapcsolat lesz valamennyi szocialista országgal. A jövő és közepén megkezdi adását a Kab- hegyi adó, s ezzel az ország területének mintegy 80 százalékán lehet majd figyelni a budapesti ragyadó televízió műsorát. Rendszeresítik az URH-adást A rádiózás legfiatalabb ágának, az ultrarövid- hullámu műsoradásnak (LM) fejlesztésével kü­lönösen az igényes — elsősorban a zeneigényes — rádióhallgatók kedvét igyekszik kielégíteni a posta. Az ötéves tervben megkezdik az országos ultrarövidhullámu adóhálózat kiépítését. A 80— 100 kilométer távolságra sugárzó URH-adókat úgy építik meg, hogy az ultrarövidhullámu mű­sor az ország jelentős részébe eljuthasson. A há­lózat kiépítése után rendszeresítik a jelenleg kí­sérleti URH-adást; a Kossuth és a Petőfi adó műsorán kívül igy egy harmadik állandó műsort — elsősorban kiváló hangminőségű zenét — su­gározhat majd a rádió. ahol a Petőfi-adó vétele nem kielégítő, később URH-adókkal juttassák el a műsort, s így javít­sák a vételi lehetőséget. A rádióadások javítására továbbfejlesztik a mikrohullámú összeköttetést, amely televiziómü- sor továbbítására is alkalmas. 1962—1963-ban ilyen összéköttetés létesül a Szovjetunióval és Ro­mániával, de kapcsolatot építenek a nyugati or­szágokkal is. A két nagy miisoregyezmény-cseré- hez tartozó csoport, az Intervizió és az Eurovizió adásait a mikrohullámú lánc segítségével Ma­gyarországon keresztül lehet majd kicserélni, il­letve továbbítani. Egy gyár, amelyben minden harmadik ember ujitó Az Egyesült Izzó újítóinak versenye a legutób­bi hetekben különösen nagy . erővel bontakozott ki. A gyár 15 üzemrészének fizikai és műszaki dolgozói az utóbbi három hét alatt csaknem 400 újítási javaslatot nyújtottak be. A javaslatok jelentős részét elfogadták és az elfogadástól szá­mított 8 napon belül díjazták is. Az utóbbi 13 esztendő alatt egyébként — az uj itómozgalom kibontakozása óta — csaknem 40,000 újítási ja­vaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói. Tavaly újításaikkal és találmányaikkal több mint 12 millió forintot takarítottak meg a népgazdaság­nak, az idén pedig még a múlt esztendeinél is jobb eredményeket érnek el. A gyár műszaki, gazdasági, mozgalmi vezetői olyan légkör kiala­kítására törekednek, amelyben mindenki elsőren­dű erkölcsi kötelességének tartja az újítók segí­tését, s ez a törekvés most különösen érezteti kedvező hatását. Az “Ifjúsági szocialista komplexbrigád” 14 ta-. gu csoportja például ezekben a napokban—a ver­seny keretében — 13 javaslatot nyújtott be. Ja­vaslataik közül kettő kifejezetten automata gé­pek továbbfejlesztését célozza. Az egyik ilyen újításuk a rácstekercselő automata tökéletesíté­se, a másik a lámpa-“fejelő” automata módosítá­sa. Mindkét újítás évente 100 ezer forinton felüli megtakarítást igér. Az Egyesült Izzó dolgozói tehát tudják, hogy a munkafolyamatokon gondolkozni kell. Ennek talán egyik legjobb" bizonyítéka az az eredmény, amelyet Vörös Sándorné csoportvezető és ujitó- társai értek el. Vörös Sándorné sokszor megfi­gyelte a “harminckét fejű automatát”. Ez a na­gyon bonyolult gép a rádiócsövek belsejének ez- redmiliiméter pontos kiképzésében játszik szere­pet. A “harminckét fejti automata” a tervező- mérnöki munka egyik remekműve. Mégis az egy­szerű cssportvezető talált ezen a gépe i javítani, módosítani valót. Ujitótársaival, Böröcz László gépbeállitóval, Uram László csoportvezetővel, Vö­rös Zoltán géplakatossal olyan újítást dolgoztak ki, amellyel a “harminckét fejű automata” mun­kájánál a selejtet csaknem teljesen kiküszöböl­ték. Ez a gyárnak évente 750 ezer forint megta­karítást jelent, s az újítók személyenként csak­nem 30 ezer forint újítási dijat kaptak. Az Egyesült Izzóban méltán büszkék arra, hogy gyárukban minden harmadik dolgozó ujitó vagy feltaláló. A gyár dolgozói eredményeikkel köze­lebb jutottak annak a célnak a megvalósításához, amelyet három esztendővel ezelőtt az újítók és feltalálók II. országos tanácskozásán igy hatá­roztak meg: — Legyen minden dolgozó a munka­területén ujitó, ésszerűsítő, feltaláló! T. P. A v'riníl több karácsonyfát aának az erdőgazdaságok Az utóbbi években sok gondot, nemegyszer bosszúságot okozott a karácsonyfa megvásárlása. Volt olyan év, amikor nem érkezett eladásra ele­gendő fa, máskor későn jött meg a szállítmány. Joggal kifogásolták a vásárlók, hogy nem megfe­lelő a fák formája, sok köztük a féloldalas. Kell-e majd mérgelődnünk az idei karácsony előtt? — ezt kérdeztük az Országos Erdészeti Főigazgatóságon — Lesz-e elég fa, és mikor ke­rül az űrietekbe? Kérdésünkre elmondták, hogy az országban kb. egymillióháromszázezer darab fára van szük­ség. Az igényeket évek óta importfával elégítet­ték ki. Karácsonyfát hoztak be Romániából, Cseh­szlovákiából és más országból is. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság azonban elr r-lelte, hogy az erdőgazdaságok létesítsenek 1: & ‘arácsonv fa telepeket. Jelenleg már 900 h 7 on nevelnek különféle fenyőfajtát, és az íCényeimasen üdülhetünk jövőre a Balatonnál Siófokon, a községi tanács uj épületében ren­dezte a Balatoni Intéző Bizottság az érdekelt me­gyei, járási és községi tanácsok, hatóságok, szol­gáltató vállalatok bevonásával az üdülés még ké­nyelmesebbé tételét tárgyaló értekezletét. Az élénk vita után sok hasznos határozat született. A strandokat például szakértőkből álló bizott­ság három osztályba sorolja a szolgáltatások mi­nősége, az üdülőtelep fekvése és a strand nagy­sága szerint. Az azonos osztályba sorolt strando­kon mindenütt azonos lesz a dij. A szakszerve­zeti és vállalati üdülőkben a beutaltak részére kedvezményes bérleteket adnak ki. A helyi lako­sok és dolgozók ugyancsak kedvezményesen fü­rödhetnek. Emellett mindenütt biztosítják a sza­bad strandok használatát. Megszüntetik a sok panaszra okot adó parkiro- zási dijakat is. A parkírozás díjtalan lesz, s a jármüvekre igy is ügyelnek majd. A forgalma­sabb helyeken viszont kívánatra el lehet helyezni a jármüvet megőrzésre, s a megőrzési dij fejében a megőrző anyagi felelősséget vállal. Az idei rendkívül száraz nyáron nagyon ala­csonyra apadt a viz. Jövőre gondosabban szerve­zik meg a Balatonfüredi Hajógyár termékeinek a Sión való lejuttatását, és még száraz időt jelző prognózis esetén is óvatosabban bánnak a vizeresz téssel. A strandok ivóvízellátását már 1962-ben te­herautóra szerelt, vontatható víztisztító berende­zéssel is javíthatják, amely a tó vizét folyama­tosan kiemeli *és ihatóvá tisztítja. Akarattván már megépült az első, társulati Jörpevizmü. Hé­vizén nemrég szerelték fel az első előre gyártott, 'tipizált törpevizmiivet. A sokat reklamált hordárszolgálatot a szolgál­tató szövetkezetek szervezik meg. A helyi munka­erőkön túl, idegen nyelveket beszélő, járműhöz értő diákokat alkalmaznak a főidényben, akik motoros, tricikliken juttatják célhoz az üdülők bőröndjeit. Az idegenvezető hordárok célszerű egyenruhát is kapnak. Emelkedik a szolgáltatások nívóin, több lesz a fodrís-’, a cinész, a szerelő az, üdülőtelepeken. A szövetkezetek csak azt kérik, hogy a taná­csok i-.z eddiginél jobban támogassák helyiség­igényeiket. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat — ala­pi tcokmáiíyáhak megfelelően — ott is nyit majd kölcsönzőhelyiséget, ahol a forgalom, s vele a haszon Is. kisebb. Kölcsönző helyet létesíthetnek a helyi tanácsok is. » idén először a hazai erdőgazdaságok lényegében az egész szükségletet ki tudják elégíteni, és mint­egy százezer darabot pedig a termelőszövetkeze­tek szállítanak. A forgalomba kerülő mennyiség csekély hányadát hozzák be külföldről. Az eredeti terv szerint, csak 1963-ra tudták vol­na az erdőgazdaságok kielégíteni a hazai szük­ségletet, a karácsonyfatelepek azonban a vártnál is több fát adnak. A telepeket átalában jó minő­ségű talajon helyezték él és a fák gyorsan nőnek. A telepen nőtt fák szebbek is, mert szakszerűen nyesik és gondozzák a csemetéket. Az Országos Erdészeti Főigazgatóságon el­mondták azt is, hogy jövőre már exportra is ad­nak magyar karácsonyfát a déli országokba, el­sősorban Olaszországba. A vásárlók az elmúlt évek alatt igyekeztek de­cember első felében megvásárolni a fát, mert at­tól tartottak, hogy később nem lehet kapni. — Kell-e az idén sietni a vásárlással? — kérdeztük végül. — Nem célszerű, mert lesz bőven karácsonyfa — mondták. — A szállítást hamarosan nagyobb ütemben is megkezdjük, és december 20-ig piac­ra kerül az utolsó mennyiség is. Ugv gondoljuk, hogy elégedettek lesznek a vásárlók a fák minő­ségével is. A hálózat telepítésével egyébként a későbbiek folyamán biztosítani akarják azt is, hogy oda,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom