Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-09-21 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 21 1961 Levelek a Szerkesztőhöz IAz ebben a rovatban kifejtett néze- || OLVASÓINK \tek nem szükségszerűen azonosak |! hozzászólnak j! | a szerkesztőség álláspontjával jj A KÖZÜGYEKHEZ j! “Békés megegyezés” Tisztelt Szerkesztőség! Ha én politizálhatnék, már ha engem meghall­gatnának én azt ajánlanám, hogy egyezzenek meg úgy a dolgozók, mint a nem-dolgozók. Akik a “rabszolga” országokból a “szabad vi­lágba” akarnak.jönni, nemcsak hogy szabad köl­tözködést nyerjenek, hanem akiknek nincs elég útiköltségre, hozassa ki a mi kormányunk. Itt majd ledolgozhatják tartozásukat. Sőt, hogy vesz­teség se érje őket, minden ingó, vagy ingatlan vagyonukat, ^amit nem tudnak magukkal hozni, legyen az lakás, ház, ruhanemű, kapják meg it­ten. Adjanak részükre öt évi próbaidőt, hogy ki­tapasztalják mit is akarnak. Ha itt marad öt év után automatikusan polgár lehessen és ne enged­jék többé vissza, legfeljebb látogatóba^ Viszont aki az öt év leforgása alatt visszaóhajt menni, hogy ott éljen inkább, engedjék vissza és kaphas­sa vissza mindazt, anlit itt kapott. De ez aztán végleges legyen és maradjon ott mint jó polgár, legfeljebb látogatóba jöhessen vissza. így min­denki ott élhetne éppen, ahol akarna, kényszer nélkül.. Akkor volna csak valóban szabad élet. Mindez sokkal, de sokkal kevesebbe kerülne bár­mely országnak is, mint a fegyverkezés. Itt volna az ideje, hogy békében éljen már egyszer az em­beriség, ahelyett, hogy barbár módra ismét az eddigieknél is szörnyűbb vérengzésre készülné­nek. Úgy látszik Amerika haláluk árán is fel •akarja szabadítani a “rab népeket”, pedig az an­golok is azt mondják, hogy ‘‘better red, than dead I” Jó volna, ha Geréb munkástárs arról is Írna, hogy “mennyibe kerül a kórház Magyarországon 1 napra, vagy többre?” Nekünk öregeknek ez még fontosabb, mint azt, hogy miért nem enge­dik a kelet-berlinieket nyugatra, de ez inkább azért van, mert újságjaink kevés kivétellel össze­zavarnak bennünket. P. 15. MAMUUVWWWUUWAAAAAAnnAAMtMUMnAMVWWWW A szovjet sikeres távrakéta kilövése A Szovjetunió bejelentette, hogy szeptember 13-án sikeres rakéta kilövést hajtott végre a Csendes-óceánon. Legutóbb a múlt év januárjá­ban és júliusában hajtott végre hasonló kísérlete­ket. Ez a legújabb többszakos szállító rakéta erő­sebb a régieknél. 12,000 kilométeres utat (kb. 7,500 mérföld) tett meg és 1 kilométeres (kb. 1,000 yard) körzeten belül ért a célba. . A Szovjetunió pár nappal korábban jelentette be, hogy szeptember 13-a és október 15-e között rakéta kilövési kísérleteket fog végrehajtani a Csendes-óceánon, amely az űrkutatás céljait szol­gálja. A Tass jelentése szerint minden a legpontosab­ban működött a Hawaii szigetektől 1,000 mérföld­re délnyugatra a Csendes-óceánba hullott raké­tánál. A különböző hírszolgálati ügynökségek arra gondolnak, hogy az uj rakéta embernek a Hold­ba való szállítását és onnan a Földre visszaérkezé­sét teszi lehetővé^ * • A FILMARCH1VUMOK Nemzetközi Szövetsé­ge, amely G0 országot egyesit, Budapesten, a Filmtudományi Intézetben tartja idei kongresz- szusát október 3-tól 15-ig. • TORINÓI!A UTAZOTT a budapesti Operaház művészeinek egy csoportja, énekesek és balett- táncosok, akik a magyar nemzeti napok program­jában a Teatro Nuovo színpadán bemutatják A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát. AÍ. ukrán Állami Táncegyüttes szeptember 19-én kezdi meg négyhetes vendégszereplését a londoni Albert Hallban. Számoljunk ezzel is Tisztelt Szerkesztőség! Mostanában úgy érzem, hogy egy kis beisme­réssel önkritikával tartozom. Méghozzá, azért, mert sokszor én is hajlamos vagyok arra, hogy csak hazafelé beszéljek és mondjak nagyokat, akárcsak a jó cigány, aki mindig csak a maga lo­vát dicséri. Ennek megemlítése annál is inkább aktuális, mert sokan mások is vannak igy. Manapság sok­sok milliónyi Gagarin és Titov rajongó létezik. És mit válaszolhat az ember, ha valaki az ilyes­mit amolyan őrületes túlzásnak, dicséretre vágyó szenvedélyes megrögzöttségnek nevezné? Pláne akkor, ha valaki elismerné ugyan, hogy az oroszok elsők az Űrrepülésben, vagy hogy a magyarok valóban igen nagy szorgalommal épí­tik az országot, azonban csupán azt kifogásolják, hogy mindezért mire való a nagy hiihó, a nagy dicsőítés ? Merthát nyilván fölhozná az illető, hogy a Amerikának is van Gagarinja, a kínaiaknak is van világhíres porcelánjuk, a franciáknak is van világhíres boruk, stb. Szóval a végén kisülne, hogy minden népnek van valami nagy híressége. így tehát a Gagarin, Titov rajongás, dicsőítés, vagy a magyarok nagy dicsérete kicsit fölösleges­nek, eltúlzottnak tűnne fel. Merthát, ha másoknak is vannak nagyszerű munkáik, hírességeik, akkor a magunk eredményeit fölösleges, talán túlzás di­csérni. # b Az ilyen filozofálgatással eljutottam annak megállapításához, hogy e kérdésben, igen-igen nagy dolgokról van szó. Mert az ilyen hátulról jövő, nvakatekert érvek szerint fölöslegesnek lát­szik még a legkisebb eredmény kimutatása is, amit a szocializmus építésében elértek^ Szóval fölöslegessé válna a szocializmus nép­szerűsítése. Mindezek után a szocializmusról alkotott ké­pekből vajon mi maradna meg? Nyilván megmaradna az amerikai és a nyugati világ gyalázkodó ellenpropagandája és az alkotná az egyetlen képet a szocializmusról. Mindez pedig nagyon szépen, az ellenség malmára hajtaná a vizet. Ha a franciák vagy mások dicsekednek, vagy büszkélkednek hírességeikkel, azt csak nagyszerű dolognak lehet mondani, azzal nem túloznak, se nem ártanak hazájuknak. Akkor mi magyarok, miért ne legyünk büsz­kék szülőföldünk érdemeire? Sőt százszorta in­kább dicsérhetjük óhazai testvéreink nagyszerű eredményeit, mert ők már nem a tőkéseknek, se nem a főpapoknak építik az országot, hanem saját maguknak. A minap egy ujamerikás magyarral vitatkoz­tam. Azt mondta, hogy én túlzottan elfogult va­gyok. ő pl. a mai óhazai rendszerről csak a jót is­meri el, a rosszat elveti, ő vallásos, de abban sem túlbuzgó. A túlbuzgóság példájára bemutatott egy vallásos öregasszonyt, aki rendszeresen böjtöl, gyór áldozik stb. mondván, hogy az én buzgal­mam egy “rögeszme” fölött éppoly marhaság, mint a túlzott vallásosság. Igen, de óriási különbség ám az, hogy valaki a vallási dogma rabja, annak rajongója-e, vagy egy létező, a szemünk láttára kristályosodó fejlődés láttán rajong? Amikor fölemlítettem neki né­hány magyar filmet, az igazi jó borokat, Sztálin- várost, stb., mindenre igazat adott és helyeselt, de a végén cinikusan elhúzta a száját és vigyor­gott. Majd félvállról odavetette: tudod, hogy mindez mennyi Amerikához képest? Erre csak azt válaszolhatom, hogy az összeha­sonlításból nemcsak a magyaros meglátás hiány­zik, hanem a tárgyilagos tisztánlátás is. E. Horváth Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! Amerikai újságíró európai megfigyelései John Crosby, a Pittsburghi Post Gazette aug. 24-iki számában beszámol az európai országokban tapasztalt élményeiről, különösen az egyszerű né­pek álláspontjáról a háborúval kapcsolatban. Amerikai látogató, mondja Mr. Crosby, nem élhet öt percig Európa bármely táján anélkül, hogy va­laki ne érdeklődne