Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-09-21 / 38. szám
Thursday, September 21 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ __________________________________5 AZ ORVOSOK HATALMA Hatalmas adóengedményeket kapnak, ellenzik az öregek segélyét A U. S. News & World Report c. folyóirat legutóbbi száma közli egyik cikkében, hogy orvosok, ügyvédek és más hivatásos szakemberek, akik magánrendelőt vagy magánirodát tartanak fenn, újabban nyugdíjban, betegellátásban és más előnyben részesedhetnek — teljesen adómentesen. Különösen ironikusnak tűnik arról olvasni, hogy orvosok adómentes juttatásokat kaphatnak és előnyöket élvezhetnek, amikor az egyesületük, az American Medical Association, körömszakadtáig ellenezte, hogy a Social Security (társadalom biztosítás) s a Railroad Retirement (vasúti nyugdíj) rendszereket öreg emberek részére a betegségbiztosításra is kiterjesszék, mert az szerinte “szocializmus” lenne. A Labor c. szakszervezeti újság már régebben utalt rá, hogy készül egy olyan törvény, amelynek keretében megengedik az orvosoknak és ügyvédeknek, hogy részvénytársaságot alakítsanak, amelyben ők mint alkalmazottak szerepelnek, még akkor is ha ők az egyetlen alkalmazottak. így pl. egy ügyvéd “szervezhet” egy emberből álló részvénytársaságot és ennek keretében minden fajta adómentes társadalmi juttatást biztosíthat maga számára. Ennek az előnyös feltételnek a “kulcsa” abban van, hogy egy pár legújabb bírósági döntés kimondja a szövetségi törvények alapján, hogy orvosok bizonyos “egyesületekbe” vagy részvény- társaságokba szervezve ugyanolyan adókötelezettség alá esnek, mint a részvénytársaságok. Ennek az lett az eredménye, hogy az államok ha- nyat-homlok szavazzák meg a törvényeket, amelyek megengedik a hivatalos szakembereknek,, mint pl. orvosoknak és ügyvédeknek, a részvény- társaság alapítását. Eddig már 14 állam szavazott meg ilyen törvényt. A U. S. News & World Report cikke kimutatja, hogy az uj állami és szövetségi törvények alapján számos orvos, ügyvéd és más önálló értelmiségi szakember levonhatja majd, mint üzleti kiadást, a saját nyugdíj programjának a költségeit és hasonlóképpen sok más személyes kiadási tételt. A folyóirat példát is közöl erről: “Egy nős orvos évi 40,000 dollár jövedelemmel, a mentesítések és levonások után, 14,520 dollár évi szövetségi adót fizet. Tegyük fel, hogy részvénytársaságot szervez és annak egyedüli tisztviselője és alkalmazottja lesz. A részvénytársaság ad neki 32,000 dollár fizetést és 8,000 dollárt a nyugdíjalapjára tesz félre minden évben. Ez a részvénytársaságot magát ‘megfosztja’ minden jövedelemtől és igy nincs mit megadóztatni. Az orvos 10,400 dollár jövedelmi adót fizet keresete után, igy tehát megtakarít 4,120 dollárt. Sőt, az orvos nyugdijösszegének a befektetéséből származó jövedelmek is teljesen adómentesek lesznek. Csak amikor már az orvos nyugdíjba megy és fizetést húz a nyugdíjalapjából, kezd majd adót fizetni ezekre a jövedelmekre. Ezzel még külön megtakarítást ér el, mert nyugdíjba vonulása után már az alacsonyabb ‘adókategóriába’ tartozik.” A cikk hozzáteszi még, hogy a nyugdíj csak az egyik ilyen adómentes juttatás amit az önálló értelmiségi szakemberek élveznek az uj államiszövetségi törvény alapján. Egy magát részvény- társasággá nyilvánított személy vagy csoport kórházi biztosítást szerezhet,'vagy teljes orvosi biztosítást is, és mindezen felül a biztosítási dijat levonhatja a kimutatott jövedelemből, mint szükséges üzleti kiadást. Az önálló értelmiségi, mint alkalmazottja a saját részvénytársaságának “nem fizet adót sem a biztosítások, sem egyéb juttatás után.” A többi adómentes előnyök között szerepel, amit a “részvénytársaságositott” orvosok, ügyvédek, stb. kapnak, a 100 dollárra emelhető táppénz, amit betegség esetén élveznek, vagy az 5,000 dollárig emelhető halotti segély, amit a családjuknak fizetnek ki. Jelenleg a kongresszus előtt van egy másik törvény, az u. n. Keogh-törvény. Ez adókedvezményt akar biztosítani az “orvosok, ügyvédek és más önalkalmazásban” lévő emberek számára. De még ez a törvény is sokkal kevesebb adómegtakarítást jelent a számukra, mint a részvény- társaság-alapitás. Éles ellentétben ezzel a “nagylelkűséggel”, amit a jó anyagi körülmények között élő oiwosokkal és ügyvédekkele kapcsolatban tanúsítanak törvényhozóink, a kisemberekkel szemben ridegséget és problémáiktól való elzárkózást tapasztalhatunk ré szűkről, A munkásoktól pl., akik a Social Security vagy a Railroad Retirement rendszerébe tartoznak. azután az összeg után is levonják a jövedelmi adót, amelyet ezek a nyujdijaiapjuk javára fizetnek be! Ehhez még hozzátehetjük azt is, A N. Y. Times közölte C. L. Sulzberger cikkét, aki Kruscsev szovjet miniszterelnöknél járt és vele folytatott eszmecserét a jelenlegi politikai helyzetről. A beszélgetés folyamán a limes amerikai újságíró a következő kérdést vetette fel: “Nem gondolja, hogy a kommunisták, akik meg- győződéses ateisták és nem hisznek az istenségben vagy tulvilági életben, jobban félnek a háborútól, mint a vallásos emberek, akik hisznek a halál utáni élet valamilyen formájában?” Kruscsev a következőket válaszolta a félig tréfás, félig komoly formában lefolyt párbeszéd folyamán: “Nagyon érdekes kérdés! Boldog vagyok, hogy megválaszolhatom. Sokat megéltem és sokat láttam az életben. Láttam háborút és láttam halált. De soha nem láttam senkit, még papokat sem, akik közel érzik magukat istenhez és igy következésképpen többet tudnak a halál utáni életről, hogy siettek volna belépni a másvilágra.” Hozzátette még a szovjet miniszterelnök, hogy az imperialisták, monopolkapitalisták és gyarmat- tartók, akik szintén azt hirdetik, bíznak Istenben, bár közelebb állnak ahhoz, hogy az ördög szövetségesei legyenek, nem törik magukat a túlvilágra való beujtásáért. Szívesebben küldik katonáikat a háborúba paradicsomot ígérve nekik haláluk után, mig ők maguk tovább akarnak élni itt a földön arany és dollár szekrényük társaságában. “Soha nem vettem észre különös vágyat a vallásos embereknél, hogy gyorsan jussanak az égbe.” “A szovjet emberek — mondta még Kruscsev —, akik legnagyobb részben nem vallásosak, bár nekünk is vannak vallási hívőink, a földi életet szeretik és nincs semmi vágyuk, hogy a paradicsomba jussanak, ők a földön akarják megteremteni a túlvilágot. ..• ami a paradicsomot illeti, sokat hallottunk róla a papoktól. Ezért elhatároztuk, hogy magunk győződünk meg róla.” Itt Kruscsev tréfás formában beszélte el az űrhajósok tapasztalatait. Először Gagarin őrnagyot küldték fel, hogy vizsgálja meg milyen a mennyország? A szovjet űrhajós miután körülutazta a Földet, lejött és azt állította, hogy szurok sötét van ott, nyoma sincs az Éden kertjének. Azt hitték, hogy talán eltévesztette az utat, hisz csak másfél órát tartózkodott az űrben. Ezért ellenőrzésképpen Titovot küldték a magasba, hogy jól nézzen széjjel. De ő sem lelt semmit ott fent, bár egy egész napot vesztegelt a magasban. Hasonló jelentéssel jött vissza, mint elődje. “Mindez — fordította Kruscsev komolyra a beszélgetést — nem jelenti azt, hogy a mi népünk nem fog harcolni, mert nem hisz a túlvilágban.” Hitler rájött erre — tette hozzá. “Mi, kommunisták nem hiszünk a tulvilági életben és békében akarunk élni és előrehaladni. De ha megtámadnak minket, oroszlánként fogunk harcolni az imperializmus, a támadó ellen.” A N. Y. Times cikkírójának a kérdése a régi történelemszemléletnek a hatásából ered. Az imperialista háborúk idején a szembenálló nemzetek papjai megáldották a harci zászlókat és az egyház nevében biztatták harcba a katonákat. Az örök életet Ígérték nekik cserébe és “csupán” a földi életről való lemondást követelték. Hosszú évszázadokon, sőt évezredeken keresztül uralkodott ez a szemlélet és különösen a vallásháborúk idején szedte százezerszámra áldozatait. A katolikus államok a prostestáns többségű országokat támadták meg és öldösték le az embereket, mert máskép értelmezték a vallási szabályokat, mig a protestáns királyok és fejedelmek seregei ugyanúgy halomra gyilkolták a katolikusokat, ugyancsak a hit és üdvözlés nevében. A néhányszáz évvel korábbi vallásháborúk őrjöngései ma már csak mosolyt keltenek a keresztény országok polgáraiban és nem valószínű, hogy az akkori jelszavak ma már bárkit is a fegyverek megragadására késztetnének. Hiába az idők változnak és az emberek gondolkodása is megválhogy a Social Security és Railroad Retirement rendszerek keretébe tartozók nem élvezhetik azokat a juttatásokat és előnyöket, mint az orvosi és kórházi biztosítás, amelyeket az orvosok, ügyvédek stb. kapnak “részvénytársasági tervük” alapján. A törvényhozók többségének úgy látszik az a véleménye, hogy a jómódú és gazdag embereknek nagyobb szükségük van az ő “gyengédségükre” és “tapintatukra.” tozik. De még mindig megvannak a maradványai a régi szemléletnek és bizonyos körök gondoskodnak is róla, hogy ezek ne haljanak ki teljesen. A tulvilági élet földöntúli boldogságának megcsil- lantásával még sokszor sikerül a haladást megállítani akaró erőknek keresztülvinni szándékukat. A tudomány és technika fejlődése fokozatosan felnyitja az emberiség szemét és egyre inkább a földön szeretnék megvalósítva látni azokat az állapotokat, amelyet csak a haláluk után ígérnek számukra a különböző egyházak. A való élet szebbé és jobbátétele jelenti ma már a tömegek számára azt az eszmét a szocialista államokban, amiért küzdeni érdemes. Miután senki nem siet a túlvilág felé — bármilyen csábító színekkel ecsetelik az arra hivatottak annak előnyeit és nagyszerűségét — mindent elkövetnek, hogy kellemesebbé tegyék a maguk részére a földi életet. Ha azonban külső erők és hatalmak arra törekednek, hogy megakadályozzák céljuk elérését és a sötét középkor filozófiájára támaszkodva, arra gondolnak, nem lesz probléma társadalmi rendjük megdöntése, hisz ezek az emberek csak a jelen világban hisznek és igy képtelenek áldozatot hozni megvédéséért, akkor nagyon kellemetlen csalódásban részesülhetnek. Hitler és bandája meggyőződhetett róla 20 évvel ezelőtt. Reméljük, mégegyszer nem kerül a sor arra, hogy be kelljen bizonyítani: nem kiskorú az emberiség és nincs szükség arra, hogy a tulvilági boldogság mesés Ígéreteivel bírják rá életformájának és meggyőződésének a megvédésére. Lord Bussei, felesége és társai börtönben A londoni rendőrség letartóztatta és a bíróság börtönbüntetésre Ítélte Bertrand Russel, Nobel- dijas filozófust, feleségét és 35 társát, mert ülő- tüntetés megtartását tervezték az atomfegyverkezés ellen. Valamennyien tagjai és Russel az elnöke a “100-as Bizottságnak”, amely része a Nukleáris Leszerelés Mozgalomnak Angliában. A 89 éves tudós büntetése 2 hónapra szólt. Az ítéletet a tárgyalóteremben levő közönség “fasiszták”, “gyilkosok” felkiáltásokkal fogadta. Miután a védőügyvéd orvosi bizonyítványokat mutatott fel a koros békebarát gyenge egészségi állapotára vonatkozóan, a biró a büntetést hét napra szállította le. Az ülőtüntetést vasárnapra, a Parlament-térre tervezték. A vezetők letartóztatása után a “100- as Bizottság” egy szószólója kijelentette, hogy a felhívást a demonstrációra nem vonják vissza és 10,000 békebarát megjelenését várják. A belügyminisztériummal tartott hosszas tárgyalás után a Scotland Yard (a londoni rendőrség) betiltotta a tüntetés megtartását, arravaló hivatkozással, hogy a tüntetők összeütközésbe kerülhetnek azokkal a veteránokkal, akik a Battle of Britain emlékfelvonulást tartják vasárnap. Az angol légierő volt tagjai a hitleri légierők felett 1940 szept. 15-én aratott győzelmük emlékét ünnepük pont akkor. Lord Russel a börtönből felhívást intézett “mindazokhoz, bármely országban, akik még képesek a józan gondolkodásra és emberies érzésre”, hogy akadályozzák meg a mindent elpusztító katasztrófát. “Kennedy és Kruscsev, Adenauer és De Gaulle, Macmillan és Gaitskell, közös célt követnek az emberi jogok megszüntetéséért”, vette egy kalap alá Russel. “Minden remény, minden eddig elért eredmény és a még várható teljesítmények áldozatul fognak esni a várható vérengzésnek”, mondotta felhívásában. A HANGYÁK ÉLETÉRŐL készített színes természettudományi filmet a nyáron György István rendező, a Budapest Filmstúdió munkatársa. ^M(AAAAMAAAAAAAAAAAnnnAAnAAm/MAW<AMWVUUWAWVWIAAnAAAftnAAAAAMVVVAnAAAnAA/VUV1 “ÉGI PARADICSOM, FÖLDI PARADICSOM” Se Gagarin se Titov, nem találták meg a mennyországot
