Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-10-19 / 42. szám

2 Lhbér és hűiig n támadás A Hosiery Workers Union két vezető tagját brutálisan összeverték Georgiában, egy üzemi vá­roskában. Ted Benton, a szakszervezet második alelnöke és William W. Rainey, szervező, elmentek Elli- jáh, Ga.-ba az ottani Chadboum-Gotham Ho­siery Mill munkásainak kérésére, hogy segítséget nyújtsanak nekik szervezkedésükhöz. KI), egy mérföldre a gyártól, amint egy étkez­déből kijöttek, öten rájuktámadtak. A két mun­kásszervező a túlerő elől a legközelebbi rendőr- állomásra menekült. De ekkor már 85-ös tömeg üldö-te őket, egyesek hosszú pengéjű kést villog­tatva. Bentont el is fogták és a földre teperve ütötték és rugdosták az utcán. Rainey-t kihurcol­ták a rendőrállomásról és őt is súlyosan bántal­mazták. Amikor a rendőrség végre beavatkozott, letar­tóztatta a két sérült embert, és verekedés, ren­detlen magaviselet, lazításra uszítás és engedély nélküli laggyüjtés vádjával börtönbe zárta őket. 24 óráig nem engedélyezték, hogy a 60 mér­földre fekvő Chattanooga-ban levő szakszervezeti központnak telefonálhassanak. Egy másik fogoly rokona révén jutottak csak ügyvédhez. Közben Bentont elvitték a klinikára vizsgálatra. Törött bordát, egész testén vágásokat és zuzódásokat ta­láltak rajta. Visszahozták a börtönbe anélkül, hogy orvosi kezelést kapott volna. Rainevt. csak másnap vitték a klinikára, bár mély vágási se­bektől és zuzódásoktól szenvedett. Az ügyvéd 500 dollar óvadékot tett le egyen­ként értük. Aztán Chattanogában kórházba men­tek gyógykezelésre. A minimális órabért sem kapják A harisnyagyár 400 munkást alkalmaz, akik azzal a panasszal mentek a szakszervezethez, hogy munkáltatóik a törvényes rendeletek meg­szegésével visszaélnek és fokozottabb kizsákmá­nyolásnak vetik őket alá. Labor Day után életbe­lépett az uj munkástörvény, amely uj minimális órabért állapított meg. A munkáltatók ahelyett, hogy megadták volna a pár cent béremelést, azt követelték a munkásoktól, hogy fokozzák a ter­melési a régi bérskála mellett. A Hosiery Workers egy szószólója kijelentette, hogy a szakszervezet nem fog meghátrálni és nem fog kivonulni Ellijah, Ga.-ból. “Nem nyug­szunk addig, amig ki nem segítjük a harisnya­gyár munkásait, hogy megkapják legalább a tör­vényesen kijáró minimális órabéreket”, mondot­ta. Az igazságügyminisztérium Civil Rights Di- visionja vizsgálja az ügyet, az FBI által megtett jelentés alapján. A két megvert ember elleni vád­ban a helyi bíróság tárgyalást tűzött ki. FIGYELMEZTETÉS! A detroiti konferencia határozata szerint lapunk e l ífr/.etési ára 1962 január 1-től, évi S10.00 lesz. HOZZA RENDBE HÁTRALÉKÁT! Ha kedve tartja évekre előre is fizetheti a RÉGI ÁRON E kedvezmény megszűnik január hó 1-én! Még ma küldje be előfizetését! Használja az alanti szelvényt: Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East Ki Street New York 3, N. Y. | | Mellékelve küldök $ .................. hátralékom rendezésére [ Mellékelve küldök $..............lapom évi elő­fizetésére. 7 dolláros alapon. Név: ...................................................................... Gim : .................................................................... Város: ......................................... Állam:........ AMERIKAI MXr.VAK SZÓ A Peace Corps visszavonását követelik Kormányunk nagy propagandával indította el a Peace Corps (béke hadtest) mozgalmat, amely­nek a hivatalos magyarázat szerint az a felada­ta, hogy segítséget és kultúrát vigyen az elma­radt, volt gyarmati országokba. Ennek kereté­ben utazott el a múlt hónapban 38 ifjú amerikai Nigériába, akiknek az a feladatuk, ho_y az ottani közepi,1- kólákban tanítsanak. Az elmúlt napokban botrány tört ki a “Béke Hadtest” egyik tagjával kapcsolatban, aki becs­mérlő megállapításokat tett a nigériai állapotok­ról egy Amerikába irt levelezőlapon. A levelező­lapot Marjory Michelmore 23 éves Foxboro (Mass.) lány küldte egy barátnőjének az Egye­sült Államokba. “Mocsok és teljesen primitiv . életkörülmények találhatók még a városokban is” — Írja levelében Miss Michelmore. Még hozzá­tette “Mindenki rajtunk kivid az utcán lakik, az utcán főz és még' fürdőszobának is az utcát hasz­nálja.” Az említett levelezőlapot'Lagoszban, Nigéria fő­városában az Ibadan Egyetem területén a földre ejtette az amerikai lány, mielőtt postára adta volna. így a néger hallgatók tudomására jutott tartalma. A nigériai diákoka* igen felháborítot­ták az országuk állapotáról in megjegyzések és gyűlésükön követelték a “Peact Corps” tagjai­nak kiutasítását, mert ezek “Af erika nemzet­közi kémei”. A hadtest terve Nigé. 'ában - álla- pitották meg az Ibadan Egyetem idákjai — az uj gyarmatosítás elősegítése és támogatása. Michelmore másnap levelet irt a diákszövet­ség elnökének, amelyben bocsánatot kér a diá­koktól “esztelen leveléért”. Felajánlotta, hogy le­mond. Peace Corps tagságáról és visszatér az Egyesült Államokba. Joseph Greene Jr. az US küldöttségének helyettes vezetője Nigériá­ban az egyetemre sietett, hogy tárgyaljon az esetről a diákok vezetőivel. A Peace Corps igazgatója, Sargent Shriver, Washingtonban kijelentette, hogy a nigériai in­cidens nem volt meglepetés a számára. A szerve­zet szóvivője Shriver nevében nyilatkozott: “az ilyenfajta eseteket előre láttuk mióta a Peace Corps megalakult...” Hozzátette még, hogy “más bajok is mutatkoznak majd. De ezek a bajok nem szakíthatják félbe a küldetését és nem ár­nyékolhatják be a célját a Peace Corpsnak.” ' A szóvivő szerint az Egyesült Államok követ­sége. a nigériai kormány és a Béke Hadtest meg­bízottai vizsgálatot tartanak az incidens ügyében. Koncerttel ünnepük meg a a Szabadságszobor 75. évfordulóját A Bevándoroltakat Védő Amerikai Bizottság sajtóközleményében jelentette, hogy ezévi ünne­pélyét a Szabadság-szobor 75. évfordulójának de­dikálja. Ha a McOarran-törvény 75 évvel ezelőtt érvényben lett volna, úgy sem a Szabadság-szo­bor, sem azok az ideálok, melyeket képvisel, nem lettek volna szívesen fogadott vendégek az Egye­sült Államokban. i Louise Pettibone Smith, a bibliai-irodalom ki­váló tudósa fogja ismertetni a McCarran-tör- vényt és a felső bíróság legutóbbi határozatát ok­tóber 29-én, vasárnap d. u. 2 órai kezdettel a Fra­ternal Clubhouse-ban megtartandó ünnepélyen. Sajnálatos — mondja továbbá a sajtónyilatko­zat —, hogy éppen a Szabadság-szobor 75. évfor­dulójának alkalmával hozott ilyen határozatot a legfelsőbb bíróság, amely rendkívül súlyosan érinti az egész amerikai nép szabadság- és pol­gárjogait. Annakidején még Truman elnök is a törvény ellen volt és vétója ellenére ment az ke­resztül a kongresszusban. Úgy az Amerikai Védelmi Bizottság, mint az amerikai szabadságjogok és demokrácia minden hive meg van győződve arról, hogy a felrázott és- felvilágosított amerikai közvélemény követelni fogja ennek a törvénykezésnek a megváltoztatá­sát. Ennek a célnak érdekében tartják az ünne­pélyt október 29-én. Gazdag kulturprogramról gondoskodnak; fellép a Litván Dalkör és Kórus Mildred Stensler veze­tésével, az Ukrán Leontovich Kórus, F. Ilchuk vezetésével, valamint a Dnipro Tánccsoport, s má­sok. Belépődíj $1.50, jegyek kaphatók a bizottság irodájában, 49 E. 21st Street, New York, cí­men, telefon OR 4-5058. KILENC és félórás filmet játszanak egyfolytá­ban a tokiói mozikban. A film cime Emberi kö­rülmény. A nézők a hosszú ülés után remegő lá­bakkal hagyják el a mozit és alig tudnak járni. Thursday, October 19 1961 Békeíelvonulás az EfISZ épülete elöli Kedden, október 10-én hangos volt az Egyesült Nemzetek központjának környéke. Az Első Ave­nue területe, a 42-ik utcától északra egész uj ar­culatot öltött az utóbbi években. A hatalmas ENSz palotát állandóan bövitik és uj épületek nő­nek körös-körül. Nem csoda, hiszen a világszer­vezet taglétszáma megduplázódott amióta a gyar­matok eredménnyel folytatják felszabadulási küz­delmeiket. Az Egyesült Államok saját kép\ Delete számára külön kb. 10 emeletes épületet emelt szemben a főépülettel. Még az úttestet is át kel­lett alakítani, a forgalom könnyebb lebonyolítá­sa céljából egy alagút átjárót építettek a jármü­vek számára. De kedden nem a forgalomtól, hanem az embe­rek tömegétől volt hangos a környék. A Confer­ence of Greater New York Peace Groups béke- tüntetésre hivta New York polgárait az ENSz elé és már 4.30-kor jöttek az emberek. A rendőrség a főépülettel szemben elkerítette a járda felét és azt a felvonulók rendelkezésére bocsátotta. Ez a hely hamar megtelt és a felvo­nulás csigalépésben haladt előre. A tüntetők fel­iratokat tartottak kezükben, amelyek a békés megegyezésre vonatkozó szólamok voltak. Egy fiatal leány a következő feliratot tartotta magas­ra: “Gondoljatok reánk, amikor a jövőt tervezi­tek.” “A leszerelés a béke kulcsa”, “Szüntessenek be minden atomrobbantást”. “Ne legyen háborúskodás Berlin miatt”, “Ne fegyverezzék fel a náci generálisokat”, voltak a többi feliratok. Az elsők átadták helyüket másoknak Talán 500 ember szorongott a bekerített terü­leten, amikor a szervezet egy vezetője ezzel a ké­réssel fordult a felvonulókhoz: “Akik már régeb­ben jöttek, arra kérjük, távozzanak, hogy az újonnan jövők is beállhassanak a sorba.” A sar­kokon tömegével állottak az emberek, fiatalok, öregek, anyák kiskorú gyermekeikkel és várták, hogy sorra kerüljenek. Átadtuk helyünket és tpvái b mentünk. De nem messzire, mert három blokkal feljebb egy másik tüntető csopört lelkes szólamokkal vonta magára a járókelők figyelmét. Többségük kubai és más latinamerikai származású amerikai volt, akik a Kubával való békés együttélésért tüntettek. “El a kezekkel Kubától”, volt az egyik jelszavuk. Az ENSz közgyűlésén aznap Raul Roa, Kuba külügyminisztere megvádolta az Egyesült Álla­mokat, hogy zsoldosokat képez Portorikó és a középamerikai államokban Kuba megtámadására, hogy fegyvereket és robbantószereket csempész Kuba területére ellenforradalmi elemeknek, ter­rorcselekmények elkövetésére. Hogy amerikaiak­nak részük volt abban az összeesküvésben, amit nemrégen felfedeztek, amelynek célja Fidel és Raul Castro meggyilkolása Folt. Adlai Stevenson, az Egyesült Államok megbízottja, tagadta, hogy az Egyesült Államok támadást készít Kuba ellen. Ha veszély fenyegeti a Castro kormányt, akkor “az nem az Egyesült Államok, hanem a kubai nép részéről áll fenn”, mondotta Stevenson ártat­lan hangon, mintha a Kuba elleni támadás soha­sem történt volna meg és mintha az Egyesült Ál­lamoknak, a Central Intelligence Agencynek és Kennedy elnöknek semmi összeköttetése sem lett volna azzal az eseménnyel. Azzal az érzéssel távoztunk, hogy bár a tünte­tések nem arányultak kellően New York város 9 milliós lakosságához, a nép mégis éberen őrködik afelett, hogy a tornyosuló nemzetközi problémá­kat a békés megegyezés eszközével oldják meg a politikai vezetők és hogy ne legyen háború. iMWWWWWWWWWWWWWWWWWIAAAMVUVUWWMAAAMAAnM MEGTAGADTÁK A VÍZUMOT a nyugat-német hatóságok a moszkvai Beethoven-kvartettől, amelynek október 31-én fellépése van Kiéiben. UWWtfWWWWWWWWWWWIAIWIMAA/WWVWWWWWWWWWWM Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine. 1M Kast ICth Street, New York X, N. Y. Telephone: AL 4-039? «{fizetési árak: New York városában, as USA-baa to Kanadában egy évre (7.90 félévre (4.00. Minden »4« külföldi országba egy évre (10.00, félévre (S.H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom