Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-27 / 30. szám
Thursday, July 27, 1961 , V.T.* teXi 'A AMERIKAI MAGYAR SZÓ_______________________ á s_ A szervezett bűnözők birodalma ii. A mult számunkban ismertettük a bűnözés roppant méretét és elterjedtségét az Egyesült Államokban. Szó volt arról, hogy az adminisztráció vezetői és a törvényhozók minden alkalommal megígérik az ellene való küzdelmet, de semmit nem tesznek megszüntetése érdekében. A politikai tudományok szakértői sem foglalkoznak lényegében a szervezett bűnözés kérdésével, pedig ennek jelentősége megkövetelné, hogy alaposan elemezzék. A The Reporter cikkírója szerint a szakértők huzódozása a kérdés lényeges megtárgyalásától egyedül tudatlanságukban keresendő. Ami alatt azt kell érteni, hogy nem könnyű dolog bizonyítékokkal kimutatni a szervezett bűnözés befolyását és hatását közéletünkre. Gondolatok a szervezett bűnözés felszámolására Ezek a hatások és befolyások pedig nyilvánvalóan léteznek, hisz csak ez lehet az oka annak, hogy minden kísérlet sikertelenül végződik megszüntetésükre. Az újságok ugyancsak elkerülik a kérdés alapos feltárását és csak itt-ott utalnak a szervezett bűnözés terjeszkedő hatalmára. A kérdés megoldására három “régi ideának’’ a keresztülvitele adna lehetőséget — mondják általában azok, kik azt állítják, hogy tájékozottak az ügyben. Ez a hármas javaslat a következő: 1. Számolják fel a nyomornegyedeket, amelyek szülik a bűnt. 2. Zúzzák szét a politikai gépezeteket, amelyek eltűrik a bűnt. 3. Tartsák megfigyelés alatt a szakszervezeteket, amelyek nagy és veszélyes hatalmat tudnak maguk mögé állítani. Kétségtelen, hogy a javaslatokban sok igazság van. De ezek sem hoznának döntő változást az ügyben. A legtöbb ember beleesik abba a hibába a szervezett bűnözést illetően, hogy a régi bűnözés fogalma alapján képzeli el ezt is. De a modern szervezett bűnözés már nem hasonlítható semmilyen régi formához. Ezek irányitói és vezetői már messze kiemelkednek a “bűnöző” megszokott fogalmából és inkább nagybefolvásu üzletemberek és politikusok szerepét töltik be a maguk vállalkozásában. Ahhoz, hogy korlátlanul működtessék “üzemüket”, a legszélesebb kapcsolatot kell kiépiteniök minden vonalon. Ezek az emberek már nem a nyomornegyedek szülöttei, hanem a drága lakbérü külvárosok lakói, akik a nightclubok sürü látogatói. Az ő “karrierjük” természetesen példaképéül szolgál a nyomornegyedek ifjúságának, akik azt látják, hogy csak úgy tudnak szörnyű helyzetükből szabadulni, ha csatlakoznak a szervezett bűnözés szervezeteihez. E szervezetekhez való csatlakozásuk alkalmasságát is egyre inkább az intellektuális képességek döntik majd el, mint pl. a könyvelési szakértelem, a propaganda irányításának képessége, jogi tudás és szervező készség, és egyre kevesebb szerep jut a régi értelemben vett bűnözésnek, mely az erőszakos tetteken alapul. A Harlem “legnagyobb ipara” A második javaslat, amelyik a politikai gépezet letörésével akarja megszüntetni a szervezett bűnözést, szintén jó gondolat. Ezek a politikai gépezetek nagy profitot húztak és húznak még sok helyen a bűnözésből. De ahol szétzúzzák őket, ott még nem szűnt meg a szervezett bűnözés ha- halma és befolyása. Erre a legjobb példa a “sorsjegy” eset a new- yorki Harlemben. New Yorkban legalább 1,500,- 000 ember vásárol tiltott szerencsejátékokra részvételi jegyet. A játékok hatalmas hasznot hoznak a bankároknak, akik ezzel foglalkoznak. 1958-ban Adam Powell képviselő megtörte a harlemi Tammany vezérek hatalmát, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a, néger sors jegy árusok megelégelték a fehér bankároktól való függést, akik kívülről irányították a néger városrész politikáját. Powell győzött, de ennek ellenére nem tudta kivenni a sorsjegyüzletet a fehér bankárok kezéből. A rendőrséghez fordult támogatásért, de az alvilági hatalom erősebbnek bizonyult a törvényes hatalomnál és igy tovább virágzott és virágzik, minden hatósági törekvés ellenére. Az alvilág az ipari életben Ami a szakszervezetek ellenőrzését illeti, az szintén csak félmegoldást eredményezne a szervezett bűnözés kiküszöbölése terén. Valóban sok szakszervezeti vezetőre ráférne a közvélemény szigorú ellenőrzése. De ez csak a dolognak az egyik oldala. Ugyanakkor köztudomású, hogy a nagyobb iparok vezérei bűnözőket alkalmaznak maguk mellé, mint munkásügyi tanácsodókat. így kevés munkaadót ért nagyobb lelki megrázkódtatás, mikor egv-egy lelkes szakszervezeti szervezőt agyonvertek valahol. Ez pedig nem is volt olyan nagyon ritka eset a newyorki konfekció iparban, vagy a new-jerseyi rakpartok környékén. Csak akkor kezdtek meghökkenni, mikor ezek a bűnözők őket is megzsarolták és a saját számlájukra kezdtek dolgozni. így bizonyos iparban már teljesen átvették az irányitó szerepet. Erre a legélesebben a Westchester-i szemétgyűjtő vállalkozás szolgáltatja a példát. Itt egyszerűen agyonlőtték John Acropolist, a Teamster tisztviselőjét, aki szembe mert szállni a zsarolókkal. Az egész üzlet ezután két szélhámos — Joe Párisi és Bernard Adelstein — kezébe került, akik aztán röviden átjátszották az egész 50 milliós vállalkozást James Squilante hatáskörébe, aki Albert Anastasia “keresztfia”. Ezzel tanúi lehetünk annak, hogy alakul ki már az alvilágban is az arisztokrácia. Hiába ellenőriznék tehát a szakszervezeteket, az alvilág már sokkal biztosabb és hatalmasabb pozíciókban helyezkedett el, semhogy ezzel meg lehetne szüntetni. Az alvilág a politikában A bűnözők egyre nagyobb befolyása a helyi kormányzatokra nyilvánvaló. Ez kitűnik abból, hogy milyen nagy összeggel járulnak hozzá a választási kampányok költségeihez. Alexander Heard könyvet irt erről, amiben a szervezett bűnözés hozzájárulását a politikusok választási kam pányához 15 százalékra becsüli. Ez 1952-ben 16 millió dollárt tett ki, ami tízszerese annak az összegnek, amivel az állam járul hozzá a munkásszervezetekhez. A bíróság befolyásolása természetesen különlegesen fontos a bűnözés részére. Számos jelét láthatjuk annak az Ítéleteken keresztül, hogy a szervezett bűnözők megszereztek törvényszéki helyeket, sőt a magasabb bíróságok székeibe is belefészkelték magukat. Olyan erős volt a szervezett bűnözők hatása a New York városi közigazgatásban, hogy néhány évvel ezelőtt még a következő mondás járta: “ha egy newyorki városi tisztviselő visszajön lunch-ról és megtudja, hogy mig távol volt, addig az állam kormányzója, a polgármester és Frank Costello kereste telefonon, akkor először Costellot fogja visszahivni”. Természetes, hogy ezektől a tisztviselőktől nem várható a bíin üldözése. Az is világos, hogy a bűnözők tudják, ha egy erős coordinált kormányzat jön létre, akkor ez nem előnyös a számukra. így ők azok, akik mindent megtesznek a helyi kormányzatok kiszaki- tására a nemzet testéből és ők a legélénkebb harcosai az u. n, “állami jogoknak”, amivel az egyes államok különállásának erősítésével a korrupt szervezetek megőrzésére törekednek. Mi a helyzet az FBI-al? Láthattuk tehát, hogy az országos méretű szervezett bűn üldözésére eddig minden szervezet és hatóság tehetetlennek bizonyult, ha egyáltalán üldözni akarta ezt. A helyi rendőrségeknél a korrupció a természetes állapot, igy nem várható semmilyen segítség a részükről. De felmerül a kérdés, hogy miért nem foglalkozik az üggyel az FBI? Az újságok szerint az FBI szervezetei megóvták magukat a szervezett bűn hatásától. Sőt, az állami rendőrségek legtöbbje is immunis maradt állítólag ettől a fertőzéstől. De ha jobban megvizsgáljuk az ügyet, akkor kiderül, hogy csak azok az intézmények tudták távol tartani maguktól a szervezett bűnözést, amelyeknek hatásköre nem terjed ki rájuk. Az állami karhatalmak a forgalmi kihágásokra és a közönséges bűnözésre fordítják a figyelmüket, mig az FBI a “nemzeti biztonság” megőrzését tartja feladatának, de gondosan távol tartja magát a szervezett bűnözéstől. Az ingyen osztogatott füzet, amelynek cime: “The Story of the Federal Bureau of Investigation” azzal dicsekszik, hogy az FBI milyen nagyszerűen és gyorsan intézte el 1934-ben a nagy gengsztereket, többek között John Diliingert, Pretty Boy Floydot és Baby Face Nelsont. Ez volt az az év, amikor az FBT-nale a hatáskörébe került a “szövetségi bűnözés” üldözése. Az iroda 34,027,049 ujjlenyomatot gyűjtött össze. De ea mind nem a szervezett bűnözés ellen szolgál védelmük A mai fő gengszterek már nem géppisztollyal vagy golyószóróval a kezükben veszélyeztetik a közbiztonságot. Nem a revolveres emberek közül kerülnek ki azok az alvilági vezérek ma már, akik bírókat neveztetnek ki, politikusokat választatnak meg, vagy rendőrfőnököket tesznek gazdaggá. Ezekkel a bűnözőkkel Hoover, az FBI főnöke, mindig óvatosan kerülte az összeütközést. “A bűnözés lényegében helyi ügy” — mondta és 37 év óta kitart emellett a mondás mellett,, amivel elkerülte, hogy szervezete szembe nézzen a megoldhatatlan problémákkal. Kennedy programja ! Robert Kennedy igazságügyminiszter felismerte, hogy a szervezett bűnözés már az egész szövetségi kormányzat problémája. Eddig mindig mereven elzárkóztak attól a törvényhozók, hogy országos méretű problémának lássák és igy az FBI elkerülhette a felelősség vállalását ebben a kérdésben. Az igazságügyminiszter most állítólag változtatni akar ezen a helyzeten. Az FBI bevonásán kivíil még más intézkedést is szándékszik hozni a tiltott szerencse játékos szervezetek ellen. Rendeletben akarja eltiltani az egyik államból a másik államba való utazást az illegális vállalkozások számára. Ezzel akarja a különböző szerencsejátékok szervezőit elbátortalanítani attól, hogy egyik helyről a másikra utaljanak át pénzt, ami ezeknél a “vállalkozásoknál” elengedhetetlen. Ugyancsak eltiltja ilyen ügyben a távolsági hírközlő felszerelések (telefon, táviró) használatát is. A szerencsejáték persze nem egyetlen üzletága a szervezett bűnnek, hanem ott találhatók mellettük a kábítószer ügynökségek, az uzsoraüzletek a leánykereskedelem és a gyilkosságok is, persze. A kérdés, hogy milyen mélyre ágyazódott be, ill. milyen magasra kúszott már fel e biinök “kormányzóinak” és “vezérigazgatóinak” a befolyása. Ha tehát meg is van a jó szándék kormányszerveinkben, a kérdés, hogy meg van-e a hatalmuk felszámolásukhoz? Nem hatolt-e túl mélyen bele jelenlegi rendszerünkbe a szervezett bűnözés mérge? A közeljövő választ kell, hogy adjon ezekre a kérdésekre. Kitelepítik az albatroszokat ' f a Midway szigetcsoportról A Csendes-óceáni Midway szigetcsoport repülőforgalmát állandóan fenyegetik a levegőben százezrével keringő albatroszok. Átlag minden második napon egv-egy összeütközés adódik e madarakkal. Ilyenkor rendszerint ők húzzák a rövideb- bet, de mindig fenyeget az a veszély, hogy a 2—• 2J, ó méter szárnyfelűletü albatrosz a sugárhajtású gépek hajtóművének légörvényébe kerül é$ balesetet idéz elő. Elűzésükre és távoltartásukra számos módszert próbáltak ki — eredmény nélkül. A robbantások például csak az érdeklődésüket keltették fel, a madárijesztőket pedig a csőrük vág-óerejének gyakorlására használták. A tojások eltávolítása sem hozta meg a kívánt hatást. Az albatroszok ugyanis annyira ragaszkodnak a Midway szigetekhez, hogy több ezer; kilométeres kényszerű hajóút után is visszatérnek az ősi fészekbe. Az ornitológusok szerint ennek az az oka, hogy a szigetcsoport kiterjedt homokdűnéi fölött olyan légáramlatok keletkeznek, amelyekhez a madár — vitorlázó repülése során — fokozatosan alkalmazkodott. Éppen ezért most hatalmas talajgyalukkal lehordják a homokdűnék kiemelkedő részeit, és azokat az aljnövényzettel együtt a szigetcsoporttól 80 kilométernyire elterülő Green Islandre szállítják át. hogy ott uj otthont teremtsenek az, albatroszoknak. Ha ez aa akció is eredménytelenül végződne, akkor a légügyi hatóságok még erélyesebb rendszabályokat alkalmaznak. . MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $..............................-t Név: ................................................................ Cim: .................................................... Város: ..................................... Állam: ....,-
