Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-09-21 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 21 1961 Levelek a Szerkesztőhöz IAz ebben a rovatban kifejtett néze- || OLVASÓINK \tek nem szükségszerűen azonosak |! hozzászólnak j! | a szerkesztőség álláspontjával jj A KÖZÜGYEKHEZ j! “Békés megegyezés” Tisztelt Szerkesztőség! Ha én politizálhatnék, már ha engem meghallgatnának én azt ajánlanám, hogy egyezzenek meg úgy a dolgozók, mint a nem-dolgozók. Akik a “rabszolga” országokból a “szabad világba” akarnak.jönni, nemcsak hogy szabad költözködést nyerjenek, hanem akiknek nincs elég útiköltségre, hozassa ki a mi kormányunk. Itt majd ledolgozhatják tartozásukat. Sőt, hogy veszteség se érje őket, minden ingó, vagy ingatlan vagyonukat, ^amit nem tudnak magukkal hozni, legyen az lakás, ház, ruhanemű, kapják meg itten. Adjanak részükre öt évi próbaidőt, hogy kitapasztalják mit is akarnak. Ha itt marad öt év után automatikusan polgár lehessen és ne engedjék többé vissza, legfeljebb látogatóba^ Viszont aki az öt év leforgása alatt visszaóhajt menni, hogy ott éljen inkább, engedjék vissza és kaphassa vissza mindazt, anlit itt kapott. De ez aztán végleges legyen és maradjon ott mint jó polgár, legfeljebb látogatóba jöhessen vissza. így mindenki ott élhetne éppen, ahol akarna, kényszer nélkül.. Akkor volna csak valóban szabad élet. Mindez sokkal, de sokkal kevesebbe kerülne bármely országnak is, mint a fegyverkezés. Itt volna az ideje, hogy békében éljen már egyszer az emberiség, ahelyett, hogy barbár módra ismét az eddigieknél is szörnyűbb vérengzésre készülnének. Úgy látszik Amerika haláluk árán is fel •akarja szabadítani a “rab népeket”, pedig az angolok is azt mondják, hogy ‘‘better red, than dead I” Jó volna, ha Geréb munkástárs arról is Írna, hogy “mennyibe kerül a kórház Magyarországon 1 napra, vagy többre?” Nekünk öregeknek ez még fontosabb, mint azt, hogy miért nem engedik a kelet-berlinieket nyugatra, de ez inkább azért van, mert újságjaink kevés kivétellel összezavarnak bennünket. P. 15. MAMUUVWWWUUWAAAAAAnnAAMtMUMnAMVWWWW A szovjet sikeres távrakéta kilövése A Szovjetunió bejelentette, hogy szeptember 13-án sikeres rakéta kilövést hajtott végre a Csendes-óceánon. Legutóbb a múlt év januárjában és júliusában hajtott végre hasonló kísérleteket. Ez a legújabb többszakos szállító rakéta erősebb a régieknél. 12,000 kilométeres utat (kb. 7,500 mérföld) tett meg és 1 kilométeres (kb. 1,000 yard) körzeten belül ért a célba. . A Szovjetunió pár nappal korábban jelentette be, hogy szeptember 13-a és október 15-e között rakéta kilövési kísérleteket fog végrehajtani a Csendes-óceánon, amely az űrkutatás céljait szolgálja. A Tass jelentése szerint minden a legpontosabban működött a Hawaii szigetektől 1,000 mérföldre délnyugatra a Csendes-óceánba hullott rakétánál. A különböző hírszolgálati ügynökségek arra gondolnak, hogy az uj rakéta embernek a Holdba való szállítását és onnan a Földre visszaérkezését teszi lehetővé^ * • A FILMARCH1VUMOK Nemzetközi Szövetsége, amely G0 országot egyesit, Budapesten, a Filmtudományi Intézetben tartja idei kongresz- szusát október 3-tól 15-ig. • TORINÓI!A UTAZOTT a budapesti Operaház művészeinek egy csoportja, énekesek és balett- táncosok, akik a magyar nemzeti napok programjában a Teatro Nuovo színpadán bemutatják A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát. AÍ. ukrán Állami Táncegyüttes szeptember 19-én kezdi meg négyhetes vendégszereplését a londoni Albert Hallban. Számoljunk ezzel is Tisztelt Szerkesztőség! Mostanában úgy érzem, hogy egy kis beismeréssel önkritikával tartozom. Méghozzá, azért, mert sokszor én is hajlamos vagyok arra, hogy csak hazafelé beszéljek és mondjak nagyokat, akárcsak a jó cigány, aki mindig csak a maga lovát dicséri. Ennek megemlítése annál is inkább aktuális, mert sokan mások is vannak igy. Manapság soksok milliónyi Gagarin és Titov rajongó létezik. És mit válaszolhat az ember, ha valaki az ilyesmit amolyan őrületes túlzásnak, dicséretre vágyó szenvedélyes megrögzöttségnek nevezné? Pláne akkor, ha valaki elismerné ugyan, hogy az oroszok elsők az Űrrepülésben, vagy hogy a magyarok valóban igen nagy szorgalommal építik az országot, azonban csupán azt kifogásolják, hogy mindezért mire való a nagy hiihó, a nagy dicsőítés ? Merthát nyilván fölhozná az illető, hogy a Amerikának is van Gagarinja, a kínaiaknak is van világhíres porcelánjuk, a franciáknak is van világhíres boruk, stb. Szóval a végén kisülne, hogy minden népnek van valami nagy híressége. így tehát a Gagarin, Titov rajongás, dicsőítés, vagy a magyarok nagy dicsérete kicsit fölöslegesnek, eltúlzottnak tűnne fel. Merthát, ha másoknak is vannak nagyszerű munkáik, hírességeik, akkor a magunk eredményeit fölösleges, talán túlzás dicsérni. # b Az ilyen filozofálgatással eljutottam annak megállapításához, hogy e kérdésben, igen-igen nagy dolgokról van szó. Mert az ilyen hátulról jövő, nvakatekert érvek szerint fölöslegesnek látszik még a legkisebb eredmény kimutatása is, amit a szocializmus építésében elértek^ Szóval fölöslegessé válna a szocializmus népszerűsítése. Mindezek után a szocializmusról alkotott képekből vajon mi maradna meg? Nyilván megmaradna az amerikai és a nyugati világ gyalázkodó ellenpropagandája és az alkotná az egyetlen képet a szocializmusról. Mindez pedig nagyon szépen, az ellenség malmára hajtaná a vizet. Ha a franciák vagy mások dicsekednek, vagy büszkélkednek hírességeikkel, azt csak nagyszerű dolognak lehet mondani, azzal nem túloznak, se nem ártanak hazájuknak. Akkor mi magyarok, miért ne legyünk büszkék szülőföldünk érdemeire? Sőt százszorta inkább dicsérhetjük óhazai testvéreink nagyszerű eredményeit, mert ők már nem a tőkéseknek, se nem a főpapoknak építik az országot, hanem saját maguknak. A minap egy ujamerikás magyarral vitatkoztam. Azt mondta, hogy én túlzottan elfogult vagyok. ő pl. a mai óhazai rendszerről csak a jót ismeri el, a rosszat elveti, ő vallásos, de abban sem túlbuzgó. A túlbuzgóság példájára bemutatott egy vallásos öregasszonyt, aki rendszeresen böjtöl, gyór áldozik stb. mondván, hogy az én buzgalmam egy “rögeszme” fölött éppoly marhaság, mint a túlzott vallásosság. Igen, de óriási különbség ám az, hogy valaki a vallási dogma rabja, annak rajongója-e, vagy egy létező, a szemünk láttára kristályosodó fejlődés láttán rajong? Amikor fölemlítettem neki néhány magyar filmet, az igazi jó borokat, Sztálin- várost, stb., mindenre igazat adott és helyeselt, de a végén cinikusan elhúzta a száját és vigyorgott. Majd félvállról odavetette: tudod, hogy mindez mennyi Amerikához képest? Erre csak azt válaszolhatom, hogy az összehasonlításból nemcsak a magyaros meglátás hiányzik, hanem a tárgyilagos tisztánlátás is. E. Horváth Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! Amerikai újságíró európai megfigyelései John Crosby, a Pittsburghi Post Gazette aug. 24-iki számában beszámol az európai országokban tapasztalt élményeiről, különösen az egyszerű népek álláspontjáról a háborúval kapcsolatban. Amerikai látogató, mondja Mr. Crosby, nem élhet öt percig Európa bármely táján anélkül, hogy valaki ne érdeklődne az amerikai vendég nézetét illetőleg a háborúval kapcsolatban. Európa és Amerika közt lényeges különbség van ebben a kérdésben. Itt Amerikában, az ellenség a kommunizmus, állapítja meg Mr. Crosby, ezzel szemben az európai ember az ellenséget a háborúban látja. Az angol nép lelkiállapotát legjobban jellemzi. az az általános közmondás, hogy “inkább éljek vörösen békében, mint holtan valamely gödörben“. (Angolul: “Better’ red than dead”.) Sok amerikaival találkoztam Angliában, mondja Mr. Crosby, akik most ott élnek és kevés kivétellel szintén ez a véleményük. Az angolok azzal érvelnek, hogy náluk nyíltan vitathatják a kommunizmust akár az újság hasábjain, akár társaságban. Mr. Crosby bevallja, hogy Amerikában ez lehetetlen anélkül, hogy az illető a munkáját el ne veszítse vagy kitegye magát a meghurcoltatásnak. Egy angol társaságban vita közben igy érvelt egy angol vendég: “ti amerikaiak képesek volnátok elpusztítani minden élő lényt a földön azon a cimen, hogy a szabadságtok forog veszélyben. Miféle szabadságtok van nektek? Ki merne vitába szállni nálatok a kommunizmus védelmében? Mi európaiak, ha szabadságról beszélünk, vagy véleményünket nyilvánítjuk, mi azt teljességben úgy is értjük. Beszélhettek ti Amerikában nyíltan az emberiség jogairól? Mi európaiak úgy érezzük, hogy az oroszoknak a saját szabadságuk éppen olyan fontos, mint a mienk nekünk. Nekünk jogunk van ezt itt nyíltan megtárgyalni, Amerikában lehetetlen erről nyíltan beszélni anélkül, hogy kommunistának vagy társutasnak ne nevezzenek. “Meg kell egyeznem európai barátaimmal abban, hogy bizonyos téren mi amerikaiak elmaradottak vagyunk. Reakciós álláspontot foglaltunk el a kommunista életformával szemben, amellyel előbb vagy utóbb meg kell 'majd alkudnunk. Nekünk, amerikaiaknak — mondja Mr. Crosby — jobban meg kellene érteni a kommunizmust és a hidegháborút.” John Crosby cikkében hivatkozik az amerikai forradalomra a polgárháborúban való részvételünkre, mint amelyek bizonyítják az amerikai nép demokratikus hagyományait. Végül közli európai barátai kívánságát, hogy szeretnének végignézni egy eszmecserét (debate) az amerikai teíevizión, amelynek tárgya a “kommunizmus és demokrácia” volna. “Amely országban erre nincs lehetőség, ott nincs demokrácia” — fejezte be cikkét Mr. Crosby. Schubert, Elsinore KÉRDEZZ - FELELEK! Tisztelt Szerkesztőség! Volna lehetőség a Magyar Szóba egy kérdés felelet rovatot nyitni ? Mi sokan nem vagyunki igen sok kérdéssel tisztában. Például ilyen és hasonló kérdésekre szeretnénk feleletet. Mennyi ingatlan, vagyona lehet egy szovjet, vagy magyar állampolgárnak? Tarthat-e hasznot huzó bérházat? Tgen sok hasonló kérdés merül fel és bizony nem tudunk rá válaszolni. Ha nem tudnának a lapon keresztül válaszolni, nem lehetne levélben megtenni? G. M. Szcrk. megjegyzés: örömmel vesszük olvasóink kérdéseit és tőlünk telhetőleg igyekezni fogunk bármikor kérdéseikre megadni a választ. A fentiekre csak ennyit: 1. Tudomásunk szerint szovjet, vagy magyar álamnolgároknak lehet háztáji földje, szőlője és magán háza, sőt nyaralója is vidéken, vagy akár a Balatonnál is Magyarországon. 2. Bérházat, ameyböl hasznot húz nem tarthat senki, egvik szocialista államban sem, de nem is volna kifizetődő az illető részére, mert a lak Ikrek olyan alacsonyak, hogy abból még véletlenül sem húzhatna hasznot — ugyanis áz államnak is sokkal többe kerülnek a ibérházak építése és karbantartása, mint amenyit azok jövedelmeznek. “Tí^DaTk termüveiből kiállítás nyílt a bukaresti képzőművészeti múzeumban
