Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-09-21 / 38. szám
AMERIKÁI MAGYAR SZÓ Thursday, September 21 1961 & Fodor Erna: Romániában jártam !f I. Budapestről két óra tiz perc alatt Bukarestbe ér az utazó. Sokszor hallottam, hogy e várost a Balkán félsziget Párizsának nevezték, úgy, hogy nem lepett meg túlságosan, hogy olyan szép a város. Ami valóban meglepett inkább mo'dern fiatalsága, s rengeteg uj épülete és épülő negyedei. Gyönyörű parkok, közkertek, virágos sétányok sokasága szinte jellegzetessé vált amen'e csak jártunk. A város központját, tereit és főútvonalait is újjá építik. A csodaszép Balcescu és Magheru körutakon a munkálatokat már nagyjából be is fejezték. Azt mondják, hogy pár évvel ezelőtt itt apró kis földszintes házacskák voltak, most bármely világvárosban is szépnek találnák a— 10 emeletes háztömböket, amelyek egymás mellett felsorakoznak. Nem tudtam hova, merre nézzek először. A “Calea Grivita”-ra érkeztünk. Ez volt Bukarest munkásnegyede, hatalmas mozdonyjavitó üzemével. Azt mondják itt volt a román munkásmozgalom fellegvára, maga Georghe Gheorghiu Dej, a Román Népköztársaság államtanácsának elnöke is itt (dolgozott. A hatalmas, teljesen modernizált nagy üzem most is ott áll, de nem hiszem, hogy bárki is ráismerne Bukarest proletár, “slum”-ne- gyedére, mert az nyomtalanul eltűnt. A hatalmas sugárút mindkét oldalán, a legmodernebb háztömbök sokasága nyújt modem lakásokat, a Grivita gyár munkásainak. Ötvenezer uj lakás, iskola kultúrintézmény amerre a szem ellát. Onnan a “Floriasca Cartideul”-ra mentünk. Azt mondták, hogy itt végig szemétdomb volt azelőtt. Az uj háztömbök tömegeit látjuk itt is, sőt már a parkírozást is megkezdték a házak körül, mert a város terve, hogy mindenütt fák és virágok legyenek. Ott láttuk a Magistrala teljesen uj negyedét, az uj lakóházak mennek itt a végtelenségbe, hány ezer uj lakás, ki tudná megmondani. A Néphadsereg utjától délre fekvő területen 25 ezer lakás épül. Nem sokat értek az építési módszerekhez, de úgy látszik a legmodernebb módszereket használják, mert 3—4 hónap alatt elkészül og.v uj, 50—100 lakásos háztömb, amelyben nemcsak fürdőszoba, de balkon, vagy loggia is van, minden egyes lakás részére. Bukarest egyszerre három oldalról is épül. Eddig minden a város központjára esett. A mai terv az, hogy minden egyes részlegnek meg legyen a társadalmi élete, illetve szervezete is. így üzletek, iskola, kórház is épül minden egyes uj városrészszel együtt. A román főváros középületei is nagyon szépek. Egyszerre egy hármas, illetve három szárnyból álló hatalmas épület elé érkeztünk, amelyről azt hittem, hogy ez biztosan az országház, olyan impozáns épület volt. Kísérőm, Bihari Ibolya, kacagva jegyezte meg, hogy ez bizony a “Kombinátul Poligraphic Casa, called Scintei (Szikra), ahol ma Bukarest minden újságját nyomják. 1950-ben kezdték el építeni és 11 hónap alatt már nyomták ott az első újságot. 6 napilap, 17 folyóirat és 17 szerkesztőség van ebben az egy épületben, de 40 lapot nyomtatnak itt amellett, hogy 14 könyvkiadó is itt székel. A könyvek nyomása is itt történik. A Scintei nyomdái Több mint egy óra hosszat tartott csak a nyomdát, illetve nyomdákat végigjárni. Három emelet telve a legújabb nyomdai gépezettel, amelyek állandóan üzemben vannak. A gépek 80 százalékát a Szovjetunióból hozták, bár van néhány magyar és román készitményü gépük is. Román, magyar és orosz nyelven is adnak ki könyveket. A nyomdászok csak 7 órát dolgoznak. Ingyen tej, hűsítő italok, szalonna és külön díjazás jár részükre, mert munkájuk az egészségre káros hatású és igy 10 nappal több szabadság is jár részükre, mint a többi munkásoknak, bár köztudomású, hogy Romániában minden dolgozó részére kijár legalább a minimális 2 heti szabadság. A nyomdászok nagyszerű szakszervezettel rendelkeznek. Funkciója gazdasági, politikai, valamint társadalmi és kulturális nevelés. Versenyeket rendez és irányit, színház jegyekről gondoskodik tagjai részére. Nagyszerű műkedvelőik előadását 40—50,000-ren nézik. Gondoskodik a munkások étkezéséről és naponta 9 órai éttermi ellátást nyújt a Scintei dolgozói részére, 2—5 lei, amit ezért a munkások fizetnek, aszerint, hogy mit választanak. A fizetésen kívül extra prémiumot kapnak a munkások, amely felmegy7 1200— 1500 leire is. Az anyag megtakarításáért is extra prémiumot kapnak. A legszebb uj lakásokért 50— 60 lei havibért fizetnek. A kombinát előtti tér virágokkal van tele és mindjárt mellette iskolák vannak a gyermekek részére. Bukarestben a román nyelvű iskolák mellett, szerb, német, magyar, zsidónyelvü iskolák is vannak. Senki sem áll útjában annak, hogy a magyar szülők gyermekeiket magyar iskolákba küldjék, ha úgy akarják. A nagy kombinátnak bölcsődéje mellett, sporttelepe, mozija, strandja is van az itt dolgozók részére. Kultur, tánc, ének és műkedvelő csoportok működnek a nagy kombináton belül, amely 25,000 négyzetméternyi helyet foglal magában és hat évig tartott,- amig teljesen elkészült. Magyarok Bukarestben Köztudomású, hogy sok magyar él Romániában, de kevesen tudják azt, hogy csak Bukarestben 200,000 magyar él. Gyakorolhatják-e anyanyelvűket, van-e magyar irodalom Romániában, milyen kulturéletre van ott lehetőség a magyarság körében, stb. ? Tulajdonképpen ezt megtudni volt főcélja utazásomnak. A fent említett Casa Scintei, a hatalmas po- lighraphikai kombinátban találtuk meg a magyar lapok szerkesztőit is, illetve szerkesztőségeit, mert mint kitűnik nem egyről van szó. Magában Bukarestben 12 magyarnyelvű lap, vagy folyóirat jelenik meg. A legnagyobb ezek között az Előre nevű napilap, amely 120,000 példányban jelenik meg. Van ezenkívül még a Munkásélet, Uj Élet, Tanügyi Újság, Falvak Dolgozó Népe, Dolgozó Nő (havi folyóirat), az (Ifjúmunkás hetilap, két gyermeklap, a Pionír heti, a Napsugár havilap, Művelődés és Könyvtárosok útmutatója. Ezek egyik sem az Erdélyi magyarság lapja, azoknak külön van, de erről majd legközelebb. I Személyes beszélgetést folytattam az Előre fő- szerkesztőjével, Szilágyi Dezsővel és munkatársával Kovács Jánossal. Irodájuk ott volt a hatalmas kombinátban és minden tekintetben olyan feltételek mellett dolgoznak mondták, mint a román- nyelvű lapok dolgozói. Beszélgetésünk alatt felhívták figyelmemet a romániai és a bukaresti magyarok kulturéletére is, és kértek, hogy látogassak el a magyar klubba, amelyet “Petőfi Sándor Klub” néven ismernek Bukarestben. A Petőfi Sándor Klubban A Petőfi Sándor Klub, kocsma-fogadónak épült vagy száz évvel ezelőtt, az u. n. magyar utcában. (Igazi nevén Zalomit utca.) Kívülről .most is úgy néz ki, mint hajdanában, nagy bolthajtásos kapun visz át utunk. Müemléképpen tartják meg az épület külsejét, szépen restaurálva. Belül azonban már egészen más kép tárul elénk. Fehér márvány lépcsőzet vezet fel a, gyönyörű klubhelyiségekbe, amelyet a Román Népköztársaság 1959-ben, 4 millió lei befektetésével adott, illetve alakíttatott át a bukaresti magyarság részére. Szobotka Andrásné, a kulturmunka vezetője körül vitt és büszkén mutatott meg mindent a klubban, amelyben férjének, Szobotka András művésznek egy szobra áll. A fő kultúrterem falát egy hires román-magyar festő, Szőnyi István freskója diszi- ti. Szép korszerű színpad és 230 ülőhely van a teremben. Külön magyar könyvtárral is rendelkeznek, ahol 32,000 könyvvel dicsekednek. Tavaly 1,700 rendes olvasójuk volt a könyvtárban mondták. Balett, accordion, gitár, zongora körük van, de technikai rajz és varró kurzust is adnak tagjaiknak, vagy látogatóiknak. Színjátszó és zenei csoportjuk is van. Egyik tagjuk, a 19 éves Pange Mihály, hangjával dijat nyert. A fiú most érettségizett és vasesztergályosnak készül, lehet azonban, hogy most zeneakadémiára küldik, hogy hangját tovább képezhesse. Tánccsoportjuk majdnem kizárólag háztartásbeli alkalmazottakból áll, akik azonban azért ren- 'des iskolázottsággal bírnak. Erdélyből jönnek ide többnyire csak 1—2 évi munkára. Jó fizetést, kul- turnevelést kapnak s hazamennek férjhez menni, amellett varrni is megtanulnak. A klub költségeit teljes egészében az állam fizeti, még tagdijat sem szednek. Konferenciákat tartanak, népszerű előadások tudományos dolgokról napirenden vannak. Szin- müjátszásuk magas nívón áll. Csekhov, Shaw darabokat, népszínműveket adnak elő. Ennyi a bukaresti magyarságról. A Fekete-tenger partján Bukarestből utunk Dobrudzsán át a Feketetengerhez vezetett. Kompon keltünk át a deltájához már közeledő, hatalmas Dunán. Rengeteg autó vái’t átkelésre a sok motorbiciklista mellett és igy bizony elég soká tartott az átkelés, pár év és ezen is segíteni fognak. A jövő évre már tervezik a hatalmas Dunarea hid építésének megkezdését. Konstanzába érkeztünk a 2500 éves múlttal ren delkező városba, amelyet a görögök alapítottak. E városban is rendkívül sok a látnivaló. Meg is néztük az archeológiái múzeumot, amely elénk tárta a város egész történelmét, amint azt a régi emlékkövek, stb. múzeumi részlegek megmutatják. Konstanza nagy kikötő város 200 kilométeres tengerparttal rendelkezik. Élénk kereskedelmet folytat úgyszólván a világ minden részével. Itt is hatalmas iramban indult meg az építkezés a központokban és 3,000 lakást adnak át készen 1962- re. Már eddig is hatalmas városrészek készültek el. A nemrégen elkészült Mamajai part 100.000 ember befogadására képes. Már manapság is 50— 60,000 ember tölti el ott vasárnapjait, akik ide jönnek Románián kívül, Európa minden országából. Gyönyörű, egyenes Avenuek, modern háztömbökkel, amelyeket virágok öveznek minden oldalról. A tengerparton áll már készen a másik rész is, amelyet Euphoriának hívnak 1957—59-ben épült fel. Mozija 12,000 ember befogadására képes. Modern bárral is dicsekszik. Ez a részleg különben arról is hires, hogy a tengerpart mellett egy 25 kilométer hosszúságú sóstó is díszíti, amelynek olyan sürü a vize, hogy fenntartja az embert és gyógyfürdő. Erre hatalmas gyermeküdülőket is építettek. Mellette van Mangália, kis 8 ezres helyiség, ahol szintén uj háztömbök épültek fel már 1,200 család részére. A Fekete-tenger legújabb nyaralója Vassily Roaita városka. Valaha az egész terület egy bojár birtokát képezte, aki hódolata jeléül a román királynőről, “Carmen Sylváról” nevezte el. Természetesen ő kastélyban lakott, de a falu népe viskókban, szalmafedelü kunyhókban élvezte a bojár kegyelmét. Ma a régi feudális birtok helyén modern nyaralók várják a román munkásokat, az ország minden részéről. Bukarestből pedig különvonatok -indulnak egész nyáron “Vassily Roaita” felé, nagy táblákkal hirdetve az útvonalat. E vonatok csak úgy ontják magukból a tömeget egy- egy week-enden, augusztus elején ennek szemtanúja voltam. Székelykeresztutról is éppen akkor jött egy egész sereg magyar gyermek a tengerparti üdülőre. Honnan az uj elnevezése a volt Carmen Sylva falunak? Ki is volt Vassily Roaita, kérdezhetjük? Vassily Roaita egyszerű munkás volt, a Roita (vörös) Grivita gyárban, amelyet már említettünk az uj lakásokkal kapcsolatosan Bukarestben, a roita elnevezés nélkül. 1933-ban sztrájkra készültek a Grivita gyár munkásai. Az alig 18 éves Vassily magára vette a jel szirénával való megadását, a sztrájk megkezdésére. Mikór a szirénát meghúzta, fegyvert fogtak Vassilyra, hogy azonnal hagyja abba. Vassily addig húzta, amig rostává lőtték, ott halt meg a sziréna mellet. Ma arany bet ükkel díszeleg az ifjú hős neve nemcsak a vonatokon, vagy a róla elnevezett városkában, de emléke ott él a rofhán nép szivében, aki nagy fiai közé sorozta őt. Hozzájárulás a ’62-es ÉV KÖNYV rendkívüli kiadásához Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Én is szeretnék hozzájárulni a 60 éves jubileumra kiadandó 1962-es naptárunk előállítási költségeihez. Kérem, helyezzék el nevemet az “Akik naptárunk megjelenését lehetővé tették” c. rovatban. Mellékelek hozzájárulásképpen $................-t. Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Város: ...................................... Állam:........
