Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-30 / 48. szám

AMERIKAI MtGYVR SZÓ Thursday, November 30, 1961 NE ENGEDJÜK A FASIZMUST URALOMRA JUTNI! Dr. Harold G. Urey Nobel-dijas tudós levele Kennedy elnökhöz Mély aggodalom fog el, hogy a gondolat, szólás és gyülekezés szabadságát komoly sérelem éri, ha az Ön kormánya végrehajtja a McCarran-féle ■belső biztonsági törvény rendelkezéseit. Engem ez a kérdés különösen érint, mert a szabad és füg­getlen gondolkodásra égetően nagy szükség van ma. amikor a század súlyos problémáinak a leg­gondosabb megközelítése elodázhatatlan követel­mény. Anogy Truman elnök olyan erélyesen megfo­galmazta 1950-ben mikor megvétózta az eredeti törvényt: “Nem kell félnünk az eszmék terjesz­tésétől — de félnünk kell az elfojtásuktól.” Ha, »hogy az Ön demokrata párti elődje állitotta, a törvény “félreérthetetlenül fennálló veszélyt je­lent a mi intézményeink számára”, akkor kétség­telenül el kell törölni. A kormány részéről foly­tatott további vizsgálatig és uj kongresszusi el­bírálást javasolva, úgy hiszem On felfüggeszthet­né es fel is kell, hogy függessze ennek a regisz­trálási rendelkezésnek a végrehajtását, amelyet a Kommunista Párt ellen bocsátottak ki. A regisztrálásra vonatkozó rendelkezést, az összes járulékos hibáival, a Felforgató Tevékeny­ségeket Ellenőrző Tanács bocsátotta ki, nem vala- m.c.i ouiios tevékenység miatt, hanem csupán azért, mert az Amerikai Kommunista Párt esz­méit lényegében hasonlónak Ítélték a külföldi kommunisták eszméihez. kiás szervezetekre is üldözés vár, mert eszméik nein feltűnően térnek el az Amerikai Kommunis­ta Pártétól, ideológiai hasonlóság feltételezhető- leg elegendő okot fog szolgáltatni arra, hogy egy-egy szervezetet önmaga feljelentésére s meg­bélyegzésére kényszeritsen, mintha külföldi ügy­nökség lenne, és ami még rosszabb, hogy tagjaik részére megtagadják az útlevél kérésének a ju­rát is. Ha az üldözéseket és letartóztatásokat fogana­tosítják ennek az első regisztálási törvénynek az alapján, és ha további rendelkezéseket bocsátanak ki a " kommunista front” és kommunista befolyás alatt, álló szervezetek ellen, attól tartok, hogy en­nek hatása az amerikai demokráciára katasztro­fális lesz. Szervezetek megszűnését kényszerítik ki azál­tal, hogy végnélküli pereskedéssel zavarják őket. Az egyének — tudva, hogy a regisztrálás elmu­lasztásának minden napjáért, mivel a kijelölt szervezetek tagjai, öt évi börtönbüntetés és 10 ezer dollár pénzbírság jár — óvatosak lesznek és nem csatlakoznak semmi olyan csoporthoz, mely­nek az eszméit bármikor a jövőben kommunistá­nak tarthatják, óvatos amerikaiak ezután elke­rülik majd, hogy bármely vitás kérdésben kifejt­sék véleményüket, vagy pedig megtudakolják mi a kommunista állásfoglalás és aztán az ellenkező­jét támogatják. A köztudatban lévő félreértéssel szemben a Mc Carran-törvény csak a legszűkebb értelemben kapta meg a Legfelső Bíróság jóváhagyását. 5:4 arányú döntésében a bíróság úgy határozott, hogy csak egy különleges szervezetet lehet regisztrá­lásra utasítani. Különösen elhalasztották ‘a dön­tést arra vonatkozólag, hogy vajon a tagoktól megkívánt önbevádolás megsérti-e az 5. Függelé­ket (ez különösen idevágó kérdés, mert a bíró­ság fenntartotta a Smith-törvény záradékát, amely szerint a kommunista párttagság bünteten­dő cselekmény). A bíróság még nem döntött ar­ról, hogy a regisztrálással járó különböző képte­lenségek miatt megsértik-e a szabadságot bizto­sitó Első Függeléket. Visszaemlékezhet rá, hogy annak ellenére, hogy a bíróság fenntartotta az Idegen és Zendiilési Törvényt, Jefferson elnök, elvi okok miatt, küz­dött eltörlésükért. Kiszabadította ennek a tör­vénynek az áldozatait és sikeresen megkísérelte eltörlését. Úgy gondolom, hogy önnek is mint Jef­ferson elnöknek, fontos hivatást kell betöltenie a McCarran- és Smith-törvénvt illetően, amelyek nagyon hasonlóak azokhoz a már általánosan el­itéit 1798. évi törvényekhez. Az Ön kezében van Amerika demokratikus életformájának a védelme ezeknek a gondolatot ellenőrző törvényeknek a hatásával szemben. Sajnálom, hogy olyan embereknek az érdekében kell kérnem Önt, akik megítélésem szerint olyan jßiforv feledésben élnek politikai és gazdasági el­veiket illetően, mint azok, akik a Kommunista Párthoz tartoznak. Mégis, ha nem védjük az em­bereknek a jogát, akikkel nem egyezünk, eljöhet könnyen az idő, amikor meg kell, hogy védjük azokat, akikkel egyezünk vagy ténylegesen önma­gunkat. Dr. W. E. B. Dubois levele a Kommunista Párthoz (tus Halinak. Az USA Kommunista Pártja New York. N. Y. 1961 októberének ezen az első napján, felvéte­lemet kérem az Egyesült Államok Kommunista Pártjának tagjai sorába. Hosszú ideig tartott és lassan érlelődött meg bennem ez az elhatározás, végül is döntésem szilárd. Az egyetemen hallottam Kari Marx nevét em­legetni, de egyetlen müvét nem olvastam, sem magyarázatukat nem hallottam. A Berlini Egye­temen sokat hallgattam azokat a gondolkodókat, akik határozottan válaszoltak Marx elméleteire, de ugyancsak nem tanulmányoztuk azt, amit maga Marx mondott. Mindazonáltal, résztvettem a Szocialista Párt gyűlésein és szocialistának tar­tottam magam. Amerikába visszatérve, 16 évig tanítottam és tanultam. Kutattam a szocializmus elméletét és tanulmányoztam az amerikai négerek szervezett társadalmi életét, de még mindig nem olvastam, se nem hallottam sokat a marxizmusról. Azután New Yorkba jöttem, mint az uj NAACP tisztvi­selője és a Crisis Magazine szerkesztője. Az NAACP kapitalista irányzatú volt és támogatást a gazdag filantrópusoktól (emberbarátok) várt. De a vezetőségben erős szocialista elemek is ér­vényesültek olyan személyek által, mint Mary Ovington, William English Walling és Charles Edward Russel. Tanácsukat követve, 1911-ben beléptem a Szocialista Pártba . Akkor semmit sem tudtam a gyakorlati szocialista politikáról és az 1912-es kampányban nem voltam hajlandó a szocialista listára szavazni, hanem azt tanácsol­tam a négereknek, hogy szavazzanak Wilsonra. Ez ellentétben volt a Szocialista Párt, szabályai­val és ennek következtében kiléptem a Szocialista Pártból. A következő 20 évben megpróbáltam kifejlesz­teni a politikai boldogulás útját a magam és né­pem számára. Támadtam a demokratákat és re­publikánusokat egyeduralmukért és a négerek vá­lasztójogának a megvonásáért ; támadtam a szo­cialistákat, mert megpróbálják elkülöníteni déli néger tagjaikat; dicsértem a kommunisták faji állásfoglalását, de elleneztem taktikájukat a Scottboro-i fiatalok esetében, valamint azt, hogy a néger államot pártfogolják. Ugyanebben az idő­ben elkezdtem tanulmányozni Kari Marxot és a kommunistákat; elolvastam A tőké-t és a többi kommunista irodalmat; üdvözöltem az 1917-es orosz forradalmat, de nyugtalanítottak az Orosz­országból érkező ellentmondó hirek. Végül 1926-ban, uj erőfeszítésbe kezdtem: meg látogattam a kommunista országokat. A Szovjet­unióba mentem 1926-ban, 1936-ban, 1949-ben; lát­tam fejlődni a nemzetet. Meglátogattam Kelet- Németországot, Csehszlovákiát és Lengyelorszá­got. Tiz hetet töltöttem Kínában, mindenfelé utazva az ohszágban. Aztán, ezen a nyáron, egy hónapot Romániában pihentem. Korán meggyőződtem arról, hogy a szocializ­mus nagyszerű életforma, de azt gondoltam kü­lönböző módszerekkel el lehet érni. Oroszorszá­got illetően meg voltam győződve arról, hogy az egyedüli utat választotta, ami nyitva állt előtte abban az időben. Láttam Skandinávia más utat választott, középen a szocializmus és kapitaliz­mus között. Az Egyesült Államokban láttam a Fogyasztási Szövetkezetek jelentik a kapitaliz­musból a szocializmusba vezető utat, mig Anglia, Franciaország és Németország hasonló irányban fejlődtek a maguk módján. A depresszió és máso­dik világháború után, kiábrándultául. A progresz- sziv mozgalom elbukott az Egyesült Államokban. A hidegháború elkezdődött. A kapitalizmus bűn­nek nevezte a kommunizmust. Ma szilárd elhatározásra jutottam: A kapitalizmus nem reformálhatja meg ma­gát ; sajátmaga elpusztítására van Ítélve. Egye­temes önzés nem hozhat társadalmi jólétet min­denki számára. Kommunizmus — az erőfeszítés, hogy minden embernek megadja amire szüksége van és min­denkitől tehetsége legjavát kéri, amivel ephez hozzá tud járulni —, ez az egyetlen útja az embe­ri életnek. Bonyolult s nehéz a célnak az eléré­se — vannak hibái és még fog is hibákat elkövet­ni, de ma diadalmasan halad előre az oktatás és tudomány, a lakás és élelem terén, mig ezzel pár­huzamosan növekszik a gondolat szabadsága és a dogmától való megszabadulás is. A kommuniz­mus végül diadalmaskodni fog. Segíteni akarok abban, hogy közelebb hozzuk ezt a napot. Az Amerikai Kommunista Párt útja világos: megteremti az Egyesült Államok valódi Harma- - dik Pártját és ezáltal helyreállítja a demokráciát ebben az országban. Követelni fogja: 1. Közösségi tulajdonjogát a természeti kin­cseknek és minden tőkének. 2. A szállítás és közlekedés közösségi ellenőr­zését. 3. A szegénység megszüntetését és a személyes jövedelem korlátozását. 4. A munkások kizsákmányolásának megszün­tetését. 5. Társadalmi öregség- és betegségbiztosí­tást. 6. Ingyenes oktatást mindenki számára. 7. Fejlődésre és reformokra való nevelést. 9. Törvény által biztosított szabadságot. 10. Ne legyenek dogmatikus vallások. Ezek a célkitűzések nem bűnösek. Növekvő mértékben gyakorolják ezeket szerte a világon. Egy olyan' nemzet sem tarthatja magát szabad­nak, amelyik nem engedi meg polgárainak, hogy ezekért a célkitűzésekért dolgozhassanak. W.E.B. DuBois JEFFERSON ÉS KENNEDY (Folytatás az első oldalról) kell figyelni, hogy ki .vagy mi képezi egy Gold- water, a Bircherek és hasonló fasiszták vádasko­dásainak tárgyát. Ebből megérthető, hogy az. amerikai demokrácia szerkezetét, a megjavítás és erősítés helyett, inkább kicserélnék a fasizmus rendszerével. Az ultra jobboldali elemek ellenzik a nyugat— kelet közti békés egyezkedést, a szabad vélemény nyilvánítását, a szakszervezeteket, a tanuló ifjú­ság jogát a vitás kérdések megvizsgálásához, a közművelődési rendszerünk javítását, a munka- nélküliek és más segél.vreszorultak társadalmi megsegítését. Ez ugyanaz, mint az amerikai ipa­ri monopóliumok és pénzérdekeltségek program­ja s az ultra-jobboldali mozgalom a monopóli­umok érdekeit képviseli. Ugyanez mondható a McCarran-törvényre is. Kennedy elnök már kifejezte elégedetlenségét az ultra-jobb mozgalommal szemben. Számithataz amerikai nép segítségére, ha meg akarja .előzni az abban rejlő veszély kibontakozását. De előbb meg kell szívlelnie a dr. Urey felhívását. Követ­nie kell Jefferson példamutatását. Fel kell emel­kednie arra a hazafias és emberi magaslatra, amelyről Jefferson kivivta az amerikai nép és a nemzetközi közvélemény örökös tiszteletét. Kennedy elnököt segíthetjük hivatottságának teljesítésében azzal, hogy dr.' Urey kérését támo­gatjuk. t/WWVN/WXA/XA/WWWWVA/VWWWWWX/WWW Amerikai Magyar Sző Fablished every week by Hungarian Went, In«. IS* Kast l*th Street, New York «, V. Y. Telephone: AL 4-9397 Bdflsetést árak: New York városában, as USA-ban éa Kanadában egy érre 17.99 félévre $4.99. Minden más ktlflKdl országba egy évre 919.99, félévre 91.99. t ^ í? 2_

Next

/
Oldalképek
Tartalom