az amerikai vendég nézetét il­letőleg a háborúval kapcsolatban. Európa és Amerika közt lényeges különbség van ebben a kérdésben. Itt Amerikában, az ellen­ség a kommunizmus, állapítja meg Mr. Crosby, ezzel szemben az európai ember az ellenséget a há­borúban látja. Az angol nép lelkiállapotát legjob­ban jellemzi. az az általános közmondás, hogy “inkább éljek vörösen békében, mint holtan vala­mely gödörben“. (Angolul: “Better’ red than dead”.) Sok amerikaival találkoztam Angliában, mondja Mr. Crosby, akik most ott élnek és kevés kivétellel szintén ez a véleményük. Az angolok azzal érvelnek, hogy náluk nyíltan vitathatják a kommunizmust akár az újság hasábjain, akár társaságban. Mr. Crosby bevallja, hogy Ameri­kában ez lehetetlen anélkül, hogy az illető a mun­káját el ne veszítse vagy kitegye magát a meg­hurcoltatásnak. Egy angol társaságban vita közben igy érvelt egy angol vendég: “ti amerikaiak képesek volná­tok elpusztítani minden élő lényt a földön azon a cimen, hogy a szabadságtok forog veszélyben. Mi­féle szabadságtok van nektek? Ki merne vitába szállni nálatok a kommunizmus védelmében? Mi európaiak, ha szabadságról beszélünk, vagy véle­ményünket nyilvánítjuk, mi azt teljességben úgy is értjük. Beszélhettek ti Amerikában nyíltan az emberiség jogairól? Mi európaiak úgy érezzük, hogy az oroszoknak a saját szabadságuk éppen olyan fontos, mint a mienk nekünk. Nekünk jo­gunk van ezt itt nyíltan megtárgyalni, Ameriká­ban lehetetlen erről nyíltan beszélni anélkül, hogy kommunistának vagy társutasnak ne nevezzenek. “Meg kell egyeznem európai barátaimmal ab­ban, hogy bizonyos téren mi amerikaiak elmara­dottak vagyunk. Reakciós álláspontot foglaltunk el a kommunista életformával szemben, amellyel előbb vagy utóbb meg kell 'majd alkudnunk. Ne­künk, amerikaiaknak — mondja Mr. Crosby — jobban meg kellene érteni a kommunizmust és a hidegháborút.” John Crosby cikkében hivatkozik az amerikai forradalomra a polgárháborúban való részvéte­lünkre, mint amelyek bizonyítják az amerikai nép demokratikus hagyományait. Végül közli európai barátai kívánságát, hogy szeretnének végignézni egy eszmecserét (debate) az amerikai teíevizión, amelynek tárgya a “kommunizmus és demokrá­cia” volna. “Amely országban erre nincs lehető­ség, ott nincs demokrácia” — fejezte be cikkét Mr. Crosby. Schubert, Elsinore KÉRDEZZ - FELELEK! Tisztelt Szerkesztőség! Volna lehetőség a Magyar Szóba egy kérdés felelet rovatot nyitni ? Mi sokan nem vagyunki igen sok kérdéssel tisztában. Például ilyen és ha­sonló kérdésekre szeretnénk feleletet. Mennyi ingatlan, vagyona lehet egy szovjet, vagy magyar állampolgárnak? Tarthat-e hasznot huzó bérházat? Tgen sok hasonló kérdés merül fel és bizony nem tudunk rá válaszolni. Ha nem tudnának a lapon keresztül válaszolni, nem lehetne levélben megtenni? G. M. Szcrk. megjegyzés: örömmel vesszük olvasóink kérdéseit és tőlünk telhetőleg igyekezni fogunk bármikor kérdéseikre megadni a választ. A fentiekre csak ennyit: 1. Tudomásunk szerint szovjet, vagy magyar álamnolgároknak lehet háztáji földje, szőlője és magán háza, sőt nyaralója is vidéken, vagy akár a Balatonnál is Magyarországon. 2. Bérházat, ameyböl hasznot húz nem tarthat senki, egvik szocialista államban sem, de nem is volna kifizetődő az illető részére, mert a lak Ik­rek olyan alacsonyak, hogy abból még véletlenül sem húzhatna hasznot — ugyanis áz államnak is sokkal többe kerülnek a ibérházak építése és kar­bantartása, mint amenyit azok jövedelmeznek. “Tí^DaTk termüveiből kiállítás nyílt a bukaresti képzőművé­szeti múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom