Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-05 / 1. szám
At/VÍX 9 '«A.z alant ismertetett gyönyörű szovjet filmet "Ballad of a Soldier” címen játszák jeleni cg., New Yorkban, a Murray Hill Theatre-ben. Az összes new yorki újságok elragadtatással írtak a filmről, melyet olvasóinknak az egész országban valószínűleg alkalmuk lesz megtekinteni. Csodálatosan szép film, amely úgy mellékesen segít a nemrég egy francia film körül indult vita eldöntésében is. Azt mutatja meg ugyanis rendkívüli művészettel, hogy mennyivel igazabb, emberibb a háborúellenesség akkor, ha nem pusztán a semmi mással nem törődő önző egyéni boldogságot tartalmazza, hanem a haza- és emberszere- tetet is, tehát ha nem csupán tagad, hanem céltudatosan helyesli is mindazt, ami gátat vethet a háborúnak. Csuhraj, a film rendezője, már a “Negyvenegye- dik”-kel felhívta magára a figyelmet. Már akkor látható volt, hogy igen jó képességű, kísérletező kedvű, az emberi és társadalmi ellentéteket mélyen feltáró művész, akinek legalább olyan érzéke van a drámához, mint a költészethez. Most, hogy uj filmjével találkozunk és könnyeinkre büszkén jövünk ki a mozi nézőteréről, újra és újra emlékezetünkbe fészkeli magát a cim. Milyen találó: Ballada. Igen. Egy kicsit az volt a “Negyvenegyedik” is. Tragédia, dalban elbeszélve. Csak ott kevesebb hely jutott még a “dal”-nak, az emberi nagyság és szépség költői megjelenítésének s közvetlenebbül, a szemünk előtt játszódott le a tragédia. Csuhraj nagy fejlődését talán az mutatja leginkább, hogy e lírai továbbszelidüléssel együtt is még súlyosabbá, megrázóbbá, egyetemesebbé vált filmjében — a közvetlenül még csak elénk sem táruló — tragikus vég. Csuhraj mindjárt elöljáróban közli velünk, hogy a katona, akiről szó lesz, halott. Idegen földön van a sírja, idegenek visznek rá virágot, és azt mondják: orosz katona nyugszik ott. Dehát ö más is volt és elsősorban más, az anyjának dédelgetett gyerek, társainak jóbarát, egy lánynak olyan fiú, amilyennel még sohasem találkozott. . . orosz katona csak a háború miatt volt és csak átmenetileg lett volna az. . . Csuhraj ezt a más, ezt a már vissza nem hozható életet ábrázolta szenvedéllyel és szeretettel, a haza iránti lángolással és ugyanakkor a veszteség feletti fájdalommal. Aljosa ezért lett a világ megannyi Ismeretlen katonájának szimbóluma, a film pedig az emberség és a béke nagyszerű propagátora. Aljosa megkapja a vezérőrnagytól a hat nap szabadságot, amelyből négy nap a legjobb körülmények között is az utazással vesz el. Két nap ja marad, hogy rendbehozza a szülői ház lyukas tetejét s némi tartalékot gyűjtsön az anyai szere tétből.a továbbiakra. Útja egy egész háborusuj- totta országon vezet át, ahol csak a vak nem ve- .szi észre a testi és lelki gyámolitásra váró embereket. És a katona, akinek alig van már ideje a szabadságából, sőt, mi tudjuk, hogy az életéből is, útközben “eltékozolja” ezt a keveset is. Végül csak egy forró fiúi ölelésre, néhány tétova vigasztaló mondatra futja a szabadságból, még csak le sem ülhet odahaza, s már indulnia kell, hogy soha többé ne lássák. Milyen egyszerű történet! El lehetne mondani akár néhány szépen megirt strófában is... De ilyen ékhénvszerűen megjeleníteni, azt hiszem, egyetlen más művészet sem tudta volna, csak a film, amely — ime a példa rá — az eredeti kifejezés még fel sem becsülhető változataival, kimeríthetetlen tartalékaival rendelkezik. Kinek a drámája ez? — kérdezzük s a felelet magától értetődően igy hangzik: a katonáé, akinek meg kellett halnia. Az előre tudott vég tragikuma jár együtt ezzel az ifjúval, akinek olyan jól áll az egyenruha, hogy szinte el se tudjuk képzel- .ni, anéllC 1 milyen és akiről mégis szinte végig nem a’ aródzik elhinni, hogy katona, mert olyan hamvas, olyan fiatal, annyira a békére, a boldogságra, a hosszú nyugalmas életre termett civil. Mégis, valahányszor nagyfeszültségű konfliktussal, előttünk robbanó drámaisággal találkozunk, azt soha nem a főszereplő hordozza, hanem minTisztelt Szerkesztőség! Itt küldöm egy évre az újságért az előfizetésemet, valamint az uj naptérért és a Geréb munkást« rs könyvéért, a fennmaradt összeget a lan javára, mellyel nagyon meg vagyok elégedve. I)e szeretném, ha több tudományról Írnának. Sziget hy .1. dig valaki más. Az idősebb bajtárs, aki fél lábát elveszítve kerülné, de aztán már szorongással varja és végül lelkében végigzokogja a feleségével való találkozást; a hűtlen hitves, aki megszegve- - nülten áll a frontról érkezett csomag előtt; az idős asszony, aki rozoga teherautó volánjánál bóbiskol az uttalan utakon és katona-fia felől faggatja a felkéredzkedő Aljosát; és mindenekelőtt a mama a viszontlátás szinte elviselhetetlen örömével és a fel nem fogható azonnali búcsú fájdalmaival. így aztán az a helyzet áll elő, hogy a katona, akinek a sorsa a legtragikusabb, filmbéli utján szinte végig a napsugaras szelíd lira hordozója azokkal szemben, akik — ha csak egy villanásnyira is — az élet súlyos drámáival kerülnek elénk. Aljosa a minden ellenére is szépséges élet költőiségét képviseli, az epizódszereplők viszont a legpoétikusabb hangulatokba is belesujtó valóságot. És szinte ugyanúgy alkot egységet ez a két ellentétes ábrázolás, ahogyan egyik-másik nagy zenemű állandóan visszacsendüiő könnyedebb alapdallama öleli körül a drámai telítettségű motívumokat. A jó megjelenésű, nagyon rokonszenves és szinte önmagát adóan természetes játéku főszereplő Vlagyimir Ivasov, — rendezői telitalálat. És ugyanez mondható a pajtását — szerelmét alakitó, hétköznapion üde Zsanna Prohorenkóról is. Kettejük észrevétlen szövődő szerelme adja a film legköltőibb jeleneteit. Ha a szinészi alakítások kerülnek mérlegre, mégis néhány epizódszereplőt illet meg az elsőség, s ez csak részben indokolható magukkal a terjedelemben ugyan nem de drámai aktivitásban annál jelentősebb szerepekkel. A másik ok, hogy kitűnő művészek mindannyian, akik tökéletesen értik a stilust, a helyzetet, az együttesben rájuk háruló feladatot. Ur- banszkijt, ezt a rendkívüli képességű fiatal színészt már nem kell bemutatni a közönségnek, ő játszotta az “Életem árán” főszerepét. Most a rokkant katona csüggedtségből, önvádból, keserű emlékezésből, boldog megnyugvásból és még any- nyi mindenből összerakódó bonyolult lelkivilágát alkotja meg néhány röpke jelenetben. Milyen mélyről jön, mennyire valóságos az, ahogy a vonatról leszállván, a feleségét keresi tétova pillantással. ahogy felcsillan a szeme, amikor felismerni véli s ahogy elfátyolozódik, mikor rájön, hogy tévedett. Arcának szinte minden apró része külön játszik, kérdez, vádol, keserűséget vagy boldogságot sugároz. Döbbenetes erejű drámai színész. Ugyancsak dicséretre méltó mimikával kelti életre egymást váltó érzéseit az édesanyát játszó Makszimova. És egyetlen jelenetében is teljes ember, sőt, azon túl is valami: érdekes egyéniség a tábornokot játszó Krjücskov és a rokkant feleségének szerepében Eliza Lezsdej. Jó volna hosszabban kitérni Csuhraj művészetének más vonatkozásaira is. Arra például, hogy milyen nagy tudatossággal szerkeszt, milyen pompás érzékkel vegyíti a drámai pillanatokat a könnyed humoru feloldó jelenetekkel, a háború erkölcsrontó hatását illusztráló részleteket az ilyen körülmények között is tisztán megmaradó emberség epizódjaival. Bővebb elemzést érdemelne az is, hogy milyen eredetien és csak indokoltan él Csuhraj a ferde, sőt megfordított képbeállitás (tank-üldözés) a gépmozgatás (vonatszerencsétlenség után), a kocsizás (anya futása), a szerelem megelevenedő emlékképei a (vonatablakban); lehetőségeivel. Vagy figyeljük csak meg a tárgyak (cigarettapapírnak használt frontujság, mankó, bőrönd, szappan, szappanbuborék, sonka- konzerv, fejkendő) szimbolikus és dramaturgiai felhasználását... A szinte mellékes, feltehetően forgatás közben támadt ötletet, hogy Aljosa, miután ráadta Surára a maga nagy katonaköpenyét, benyúl a kabátujj alá, előrehozza belőle a lány kezét, úgy fogja meg —, ami a jelenet derűjét fokozza, vagy azt a tartalmilag is nagyon fontos mozdulatot, ahogyan egy kislány a szája elé kapja, a kezét, hallván, hogy az apa céda menyéről csupa jót üzen fiának a frontra. Csuhraj kedveli az igazság nem szavakban, sőt szavak ellenére való bizonyítását. Nagyszerű példája ennek az, ahogy a folyton “vadállatának nevezett hadnagyról kiderül, milyen ember is valójában. Az előbb említett m isik jelenetben viszont, a menyéről beszélő apáéban van már bizonyos csináltság is. A színpadiasság, a (ulrendezettsésT azonban legfeljebb ebbe l a jelenetben érezhető, egyébként a természetes, rétin játékstílus érvényesül a nagy eűHzeretettel alkalmazott közelképeken is. Ki iinő segítőtársakat talált Csuhraj a két operatőrbe í (Nyikolajev és Szaveljeva), valamint a zeneszerző Zivbei. Milyen sokat segit például az, áh’ogvan a zene időnként visszatérő alapmotívuma előbb a fiú hazaérkezését festi alá frissen, rape ■ ő Dga’mat árasztva, aztán az anya rohanását fojtott, kapkodó tempóban s végül a szivszo- ritó találkozásukat is azzal, hogy hirtelen meg- s-'üpik, kivond onnan, ahol már semmit sem húzhatna alá. De ~éz. befejezni. Bármennyit is Írtam volna, nem tudnám azt mondani, sikerült hírül adni mindazt, amivel ez a Cannes-ban dijat nyert uj szovjet film gazdagítja a világ filmművészetét. K. 1. wi Hanntttsmti fesiíUTon amr I I a. legújabb Magyarországból importált könyvekből! fi Bl B K (DEC. 22-1 LAPSZÁMUNKBAN KÖZÖLT N '• C'r ÜNKLEN MEGTALÄLHA- § h Tó A KÖNYVEK ISMERTETÉSE) ^ JgF régi ár uj ár 3 M Fegyvert és vitézt éneklek, irta: Illés Béla ("»'*•* V3t 6 drb}........................... 1.50 1.35 A Sárga kereszt, irta: Andrej Strug (még va brit”» 7 zrb) .......................... 3.0) 2.70 raj ® Halál Rómában, irta: Wolfgang Koeppen (ra' n A U 5 daran) ............... 1.50 1.35 J JS Puskák és galambok, irta: Tatay Sándor (in 'g v t t ’ e "1? 5 drb)................... 1-25 1.10 áj B A tenger (2 kötetben) irta: Fehér Klára (mé vart > ?k"e 0 darab)............... 3.50 3.15 if fí Tegnap és ma, irta: Dobozy Imre (még van bri"h á darab) ............*........... 2.00 1.80 M M Női szóval (elbeszélések) (még van belőle 5 d z••?«'.) ............................................. 2.00 1.80 jj Forog a kérek, irta: Szabó Pál (meg van ki U 0 .’ara* ) .............................. 2.C0 1-80 fi % A besúgó, ir a: Albert E. Kahn (még- van be "k 5 kr V ) ............................... 1-75 1.60 űr Párbaj, irta: Kovái Lőrinc (még van beltTc 4 U r’ri ............... 1-50 1.35 M $$ A karoling trón, irta: Fóka László (még va bX'"A ~ darab) ....................... 2X0 1.80 || Foglalkozásuk emigráns, irta: Szabó Miklós (va • n ' ■ ' ->’■ 'e 1 t drb) ........... 1.00 0.S5 H Professional Em gr és, irta: Miklós Szabó (vat jz'k "O dara') . 1.80 1.50 gr Ä Régi jó világ (riportsorozat) — (van még beli'e ' ................... 1-00 0.85 Jfl gl Emberek a máglyán, irta: Jók Sándor (van még he’fU G drb) ....................... 1.00 0.85 w O Város az ingoványos, irta: Darvas József (vr, n > belőle 5 darab) ......... 1.50 1.35 K lg Tiétek a világ, irta: Kelen Jolán (van még 7 da-a ) 1.09 0.85 Jr K Ami a kulisszák mögött történt, irta: Bacsó .iá os (var m g bc-LTle 10 darab 1.50 1.35 M m Magyar Remekírók (elbeszélések, saját kiad s) .................................................. — 0.50 m A fenti árakhoz minden rendelésnél 25 cent no’-'A - c orrv'ol V-' költséget ke'! hozzáadni. A rendelésnél lehetőleg jelöljenek meg egy m Vo ’ik könyvet arra az esetre, ha a rendelt könyvből időközben kUo-r-lunk volna RENDELJEN MÉG MA, AMrG A KÉSZLET TART! a Magyar Szó Kiadóhivatalában AMERIKAI MAGYAR SZÓ Ballada a katonáról
