Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-10-26 / 43. szám

Thursday, October 26, 1961 AMERIK AI MAGYAR SZÓ _LL j Magyarország | Erdliget, Magyarország Irta: FODOR ERNA Egyemeletes ,szép fehér ház előtt állt meg autónk. Valami urilak lehetett valamikor—gon­doltuk, — de kiderült, hogy csendőrlaktanya volt. 1949 május óta új hivatást tölt be és uj szárnyat is építettek hozzá, hogy nagyobb legyen a befo­gadó képessége. A ház udvarán gyönyörű, virá­gos kert, amelyben rózsák, szegfűk, violák és a nyári szezon mindenféle közismert virágja pom­pázik. Csinos, fehér padokon mosolygóarcu kis öre­gek ülnek mindenfelé. Beszélgetnek, napoznak, kártyáznak. Arcukon jókedv, életöröm és a jó levegő pírja. Alig félórányira vagyunk Budapesttől. Érdlige­ten egy szociális otthont látogatunk. Annak neve­zik ugyanis ma az aggkori menházakat, bár nyu­godtan szeretetháznak is nevezhetnék, mert el­lentétben a régi világgal* ma valóban szeretettel és megértéssel kezelik a “kis öregeket”, ahogyan a személyzet becézi őket. Ráth Mihályné gondnoknő szívesen fogadja a látogatókat, pedig nem is tudta előre, hogy jö­vünk, tudniillik mi Pilisvörösvárra indultunk ere­detileg, hogy Kochlács munkástársnőnk rokonát látogassuk meg, de a megadott cim (Fő utca 47) alatt üzlet volt és nem találtuk a keresettet és igy jutott eszünkbe megnézni egy szociális ott­hont, amely nem esett túlságosan ki utunkból. Készséggel vezetett körül bennünket. Először megmutatta a közös helyiségeket; az ebédlőt, a szépen berendezett társalgót, ahol a nénikék egy része köt, horgol kedvtelése szerint most is, má­sok pedig beszélgetnek, vagy olvasnak. A konyha ragyogóan tiszta, az éléskamra tömve jobbnál jobb élelemmel. Szép könyvtáruk is van, amelyet sokan használnak. Itt főképpen egészséges öregek laknak, bár ápolónő is van készenlétben, hiszen előrehaladott kornak az itt lakók. A szobák szép-világos négy ágyas tág helyisé­gek; színes ágytakarók és magyar hímzésű pár­nák élénkítik. Ide csak aludni jönnek, akár dél­után is, ha kedvük van hozzá. Kétágyas szobák is vannak öreg házaspárok részére. Az egyikben így 82 éves házaspár lakik és éppen pihentek, igv nem háborgathattuk őket. Az egyik néniké Reich Józsefné, 88 éves és hat áve él az Érdligeti otthonban, Dickens egyik köny vét olvasta nagy érdeklődéssel, őt sem zavartuk sokáig. A 79- éves Herold Józsefné az Ország-Világ-ot :>lvasgatta; egy éve él az otthonban. Bayer Ilona postamesternő volt vidéken, 76 íves, 4 hónappal .ezelőtt került az intézetbe, ahol nagyszerűen érzi magát. Szöllősi Jolán Budapesten lakott, most 72 éves is 5 hónapja él Érdligeten. Szilvágy Ferencné 66 éves. Hat évvel ezelőtt iött a szociális otthonba, elég gyenge állapotban, nindössze 48 kilót nyomott. Most 88 kiló, szem­üveg nélkül olvas, szép csipketeritőt horgolt, imikor beszélgettünk vele, Versics Antalné 63, Strauber Vilmos 75 éves, ő cefegyári munkás volt és 4 éve él az otthonban. Csitkovics Jánosné 80 éves, mikor ott voltunk Krúdy Gyula “Kékszakái hőse” könyvét olvasta 51/2 éve él itt és nagyon boldog, hogy itt lak- lat. Beszélgetés közben elmondta, hogy nővére Bridgeporton lakik és Mrs. Makár-nak hívják. Vlegkért, Írjam meg Mrs. T. Makárnak, hogy lát- am őt jó egészségben. Üszők Ferencné 71 éves. Januárban múlt 3 ive, hogy az otthonban van és kijelentette, hogy ‘sohasem hittem volna, hogy ilyen életem lesz öregségemre”. A 72 éves Goltner Dezsőné Buda- >rsről jött Érdligetre 2 évvel ezelőtt. “Unokáim­nál éltem azelőtt, nagyon nehéz életem volt, de tt minden nagyon jó.” Stelik Mária cseléd volt, (háztartási alkalma­it), 72 éves, egy éve él a szociális otthonban: 'Álmomban sem hittem volna, hogy öregségem- •e igy élhetek”, mondta nekünk. Az érdligeti szociális otthon szép nagy te­rületen fekszik. Megnéztük a baromfiudvart is: rengeteg csirke és sertés, Cornwall malacok éá szép anyakocák. Egy sereg nénikét és bácsikát találtunk a baromfiudvarban és a gyümölcsösben is. Szedték a remek sárga barackokat és minket is azonnal megkínáltak, sőt egy másik bácsi szil­vát is hozott a fáról. Érdekes volt őket nézni. Parasztasszonyok, férfiak nyugdíjban, de annyi­ra megszokták a tevékenységet; hogy valamit itt is kellett tenniök. Bár senki sem kérte őket, mert a munka már nem kötelező, de azért etetik a baromfit, szedik a gyümölcsöt, az utóbbit persze főképpen saját részükre. Az egyik “kis öreg” a virágokat ápolgatta. Egész életén át kertész szeretett volna lenni, de asztalos lett. Most',azután kertészkedhet, ha ked­ve tartja. Mire észrevettük, egy csokor virággal lepett meg bennünket. Senki sem mondta neki, hogy szedjen, de ugylátszik kedveskedni akart a vendégeknek. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy csupán Pest megyében 22 szociális otthon van az öreg polgá­rok részére. “Pedig korántsem elég még, ami van az ország szükségletéhez képest. Hiszen arra törekszünk, hogy minél messzebbre toljuk ki az élet határát és igy egyre több lesz azoknak a száma, akik megöregedpek. Nem is akarjuk túl­zsúfolni az ilyen otthonokat. Itt is mindössze 50 lakónk van” — mondta Harmat Olga, az egész­ségügyi minisztérium egyik megbízottja, aki mellesleg megjegyezve nagyszerűen beszél ango­lul, mert hosszabb ideig élt Angliában és csak a II. világháború után tért vissza Magyarországra. “Ahogy épül az ország, egyre több és szebb szo­ciális otthon létesül, hogy dolgozóink részére nyu­godt, kellemes életet biztosíthassunk életük alko­nyán is, amikor már munkaképességük legna­gyobb részét odaadták a társadalom építésére.” A finomlemezáru a modern technika egyik leg- nélkiilözhetetlenebb alapanyaga. Ebből készítik a műszerek egy részét, de a háztartási edények, a konzervdobozok elkészítéséhez is két-három mil­liméternél vékonyabb finomlemezre van szükség. Ennek a rendkívül keresett alapanyagnak nagyob­bik részét még ma is külföldről kell behozni. A második ötéves terv rendkívül nagy figyel­met fordít a hazai nyersanyagbázis kiszélesítésé­re, a korszerű termékek gyártásához leginkább megfelelő alapanyagok — igy mindenekelőtt a fi­nomabb kohászti termékek — otthoni előállításá­ra. E tekintetben a következő néhány évben gyö­keres fordulat következik be. A jelenlegi 70 ezer tonnával szemben 1965-ben már mintegy 270 ezer tonna finomlemezt gyárt a magyar kohászat, s ezzel teljes egészében el tudja látni a hazai szükségletet. E nagyarányú fejlődést jelentős műszaki intézkedésekkel már az elmúlt években előkészítették. Magyarországon eddig Borsodná- dasdon, s kisebb mértékben Diósgyőrött és Cse­pelen készül finomlemez; mindhárom helyen me­leghengerléssel. Most több uj üzem létesül, amelyben hideghengeidéssel gyártanak majd le­mezt. Az ily módon készült lemez szilárdsága jóval nagyobb, méretei pontosabbak, felülete simább. 1964-ben indul meg a Dunai Vasmű nagy telje- sitményü hideghengermüve, amely a már működő meleghengerműben gyártott tekercseket dolgoz­za majd fel lemezzé. Az uj hideghengermű már üzembehelyezésének évében 65—79 ezer tonna finomlemezt készít, vagyis annyit, amennyit Ma­gyarországon jelenleg összesen gyártanak; ké­sőbb azonban évi termelése 250 ezer tonnára nö­vekszik. A második ötéves terv előírja, hogy szélesíteni a papírgyártás hazai nyersanyagbázisát, s a “Üdvözöljük az amerikai magyarokat; békés boldog életet és hasonló szép öregséget kívánunk részükre,” mondták búcsúzóul a kis öregek. Amig csak be nem fordult kocsink a főutra integettek utánunk. Bizony nagy boldogság volt részemre ilyen szép helyen találkozni a kiöregedett dol­gozókkal. Háromszázezer üdülő több mint másfélmillió kiránduló Az idén nem panaszkodhattak az időjárásra a balatoni üdülők és kirándulók. Májustól október 1-ig 1395 napfényes óra volt. A meteorológusok szerint a szezonban csak julius 23-án nem sütött a nap. A Balaton forgalma a jó idő és a gazdag szórakozási lehetőségek következtében a nyáron állandóan növekedett. A tópart több mint 700 kisebb-nagyobb szakszervezeti és vállalati üdü­lőjében 8—10 turnusban, összesen háromszázezer ember nyaralt. A fizetővendéglátó szolgálat öt­ezer férőhelye gyakran kevésnek bizonyult, s a hozzávetőleges összesítések mintegy félmilliós vendégnapot mutatnak ki. A campingek ebben az évben már közkedveltté váltak: naponta átlag hatezer-hétezer ember ütötte fel a kijelölt tábor­helyeken bérelt vagy magával hozott sátrát. A nagyobb táborokban és strandokon a Belkereske­delmi Kölcsönző Vállalat 24 pavilonjában több mint félmillió ember bérelt különféle cikket, Csu­pán a gumimatracokat csaknem félmillió órára vették bérbe. A hétvégi napokon átlagban nyolcvanezer m- ber érkezett különféle jármüvekkel a Balaton vi­dékére. A kánikula napjaiban gyakran kétszáz­ezer ember fürdött a tó hullámaiban. A becslé­sek szerint több mint másfélmillió kiránduló uta­zott a Balatonra az ország különböző vidékeiről. A rekordforgalom Badacsonyban volt. A borairól hírneves, festői szépségű kirándulóhelyre jófor­mán a Balaton minden második vendége ellátoga­tott. Badacsony forgalma még szeptemberben is megközelítette a százezret. Több mint ötven­ezren keresték fel a tapolcai tavasbarlangot és csaknem ugyanennyien a nagyvázsonyi Kinizsi­várat, A külföldi vendégforgalom körülbelül 39 százalékkal haladta meg a tavalyit. A beutalt és kiránduló vendégek szórakozta­tására több mint 200 kulturális és sportműsort rendeztek. cellulóztermelést az 1960. évinek háromszo­rosára növeljük. Ezt a célt szolgálja mindenek­előtt a könnyűipar jelenlegi legnagyobb beruhá­zása, a Dunai Szalmacellulózgyár megépítése. Je­lentőségét szemlélteti, ha figyelembe vesszük, hogy egy tonna cellulóz világpiaci ára ma 120— 140 dollár, vagyis ennyit takarít meg majd a pa­píripar a hazailag gyártott cellulóz minden tonna jával. Ezért is fizetődik ki viszonylag rövid idő alatt az a több mint hatszázmillió fontos beruhá­zás, amit a cellulózgyártás fejlesztésére költenek, A Dunai Szalmacellulózgyár építése jó ütemben halad, már szerelik a gépeket, s a jövő év máso­dik felében megkezdődhetnek az üzemi próbák. Az uj létesítmény 1963-ban lép be a működő üze­mek sorábh, és évente 22 ezer tonna fehérített szalmacellulózt készít majd hazai alapanyagból, buzaszalmából. A cellulóztermelés növeléséből nagy részt vál­lalt a Csepeli Papírgyár is, amelyben a közelmúlt ban fejeződött be a rekonstrukció. Ez utóbbi Je- hetővé teszi, hogy az eddiginél évi 21 ezer ton­nával több cellulózt adhassanak a papírgyártás­hoz. A Csepeli Papírgyár cellulózüzemét úgy ala­kították át, hogy szintén hazai alapanyagot, nyár fát dolgozhasson fel. A nyárfatelepítések folya­matban vannak, hogy ne legyen majd fennaka­dás a nyersanyagellátásban. Jelentősen növeli termelését a tervidőszakban a Szolnoki Szalmacellulózgyár is. Az üzem mű­ködésének azonban egyik fontos feltétele, hogy elegendő rizsszalmát kapjon. A gyár ugyanis ennek feldolgozására rendezkedett be. A cellulózgyártás ilyen nagyarányú növelése az ipar és a lakosság számára azt jelenti, hogy évente mintegy százezer tonnával több papír ké­szülhet hazai alapanyagból. j VVWWWWWWWVWVWMWA<WVWVWWWWWWANWWVV<WVWWVVWWVUW<WWWVWWVVWWW ÉPÍTIK az ország iparát Szélesedik a magyar nyersanyagbázis a második ötéves tervben. — Hét- venezerröl kétszázhetvenezer tonnára nö a finomlemez-termelés. Évente százezer tonnával több papír készül a hazai nyersanyagból

Next

/
Oldalképek
Tartalom