Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-09-21 / 38. szám

Thursday, September 21 1961______________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 T!VzTe7lYn1lT BÁLINT IMRE ROVATA Vannak előre megfontolt szándékkal elkövetett vitézi cselekmények és vannak véletlen esetek. Eszerint vannak előre megfontolt szándékú vité­zek, professzionisták és vannak, akik csak vélet­lenül estek a vitézségbe, ezek az amatőrök. Például Rodhadthy hadnagy ur, persze nem ez volt az igazi neve, csak mi, a legénysége hívtuk igy magunk között), egy előre megfontolt szán­dékú hős volt. Annyira kilátszott a vitézi szándé­ka már kadétiskolás korában is, * hogy nem is zászlósként került ki a frontra, hanem arany- csillaggal a sapkáján, arany kardbojttal; hadnagy­ként. Amikor kibújt a marskompániából, amit ő vezényelt a rezervában, meg a vonaton (átkozták is az emberek érte eleget), azonnal meginspici- ringuzta a szakaszt. Nem tudom, hogy a honvédek minek hívták e kínzást.) Hetykén nézett végig rajtunk. Belenézett a fegyverekbe és persze egy se volt neki eléggé tiszta. Ebben lehetett neki né­mi igaza. Lekicsinylőén nézte a vitézségi érmek melltartóit, pedig majd minden altisztnek volt kis ezüstje és Csűr János szakaszvezetőnknek a na­gyot is ki kellett, hogy tűzze, pedig hej, de nem szerette. Ha legalább nem szónokolt volna! Azt magyarázta a cugnak, hogy ő, mármint a tisztek, a kardbojttal együtt kapják a vitézséget. Crodek előtt figyelmeztette a manipuláns őr­mestert, hogy tisztitassa ki a trénnél tartott kardját, mert ha bevonulunk Lembergbe, akkor kivont karddal akar majd a cug élén marsolni. Ennyire előre megfontolt szándékú vitéz volt. Sajnos a grodeki ütközetet a szakasz Rodhadhty hadnagy ur vitézi vezetése nélkül volt kénytelen végigcsinálni. A zászlóalj telefonistái mesélték, hogy náluk dekkolt hátul. Elől nedves volt, hátul meg büdös és oly rossz volt együtt lenni vele a gödörben, hogy a két telefonista inkább kimá­szott abból a mélyebb védelemből és egy messze eső sekélyebbe húzódott. Miután a muszka tüzér­ség észrevette őket és a harmadik gránát már elég közel robbant, átkiáltottak a hadnagy urnák, hogy szaladjon ő is, mindegy, hogy merre csak nézzen gyorsán egy másik dekkung után# ők már háborúban megedzett tudósok voltak, otthagytak telefonkészüléket, drótot, csapot-papot és persze a hadnagy urat is, biztosabb megélhetés után szaladtak, be az erdőszélébe. Pont amikor oda­értek látták, hogy egy gránát levágott a hadagy ur fejetetejére és szegényt ezer darabbá tépte. De lehet, hogy csak ötven volt, már amennyire a sza- nitéceknek, szakácsoknak és a telefonistáknak hinni lehetett. Ez a példa mutatja egy előre megfontolt hős rövid életét és mégrövidebb halálát. De adjunk egy példát egy előre meg nem fontolt hősi csele­kedetből, egy amatőr hősről. Az előbb említett Csűr János szakaszvezető volt, amikor kitört a háború és békében nem is vitte volna feljebb, mert egyrészt túl szelíd volt, másrészt, mert nem tudott imi-olvasni. Pásztor volt valahol Zala megyében és csak véletlenül ke­rült a fehérveri bakákhoz. Szerencsém az ő svarm jához vezényelt még a Kárpátokban és amikor szakaszvezető lett, mellé vett, főleg, mert ha ol­vasni vagy irnivalója akadt, azt én csináltam meg neki. Hosszú volna elsorolni Csűr János összes hősi cselekedetét, csak a legutolsót mesélem el, mert azután nemsokára én kerültem el a századtól. Mindig egy hosszú, vastag bot volt a kezében s a puskát, mint huszárok a karabélyt keresztbe viselte a hátán. Hosszú, lóláb ember volt és mint valamikor a juhait, úgy kergette intézgette a ba­káit ütközet közben. A kút a falu szélén volt előt­tünk, de a faluban muszkák voltak. Nem lehettek sokan, talán csak egy vagy két századnyi. A muszkák óvatosan kúsztak a kúthoz, először csak ketten, aztán ok nélkül levágták magukat a föld­re, nyilván féltek tőlünk, pedig Csűr János paran­csára nem lőttünk. “Ha csak inni akarnak, hát igyanak”, mondta Csűr János. De, hogy bátorságba estek a musz­kák és mind többen merészkedtek a kúthoz, át­kiáltott hozzájuk felállva az árok tetejére: “Hagy jatok nekünk is abból a vízből, nyeste rusznvák:” Aztán egyszerre csak, hogy még többen mentek a kúthoz és egymást taszigálták a muszkák és csak pazarolgatták a vizet, azt mondta nekem, aki mellette álltam: “Ami sok, az sok.” És a bot­tal a kezében, puskájával keresztben a hátán át­cammogott a kúthoz, mintha csak dolga akadna ott és mint a juhait annak idején a botjával át­kergetett hozzánk vagy harminc darab oroszt, mármint azokat, akik ott voltak a kezetigyében. Azután még ő csodálkozott, hogy miért kapott érte diszbeszédet. Az ezredes ur németül beszélt és Jancsi komám nem értette, de annyit kivett belőle, mivel hogy a tiszt ur nem volt mérges és folyékonyan beszélt, hogy jó beszéd lehetett. “Hiszen csak véletlen volt az egész_ Csak fél­tem, hogy elisszák előlünk a vizet.” Evvel zárta le az ügyet Csűr János. Van egy ismerősöm, egy házfelügyelő, bár in­kább lakófelügyelőnek kellene neveznem. Göthös, Az 1861-es polgárháború harcra késztette az Európából Amerikába menekült öntudatos, sza- badgondolkozásu embereket. Nemzetiségi alapon sokszor földrajzilag határos országok fiai közö­sen alapítottak ezredeket. így alakult meg a LIN­COLN PUSKÁSOK nevii ezred, mely magyarok­ból, esettekből és szlovákokból állott. E. S. LINCOLN PUSKÁSOK (Lincoln Riflemen) Még mielőtt Fort Sumter-nél eldördültek az ágyuk, a magyarok, akik keresztül harcolták az 1848-as szabadságharcot látták előre, hogy a há­ború elkerülhetetlen, dacára, hogy az északiak még mindig biztak egy békés megegyezésben. Haditudományban jártas 48-as honvédek siet­tek csapatokat szervezni, de ehhez Lincoln elnök hozzájárulása kellett. Mihalőtzy Géza 48-as honvéd az elsők között volt, akik ilyen csapat szervezését megkezdték. Mihalőtzy 1825 április 21-én született. Az 1848- as szabadságharcban százados lett. Az osztrák terror elől kimenekült az országból. Angliában élt egy darabig, majd Amerikába került. Még a polgárháború kitörése előtt irt Lincoln elnöknek, hogy engedélyezze a Lincoln Puskások­nak nevezett ezred megszervezését, amely levelet alább közlünk. Mihalőtzy levele Lincolnhoz To The Hon. A. Lincoln Dear Sir, We have organized a company of Militia in this city, composed of men of Hungarian, Bohe­mian and Slavonic origin. Being the first com­pany formed in the United States of said nation­alities, we respectfully ask leave of your Excel­lency to entitle ourselves “Lincoln Riflemen” of Slavonic origin. If you will kindly sanction our use of your name, we will endeavor to do honor to it, when­ever we may be called to perform active service. Respectfully in behalf of the company Géza Mihalőtzy Capt. I cheerfully grant the request above matter A. Lincoln A Lincoln Puskások meg lettek .szervezve és Mihalőtzy ezredese lett a csapatnak. E csapat egyesült a 24-ik illionisi önkéntes gyalogezreddel, amelynek Mihalőtzy lett a parancsnokai. Mihalót- zynak nagy segítsége volt Jekelfalussy Sándor hadnagy, aki nemcsak hü katonája volt Lincoln­nak, hanem öntudatos szabadságszeretetéről is tanúságot adott. Még 1862 júniusában a négerek nem voltak fel­szabadítva, csak 1853-ban adták ki az alkotmány 13-ik függelékét és igy a déli ültetvényekről meg­szökött rabszolgák, akik az északi hadsereg körül segédkeztek, vagy bujdostak, törvényen kivüli helyzetben voltak. Az északi hadsereg parancs­nokság rendeletet adott ki, hogy az ilyen szöke­vény négereket össze kell fogdosni és elkülöníteni. Jekelfalussy nyilvánosan kijelentette, hogy ő ilyen parancsot nem teljesít, nem fogdossa össze a négereket, mert ez a parancs ellenkezik az elvei­vel és önérzetével, és bejelenti a tiszti rangról va­ló lemondását. Úgy látszik, ez a rendelet valami washingtoni félreértés volt, „mert Jekelfalussyt nem távolították el a tisztikarból, hanem még két évig harcolt a Lincoln hadseregében. • A Lincoln Puskásokkal harcolt Langenfeld Fe­renc is, aki mint őrmester, később mint hadnagy majd főhadnagy harcolt a 24-ik iljionisi gyalogez­redben. * Kovács Gusztáv 48-as főhadnagy, aki az iowai UJ-BUDA város megalapításában is résztvett, csatlakozott a Lincoln Puskásokhoz, ahol mint reumás és beteges, pedig csak hetven és egyné­hány éves. ő mondta tegnap, hogy a magyar nem enged és a miénk marad Bosznia. Mármint, hogy Amerika nem enged és a mienk marad Berlin és az az utolsó csepp vérünkig. . . satöbbi. . . satöb­bi.. . szomorúan örmerős a nóta. “Maga nagy vitéz. Csak ontsa ki saját göthös vérét, mind a tizenhat cseppjét, amija még van, de ne énekeljen az egész ország nevében. Ha fia­tal volna szügyön rúgnám. És ha én is fiatalabb volnék. De igy csak üljön le, és asszony! Hozzál két kanna sört és elmesélem magának...” és el­meséltem neki a fenti történetet az előre megfon­tolt és a véletlen vitézről. kapitány harcolt és 1862 június 12-én a tennes- see-i Jasper melletti harcokban súlyosan megse­besült, de felépült. Még meg kell említenünk Kuné Gyulát, aki Bem tábornokkal harcolt Erdélybén. Bemmel együtt menekült el és kalandos utjai végigvitték Alep- pon, Damaszkuszon és Tripoliszon. 1852-ben ér­kezett New Yorkba^ 1861 május 11-én kezdte szer vezni a 24-ik illionisi önkéntes gyalogezredet, amelynek őrnagya lett. Kuné Gyula egyike volt a három magyarnak, akikkel Lincoln személyesen tárgyalt. Kune a 24-ik ezred megszervezésére kért engedélyt. Az amerikai történelem feljegyzi úgy a Miha- lótzy Géza által szervezett Lincoln Riflemen, mint a Kuné Gyula által szervezett 24-ik illionisi V<»> lunteer Infantry Regiment történetét, amelyre úgy az amerikaiak, mint a magyarok büszkék le­hetnek. j (Folytatjuk) Rílilkoff támogatja a gyógyszer- szabályozási törvényt A kormány részéről támogatják a gyógyszerek szabályozását és ellenőrzését szolgáló törvényter­vezetet. Abrahám A. Ribicoff, az egészségügy, a kulturális- és népjóléti ügyek minisztere jelentet­te be ezt a szenátus albizottságának. “A fogyasz­tó vehet egy uj autót, egy uj pár cipőt, fűszer­árut ; de nem lehet biztos abban, hogy ha gyógy­szert vesz orvosi előírásra akkor az hatásos is.” Ezzel a nyilatkozatával a miniszter akarva-aka- ratlan alapos kritikát gyakorolt a gyógyszergyá­rakkal szemben, hogy nyakra-főre bocsátják ki termékeiket, de jelentős részük teljesen hatásta­lan. Ribicoff szerint a Kefauver-féle törvényterve­zet a fogyasztóközönség érdekét szolgálja, mert a jelenleg érvényben lévő törvénnyel szemben, nem csak azt követeli meg a gyárosoktól, hogy a ter­mékük ártalmatlan legyen, hanem azt is, hogy gyógyítson. A Kefauver által benyújtott törvény- tervezet növelni fogja a versenyt a termelők kö­zött és igy ez a gyógyszerárak csökkenését vonja majd maga után — mondta az egészségügyek minisztere. Köztudomású, hogy a gyógyszeripar­ban a profit “általában magasabb, mint más ipar­ágakban.” Nagyon lényeges tehát, hogy az uj törvény valami kedvezményt hozzon a fogyasztók javára. Béremelés és munkabiztositás a húsfeldolgozóknak Az Amalgamated Meat Cutters három éves munkaszerződésben egyezett meg a Swift & Co. 15 üzemében dolgozó 5,800 tagja részére a társu­lattal. A három évre felosztott, összesen 19 cent órabéremelésen kívül, az egyezmény bizonyos vé­delmet nyújt a munkásoknak, üzemek végleges lezárása esetén. A lezárás tervét 90 nappal előbb be kell jelen­teni. A vállalat más üzemeinél be kell szüntetni a munkásfelvételt, ezzel alkalmat adnak a lezá­randó üzem munkásainak az áthelyezésére. A társulat 500 dollár költözködési költség kifizetését vállalja az áthelyezést kérő munkásnak. 55—60 éves munkások teljes nyugdíjra jogosultak üzem­lezárás vagy több mint két évi állásvesztés ese­tén. W\AAAfWVW\A(WUWftAA(VVWWUWWUWV«VVWU A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! WWWWVMWWWWVV/WWWWUWUWVWWWtA/« WWWWWíWjV in.'V^Wm^JVUVWUVWVWWIft Magyarok A mer lkába n

Next

/
Oldalképek
Tartalom