Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-30 / 48. szám
Thursday, November 30, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Elizabeth Gurley Flynn levele a New York Times-hoz A KI* tisztviselője támogatást kér a McCarran- törvénnyel szembeni ellenállásában (A N. Y. Times a Legfelsőbb Bíróság junius 5-iki határozatát vezércikkben megkritizálta és a McCarran-törvényt “kártékony törvényhozásnak” —noxious piece of legislation — nevezte. — Szerk.) “A N. Y. Times Szerkesztőjének! Az ön nov. 12-iki vezércikke V. M. Molotov visszatéréséről .szülőföldjére, a Szovjetunióba, különösen felkeltette az én érdeklődésemet, mivel ugyanakkor én is útban voltam saját szülőföldem, az Egyesült Államok felé. Az ön vezércikke ezt mondja: ‘Az elhatározás (Molotové), hogy visz- sza menjen és szembenézzen vádlóival, még vonakodva is csodálatot kell, hogy keltsen’, továbbá ugv jellemzi Molotovot, hogy ‘elvi alapokon álló ember... aki nem keresett a maga és felesége számára biztonságot azzal, hogy disszidáljon.’ “Azon tűnődöm, hogy vajon e jelen levél Írójával szemben szintén fenntartja-e ön ezt a csodáló álláspontot, miután 71 éves koromban visz- szatértem, hogy szembenézzek vádlóimmal, akik a McCarran-törvény alkalmazásával sújtanak rám. Az egyszerű igazság az, hogy életfogytiglani fogságot kockáztatok meg, hiszen — ^ahogyan lapjukban Peter Kihss november 16-iki cikke rámutatott — a McCarran-törvény 5 évi börtönt és 10,000 dollár pénzbüntetést ró reám minden napért, amelyen megtagadom a regisztrálást ennek a törvénynek értelmében, amely engem idegen ügynöknek bélyegez meg. Mit intézett Adenauer Washingtonban? (Folytatás az első oldalról) Kennedy azt állította nov. 7-iki sajtókonferenciáján, hogy dr. Adenauer szerint Nyugat-Né- metország nem szándékozik atomlövegeket beszerezni. Ugyanakkor igyekezett enyhe színezetet adni a német militarizmus jellegének és felkészültségének. A tények azonban másképp tükrözik vissza a helyzetet. Adenauer többször nyíltan kijelentette szándékát hadseregének nukleáris felfegyverzését illetően. Hamburgban május 28-án fejtegette azt, hogy a NATO teljesen hatástalan, ha Nyugat-Néni etország nem rendelkezhet atomfegyverekkel. Majd. hozzáfűzte: “Nem hagynám a Bun- deswehrt az ellenséggel szembeállni, ha nem volna a legmodernebb fegyverekkel ellátva”. A nyugatnémet Sozialdemokratischer Pressedienst júniusban igy idézte Adenauert: “A Bundesvvehr- nek meg kell adni a jogot, hogy atomfegyverekkel rendelkezzen.” A kancellár hasonló kijelentést tett aug. 31-én: “...és sohasem engedélyezném, hogy német katona atomfegyver nélkül álljon szembe atomfegyverrel felszerelt ellenféllel.” Tiszta a követelés: az Egyesült Államok és a NATO csak úgy számíthat a német hadseregre — s ez a legerősebb alkotórésze —, ha teljes szabadságot nyújtanak számára a nukleáris fegyverek birtoklására és használatára. Él a revansiszta szellem “Azt hiszem, helytelen az a beállítás, hogy dr. Adenauer, ... a kiváló európai..., revansiszta álláspontot képvisel”, mondotta Kennedy a sajtó- konferencián. Ennek épp az ellenkezőjét bizonyítja a nyugatnémet kormány egész politikája, Ke- let-Németországra és a vesztett háborúban “elvesztett” területekre vonatkozóan. Kormányvezetők többször nyilatkoztak olyan értelemben, hogy vissza akarják szerezni ezeket a területeket. Ez az oka annak, hogy nem hajlandók békeszerződést kötni, amely megerősitené a háború után megállapított országhatárokat és a Német Demokratikus Köztársaság fennállását. A kettészakadt Németország egységesítéséért követelnek “szabad” választást, hogy visszaszerezzék háboruelőtti területeiket. A legutóbbi nyugatnémet választáson, bár a kimondottan és ismerten fasiszta jellegű pártok vesztettek, túlnyomó többségben volt hitleristák, militaristák és befolyásos ipari vezetők kerültek a kormányba. Ezek a jobboldali elemek idejében igyekeztek minden politikai pártba befurakodni, így a német parlament 499 képviselője közül 100 a hitleri Reich kormánynak volt a tagja, 49 a hitleri hadseregben volt tiszt, 160 tulajdonosa vagy elnöke német korporációknak és 62 katonai alakulatoknak a vezetője. Ezeknek a. képviselőknek, de különösen Franz “Ön vezércikkében csodálkozik afelett, hogy Molotov nem disszidált. Azon nem bámul el, hogy én visszatértem? Talán érdekli önt az a tény, hogy a szovjet'diákok, tanítók és mások borzadva ,és ámulva vették tudomásul, hogy visszatérek és biztattak: ‘Maradj velünk.’ Párizsban ügyvédek és szellemi vezetők nemrégen megtartott sajtó- konferencián hasonló rémületet fejeztek ki ezen fantasztikus törvény felett. “Valószínűleg vannak, akik gúnyosan szemlélik hazatértemet és azt a megjegyzést teszik, hogy talán inkább maradtam volna a Szovjetunióban. De a dolog úgy áll, hogy én amerikai vagyok. Szeretem szülőhazámat és meggyőződéssel gondolok arra, hogy sokmillió amerikai — bármilyen politikai nézetet vallanak — szintén borzadállyal gondol ilyen szörnyűségre, mint amilyen a Mc Carran-törvény. “Visszatértem, hogy harcoljak jogaimért, az összes amerikaiak jogaiért, a jogokért, melyek szerves részei az. alkotmánynak és a Bill of Rights-nak mintahogy következetesen harcoltam értük az első letartóztatásom óta 1909-ben Spokane, Wash.-ban, egy szólásszabadságért folyó küzdelemben. “Vajon sok volna részemről azt kérdezni, hogy politikai nézeteltérésünk ellenére, számithatok-e az ön támogatására ebben a küzdelemben, amely — azt állítom — harc az alkotmánynak és minden amerikai polgár demokratikus jogának megvédésére. New York, 1961 november 16. Elizabeth Gurley Flynn Josef Strauss hadügyminiszternek és Gerhard Schroeder külügyminiszternek ismert álláspontja, a “vesztett” területek visszaszerzése. Adenauer már hazautazott, de Washingtonban maradt Herr Strauss és hadügyi tanácsadói, hogy további tárgyalásokat folytassanak ,a Pentagonnal és a State Departmenttel a német fegyverellátás részleteiről. A Bonn-kormány hetekkel ezelőtt 600,000 dolláros fegyver rendelést kötött Washingtonnal, állítólag azért, hogy ezzel enyhítse az Egyesült Államok kiadását a NATO fegy- verellátást illetően és csökkentse a dollárkivitelét. Strauss Kennedyvel is fog még találkozni és a Georgetown Egyetemen is tart előadást a fennforgó kérdésekről. Milyen más lépésekre történt megegyezés? James Reston rovatvezető szerint Adenauer és Kennedy “megegyeztek, hogy bölcs dolog lesz hajlandóságot mutatni az oroszokkal való tárgyalásra Berlinről, de senki sem nyújtott uj alapot a tárgyalásokhoz.” Kimondták tehát, hogy megegyeznek a krízis békés megoldásában, tárgyalás utján, feltéve “ha ésszerűség nyilvánul meg a Szovjetunió részéről.” Most aztán kérdés, hogy azt ki hogyan értelmezi, mondja Reston. Az általános leszerelés iránti nemzetközi követelés közepette azonban Kennedy és Adenauer nagy súlyt fektetett a NATO megerősítésére. Az erőhatalom élezésére. A megerősítés Nyugat-Né- metországban fog megtörténni, a két vezető közti megállapodás szerint. Adenauer megígérte Washingtonban, hogy a kötelező katonai szolgálat idejét fel fogja emelni 12 hónapról 18 hónapra (a Potsdami Egyezmény betiltja a német hadsereg felállítását.) A tartalékosok kötelező aktiv szolgálati idejét meg fogja hosszabbitani. A kritikus hadianyag u. m. gazolin lőszer stb. beszerzését a háborús szükséglet 90 százalékáig fogja teljesíteni. “Mozgósítási” törvényhozást fog létesíteni, amely a munkásokat a kritikus munkahelyükhöz fogja “rögzíteni.” (Kényszermunka.) Erre már tavaly szeptemlierben törvényt fogadtak el, amelynek alapján nemcsak a munkások kötelező foglalkoztatását rendelheti el a védelmi minisztérium, hanem minden magán közlekedési eszköz regisztrálását és felülvizsgálását is, háború esetén való felhasználásra, valamint magántulajdonok elkobzását háborús célokra. Az uj “rendkivüli törvényhozást” Herman Hoe- cherl belügyminiszter követelte. Hoeeherl 1938- man Regensburg náci biróságának fő hitleri véd- ügyésze volt. Adenauer megállapodott Kennedyvel a washingtoni jelentések szerint, hogy a jelenlegi nyolc katonai divíziót ki fogja egészíteni aNATO-nak megígért 12 divízióra. Európai szakértők szerint a német hadsereg már most 12 divizióból áll, amelynek teljes felszerelése ki van egészítve atomlövegek szállítására képes rakétákkal. Több repülőosztaguk van és nagyobb tengeri haderejük, mint amennyit nyilvánosan bevallanak. Bonn Poláris-lövegekkel ellátott tengeralattjárókra fektet súlyt újabban. Reston szerint Kennedy egyre jobban a Nyugat-Németországgal való “különleges viszonyra” építi európai politikáját az eddigi angol kapcsolatok helyett. Érdeklődését egyre jobban nyugat - Európa politikai és gazdasági egyesülése felé fordítja “melynek Nyugat-Németország a gerince az amerikai katonai hatalom támogatásával” és hogy ez az irányzat nem tetszik Angliának. ' A német militarizmus erősödése nagyobb nemzetközi aggodalmat okoz, mint amit az amerikai nép tudomására hoznak. Erről külföldi újságok írnak részletesebben. Egy Kalkutában tartott országos konferencia határozati javaslatban a német békeszerződés megkötését a két Németország fennállásának elismerését, Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítását és a Potsdam és Jalta Egyezmények által megállapított országhatárok elismerését követelte. Oslóban, Norvégia fővárosában 1,000 tüntető követelte az ott látogatóban járt német hadügyminiszter Josef Strauss kiutasitását. A londoni Sunday Express-ben megjelent A. Taylor, az Oxford Egyetem tanárának cikke, amely a nyugati hatalmakat tette felelőssé a német kérdés feletti feszültség kimélyitéséért, amiért felfegyverezték és hatalmas hadi tényezővé építették a Nyugat Német militarizmust. Számos angol napilap támadja az amerikai és angol kormányt, amiért megszegték a Potsdami Egyezményt a Krupp hadianyag gyárak felszámolását illetően. Ezek a hatalmas müvek, amelyek Hitlert ellátták hadianyaggal, most is hasonló tevékenységet fejtenek ki. Segítséget ígérnek a busztársaságnak A Transport Workers Union (közlekedési munkások) elnöke, Michael Quill bejelentette a privát autóbusztársaságoknak, hogy december hó 1-én sofőrjeik sztrájkba mennek, ha követeléseiknek nem tesznek eleget. Wagner polgármester Ígéretet tett máris, hogy segíteni fogják az autóbusz társaságokat, amelyek erősen tiltakoztak a munkások követelései miatt. Quill kijelentette, hogy a város, illetve a “Transit Authority” rengeteg pénzt halmozott fel a hidak jövedelméből ; New Yorkban ugyanis majdnem minden hid átkelésénél 25 centet fizetnek az autók, bár ezeknek a hidaknak az építési költségei már majdnem teljesen fedezve vannak. Az autóbusztársaságok igen kevés adót fizettek eddig is, sőt a város fizet nekik azért, hogy az iskolás gyermekeket olcsóbban szállítják, mint a felnőtteket. A közlekedési munkások 15 százalékos fizetés- emelést és négy napos, 32 órás munkahetet követelnek, hogy több munkanélküli juthasson alkalmazáshoz. IAfUV/VVVVVWVn/</VV/V/tAA/V\AIVWWUVWVVWWU1 A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! FIGYELMEZTETÉS! A detroiti konferencia határozata szerint lapunk előfizetési ára 1962 január 1-től, évi $10.00 les/,. ' HOZZA RENDBE HÁTRALÉKÁT! Ha kedve tartja évekre előre is fizetheti a RÉGI ÁRON F. kedvezmény megszűnik január hó 1-én! Még ma küldje be előfizetését! Használja az alanti szelvényt: 1 Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16 Street New York 3, N. Y. □ Mellékelve küldök $.................. hátralékom rendezésére □ Mellékelve küldök .$.............. lapom évi előfizetésére, 7 dolláros alapon. Név: .............................................................. Cim: ............................................................... Város: ..........................................Állam:____-
